Csongrád Megyei Hírlap, 1970. április (15. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-01 / 76. szám

­ KISZ Érdeméremmel tüntették ki a Pankotát Az Újvárosi KISZ alapszervezetét Kettős ünnepséget tartot­tak tegnap este a Pankotai Állami Gazdaság Újvárosi kerületében: a párt­alapszer­­vezet tagjai emlékeztek meg hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójá­ról, a KISZ-fiatalok alapszer­­vezete pedig KISZ Érdem­érem kitüntetésben részesült. Az elnökségben foglalt helyet Kurucz Márton, az MSZMP szentesi járási bizottságának első titkára, dr. Fekete Jó­zsef, a KISZ KB osztályveze­tője, Szögi Béla, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, Pálinkó Sándorné, a Pan­kotai ÁG pártbizottságának titkára megnyitó szavai után Márkus Mihály, a gazdaság igazgatója mondott ünnepi beszédet. Majd szavainak be­fejeztével átnyújtotta a párt­­alapszervezet arra érdemes tagjainak a felszabadulási jubileumi emlékérmet. Az ünnepség második ré­szében dr. Fekete József, a KISZ KB osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a KISZ Érdemérem a legmagasabb ifjúsági elismerés és a folya­matos jó munkájáért kapta az Újvárosi KISZ-alapszer­­vezet, a kulturális, a terme­lési, a pártépítési és a neve­lési eredményeiért. Nagy taps közepette Nyemecz Erzsébet, a KISZ-alapszervezet titkára vette át a tagság nevében a kitüntetést, s ígéretet tett a további jó működésre. A gazdaság igazgatósága elismerésül 5 ezer forintos vásárlási utalvánnyal jutal­mazta a KISZ-alapszerveze­­tet. Ezután Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára emléklapot, jelvényt nyújtott át a régóta tevé­kenykedő ifjúsági aktivisták­nak. Az ünnepség befejező részében a gazdaság társ- KISZ alapszervezeteinek ne­vében Sarusi Kiss Mihály köszöntötte az újvárosiakat, majd a helyi Gábor Áron úttörőcsapat tagjai adtak kulturális műsort. A KISZ jubileumi kitüntetettjei Ünnepség Szegeden Tegnap adták át a kitüntetéseket a kommunista ifjúsági mozgalomban Csong­­rád megyében kiemelkedő munkát végzett vezetőknek, aktivistáknak hazánk felsza­badulása 25. évfordulója alkalmából. A megyei pártbizottság szegedi, Rákóczi téri székházában tartott ünnepségen Szögi Bé­la, a KISZ KB tagja, az ifjúsági szövetség megyei bizottságának első titkára méltat­ta az elmúlt 25 esztendő jelentőségét, ered­ményeit és mondott köszönetét mindazok­nak, akik az ifjúság szervezésében, neve­lésében kiemelkedően helytálltak. Ezt kö­vetően került sor a KISZ KB által ado­mányozott kitüntetések átadására. A KISZ Érdemérem kitüntetésben része­sült: Farkas Ferenc, a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat KISZ csúcstitkára, Mo­nostori Ernő, a KISZ makói járási vb tag­ja, Matyuska József, a KISZ szentesi vá­rosi vb tagja, Mágori Józsefné, a Makói Mezőgazdasági Szakiskola pártösszekötő­tanára, dr. Makk Ferenc szegedi egyetemi tanársegéd, Burai Katalin, a csongrádi gimnázium pártösszekötő-tanára, Szajbéli Mihály, a Szegedi Textilművek főmérnöke, Tóth Ágnes, tápéi általános iskolai úttörő­csapat-vezető. Szetei József, a szegedi KISZ-iskola vezetője. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott: Árpadhalmi Ágnes, a KISZ makói járási vb tagja. Körösi László, a FOTÖBER csongrádi üzemének KISZ-titkára, Gazdik Gyula, Szeged városi úttörőtitkár, Bérczi Sándor, a KISZ megyei pénzügyi ellenőr­ző bizottságának tagja, Rusz Tibor, a ma­kói Lenin Tsz KISZ csúcstitkára, Sipos Imre, a KISZ szentesi városi bizottságá­nak titkára, Baranyi Jenő, a Makói Vas- és Fémipari Kisz dolgozója, dr. Dézsi Csa­ba, algyői KISZ-propagandista, Nagy Kál­mán, a KISZ szegedi járási pénzügyi eb. elnöke, Kukovecz Katalin, a szegvári Pus­kin Tsz KISZ-titkára, Mózes Fabiula, a Szegedi Közgazdasági Technikum KISZ- bizottságának tagja, dr. Szabó Mihály, a SZOTE KISZ-bizottságának külügyi he­lyettes vezetője, Mircsov Mihály, a Sze­gedi Textilművek KISZ-bizottságának tit­kára, dr. Martonosi István, a szegedi váro­si KISZ-bizottság vb tagja, Körösi Rozália, a hódmezővásárhelyi MÁV forgalom KISZ-titkára, Oltyán Lajos, a szentesi Móricz Zs. Művelődési Ház igazgatója, Bodnár Árpád, a Hódmezővásárhelyi Fel­sőfokú Mezőgazdasági Technikum KISZ- csúcstitkára, Dancsó Imre, a szentesi Ár­pád Tsz KTSZ-titkára. Kiváló Úttörővezető kitüntetésben része­sült: Jenei Katalin pusztaszeri úttörő csapatvezető, Morász Attiláné, a hódmező­vásárhelyi Dózsa György Általános Iskola úttörő rajvezetője. Iski László, a Szegedi Tanárképző Főiskola I. sz. gyakorló iskola csapatvezetője. Kulcsár Tibor, a szentesi járási úttörő elnökség tagja. Borsodi Fe­renc, makói raj­vezető. A kitüntetetteket, a megyei párt vb ne­vében Gyárfás Mihály, a pártbizottság he­lyettes osztályvezetője köszöntötte. A GELKA Vállalat 10 éves fennállását és új, 510 négy­zetméter alapterületű szege­di szervizének megnyitását ünnepelték kedden délelőtt a megyeszékhelyen, a Károlyi utcában a vállalat dolgozói és a meghívott vendégek. Kozma György vezérigazgató üdvözölte dr. Varga Dezsőt, a­­ városi pártbizottság titká­rát és a város többi megje­lent vezetőjét. A Kohó- és Gépipari Minisztérium nevén GELKA-szervizt avattak Szegeden­ ben dr. Kocsis József mi­niszterhelyettes szólalt fel. Az új, korszerű szerviz Szegeden és 25 kilométeres körzetében, a falvakban is felelős a híradástechnikai és háztartási készülékek javítá­sáért Két gépkocsijukkal ezen a területen hívásra ház­hoz mennek. A javításra be­adott készülékeket természe­tesen messzebbről is elfo­gadják. Az új helyiségekben szerelőboxok, új típusú, erős­áramú GELKA-munkaaszta­­lok, raktárak szolgálják a jobb, gyorsabb munkát. Modern érintésvizsgáló be­rendezésükkel kiadás előtt minden készüléket ellenőriz­nek balesetvédelmi szem­pontból. magyar gőz- és Diesel-mozdonyok vontat­ják a terhet és szállítják az utasokat, építkezéseinken magyar dömperek dolgoz­nak. Odesszai szuperfoszfáttal javítják a magyar földeket, az odesszai ültetvénye­ken pedig a Tisza mellől származó szőlőt honosították meg. Városaink között szoros kulturális kap­csolat is létrejött. 1964-ben kötöttünk együttműködési szerződést egyetemeink között. Antalffy György egyetemi tanár, amikor meglátogatta egyetemeinket, ér­deklődött a nálunk bevezetett esti és le­velező oktatás rendszeréről. Azzal a cél­lal, hogy az itt szerzett tapasztalatokat otthon hasznosítani fogja. Ha munktár­­sain­k ugyanazon vagy hasonló témakörben végeznek tudományos kísérleteket, egy­mást kölcsönösen informálják és felhasz­nálják egymás módszerét, ellenőrzik és ezzel megbízhatóbbá teszik egymás ered­ményeit. Vannak tanszékek, amelyeknek a professzorai összeegyeztetik tudományos terveiket, sok egyetemi tanár látta már egymást vendégül, vagy tartott előadást a hallgatóknak, tanulmányozta a munkát a testvértanszékeken. Minden egyes látogatás a barátainknál gazdagít bennünket. Valerij Fedoszejev, az odesszai egyetem rektorhelyettese meglá­togatva szegedi kollegáit, nemcsak értékes információkat hozott, a fizikai gyakorla­tokról, de egy optikai berendezés terv­rajzát is, amelyet a szegedi egyetem — időközben elhunyt, kiváló — professzora, Budó Ágoston készített. Most ezt az esz­közt az odesszai egyetemen a gyakorlati foglalkozásokon alkalmazzák. Baráti kapcsolatok jöttek létre a peda­gógiai főiskolák között is. Együttműködési szerződést írtak alá az irodalmak és tu­dományos információk cseréjéről. A mi egyetemünk pártszervezetének titkára egy teljes hónapon keresztül tanulmányozta a szegedi főiskola társadalmi, párt- és ifú­­sági szervezeteinek munkáját. Különböző tudományágak területén kezdtünk együtt­működést: matematika, fizika, pedagógia, társadalmi tudományok, pszichológia. Né­hány tudományos munkatársunk már pub­likált a szegedi kiadványoban. Főiskoláink évenként a hallgatók között csereakciót bonyolít le. Szeged környékén az odesz­­szaiak, Kusztanajszki területen pedig a szegediek dolgoztak. A hallgatók delegá­ciókkal és előadások tartásával vesznek részt a tudományos konferenciákon. Ba­ráti kapcsolat van az ifjúsági szervezetek között is. Sok közös vonás található az ukrán és a magyar zenében. Tolmács segítsége nél­kül kapcsol össze a zene és a tánc. A budapesti Operaház szólistái a Sztoljansz­­kij Zeneiskola tanulóival léptek együtt fel Odesszában. Az odesszai konzervató­rium hallgatói pedig magyar zeneszerzők műveinek előadásával örvendeztették meg barátaikat. De nemcsak felnőttek, hanem gyerekek között is létrejött baráti kapcsolat. Több mint 10 éve annak, hogy a Magyarok Ifjú Barátai elnevezésű klub az odesszai 58-as számú iskolában megalakult. Feladatul tűzték ki, hogy tanulmányozzák a magyar nyelvet, barátsági heteket és esteket ren­deznek a nemzeti ünnepek kapcsán leve­leznek magyar barátokkal. A klubban őrzik a klub tiszteletbeli tagjának, Kádár Jánosnak a levelét, aki jó tanulást és boldog életet kíván a fiataloknak. A klub élete érdekes és mozgalmas. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziummal léptek érintkezésbe. A két iskola tanárai és diákjai rendszeresen vendégül látják egymást. A Barátság című kisfilm, ame­lyet az odesszaiak készítettek, az Ukrán Ljubityel filmfesztiválon első helyezést ért el. Most állítják össze azt a filmet, amit akkor készítettek, amikor először ta­lálkoztak a gyönyörű Tisza-parti város­sal, Szegeddel. Most már vannak haladó hagyománya­ink: pártmunkások, parasztok, rádió- és televízióriporterek, egyszerű turisták lá­togatásai, barátsági klub. Barátságunk határai a közeli idők óta még tovább szélesedtek. Nemcsak a me­gyeközponttal, hanem az egész megyével tartjuk a kapcsolatot. 1969 szeptemberé­ben járt először odesszai küldöttség Csong­rád megyében. Decemberben pedig mi fo­gadtuk a Csongrád megyei delegációt. Az odesszaiak, visszatérve, nemcsak ba­ráti szavakat, hanem egy sűrűn teleírt jegyzettömböt is hoztak magukkal, olyan újdonságokkal, amelyekkel a magyar ba­rátaiknál ismerkedtek meg és szeretnének megvalósítani itthon. , Itt van néhány sor a jegyzőkönyvből: „A szövetkezetekben laboratóriumok mű­ködnek, a takarmány minőségét ellenőr­zik. Nálunk is helyes lenne bevezetni. Megismerkedtünk egy őszi zabfajtával, amelyet az egyik gazdaságban kísérletez­tek ki, sokkal nagyobb termést hoz, mint az általunk termeltek. Ez nagy érdeklődés­re tarthat számot a mi vidékeinken is. Az előbbi gazdaság sikerrel harcol a szi­kes talajjal. Jó lenne eredményeiket ná­lunk is felhasználni.” De a Csongrád me­gyei vendégeink sem tették le a ceruzát akkor, amikor nálunk jártak, ők is sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek a láto­gatás során. — Városunkban szokásos, hogy ha na­gyon kedves vendég érkezik, megkérjük, hogy emlékül ültessen egy fácskát az Ok­tóberi Forradalom térre — mondja vé­gezetül T. Ovcsarenko. — Ennek a kis ligetnek az első fáját Maurice Thorez ül­tette, majd városunk barátai, az űrhajó­sok, German Tyitov, Valerij Bikovszkij. A kis fasorban található egy szegedi fa is, 1962. július 16-án ültette Győri Imre, aki akkor az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára volt. „Erősödjék és fejlődjék barátságunk, mint ez a fa” — mondta. Ez a kívánság megvalósult. Elmúlt né­hány év és a fa megerősödött, és eljött Győri elvtárs is, de ekkor már a Csong­rád megyei pártbizottság első titkáraként, és az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként. Látogatása megerősítette a Csongrád megye és odesszai terület kap­csolatát is. További látogatásokat tervezünk­­és barátságunk további fejlesztését. Ezt a barátságot erősíti az ország felszabadulá­sa 25. évfordulója alkalmából Csongrád megyébe érkező odesszai delegáció is Fordította: HUSZKA ISTVÁN SZERDA, 1970. ÁPRILIS L ■ - hírlap- Egyetlen hétköznap sem lehet Lenin nélkül A Szakszervezetek Országos Tanácsának ünnepi ülése Kedden délután az ÉDOSZ budapesti székházában ünnepi ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére. Az ülés előtt Kiss Károly, a SZOT alelnöke a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa nevében megemlékezett a magyar szakszervezeti mozgalom két nagy halottjáról, Blaha Béláról és Nehrer Árpádról. A részvevők egyperces néma felállással adóztak a két elhunyt emlékének. A szakszervezeti mozgalomban szerzett érdemeikért jegyző­könyvileg örökítették meg a SZOT köszönetét. Az ünnepi ülés a magyar és a szovjet himnusz hang­jaival kezdődött. Az ünnepi beszédet Somoskői Gábor, a SZOT titkára mondotta. Egy idben született szabadságunkkal Somoskői Gábor beveze­tőül idézte az ország felsza­badulásának napjait, ame­lyek egyben a szakszerveze­teknek is meghozták a sza­badságot. Először a felsza­badult Battonyán, Békéscsa­bán, majd az egész ország­ban megalakultak a szak­­szervezetek, hogy segítsék a termelés megindítását, a gyárak, a posta, a vasút, az utak helyreállítását, a köz­ellátást, a közigazgatás meg­szervezését. 1945 januárjá­ban megkezdődött a szak­­szervezeti központok életre keltése, 1945. február 7-én pedig megalakult és azon­nal lendületes munkához lá­tott a Szakszervezeti Ta­nács. Az utókor — mondotta — csak elismeréssel emlékez­het meg a felszabadulás utáni szakszervezeti mozga­lom hőskoráról, a változó, bonyolult helyzettel lépést tartó küzdelmekről. A szak­szervezeti mozgalom hazánk­ban a munkásegység megte­remtésének első harci tere­pe volt, hozzájárult a két munkáspárt egyesüléséhez, s az egység magát a szakszer­vezeti mozgalmat is megerő­sítette. — A hatalom birtokában is — mondotta — újra, és újra tanulmányoznunk kell a tömegek megnyeréséről, a munkásosztály és a párt ve­zető szerepéről, a nemzet­köziségről kifejtett és ma is élő, ható lenini gondolato­kat. Most a centenárium alkalmából ünnepeljük Le­nint, de egyetlen hétközna­punk sem lehet Lenin nél­kül. A szakszervezeteknek a szocializmusban betöltött sze­repéről, helyéről senki sem mondott meghatározóbbat, világosabbat mint Lenin. A szakszervezetek mai társa­dalmunkban politikai szerve­zetek. Szakszervezeteink nem lehetnek függetlenek a munkáshatalomtól, a szocia­lizmus építését irányító párttól, mert ilyen „függet­lenséggel” a munkásosztály alapvető érdekeit árulnák el. Szakszervezeteink nem le­hetnek „ellenzékiek” a mun­káshatalommal szemben, de azonosak sem lehetnek az állami szervekkel és intéz­ményekkel. Önálló tevékeny­ségükkel segítik, hogy a munkások, a dolgozók érde­kei a társadalmi fejlődés követelményeivel összhang­ban érvényesüljenek. E fel­adatok tartalmának eleme­it éppen a lenini tanítá­sok alapján magunknak kell megjelölni. — A szakszervezetek funkciói a szocializmusban új tartalmat nyernek, s az osztályérdekek szolgálatának alárendelve érvényesülnek. A szakszervezeteknek a dol­gozók érdekeit képviselniük és védeniük kell a munkás­­hatalom bürokratikus kinö­véseivel, a túlzásokkal, a törvények megsértőivel szemben. Somoskői Gábor befejezé­sül, hangsúlyozta: " A szakszervezetek a le­nini gondolatok jegyében kí­vánnak a jövőben is hozzá­járulni a szocializmus meg­valósításának nagy céljához. Az emlékünnepség az In­ter­nacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepi tanácsülés után a SZOT elnöksége fogadást adott hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója alkal­mából. Nemes Dezső vezetésével MSZBT-küldöttség utazott a szovjet fővárosba A Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására ked­den Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével eluta­zott­ Moszkvába a Magyar— Szovjet Baráti Társaság hat­tagú küldöttsége, hogy részt vegyen felszabadulásunk szovjetunióbeli ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Erdélyi Károly, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Gyenes András külügymi­niszter-helyettes, Nagy Má­ria, az MSZBT főtitkára bú­csúztatta. Ott volt F. J. Tyi­­tov, budapesti szovjet nagy­követ. Nemes Dezső a küldöttség elutazása előtt elmondta: — örömmel teszünk eleget a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kedves és megtisz­telő meghívásának, hogy részt vegyünk a társaság ün­nepi rendezvényein, ame­lyekre felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából ke­rül sor. Ezenkívül ellátoga­tunk a Szovjetunió különbö­ző városaiba, felkeresünk számos üzemet és intézményt, amelynek dolgozói kollektí­ván tagjai a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságnak. Kedves baráti találkozóknak nézünk tehát elébe — mon­dotta befejezésül Nemes De­zső. Győri Imre hazaérkezett Kedden hazaér­kezett Lu­­­­xemburgból Győri Imre, az­­ MSZMP Központi Bizottság­­­­ának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, aki az MSZMP kép­viseletében részt vett a luxemburgi testvérpárt kongresszusán. Magyar napok Hanoiban A vietnami—magyar kap­csolatok történetének „csúcs­forgalmi” időszaka zajlik felszabadulásunk 25. évfor­dulója előtt Hanoiban. Hat kulturális, tömegszervezeti és szakértői küldöttség tartóz­kodik a vietnami fővárosban. 3

Next