Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

CSORGÁÁD MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A HÍRLAP A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T L­A­P­J­A 27. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT KGST-perspektívák (P. I.) Nem véletlen, hogy napjainkban — hazánkban és Európa más részein egy­aránt — a mindennapi élet eseményei után közvetlenül a gazdasági fejlődés tényeiről, kilátásairól szóló híreket, je­lentéseket fogadja a legna­gyobb érdeklődéssel a közvé­lemény. Ez természetes is, hiszen a hallatlanul gyors technikai fejlődés a gazdasá­gi élet terén ígéri a legna­gyobb változást, ezek a vál­tozások pedig alapvetően ha­tározzák meg életszínvona­lunk alakulását már az elkö­vetkező években is. A so­ron következő évtized pedig minden elképzelést felülmúló technikai és anyagi előreha­ladást eredményezhet. Éppen a minden eddiginél erőteljesebb fejlődés kilátá­sainak alakulásához szolgál­tatott reális felmérési lehető­séget az a nyilatkozat, amelyben Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vázolta a KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi két ülésszaka tárgysorozatának tükrében hazánk és általában az európai szocialista orszá­gok előtt álló gazdasági fejlő­dés perspektíváit. Vázlatosan írta le csupán hazánk másfél évtizedes távlati fejlesztési tervének néhány fő szem­pontját, s mutatott rá a KGST-tagállamokkal való együttműködés, továbbá a közös tervezés és az integrá­ció lényegére. Mégis, érezhető volt fejtegetéseiből, ponto­sabban a két legutóbbi KGST végrehajtó bizottsági ülés napirendi pontjaira való utalásából, hogy a számításba vett gazdasági lépések — ha­zánkban csakúgy, mint a töb­bi testvéri szocialista ország­ban — nagyon is átgondolt, és pontosan összehangolt in­tézkedések sorát jelentik. Nem állami gazdasági futu­rológiáról van tehát szó, ha­nem arról, hogy a KGST- tagállamok részéről kidolgo­zás alatt álló és kidolgozásra váró intézkedések törvény­szerűen vezetnek az egyenle­tes fejlődésen keresztül a ki­tűzött célok meghatározott időben történő megvalósítá­sához. Érdemes ezzel kapcsolat­ban megemlíteni, hogy az el­múlt hetekben tették közzé a KGST-országok 1969-be­n el­ért fejlődéséről szóló szám­adatokat. Ha ezeket az ada­tokat­ összevetjük például a Közös Piac múlt esztendei fejlődésének adataival, azt kell látnunk, hogy a szocia­lista országok egy év alatt elért eredményei egy igen­­pontosan összehangolt együttműködésből következő egyenletes fejlődés érzékelte­tő­. Jó néhány téren termé­szetesen a közös piaci telje­sítmények még nagyobbak, hiszen a gazdaságilag legfej­lettebb európai tőkés orszá­gokról van szó. A KGST-or­­szágok fejlődési üteme azon­ban nem hagy kétséget azt illetően, hogy az elkövetke­ző évtized a szocialista gaz­dasági koncepciók valóra váltásának időszaka lesz. Bizottsági Ülés A tanácsi koordinációs bi­zottság a Parlament Gobelin­­termében dr. Papp Lajos el­nökletével pénteken ülést tartott. A bizottság a tanács­­törvény előkészítési munká­latai keretében a községi és a városi tanácsok, valamint szerveik feladatköréről, ha­tásköréről tárgyalt. Teljesítettük a IX. kongresszus gazdasági célkitűzéseit Kállai Gyula beszéde választói előtt Debrecenben Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Ha­jdú- Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt Debrecenben, a megyei pártbi­zottság székházában a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­jaival, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott- Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Kétnapos programja keretében Kállai Gyula csütör­tökön felkereste az épülő Debreceni­ Házgyárat és a Felső­­tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gáti erdészetét. Pénteken az országgyűlés elnöke látogatást tett a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban, a hajdúszováti Lenin Tsz-ben, majd délután a debreceni 4. számú választókerü­letben tartott képviselői beszámolót. A Magyar Gördülő­­csapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint másfél ezer dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet t­o­vábbhaladáshoz. Szocialista történelmünk újabb negyed­­századát méltóképpen kezd­jük. Az év végén megtart­juk pártunk X. kongresszu­sát, amely minden bizony­nyal megerősíti fő politikai irányvonalunkat, s lépést (Folytatás a 2. oldalon.) Alkotó munka, kedvező körülmények Bevezetőben hangsúlyozta: egész népünk szocialista ön­tudatát, jogos nemzeti büsz­keségét emelte, hogy ebben a parlamenti ciklusban ün­nepeltük történelmünk kor­szakalkotó fordulóinak, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50 éves, illetve felsza­badulásunk 25 éves jubileu­mát. Visszatekintve az el­múlt negyedszázadra — mondotta —, büszkén álla­píthatjuk meg, hogy népünk új hazát épített a régi he­lyén: olyan országot, amely­ben megszűnt a kizsákmá­nyolás, a nyomor és a lét­bizonytalanság, amelyben az ember értékét végzett mun-Icáit» hatirrvzzf3 mfle , amely­ben egyre javuló anyagi vi­szonyok között él minden dolgozó ember. — Hazánk szocialista át­alakulása különösen meg­gyorsult az 1956-os ellenfor­radalom leverése után. Pár­tunk sikeresen irányította a szocializmus építését: meg­erősítettük előrehaladásunk legfontosabb zálogát: a nép­hatalmat; a szocialista ipar továbbfejlesztésével, a me­zőgazdaság szocialista átala­kításával leraktuk a szocia­lizmus alapjait, s hozzá­­kezdtünk a szocialista társa­dalmi rend teljes felépíté­séhez: a fejlett, a virágzó szocialista haza megterem­téséhez. Harmadik ötéves tervünk eredményei Ezt követően a III. ötéves terv eredményeiről szólott.­­ Teljesítettük az élet­­színvonal emelését szolgáló célkitűzéseinket, öt év alatt 31 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme, s a munká­sok és a tsz-parasztok jöve­delmei kiegyenlítődtek. Az ipar nagyobb részében csök­kentettük a munkaidőt. Je­lentős összegeket fordítot­tunk szociálpolitikai célokra: növeltük a családi pótlékot, emeltük a nyugdíjakat, s bevezettük a gyermekneve­lési segélyt, amelyet eddig mintegy 150 000 fiatal anya vett igénybe. 1966—70 között 320 000 új lakás épült Ma­gyarországon, több mint bármelyik ötéves tervben, öt év alatt a lakosság 10 százaléka, kereken egymillió ember költözhetett új ott­honba. Ennek ellenére a lakáshiányt csak hosszabb idő múltán, nagy anyagi rá­fordításokkal, az állam és a lakásigénylők közös erőfe­szítéseivel tudjuk véglege­sen felszámolni.­­ A IX. kongresszus ál­tal meghatározott gazdasági céljainkat elértük. Ebben je­lentős szerepet játszott a gazdaságirányítási reform is. A gazdasági reform kedve­zően hatott az ipari struktú­ra korszerűsítésére, a mező­­gazdasági termelőkapacitás növekedésére. Növekedett a vállalatok önállósága, döntés é­si hatásköre. Tervgazdálko­­­­dásunk megalapozottabb és­­ tudományosabb lett.­­ Negyedszázados fejlő­désünk eredményei szilárd alapokat teremtettek a to­ Mi történt a nagyvilágban? IZRAEL ELFOGADTA AZ AMERIKAI BÉKETERVET NIXON SAJTÓÉRTEKEZLETE LOS ANGELESBEN • MOSZKVÁBAN FOLYTATÓDNAK A SZOVJET—NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOK Részletes jelentéseink a 2. oldalon Látogatás a címerezi­ táborban Győri Imre, az­­MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára pénteken Hód­mezővásárhelyre látogatott. Itt Török József, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót az idősze­rű gazdasági munkákról. Ezután a Hódmezővásár­helyi Állami Gazdaságot ke­reste fel, ahol Zsibók And­rás, az állami gazdaságok területi főosztályának veze­tője és Nagy Sándor, az ál­lami gazdaság igazgatója tá­jékoztatta a folyamatban­ le­vő munkákról. Ezt követően egy kombájnosbrigádot ke­resett fel és beszélgetett a kombájnvezetőkkel. A kuko­­ricacímerezést végző KISZ ifjúsági táborban meghall­­­­gatta a vezetők beszámoló­ját a végzett munkáról. Vé­gül az állami gazdaság hib-­­ridüzemét és egy sertéste­lep építési munkálatait te­kintette meg. Forgalmi zárlat négy gabonaraktárra Kétségbe esett emberek ostromolják Vá­sárhelyen a tanács vb mezőgazdasági osz­tályát, a kisállattenyésztő szövetkezetét, a növényvédő állomást, hogy oldják fel a makói országút mellett levő gabonarak­­tárra elrendelt forgalmi zárlatot. Egy hét óta nem kapnak takarmánybúzát a ház­táji termelők, nincs elesége a jószágnak, így érthető az elkeseredettség. — Főleg mi látjuk el a város háztáji gazdaságait takarmánnyal — mondja Gorcsa János, a kisállattenyésztő szövet­kezet elnöke —, de a takarmányhiány mi­att 30 ezer forintra csökkent a szokásos napi 110—120 ezer forintos forgalmunk. Nem kapunk elegendő táptakarmányt sem és ez visszaveti a termelési kedvet. A városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Koda Endre, viszont azt fejtegette: a közös gaz­daságok is megérzik a zárlat miatti ta­karmány­hiányt, s ezzel együtt a szűkös tápellátást. — Pedig —■ mondotta az osztályvezető — ugrásszerűen megnőtt a városban a te­nyésztési kedv. Bizonyítja ezt, hogy ta­valy 49 ezer jár­atátérés történt, most vi­szont az első félévben túljutottunk a 31 ezren. Van a piacon elég süldő, apró jószág, de ha sokáig tart a zárlat, súlyos veszte­ség éri a termelőket. A növényvédő állomáson Koncz Imre igazgató, Kocsis Tibor főmérnök adott hi­vatalos választ a szentesi repülőtéri, a makó­újvárosi, a szegedi I-es és a vásár­helyi 1-es számú gabonaraktárakra elren­delt forgalmi korlátozásról és ideiglenes növényvédelmi zárlatról. — Mi számtalanszor figyelmbetettük a gabonaipart — összegezték az indokot —, hogy rendkívüli módon terjed a telepeken a zsizsikfertőzés és sor kerülhet a zárlat­ra. A vásárhelyi I-es számú telepen pél­dául 12 deka zsizsiket találtunk egy kilo­gramm búzában. A Csongrád megyei te­lepek fertőzöttsége egyébként az országos szint fölött van. A növényvédő állomás hatósági jogkör A felelősség a gabonaipart terhelé­ se alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására zároltatták a raktára­kat. Sem belföldi fogyasztásra, sem ex­portcélra nem lehet a telepekről kiszállí-­ tani gabonát, amíg nem hajtják végre a szükséges védekezést. — Mi nagyobb ütemben is fertőtleníte­nénk — vázolta a gabonaipar álláspontj­­ját Sípos Tamás, a Csongrád megyei Ga­­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese —, de már csütörtökön elutazott haza a debreceni brigád, ame­lyik a munkát elvállalta. S amint ígérték, csak hétfőn vagy kedden jönnek ismét. A labdát tehát — ahogy mondani szo­­kás — átpasszolta a gabonaipar. De a fel­­lelősséggel nem nagyon ülik ilyen kön­­­­nyen gurigázni. Miért nem lehetett már a betakarítás előtt végrehajtani a szük­séges intézkedéseket? A felvásárolt termés megóvása ugyanis kizárólagosan a gabo­­­naiparra tartozik. Ha frázisnak is hang­zik, de azért kapják a fizetést a vállalati vezetők, hogy a legkörültekintőbben gaz-­­dálkodjanak a rájuk bízott értékekkel.­ Szükség esetén naponta döngessék meg a tröszt vagy a minisztérium kapuját a be-­ ruházási kerete növeléséért. Nem lehet népgazdasági érdek, hogy a vásárhelyi vagy a szentesi szabadtéri tárolóhelyen vagon számra rothadjon meg a gabona. S a megmaradt termést szintén vagon szám-­­ra tegye tönkre a zsizsik. Azon is lehet tűnődni, hogy miért engedték haza a deb­­­receni brigádot, miért nem tűztek ki szá­mukra célprémiumot, vagy népgazdasági érdekekre hivatkozva, miért nem rendel­ték el a tárolóhelyek folyamatos fertőt­­­lenítését ? Igaz, a felelősséget könnyebb „atpasz* szólni”, mint gyors és hathatós intézke­dést hozni a zárlat mielőbbi feloldására. TÓTH JÓZSEF Amerikai pedagógusok Vásárhelyen Népes amerikai csoport lá­togatott pénteken Hódmező­vásárhelyre. A Szegedi Peda­gógiai Nyári Egyetem B-ta­­gozatának hallgatói — peda­gógusok az Egyesült Álla­mokból és néhányan Kana­dából — délelőtt a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum­ban Fekete Gyula igazgató tájékoztatóját hallgatták meg az intézet munkájáról, majd rövid séta után a Majolika­gyárat keresték fel, ahol szakvezető segítségével be­pillantást nyertek a világhí­rű vásárhelyi majolika műhe­lyébe. A Tornyai János Mú­zeumban látottak és a dél­utáni fürdés a strandon, ma­radandó élményt nyújtott a hallgatóknak. fotó: Uia­­jcu Zoltán)

Next