Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
A vásárhelyi nőbizottság terveiről: Kezdeti lépések az új úton A Tiőtanácsokat felváltó nőbizottságok megalakulása óta nem sok idő telt még el. A vásárhelyi nőbizottság is alig két hónapja hogy megalakult. Arra a kérdésre, hogyan dolgoznak mit csináltak eddig, pillanatnyilag nehéz lenne választ adni. Megalakulásuk, július 18 óta az első konkrét megbeszélésre nem egészen egy hete került sor. A népfront városi bizottságának helyiségében megrendezett tanácskozáson a kerületek képviselői is részt vettek. A tevékenységük során adódó lehetőségeket, a tennivalókat szedték sorjába. Konkrét elképzelések Arra, hogy konkrétan milyen problémák kerültek a nőbizottságok tennivalói közé? A példa, hogy a VII. kerületiek foglalkozni akarnak a javító-szolgáltató tevékenység helyzetével, a II. kerületiek a belvizes házak építésének ütemét szeretnék meggyorsítani. Itt mód nyílna arra, hogy társadalmi munkával esetleg segítsenek, vagy ilyen jellegű felajánlást tegyenek. Az óvodai, a napközi otthoni elhelyezési lehetőségeket ugyancsak bővíteni kellene. Szeretnék a kerületi aőbizottságok megvizsgálni a háztartások gépesítettségének fokát is. Igen érdekes képet adna az a felmérés, mely válaszol arra, igénylik-e a dolgozó nőik napi munkájukban a különböző kölcsönzések, szolgáltatások által adott segítséget. Arra is gondot kell fordítani, hogy a kerületekben élő asszonyok olvasottsága, kulturáltsága érdekében mit kellene még tenni. Más téma, de ugyancsak a nők gondjai közé tartozik: a háztartásokban tevékenykedőknek, az otthonmaradottaknak szükségük van-e arra, hogy a bedolgozói munka lehetőségét megteremtsék? S ha igen, hogyan lehet számukra munkát találni, ki ad nekik megbízatást Csak a realitások talaján maradva Az egy-egy kerületi nőbizottsághoz közel levő tanyán élő asszonyok helyzetével is kívánnak a vásárhelyiek foglalkozni. Szép elképzelés, hogy felkutatják, támogatják az idős, elhagyott embereket is. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a nők helyzetével foglalkozó párthatározat többek között a népfront feladatául tűzte ki: kezdeményezze a nők közéleti tisztségviselését. A nőbizottságok feladata, hogy fórumot teremtsen a nőknek klubok útján. Ezekben a klubokban mód lenne arra, hogy előadásokat rendezzenek, szakköri foglalkozásokat tartsanak. A nőbizottságok segítségére feltétlenül számítanak azok az asszonyok, akik a hároméves gyerekgondozási segélyt igénybe vették. Hiszen ők azok, akik munkahelyüktől elszakadnak, s némi túlzással állíthatjuk, hogy kimaradnak mindenből. A csökkent munkaképességű nők, családanyák elhelyezése ugyancsak fontos feladat Vásárhelyen is. Egy kis jóakarattal, körültekintéssel minden bizonnyal erre módot is lehet találni. Az elmondottak mellé kívánkozik azonban az a megjegyzés, mely többször is hangot kapott a tanácskozáson: akár kerületi, akár városi nőbizottságok csak olyan feladatokat tűzzenek maguk elé célul, s csak anynyit, amennyit el is tudnak végezni. Ami azonban az esetleges munkatervükben helyet kap, azt minden körülmények között, minden erejükkel végezzék is el! Minden kerületben más és más a feladat, a tennivaló, ezek azonban egy-egy adott városon belül nem nagy eltérést mutatnak egymástól. Vásárhelyen is ez a szabály érvényesül. A VI. kerületiek például megemlítették, hogy szeretnének segítséget kapni a kerületi pártszervezettől, mert korábban a nőtanácsuk nagyon magára volt hagyva. Az V. kerületiek azokat az elképzeléseket körvonalazzák, melyek megszabják majd munkájukat. S egyúttal szeretnék, ha a honismereti szakkörnek több segítséget adna a népfront és a pártszervezet. A III. kerületben más a helyzet, a helyi pártszervezet a nőtanácsnak is megadott minden segítséget, valószínű, hogy a nőbizottság munkáját is minden erejével támogatja majd. A régi aktívákkal együtt A kerületekben, Vásárhelyen és megyénk több városában is gondot okoz, hogy az óvodákban nagyon kevés gyermeknek jut hely, s a rászorulók közül is jó néhány az óvoda kapuján kívül marad. Ennek a helyzethez. a javításához, esetleges megoldásához kell majd a jövőben valamilyen ötlettel, elképzeléssel hozzájárulniuk a nőbizottságoknak. Ugyanakkor az iskolai szülői munkaközösséggekkel is tartaniuk kell a kapcsolatot a nőbizottságoknak. Más dolog, de a bizottság munkájához szorosan hozzátartozik, hogy az új úton megtett kezdeti lépések során a régi aktívákra is számítani kell, tapasztalatuk hasznos és fontos a megváltozott követelmények között is. VARGA EDIT Munkásportrék Nehéz munka, de megéri izmokat, inakat próbáló munka. A rakodó, Pulya József 200—300 mázsa árut is megmozgat naponta a Szegedi Konzervgyár mindszenti telepén. Mire egyegy vontató megtelik, alaposan gyöngyözik már a homloka. — 1961 óta vagyok itt a telepen — mondja —, azelőtt a háziipari szövetkezetnél dolgoztam. Ott könnyebb volt a munka, de az is igaz — teszi hozzá kézfejével végigsimítva homlokán —, hogy a pénze is jóval kevesebb volt. Itt 2 ezertől 3 ezer forintig lehet keresni. Meg kell fogni a munkát, de megéri. A feleségem is itt dolgozik, de ő csak az idényben. Négy gyermekünk van, így érthető, hogy szeptembertől júniusig otthon kell maradnia. Sok dolog van négy gyerekkel. Ilyenkor nyáron a nagymama vigyáz rájuk, bizony egy nagymama sokszor többet ér, mint egy lottófőnyeremény. Pulya József szereti ezt a munkát, még a legnehezebbjét is, ami itt adódik, a sárgarépa vagonba rakását. Nem véletlenül van ez így, mert verejtékcseppjei forintokat fialnak. És talán ettől is van, hogy ha képletesen is, de naponta sportol, nagyon szereti a focit. A község csapatának méretén, 33 évesen nem közéseiről sohasem lehet a sporttól meghiányzik, és a televiválni, és az sem légióban is megnéz nyegtelen, hogy a minden meccset. Né munkában is segít, ha néha még maga erőt és ruganyossáis rúgja a bőrt, got ad! ugyanis ilyen fiata- PETRI FERENC CSÜTÖRTÖK, 1910. szeptember F*- • HÍHÍAF Ülést tartott a szegedi járási pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi járási bizottsága tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott Szegeden, a járási tanács székházában. Dr. Kovács József elvtárs, a pártbizottság első titkára elnökölt és a testület a következő napirendet tárgyalta: a járási pártértekezlet beszámolójának ismertetése és vitája; tájékoztató az augusztusi pártalapszervezeti taggyűlések tapasztalatairól. Az első napirend előadója Gruber János elvtárs, a pártbizottság titkára, a második napirend előadója Vörös Lajos elvtársi osztályvezető volt. A járási pártbizottság mind a beszámolót, mind a tájékoztatót elfogadta. A kangrisBMUgi irányelvek olvasása kambrin A magyar mezőgazdaság legszebb fejezete i?A termelőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmiségek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendítésének szakaszába.” (A párt irányelvei a X. kongresszusra.) Az M37MP ^cius 15—16-i ülésének ha-Ht ITIJ41YI1tározata a negyedik ötéves, terv irányelveiről a mezőgazdasági termelő-, építőmunkának is nagyszerű, világos programját adja. Szakemberek és csak a mezőgazdaság szocialista útját, sorsát figyelemmel kísérő állampolgárok is jól láthatják belőle: tulajdonképpen azt kell folytatnunk, amit az átszervezés időszakban, 10 esztendővel ezelőtt elkezdtünk. Csakhogy ez a munka — ha nem is könnyebb — már sokkal szebb. Nagy céljaink közelednek a kiteljesedéshez, amikor a hatalmas nemzeti áldozatvállalás már szépen kamatozik. S a leghevesebb nyugati „kritikusaink” is elhallgatnak: tetszik, nem tetszik, be kell látniok, hogy nekünk lett igazunk, s nem őnekik, amikor a magyar parasztság „földönfutóvá” tételével vádolták pártunkat. A földtulajdon rabjaiból szocialista tulajdonosokká lett parasztok 10 év alatt addig jutottak, hogy az élelmiszer-gazdaság számos ágazatában a negyedik ötéves terv időszakában megközelítheti a legfejlettebb világszínvonalat is. Moni/Ostl szövetkezeti parasztsága a nibirgulln legjobb úton halad ebben az irányban. A határozat az első helyen említi az állattenyésztés fejlesztését, a stabil húsellátás megalapozását. Ennek megfelelően épülnek a gyárszerű sertéstenyésztő és hizlaló szövetkezeti telepek. Tizenhárom van belőlük megyénkben, s még vagy 150 szerte az országban. Tömegesen épülnek a szakosított, iparszerű szarvasmarha-tenyészeti telepek is. Közülük 30 található Csongrádban. Ezeknek az immár több éve tartó nagy beruházásoknak a teljes befejezése most a legfontosabb feladat. Ütem szerint 1972. végéig elkészülünk a munkával. Az új sertéskombinátok évi kapacitása megyénkben mintegy 1400 vagon hús lesz, s ez csaknem a 70 százaléka a korábbi évek össz sertéshús produkciójának. Ugyanakkor — mert már eddig is sokat tettünk ezért — számolunk a háztáji sertéstenyésztés, -hizlalás jelentős mérvű növekedésével is. A hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szaktanárainak lelkes szervező munkája révén a háztájikban is megjelentek a modernebb technológiai módszerek. Minimálisra csökkent a sertéstenyésztés, -hizlalás nehéz fizikai munkája. Az irányelvekből eredően számos a tennivalónk a növénytermesztés fejlesztésében. Az idei aratás megmutatta egyebeik között, hogy kenyérgabona-termesztésünk körül sincs még minden rendben. A szakemberek közül elég sokan, mintha elszámították volna magukat. Elhanyagolták a feltétlenül megbízható elit vetőmagok szaporítását, beszerzését, s amit megtakarítottak a „vámon”, most sokszorosan veszítették el a „réven”. Ugyanakkor számos üzem példája — a földeáki Kossuth Tsz és mások — igazolja, hogy a lisztharmat, a gabonarozsda és más kártevők által okozott veszteségek elkerülhetőek lettek volna. Bizonyítják, ismételten, hogy a termésátlagok meghatározásában az időjárás ma már nem lehet elsőrendű tényező. A szántóföldi kalászos- és kapásnövények jó terméshozamainak stabilizálásával összefügg a gépesítés fejlesztése is. Megyénk mezőgazdasági gépparkja jelenleg eléggé legyengült, elavult állapotban van. Abból ered ez a körülmény, hogy eddig a tsz-ek — sokszor anyagi erejükön felül — az építkezésekre, a korszerű állati férőhelyek gyarapítására törekedtek leginkább. Kormányunk módosított hitelpolitikája — az épületberuházások állami támogatásának átmenetileg való csökkentése, a gépi beruházások támogatásának változatlanul hagyása biztos garanciának mutatkozik arra, hogy ezt a problémát is sikerrel oldhatjuk meg. MonUEnlflIPlf kiemelkedő szerepe van magyCMUIGR a kertészeti kultúrák fejlesztésében is. A negyedik ötéves tervben ebbeli rangja tovább hő. 1972-től kezdődően „zöldút” nyílik egyebek között a szentesi táj termálvíz-hasznosítási programjának. Eddig sem azért szorult ez a téma a sorrend alsóbb lépcsőjére, mert nem ismertük volna fel értékét, jelentőségét. A népgazdaság teherbíróképessége parancsolta így. A szentesi térség számos vezető szakemberének azonban addig is ki kell gyógyulni egy-két tévhitből; a hévízforrások szaporítása, a nagyméretű üveg- és fóliaháztelepek önmagukban nem elégítik ki a szentesi tájjal szemben jelentkező népgazdasági igényeket. Nem lehet egyedül csak a drága külföldi primőrpiacokra építeni, hanem a szabadföldi öntözhető zöldségtermő területek maximális növelésével el kell érni, hogy a kisebb pénzű hazai közönség is állandóan olcsó és jó zöldségfélékhez jusson. Az eddigieknél nagyobb szerephez jut a belvízvédelem, a gyenge termőképességű talajok javításának komplex meliorációs munkái, továbbá a korszerű rét- és legelőgazdálkodás elterjesztése. Ez utóbbinak van már néhány kiváló úttörő gazdasága megyénkben. Elkészül a szegedi járás homokjának komplex hasznosítási terve, mely hosszútávon ad programot az itt tevékenykedő szövetkezetek számára. Számos szövetkezetelméleti és jogpolitikai probléma nehezíti ma még az állami vállalatok és a szövetkezetek közös vállalatokban való együttműködését. E gondok rendezése is napjainkban a legjobb úton halad, s a következő években megyénkben is kialakulhatnak majd a nagy tőkeerős vegyes vállalkozások, mindenekelőtt a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozására. Megyénk az effajta kezdeményezésekben is példát mutatott eddig. Nagyon kedvező a számukra, hogy a KB irányelvei is megkülönböztetett figyelmet szentelnek munkájuknak. A mai nagyszerű feladat középpontjában áll, áll korunk mezőgazdasági embere a maga sokrétűségével, fejlett vezetőkészségével. Nélküle a technika is csak holt anyagok hatalmas tömege maradna. A Csongrád megyei pártbizottság kutatja annak lehetőségét, milyen eszközökkel nyújthatja a lehető legnagyobb segítséget a mezőgazdaságban dolgozó különféle szintű vezetők továbbképzéséhez, neveléséhez, a hatékony kommunista munkastílus kialakításához, az egészséges szocialista közmorál elterjesztéséhez. Milyen legyen a jó kommunista, vagy éppen a párton kívüli vezető magatartása beosztottjaival szemben? Igényesség, példamutatás önmagunkkal és másokkal szemben. Olyan kérdések ezek, melyekkel mostanáig csak keveset foglalkozhattunk. A pártmunka homlokterébe elsősorban most ezek kerülnek. Ezért is mondhatjuk el, hogy szocialista építőmunkánk eddigi fejezetei közül talán ez a most következő lesz a legszebb. CSÉPI JÓZSEF Kísérleti intézetek segítségnyújtása A mezőgazdasági kísérleti intézetek a MÉM Tudományos Kutatási Főosztályának — valamint termelés műszaki fejlesztési főosztályának — összehangolásával segítséget nyújtanak az árvízkárosult vidékeken az állatállomány takarmányellátási gondjainak megoldásához. A kölcsönös megállapodás szerint a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a Tisza alsó folyása és a Maros mentén fejti ki a takarmánytermesztés újbóli megindítására irányuló tevékenységét. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kisar községben a tönkrement legelő rendbehozását és újratelepítését, továbbá a Tisza középső vidékének, valamint a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy folyók mellékének takarmánytermesztési rekonstrukcióját vállalta. Az iregszemcsei székhelyű Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel együttműködve Szabolcs- Szatmár megyében igyekszik előmozdítani a takarmányok sürgős pótlását. A híres „zöld futószalagot” kidolgozó iregszemcsei intézet négy, a nyírségi intézet két károsult tsz szálas- és tömegtakarmány-termesztésének újjászervezését vállalta. (MTI) Kötélpálya helyett: autón Tatabányát valósággal behálózzák a szénszállító kötélpályák. A szénbányák igazgatásága a következő években fokozatosan megszünteti a bonyolult kötélpályás rendszert, s helyette a jóval olcsóbb és egyszerűbb autószállításra térnek át. Több bányától már gépkocsik hordják el a szenet, naponta több mint 5000 tonna tüzelőanyagot visznek az aknák szájától az osztályozókhoz a csehszlovák gyártmányú járművek. Ez a mennyiség a szénmedence összes bányájából felszínre kerülő szénnek több mint 40 százaléka. (MTI) - 3