Csongrád Megyei Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

CSOKOMO MEGYEI ★ 27. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 1 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M­AG­Y­AR SZO­C­IAL­IS­TA MU­N­K­ÁS­PÁ­RT LAPJA 1970. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János és Fock Jenő szombaton hazaérkezett az NDK- ból. Képünkön Kádár elvtárs megérkezését követően nyilat­kozik a riportereknek a pálya­udvaron. (MTI / FOTO) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Po­litikai Bizottság tagja, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke — akik az NSZEP Központi Bizottsága és az NDK minisztertanácsa meghívására baráti látoga­tást tettek az NDK-ban — szombaton délelőtt visszaér­keztek Budapestre. Fogadásukra megjelent a párt és a kormány több ve­zető személyisége, valamint dr. H. Plaschke, az NDK bu­dapesti nagykövete. Együttműködésünket tovább fejlesztjük Kádár János a megérkezés után a pá­lyaudvaron nyilatkozott az újságíróknak. " Látogatásunk eredményeit a nyilvá­nosságra hozott közös közlemény összege­zi. A Berlinben folytatott eszmecsere ré­sze a szocialista országok között az utóbbi években kialakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igényli, hogy a szocialista or­szágok képviselői — kétoldalú és sokolda­lú tanácskozások keretében — rendszere­sen kicseréljék véleményüket, hogy módjuk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések megtárgyalására, a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megismerésére. Ezek a találkozók jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket. — Fock elvtárs és jómagam készséggel, örömmel tettünk eleget a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottsága és az NDK kormánya meghívásának. A látogatás három napja intenzív munkával,, érdemi megbeszélésekkel, olyan létesítmények megtekintésével telt el, amelyek valami­lyen módon összefüggésben álltak l­es szi­geteseink témáival. — Walter Ulbricht és Willi Stoph elv­társak, valamint az NDK más párt- és ál­lami vezetői, a testvéri ország dolgozói a legnagyobb szívélyességgel, testvéri barát­sággal fogadtak bennünket. Tárgyalásaink, munkaprogramunk minden aktusának lég­köre szívélyes, elvtársias, s — ami a na­pirendre tűzött kérdéseket illeti, gyakorla­tias volt. Sorra vettük az időszerű elvi, po­litikai kérdéseket ismertettük álláspontun­kat, Kicseréltük véleményünket, s mint is­meretes, hangsúlyoztuk, elvi egységünket. Beszéltünk a jövő feladatairól is. Mindkét fél szilárd elhatározása, hogy együttműkö­désünket tovább szilárdítjuk és bővítjük minden területen, ahol az nemzetközi har­cunk szempontjából szükséges, s a két nép érdekeinek megfelel.­­ Munkánk legfőbb elbírálói természe­tesen nem mi magunk vagyunk, mégis sze­retném elmondani, hogy a látogatás lég­körével és eredményeivel nagyon elége­dettek vagyunk. Mint ismeretes, Fock elv­társsal együtt viszonylag rövid idő alatt másodszor jártunk Berlinben. Tavaly ok­tóber elején ugyanis részt vettünk az NDK fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségeken.. Mind az akkor szerzett benyomások, mind a mostani megbeszélések, találkozások ta­pasztalatai igen jók. Az NSZEP és az­ NDK egész dolgozó népe — természetesen a sa­ját viszonyainak megfelelő konkrét célok­kal és módszerek alkalmazásával — szer­ (Folytatás a 2. oldalon.) Lakóház — a Kontakta dolgozóinak Szentes belvárosában épül ez a hétszintes, Vmiiititsckés lak«iAv»s épü­let, amelynek valamennyi lakásában a Kontakta dolgozói laknak majd, hiszen a gyár saját erőből építteti. Így tehát nemcsak a város, de mindenek előtt a nagy gyár munkáskollektívájának lakásgondjai eny­hülnek nagy mértékben, ha elkészül a ház. És, hogy ne kelljen sokat várni erre az öröm­teli pillanatra, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói igyekeznek a téli kö­rülményekhez képest minél hamarabb befejezni a munkát. (Fotó: Enyedi Zoltán) Mi történt a nagyvilágban? KÉTSZÁZ PARLAMENTI KÉPVISELŐ KAIRÓBAN Részletes beszámolónk a 2. oldalon HIVATALOS LÁTOGATÁSRA HAZÁNKBA ÉRKEZIK ALDO MORO OLASZ KÜLÜGYMINISZTER BRANDT PÁRIZSI TÁRGYALÁSAI UTÁN VISSZAUTAZOTT BONNBA Pártvezetők látogatása Asotthalmon Szombaton délután Asotthalomra látogatott Komócsin­­ Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Péter János, az MSZMP Köz­­­­ponti Bizottságának tagja, külügyminiszter. Társaságukban­­ volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag- f­­a, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csá- I­penszki István, a szegedi járási pártbizottság első tit-­­­kára és dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási tanács vb el-­­­­nökhelyettese. A vendégeket a község vezetői fogadták. Murányi György, a község pártbizottság titkára tájékoztatót adott Ásotthalom helyzetéről, eredményeiről, gondjairól­ és a ter­vekről. Az eszmecsere után a művelődési otthonban nagy­­­­gyűlést tartottak, amelyen az időszerű bel- és külpolitikai­­ kérdésekről Komócsin Zoltán és Péter János adott tájé­­­­koztatót. Aláírták a magyar—román választékcsere-megállapodást A hazánkban tartózkodó román belkereskedelmi de­legáció befejezte választék­­csere-tárgyalásait a magyar belkereskedelem vezetőivel. Szurdi István és Nicolae Bozdog belkereskedelmi mi­niszterek szombaton délben aláírták az 1970. évi ma­gyar-román belkereskedel­mi választékcsere-megállapo­­dás jegyzőkönyvét. (MTI) Az idén is 45 napi keresetnek megfelelő összeget várnak — Drágább volt a nyersanyag, nem emelték az árat, kisebb a nyereség — Több árut adtak kevesebb létszámmal Bizonyítvány felnőtteknek a vállalati nyereség Mindenki személyes tapasztalata a vál­lalati életben, hogy az új esztendő startja a jövő feladatainak számbavétele párosul a letűnt év eredményeinek mérlegelésével. Ez természetes dolog, hiszen az élet isko­lájában ismét bizonyítványosztás előtt ál­lunk, összegezzük az 1969. évi vállalati gazdálkodás eredményeit, az üzemi veze­tők, a dolgozók érdemjegyeit, a nyereség, a felosztásra jutó részesedési alap számait. A vállalati mérleg aláírására jóllehet csak hetek múltán kerül sor a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében, de máris tud­ják, hogy az elmúlt évihez hasonló össze­gű részesedést kapnak a dolgozók. Tavaly az 1968. évi munka eredményeként 45 na­pi keresetnek megfelelő összeg jutott a felosztható részesedési alapba. Az elmúlt évben 1 millió 357 ezer pár cipőt gyártot­tak. Mivel a gazdaságossággal, minőség­gel nem volt különösebb probléma, a nagy­­vállalat egészén belül a szegediek ismét jó helyezést értek el és ez a nyereségrészese­désben is érezteti majd hatását. Ennél a vállalatnál az új gazdaságirá­nyítási rendszer első évében sem alkalmaz­ták mereven a kategorizálás szerinti elosz­tást. Például a második kategóriában há­rom csoportot alkottak. Most az új felosz­tási elvek alapján az elmúlt év végén elő­leget is fizettek. Úgyis mondhanánk, hogy az éves prémiumot fizették ki a volt má­sodik kategróia három csoportjában nyil­vántartottak részére. Természetesen a ré­szesedési alap felosztására vonatkozó irányelvek alapján osztják majd fel 1969. évi jó munkájuk eredményét. A nyereségelv érvényesítése a Szegedi Ecset- és Seprűgyárban is azt követelte, a vállalati vezetőktől, dolgozóktól, hogy a termelés és az értékesítés gazdasági front­ján egyaránt hatékonyabban gazdálkodja­nak. Az előzetes tájékoztatók szerint a ko­rábbi esztendőkhöz mérten mégis csök­kent a vállalati nyereség. Részben azért, mert az ARTEX Külkereskedelmi Válla­lat révén értékesített termékek ára évről évre csökken viszont az import kínai ser­­ték és a péniszőr beszerzési ára emelke­dett. Az 1969. évben bevezetett közgazda­­sági szabályzók ugyancsak nyereségcsök­­kenést hoztak. Valamennyivel túllépték a bérszínvonalat is, ami szintén csökkentő hatású a részesedési alapra. A kifizetésre kerülő összeg 10 százalékkal lesz kevesebb. Mégis a vállalat vezetőinek jó munkájáról számolhatunk be, mert növekedtek a költ­ségek, de egyetlen termék eladási árát sem változtatták meg. Ma is az 1968. évi induló áron értékesítik a vállalat termékeit. A HÖDIKÖT-ben az előzetes számítások alap­ján körülbelül 40 millió forintot köny­velhetnek el az 1969-es év eredmény­ekért. Ez önmagában szép summa, de még szebb­nek tűnik, ha az 1968-as esztendei 33 mil­lióhoz viszonyítjuk, s azt vizsgáljuk, mi­lyen körülmények között született a több­let, növekedett a forintok mennyisége. A vállalat vezetőinek tájékoztatója sze­rint a nagyobb nyereség forrása a terme­lékenység növekedése volt. Egy esztendő alatt 6,2 százalékkal nőtt a munka ter­melékenysége a vállalatnál. Az előző esz­tendei, vagyis az 1968. évi 465 millió forin­tos árbevételt 3 ezer 607 fős átlaglétszám­mal érték el. Tavaly a 490 millió forintos árbevételt pedig 3 ezer 582 fővel. Tehát lényegesen kevesebb létszámmal. Tavaly július elsején tértek át a 44 órás munka­hétre. A számok, a tények tehát azt mutat­ják, hogy a vállalat dolgozói fegyelmezet­tebb munkával, jobb időkihasználással termeltek, mint a korábbi években. A jobb munkára serkentettek a HÓDI­­KÖT-ben a bérintézkedések is. A vállalat bértömege tavaly 2 millió 540 ezer forint­tal nőtt. Ebből egy főre egy esztendő alatt átlagosan 709 forint jutott. A jó munkaszervezésen túl, a szebb eredményekhez az is hozzájárult, hogy a gyár jelentősen csökkentette készleteit. Örömmel mondják a vállalat vezetői, hogy a piac igényeit nehéz kielégíteni, mert ha kétszer annyit termelnének­­ is, mint amennyit jelenleg tudnak, azt is könnye­dén eladhatnák. A vállalat forgóeszköz-ér­téke 1968-ban átlagosan 111 millió 250 ezer forint­ volt. Tavaly már 93 millió forint, viszont emelkedett az állóeszközök értéke 8,5 millió forinttal. A HÓDIKÖT nyeresé­gének tehát jó forrásai voltak az elmúlt esztendőben, a vásárlók bizonyára nagyon örülnének, ha a vállalat az eredményesebb gazdálkodás alapján az árcsökkentésre is gondolna.

Next