Csongrád Megyei Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
II betakarítási kényszerpihenő után: A legszervezettebb munkára van szükség! Néhány napra megakasztotta az aratást azesőzés, amely az elmúlt hét végén köszöntött megyénkre. A kombájnok elmerültek a sáros földeken, de a traktorosok nem töltötték tétlenül az időt. Felülvizsgálták gépeiket, s ahol kellett, kicserélték az ékszíjakat, az alkatrészeket, a sok csapadék miatt ugyanis kitöldültek a gabonatáblákon a gyomnövények, s nehezebbé vált a gépek munkája. Ezért gyorsabb az alkatrészek kopása, gyakoribb a törés. Az alkatrész iránti kereslet növekedését bizonyítja az AGROKER statisztikája is. — A betakarítás idején rendkívüli ügyeletet tart vállalatunk – mondotta Sinkó Antal, az AGROKER igazgatója. — Erre szükség is van, mert a betakarító gépekhez eddig közel 50 csapágyat, 200 különböző műszaki cikket és 250 munkagép alkatrészt értékesítettünk az ügyeleti szolgálat idején. Szerzett olyan tapasztalatokat is az AGROKER, hogy kevés tartalék alkatrésszel kezdték a betakarítást a gazdaságok, s most ha egyetlen darab ékszíjra van szükség, 5—10-et vásárolnak, hogy biztosítsák magukat a keresett cikkből. Az idei gabonabetakarítást nehezíti, hogy sok gazdaságban nem jutott idő a vegyszeres gyomirtásra. — A búza magas nedvességtartalmát is azzal lehet magyarázni — említette Csörgei Sándor, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója—, hogy sok a zöld gyommag a kombájngabonában. Gyakran a megengedettnél 3—5 százalékkal is több a víztartalom a beérkezett terményben, így szárítani kell a búzát. A termelőknek 7—8 forintos többletkiadást jelent a szárítás, ezért azt javasoljuk, hogy fordítsanak nagyobb gondot a kombájnok gabonatisztító berendezésének beállítására, vagy a szérűn végezzék el az uúttisztítást. Mi vásároltunk ugyan öt nagyteljesítményű tisztítóberendezést, de a szárító kapacitásunk alacsony, s a gazdaságoknak előnyösebb is, ha a szabvány szerinti gabonát adják át nekünk. Mivel az esőzés miatt ismét kitolódott a betakarítási idény, nagy munkaszervezésre van szükség az üzemekben az elkövetkezendő hetek során. A gabonaipar a gazdaságok kérésére vasárnap is átveszi a búzát, de esténként is nyitva tartanak a telepek. Eddig csupán 200 vagon étkezési, 155 vagon takarmánybúza és 120 vagon árpa került a felvásárló helyekre, míg tavaly ilyenkor már 2 és fél ezer vagon gabona volt a raktárakban. Mivel mindenütt késik az aratás, várhatóért torlódások lesznek az átvételnél, mert a tapasztalatok szerint minden gazdaság a kora reggeli vágy a délutáni órákban viszi a termést. Ennek megelőzésére azt kéri a gabonaipar a termelőüzemektől, hogy tartsák be az előzetes bonyolítási megállapodásokat, hogy ne legyen fennakadás a termény felvásárlásánál. Azaz folyamatosan a nap minden szakában küldjék a gabonát a telepekre. Az új gabonából néhány vagonnyi már megérkezett a szegedi Tisza Malomba. Ha megfelelő a termés víztartalma, azaz nem haladja meg a 16 százalékot, akkor közvetlenül a malmokba irányítják az átvett búza bizonyos részét. Ezzel tehermentesítik a raktárakat, bár az idén Fábiánsebestyénen a Kinizsi Tsz-el együttműködve egy 400 vagonos raktárszínt is épített a vállalat és befejezéshez közeledik Szen- Itesen a 900 vagonos fémsiló építése. Vállalatunk mintegy 10 ezer vagon étkezési, 650 vaggon takarmánybúza és 350 vagon árpa átvételére számít, s ezt a mennyiséget nem tudjuk elhelyezni az állandó raktárainkban. Ezért tovább korszerűsítjük a szabadtéri telepeket Szentesen is tetőszerkezettel látjuk el a tavaly megépített ideiglenes gabonatárolót — mondotta Csörgei Sándor, TÓTH JÓZSEF Is politikai közömbösség ellen Szélmalomharcnak tűnhet a felületes szemlélő szác. ipara, ha e cikk címét összehasonlítja avval, amit most kijelentek: véleményem szerint valójában nincsen politikai közömbösség, mégis helyeslem, hogy tegyünk meg mindent ellene, ami csak tőlünk telik. Nincsen politikai közömbösség abban az értelemben, hogy alapjában véve csak két lehetőség között választhatunk: vagy azt a szekeret toljuk, vagy ezt. Viszont valami azért mégis van. Hiszen előfordulnak közöttünk olyan honfitársak, akik, mondjuk, nem tolják velünk együtt a szekeret, hanem legszívesebben csak felülnek rá utasnak. Őket nem nagyon érdekli hová megyünk, milyen körülmények között, hanem inkább csak a saját ügyecskéikkel törődnek — mondván: van az embernek baja így is éppen elég, semhogy gyűlésre járjak, véleményt mondjak fontos ügyekben, meg esetleg ilyég társadalmi munkát is végezzek! No, az efféle magatartást szokták egyebek között közömbösségnek nevezni, és ez ellen valóban érdemes fellépni, mert az ilyen megnyilvánulás tulajdonképpen az egyén számára is (akiről mi azt mondjuk, hogy közömbös), meg a közösség számára is káros. Mi egy nagy családhoz tartozunk és a helyzet az, hogy akármint is számolhatunk, akárhogyan is gondolkodhatunk, nem szakadhatunk el egymástól. Sorsunk és vele minden örömünk, gondunk össze van ötve. Pillanatnyi előnyhöz juthat az egyik, miközben mit sem törődik a többivel de az élet egészét együtt kell leélnünk. Természetes, hogy akkor lesz jobb az élet, ha mindannyian próbáljuk javítani. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű! Mindenki tudja, hogy néha nem is nagyon hasznos kiállni és nyíltan megmondani a véleményünket. Mert ugye a helyzet az, hogy nálunk már valóban meghallgatják a kritikát, amint erről Kádár János elvtárstól a párt IX. kongresszusán hallottunk, de egyesekre jellemző, hogy a meghallgatott bírálatot azután nem is felejtik el. Másrészt a bátor, nyílt kiállás olyasmivel jár, mint a saját nyugalmunk, kényelmünk elvesztése. Aki manapság hétköznapi dolgozó létére rendszeresen jár gyűlésekre, néha fel is szólal fontos ügyekben, s esetleg valamiféle funkciót is elvállal, gyakorol, annak az idegei gyorsabban kopnak, mint azoké — a bizonyos közömbösöké! Mégis azt láthatjuk, hogy az emberek csoportokra oszlanak. Erről a most készülő pártvezetőség-választási beszámolókban igen sok adat beszél. Mindenütt értékelik mi jellemzi az üzem, a tsz. a hivatal politikai fejlődését, hányan vannak párttagok, KISZ-tagok, szakszervezeti tagok, mekkora a párton kívüli aktíva, milyen népesek voltak a politikai tanfolyamok és a különböző rendezvények. Arra keresnek választ mindenütt, hogy tulajdonképpen milyen a politikai légkör, a dolgozók mi iránt érdeklődnek, mit támogatnak és mi az, ami negatív a gyárban vagy másutt? S a nagy közvélemény is mozdul, fejlődik. Emlékszem, a legnagyobb árvízi háborúság idején, amikor hír jelent meg azokról a makói fiatalemberekről, akiket Hódmezővásárhelyen és Szentesen vontak kérdőre: miért nincsenek közmunkában a gátakon együtt a többivel, akkor a víz mentén birkózók helyeslőleg bólintottak: így kell eljárni! Ezt kívánja a közérdek! Vagyis a nép többségének meg van a véleménye a közömbösekről, akik kissé túlzottan csak önmagukkal, a saját ügyecskéikkel törődnének. Hogy a gátakkal mi lesz, azt odabíznák, vergődjék ezzel más. De a biztonság, a nyugalom, a kenyér — amit csak közösen lehet elérni — bezzeg számukra is fontos. Vajon nem ugyanez áll a másik „front”, a nagyvilági háborgás ügyére is? Hogy béke lesz-e vagy háború, azt néhány „fejes” dönti-e el, vagy a dolgozó milliók közös kiállása is számít ? Igen, a gondolkodó emberek tudják, hogy a béke és a háború ügye az egész emberiség, vagyis minden ember ügye. Csakhogy tisztán kell ahhoz látni, nemcsak a miniszteri székben, hanem lent a munkapadnál is, hogy el tudja dönteni az ember: mit is kell tennem most?! Ehhez a felelős gondolkodáshoz ad segítséget a párt sokoldalú politikai munkája, amikor tanfolyamra, gyűlésre szervezi a dolgozókat, amikor a lapokban s a rádióban, tv-ben rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt az ország s a világ dolgairól De ha így van — márpedig így van! —, akkor elfordulni a közös dolgoktól, nem olvasni az újságot, nem járni a részünkre rendezett gyűlésekre, hallgatni, amikor volna mit mondani, bizony közömbösség ! De nemcsak az árvízi helytállásról vagy az élet más nagy kérdéseiről van szó hanem a hétköznapok ügyeiről is Például a termelés mindennapjairól ahol s amikor a közömbösség éppen olyan káros, mint amilyen káros volt mondjuk a gátakon. Lehet, hogy valaki erre azt mondja: nekem így is jó, ha szinte semmivel sem törődöm, a legközvetlenebb dolgokon kívül, de az ilyesféle ,jó” nagyon kétes, mert az a kéz, amelyik tétlenkedik, amikor cselekedni kellene, az a száj, amelyik hallgat, amikor szólni kellene, az valahol hiányzik! Hiányzik a közösség együttes cselekvéséből, erejéből, kiállásából. Hiányzik a társadalom számára, amely pedig soha sem öncélú törekvéseket követ, hanem éppen az a célja, hogy boldogítsa az egyéneket. Éppen most jelent meg ennek újabb nagy bizonyítékai az MSZMP KB július 15——16-i ülésének határozata a IV. ötéves terv irányelveiről. Nagyobb jólétről, növekvő beruházásokról, több jövedelemről szól a határozat. Arról, miképpen, hogyan haladhat előbbre társadalmunk, a következő években. Az egész társadalom további felemelkedésének útját szabja meg. Az egész szocializmust építő népét, s természetesen mindenki találva érezheti magát. Ha a nép, a nemzet, az ország boldogulásáért felelősséget viselők így gondolják, hogy mindannyiunkra számítanak, vajon helyes válasz-e erre, mondjuk, az olyanféle magatartás, mint amilyenről közömbösség címén beszélni szokás? Igazuk van-e azoknak, akik csak a maguk ügyeivel akarnak törődni és semmi mással? Szó nélkül hagyhatjuk-e, hogy miközben a zöm igyekszik, vállalva amire képes, hát egyesek csak nézelődnek, azt is inkább csak fél szemmel, nehogy még meglássanak valamit, ami közérdekű!? Forrongó világban, forradalmi időkben élünk. Nehéz terhet cipel itt mindenki. Ennek a mai világnak a terheit, gondjait kell vállalnunk, megoldanunk és mivel sok a tennivaló, éppen ezért nem nyilváníthatjuk helyesnek, hazafiasnak, sőt, emberileg még érthetőnek sem a közömbös magatartást. Hiszen, ha mindenki egyként igyekszik, ha mindenki megteszi, amire képes, akkor nyugodtabban élhet, s boldogulhatunk valamennyien! KACZOR ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSEHGRÍD MEGYEI ★ 17 .1. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ÜLÉSEZIK A KGST VÉGREHAJTÓ TANÁCSA Részletes jelentéseink a 2. oldalon Mi történt a nagyvilágban ACZÉL GYÖRGY VISSZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL NIXON RÖGTÖNZÖTT SAJTÓÉRTEKEZLETE A szegedi vásár nagydíjasai KONTRIKTA, HÓDIKOT, VIDEOTON ! * Külön díjat kapott a DEMASZ és hét jugoszláv kiállító . Kiosztottak öt arany-, kilenc ezüstés huszonhárom bronzérmet . Ünnepélyes keretek között szegeden átadták a 25. jubileumi Szegedi Ipari Vásár díjait. Az ünnepségen Farsang Lászlóné dr. Szeged t. j. városi tanács kereskedelmi osztásának vezetője, az ipari vásár zsűrijének elnöke ismertette a zsűri döntését. A zsűri tagjai: dr. Vités András, a BNV igazgatója, Hadas János, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Iroda vezető főmérnöke, Jamniczky Ernő, a KERMI osztályvezetője és Mohrlader Vilmos graffikusművész a vállalatok által beküldött dokumentáció, tárgy korszerűsége, minősége, esztétikai kialakítása, keresettsége és ára alapján döntöttek. Termékzsűrizést 31 vállalat igényelt, viszont a termékek bemutatásának értékelését 42 vállalat kérte. Sajnos, a zsűri ismételten kénytelen volt megállapítani hogy a termékpályázaton induló vállalatok egy része csak hiányosan tett eleget a vásárszabályzatban megállapított kötelezettségének, s ezért az igazságos döntéshez nem nyújtottak reális feltételeteket, így több vállalat termékét nem értékelhették. A zsűri nagyra értékelte a jugoszláv kiállítók megjelenését a vásáron, s valamennyi jugoszláv kiállítót egyöntetűen — a díjakon túl — elismerő oklevéllel jutalmazta. Tanulságosnak ítélte a zsűri a jugoszláv termékek formatervezését, ízléses csomagolását, az áru elrendezését, s jegyzőkönyvben tett javaslatot a városi tanács vb elnökének, hogy jutalomtárggyal, illetve köszönő oklevéllel jutalmazza a Délnragyarországi Áramszolgáltató Vállalatot, amely ugyan nem nevezte be zsűrizésre kiállítását, hiszen szolgáltató vállalat, de korszerű bemutatott kiállításával ezt kiérdemelte. A díjakat, dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb- titkára adta át a vállalatok vezetőinek, képviselőinek. A városi tanács vb nagydíjával tüntették ki a Kontakta Alkatrészgyárat bemutatójának színvonalas megrendezéséért és különösen a többszörös dugaszoló alakzat, valamint a 206-os mikrokapcsoló családjáért. A SZÍV nagydíjával tüntették ki a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárat, ugyancsak bemutatójának színvonalas megrendezéséért, korszerű termékeiért, különösen az uzsúrmintás poliészter női ruháiért. A Videoton Rádió- Televíziógyárat, különösen kihangsúlyozva a TA 4260 Intersztár televíziókészüléket és a bemutató színvonalas megrendezését. (Aranyéremmel tüntették ki a Tisza Bútoripari Vállalatot, a Szegedi Ruhagyárat, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárat, a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalatot, a DEFAG Délalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságot. Kilencen kaptak ezüstérmet, köztük három Csongrád megyei vállalat: a HÓDGÉP, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, valamint az Emerge Gumigyár. Huszonhárman nyertek bronzérmet. Ezek között vannak a Csongrád megyeiek közül a Szegedi Fémipari Vállalat, az Uni- verzál Ktsz. a METRIPOND ! Mérlege vár, a Szegedi Építéőipari Vállalat, a Tápéi Háziipari Szövetkezet, a Szegedi Ecset- és Seprűgyár, a Felszabadulás Asztalos Ktsz, a Szegedi Cserépkályha-készítő Ktsz, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és a Konzervgyár. A díjak kiosztása után a városi tanács vb fogadást adott a kitüntetett vállalatok vezetőinek, képviselőinek tiszteletére. NAGY PÁL A Szeged m. j. városi tanács vb nagydíját a Kontakta Alkatrészgyár igazgatója, Pesta Kálmán vette át. (Fotó: Zelman)