Csongrád Megyei Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

26. ÉVFOLYAM 1. SZÁM PÉNTEK, 1969. JANUÁR 3. Ára: 70 fillér Érrendszer, árformák, árváltozások 1969-ben Az Országos Anyag- és Árhivatal tájékoztatást adott arról, hogy 1969-ben milyen változások várhatók az ár­rendszerben, a termelői és fogyasztói árakban.­­ A gazdaságirányítási re­form első évének tapasztala­tai bebizonyították, hogy a reform nem nélkülözheti az ármechanizmus rugalmassá­gát, vagyis azt, hogy az ár­formák, az árak egyre in­kább alkalmazkodjanak a termelési-értékesítési viszo­nyokhoz. Ezért 1969-ben to­vább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kötöttsé­geket. A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy 20 szá­zalékkal fel kell emelni a fenyő fűrészáruk termelő árát, mert a növekvő igénye­ket a szocialista országokból származó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőráruk termelői árát viszont mintegy 10 százalékkal csök­kentjük, mivel a világpiacon is olcsóbb lett a nyersbőr. Ez az intézkedés várhatóan a cipők és egyéb bőripari termékek fogyasztói árának némi csökkenését is magával hozza. Árarány módosításra kerül sor a tüzelőanyagok­nál is. Tekintve, hogy ha­zánk egyre több szénhidro­génnel rendelkezik, most már nem indokolt, hogy fenn­tartsuk a gyengébb minőségű tönző árarányokat.­­ Ami a fogyasztói ára­kat illeti, a múlt évi tapasz­talatok azt igazolják, hogy újabb lépéseket tehetünk a társadalmi ráfordításokhoz közelítő árak alakításának útján. Jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt, 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi ter­vet kidolgoztuk, azzal szá­moltunk, hogy a fogyasztói árszínvonal egy-két száza­lékkal növekszik, az emelke­dés azonban ennél jóval sze­rényebb, 0,5—0,6 százalékos volt. 1969-re ismét egy-két százalékos árszínvonal-emel­kedést tervezünk, az 1969. évi népgazdasági terv a reál­­jövedelmek növekedését már ennek megfelelően vette fi­gyelembe. A tervezett árin­tézkedések négy csoportba sorolhatók: O Egyes rögzített és maximált árak mó­dosítása; O Az importált fo­gyasztási javaknál eddig érvényesített kivéte­lek és kedvezmények csök­kentése, vagy megszünte­tése; O A forgalmiadó-rend­­szer egyszerűsítése; O A szabadáras fo­gyasztási termékek bővítése; O A központilag elrendelt árintézkedések, az emelkedés és a csökkentés kiegészítik egymást, az árszínvonal a hatósági árú cikkeknél válto­zatlan marad. A rögzített és maximált árak változásai közül a leg­jelentősebb a belföldi és nemzetközi postaszolgáltatá­sok díjának emelkedése volt. Várható további intézkedé­sek: a fűrészáruk termelői árának módosítását egyes fa­termékek fogyasztói árának igen kis mértékű növelése követi majd, a motorbenzin minőségének javításával ará­nyosan a normál benzin ára magasabb lesz. Az év folya­mán az állami dotáció csök­kenése következtében egyes vendéglátóipari árak­ válto­zásával is számolni kell. A fenyő-fűrészáruk árának és az építőipar termelői árának emelkedése nyomán a lakos­ság építkezései 4-5 száza­lékkal lesznek drágábbak. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati kivitelezésben megvalósuló lakossági építkezéseket na­gyobb állami dotációval tá­mogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20, a tüzelő­olaj 30 százalékkal lesz ol­csóbb, alacsonyabb lesz a tű­zifa ára is. A baromfi ugyan­csak olcsóbb lesz, mint ta­valy. A szabadáras fogyasztási cikkek aránya 23-ról 30—33 százalékra növekszik. Min­t­­ismeretes - termelői és fogyasztói­ árakat a ter­mékek nagyobb részénél szá­mottevő forgalmiadó, kisebb részénél pedig árkiegészítés kapcsolja össze. A forgalmi­adó-, illetve az árkiegészí­tési rendszer egyszerűsítésé­vel lépésről-lépésre közelebb hozzuk a ráfordítási költsé­geket és az árakat. Az 1968- as árreformhoz kapcsolódva bevezettük a termékcsopor­tok szerinti kulcsos adózta­tást. Az idén a forgalmiadó­kulcsok száma körülbelül a felére csökken. A legjelentő­sebb forgalmiadó változás a ruházati cikkeknél lesz. Kü­lönböző szövetek,,, kötött- és burkoltáruk. Rövidáruk, ru­házati cikkek eddigi 600 adó­kulcsát körülbelül 175 he­lyettesíti majd. Ezzel kapcso­latban plusz-mínusz 15 szá­zalékos határon belül ármoz­gások várhatók. Nagyobb mértékű ármozgásra csak ki­vételes esetekben kerülhet sor. A forgalmiadó-nivellálás a járműalkatrészek, centrifu­gák, lemezjátszók, egyes fes­tékek, fotóvegyszerek, továb­bá sportszerek és papírcik­kek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. A változásokra a korábbi évektől eltérően nem január 1-én, hanem az év különbö­ző időpontjaiban kerül sor. Olcsóbb a földgáz Szeged körzetében Régi igényt elégített ki a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat. Január elsejétől olcsóbban adja a földgázt Szeged körzetében. Eddig ugyanis a szegedi me­dencében drágább volt az úgynevezett kísérőgáz, mint a Dunántúli Kőolaj- és Föld­­gáztermelő Vállalatnál. Je­lentős volt az árkülönbség a különböző távvezeték szol­gáltatásoknál is. Január el­seje óta mind a lakosság­nak, mind az ipari felhasz­nálóknak 26 százalék áren­gedményt adnak. A háztar­tási földgáz köbméterenként az eddigi 2 forint helyett 1 forint 60 fillérért, a fűtésre használt földgázt 1 forint 60 fillér helyett 1 forint 28 fil­lérért értékesítik. További kedvezményt 44 százalékos árengedményt kapnak a gáz­­fogyasztásba bekapcsolódó új nagyfogyasztók az átállási költségek megtérülése érde­kében. A kedvezményes ára­kat egyelőre 1970 végéig ál­lapította meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. M­A­G­Y­­rtf SZOCIALISTA MUNKASPART.lAPJA Fock Jenő rádió- és tv-beszélgetése Kölcsönn­és a bizalom Az erősödő demokratizmusról, a lakásépítkezésről, az árak alakulásáról, a nagy létszámú korosztályokról nyilatkozott a ministerelnök Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP PB tagja, az új év első es­téjén a televízió kamerái és a rádió mikrofonjai, az ország nagy nyilvánossága előtt válaszolt Megyeri Ká­roly és Szepesi György kér­déseire. A tavalyi eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy az aszály ellenére sikeres gaz­dasági esztendőt zártunk, po­litikailag pedig az eljövendő sikerek alap­jának tekinti,­hogy tovább erősödött a közélet demok­ratizmusa s a népi-nem­zeti egység.­­ Természetesen, amikor népi-nemzeti egységről be­szélünk, soha nem szabad azt hinnünk, hogy ez azt je­lenti: 10 millió magyar szíve együtt dobban. Arra azon-­­ban vigyáznunk kell, hogy ne túlozzuk el azok számát és jelentőségét, akik ma és talán még hosszabb időn át nem teljesen és nem min­denben értenek velünk egyet — mondotta, majd Hangsú­lyozta, hogy ezekke­l a po­litikailag közömbösekkel kap­csolatban türelmes nevelő­munkára van szükség, a kö­zösséget megkárosítókkal, valamint a tudatos ellenség­gel, a törvénytelen eszközö­ket alkalmazókkal szemben azonban keményen, szükség esetén a törvény teljes szi­gorával kell fellépni. A lakosság túlnyomó több­sége bízik a rendszerben, a párt és a kormány veze­tőiben, s a vezetők is az emberekben. Kijelentette: „Csak addig ér­demeljük meg, hogy a he­lyünkön legyünk, amíg való­ban szolgáljuk a népet, és nem élünk vissza azzal a be­osztással, amelybe a nép bi­zalma emelt bennünket. Egyébként, ha egy kormány­zat okos, jelentősen meg­könnyíti munkáját... ha minden jelentős kérdést meg­tanácskozik a nép széles ré­tegeivel, mielőtt határozna.” Fock Jenő megállapította, hogy az elmúlt 12 évben az ország vezetői ilyen szellem­ben igyekeztek dolgozni, no­ha nevát minden kérdést tár­gyalhattak meg előzetesen a széles nyilvánosság előtt. Ta­valy ilyenek voltak a cseh­szlovák eseményekkel össze­függő intézkedések. „Bíztunk azonban abban — mondotta —, hogy a dolgozók meg fog­ják érteni, miért kellett ezt tennünk, meg fogják érteni hogy ez internacionalista kö­telezettségünk volt” Fock Jenő ezután a kor­mányzati munkáról, a Mi­nisztertanács tevékenységé­ről, az abban megnyilvánuló demokratizmusról adott tájé­koztatást. Például a lakás­­helyzettel több ízben foglal­koztak a Minisztertanácsban, januárban pedig arról tár­gyalnak majd, hogyan le­hetne a tervezett 62 ezer lakásnál néhány ezerrel többet építeni. Itt hangsúlyozta a miniszter­­elnök: három-négyezer la­kással többet jelentene, ha az összes üzemek élnének le­hetőségükkel, s részt vállal­nának a lakások számának szaporításából. A munkaidő csökkentésé­vel kapcsolatban kiemelte: három év alatt — 1969 vé­géig — kétmillió dolgozó tér át a 44 órás munkaidőre, s most elég nagy a türelmet­lenség azok közt, akik nem hamarosan jutnak el idáig. Ezektől türelmet kér, hiszen az áttérés feltételeit előbb meg kell teremteni. A kormány és a szakszer­zői, gyümölcsöző együttmű­ködéséről, majd a gazdaság­­irányítási reform első esz­tendejének eredményeiről szólt ezután. A továbbiakban az árak 1969-es alakulásáról folyt a beszélgetés. Fock Jenő kije­lentette, hogy a kormányzat 1969-ben egy-két százalékos, árszínvonal-növekedéssel szá­mol, de ebben minden áru­cikk, sőt a szolgáltatások ára is benne van. Felhívta azon­ban a figyelmet arra, hogy tavaly is egy-két százalé­kos áremelkedést terveztek, de csak fél százalékkal nőtt az árszínvonal. Ha nem lesz aszály és jól mennek a dolgok, az árak színvonala az idén is csak fél százalékkal emelkedik. A munkaerőhelyzetről is szó esett az interjúban, s Fock Jenő rámutatott: a vál­lalatok munkaerőigénye túl­zott, hisz belső tartalékaikat még korántsem használták fel. Például Budapesten tel­jesen indokolatlannak tartja a „munkaerőéhséget”. Sze­rinte a fővárosban egész sor intézkedést kellene tenni, hogy még kevesebb munka­erőt kelljen foglalkoztatni. A sokat emlegetett és Fock Jenő szerint túlzottan ború­látóan felfogott „demográfiai hullám” kérdései is szóba kerültek. „Szerintem öröm­mel kell üdvözölni ennek a korosztálynak a tagjait... A kormányzat nem jótéteményt gyakorol, hanem kötelessé­gének tesz eleget, amikor megkülönböztetett gonddal foglalkozik az őket érintő kérdésekkel — mondotta. Ez­után hangsúlyozta, hogy ezeknek a korosztályoknak a perspektíváira is jótéko­nyan hat majd a gyermek­­gondozási segély időtarta­mának felemelése, hiszen ha 120—140 ezer asz­­szony ezt igénybe veszi, he­lyüket többnyire fiatal nők foglalják majd el. Segít egye­bek közt az is, hogy pél­dául 1969-ben 25 ezerrel több tanulót vesznek föl a szak­munkásképző iskolákba, mint az elmúlt években. Pozití­vum, hogy a tsz-ekben ta­valy ’ 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző évben. Végül az új esztendő kilá­tásaival kapcsolatban hang­súlyozta a miniszterelnök, hogy ő nagyon optimista, és véleménye szerint a közvé­leménynek is minden oka megvan arra, hogy az ország fejlődését illetően optimista legyen, hiszen az egyetértés, a bizalom légköre erősödik, s már eddig is sok mindent meg tudtunk oldani. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy feszültségektől terhes vi­lágban élünk, ezért min­dent el kell követnünk a szocialista országok közös­ségével együtt, hogy na­gyobb legyen az egyetértés, a világ összes haladó erőivel szót tudjunk érteni, s közös nevezőre jussunk a hideghá­borútól, a véres helyi hábo­rúktól — például a vietna­mitól — vissza nem riadó imperialista agresszív körök­kel szemben. Fock Jenő végül boldog új esztendőt kívánt az egész dolgozó magyar népnek. A nagy hideg megviseli az őszi vetéseket A hideg időjárás, különösen a mínusz 15—mínusz 18 fokos éjszakák próbára teszik az őszi gabonavetéseket. A Szombathely—Baja vonaltól délre, ahol 15—20 centis a hó­takaró, kitűnően telelnek a vetések. A mezőgazdászoknak nincs különösebb gondja a Dunántúl többi részén sem. A Duna—Tisza közén azonban egyes részeken a hóréteg még az 5 centit sem éri el, ezeken a vidékeken „meztelenül” telel a vetés és a gabonákat megsanyargatja a zord idő. Még szerencse, hogy a szovjet bezosztása fajta jó télálló, hidegtűrő tulajdonságokkal rendelkezik. A szakemberek szerint az, hogy a vetés miképpen állta ki a tél ostromát, csak később dől majd el. A fagy beállta megakadályozta az őszi mélyszántási munkák befejezését. A felmérések szerint országosan a ki­jelölt területnek csak 85 százalékán végezték el a mély­szántást, annak ellenére, hogy korábban kedvezett az idő­járás. Mint a felmérések megállapították az üzemek egy része különféle szállítási és melléküzemi tevékenységgel kötötte le a gépparkot, és ezért szenvedtek késedelmet a talajmunkák. A lemaradáshoz hozzájárult az is, hogy a tsz­­ekben — számítva arra, hogy idén csökken a javítás után járó kedvezmény mértéke — a megengedhetőnél jóval több traktort adtak át javítór­o (MTI Újévi fogadás A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői január 2-án, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak,­­ az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadá­sán részt vettek Gáspár Sán­dor és Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnö­kei, Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára és Rácz Pál, a külügyminisztérium protokoll osztályának veze­tője. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott le. (MTI) Magyar államférfiak táviratai Fock Jenő, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke táviratban üdvözölte Oldrich Cemiket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kor­mánya megalakulása és an­nak miniszterelnökévé tör­tént kinevezése alkalmából. Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere ugyancsak távirat­ban köszöntötte Jan Mar­kot, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügy­miniszterévé történt kineve­zése alkalmából. (MTI) OTP-kölcsön afföloli helyreállítására Rövidesen sor kerül a ba­­uxitbetonos építmények nagy arányú helyreállítására, megerősítésére és korszerű­sítésére. Ezért e munkák el­számolásának módját most a Magyar Nemzeti Bank el­nökével egyetértésben közös rendeletben szabályozta a pénzügyminiszter és az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter. Az állami vállala­tok általában állóeszköz­fenntartási költségként szá­molhatják el, a költségveté­si szervek pedig a felújítási alapból fedezhetik ezeket a helyreállítási költségeket. A rendelet hangsúlyozza, hogy az ingatlankezelő vállalatok­nak a lakóházjavítási elő­irányzat alapján elsősorban a bauxitbetonos építmé­nyek helyreállításáról kell gondoskodni. A személyi tulajdonban levő bauxitbetonos családi házak és öröklakások tulaj­donosai OTP-kölcsönt kap­nak a helyreállításra. A köl­csön általában a helyreállí­tási költség 90 százalékáig terjedhet. Indokolt esetben és egyéni elbírálás alapján — kivételesen — a telj­es helyreállítási költséget is el­érheti a kölcsön összege. A házadóról kiadott régebbi rendelkezéseknek megfelelő­en a helyreállításért adó­­mentesség, illetve adóked­vezmény illeti meg az épít­mény tulajdonosát! Az OTP által korábban értékesített bauxitbetonos házak eladási árát a helyreállítási költsé­gekkel arányosan mérsékelni kell, az eredeti és a mérsé­kelt eladási ár különbözeté­­vel pedig csökkenteni kell a vevő vételár-hátralékát, s ha ezt már időközben kiegyen­lítette, akkor a különbözetet a helyreállítási kölcsön tör­lesztésére kell fordítani. A vevő azonban kérheti az OTP-vel kötött régi adásvé­teli szerződés felbontását is. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a kihir­detéssel hatályba lépett.

Next