Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Előkészületek az ENSZ- közgyűlés jövő heti jubileumi ülésszakára Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jövő kedden kez­dődő jubileumi ülésszakára élénkülő folyosói eszmecserék jegyében készülődnek a 128 tagállam képviselői a New York-i üvegpalotában, amelyet sokan a háborús feszült­ségektől terhes nemzetközi élet első számú biztonsági sze­repének tekintenek. A világszervezet ezüst jubileumának hivatalos dátuma október 24. — Ezen a napon lépett életbe 25 évvel ezelőtt az 50 alapító tagállam által San Franciscóban jóváhagyott alapokmány. Számos ország állam-, illetve kormányfőjé­nek megjelenésére számítanak az október utolsó harma­dában sorra kerülő 10 napos ünnepi ülésszakon, amely be­tetőzi a világszervezet negyedszázados jubileumi ünnep­ségsorozatát. Értesülések szerint Nixon elnök október 24- re jegyeztette elő felszólalását. A vezető államférfiak New York-i látogatásával kap­csolatban máris a nem hivatalos két- és többoldalú csúcs­­találkozók sorozatának lehetőségét emlegetik az ENSZ- palota folyosóin. Amerikai politikai körökben a várható „legfontosabb látogatóként­” Koszigin szovjet kormányfőt emlegetik. Nixon elnök számára ugyanis hivatalba lépé­se óta ez lenne az első alkalom arra, hogy személyesen találkozzék a szovjet kormányfővel. Amerikai megítélés szerint az ENSZ-évforduló nyújtotta alkalom fontosságát külön aláhúzzák a közel-keleti helyzet aggasztó fejlemé­nyei. ENSZ-megfigyelők várakozással tekintenek a közgyű­lés jövő kedden kezdődő általános vitája elé, amelynek keretében rendszerint a tagállamok külügyminiszterei fej­tik ki kormányuk álláspontját a nemzetközi helyzet vitás kérdéseiről. A külügyminiszterek összejövetele lesz előre­láthatólag az első alkalom arra, hogy megkíséreljék életre­­kelteni Gunnar Jarring közel-keleti békemisszióját, amely Izrael bojkottja következtében gyakorlatilag már az első munkanapot, augusztus 25-ét követően holtpontra jutott. Tiltakoznak a maharadzsák Az indiai kormány a kö­zelmúltban elnöki rendelet­tel fosztotta meg az ország 278 maharadzsáját előjogai­tól. A közel 300 maharadzsa közül egyelőre csak öt csat­lakozott a tiltakozó kam­pányhoz, melynek keretében India Legfelső Bíróságához fordultak korábbi státuszuk visszaállítása érdekében. A beadvány kéri, hogy a legfelső bíróság hatálytala­nítsa az elnöki rendeletet és a döntésig hátralevő átmene­ti időszakra is állítsa helyre a korábbi helyzetet. A maharadzsák szerint a kormány intézkedésével megkerülte a parlamentet, mert — mint állítják —, a felsőház nem hagyta jóvá azt az alkotmányjogi módo­sítást, amely előjogaikat megszüntette. Összehívták a Francia KP Központi Bizottságát A Francia Kommunista Georges Marchais, a párt Párt Politikai Bizottsága főtitkárhelyettese beszá­­szeptember 10-én tartott mólót mond a politikai hely­ülésén elhatározta, hogy őri­­zetről és a párt feladatairól,­tóber 13-ra összehívja a majd pedig Madeleine Vin- Központi Bizottság ülését, cent terjeszt elő jelentést a Az október 13-án, 14-én és pártnak, a nők körében kisej- 15-én tartandó ülésszakon tett tevékenységéről. Riportereink a nagyvilágban : Grata és Plovdiv Szófiai, újságíró kollegáim jóvoltá­ból lehetőségem nyílott arra is, hogy ne csak a fővárossal és környékével — a Vitosával, Boroveccel és Bojánával — ismerkedjek, hanem az ország má­sodik városában, Plovdivban is el­­töltsek egy napot. S ha már egyszer ott vagyunk, mi az a 70 kilométer Gradináig, a Micsurin Termelőszö­vetkezetig, ahol személyesen is meg­győződhetek róla, milyen változás tör­tént a bolgár faluban. A kölcsönös bemutatkozások után tüstént azt kérdeztem a gradinai ter­melőszövetkezet elnökétől, megmon­daná-e, hány új ház épült a felszaba­dulás óta? „Honnan is tudnám, hi­szen Gradina három faluból jött lét­re.” „És azt, hogy hány régi ház van, tudja-e?” Azon nyomban rávágta: „összesen tizenkilenc!” S az újakról beszélve ne akármilyen házakat kép­zeljünk el. Nem ritkaság a hét-nyolc­­szobás épület. És ha megkérdezik a gradinaiaktól, minek ez a nagy luxus, csak úgy félvállról rámondják: hadd legyen. Hihetetlenül nagy dolog ez akkor, ha tudjuk, hogy a bolgár fa­lusi ember 25—30 évvel ezelőtt egyet­len szobában zsúfolódott össze a csa­ládjával, a földön aludt és ugyanab­ban a helyiségben étkezett, ahol a jó­szágait tartotta. Láttam ilyen házat az egyik néprajzi múzeumban — em­lékként. Mióta lendült fel ennyire a bolgár falu? Például ez, Gradina? A választ úgy vártam, amióta megalakultak a közös gazdaságok. Valójában így is igaz. De a válasz ennél több volt: az­óta lendült fel, amióta megtanultuk a bölcs paraszt intelmét: „Gyapotot­­ vetni csak akkor lehet, amikor a mez­telen feneked már nem fázik a föl­dön.” Látta az elnök csodálkozó arco­mat, hát megmagyarázta a dolgot. Azóta gyorsabb a fellendülés, amióta a közösben levő falusi nemcsak azt tudja, hogy termelőszövetkezeti tag, hanem azt is, hogy övé a termelőszö­vetkezet és van beleszólása az ügyek­be. „Voltak nekünk korábban is gé­peink, terveink, alkalmaztuk az agro­technikát, csak olykor, sőt elég gyak­ran, a paraszti bölcsességet és tapasz­talatot nem vettük semmibe. Néha túlerőlködtünk. Csakugyan megtör­tént, hogy a parasztok tanácsa elle­nére hideg földbe vetettük a gyapo­tot, nem is arattunk semmit.” A Micsurin amolyan átlagos ter­melőszövetkezet, 1150 taggal, 82 gaz­dasági géppel és 40 ezer dekar föld­del. (Ha jól emlékszem rá, úgy mond­ták: 10 dekar egy hektár.) Amolyan vegyesprofilú, mindenfélét termelő. Biztosan a szakosítás előtt áll. Tizen­nyolc agronómusa van és évente 25 ösztöndíjast küldenek középiskolába. ... Ez az órányi kis kitérő, amit Gradinában töltöttem, arra volt jó, hogy érzékeljem: a bolgár mezőgaz­daság tulajdonképpen ma is jól áll. A komplexesítés elég nagy erőket von össze. És ez óriási lehetőség — a jö­vőre nézve! Flovdiv, miként Szófia, gyönyörű fekvésű. A Marica folyó két partján terül el, jó húsz kilométerre a Rodope vonulatától. Kétszázezer lakója van. Sík vidékén dohányt, gyapotot, szőlőt, olajnövényeket, rizst, lent, kendert, gabonaféléket termesztenek — ezek­kel függ össze feldolgozó ipara is. Az ország második városa régiségek tekintetében vetekszik a fővárossal. Nagybecsű értéke Plovdivnak a Szveta Marina templom — a Takszin tepe lábánál —, amelyben diófából kifaragott, kompozíciókkal díszített ikonosztáz látható. Tágas udvarán 17­­ méter magas harangláb áll. Plovdivnak öt gazdag múzeuma és egy képzőművészeti galériája van. A Néprajzi Múzeum az érdekesebbek közé tartozik. Török stílusú, kétszintes faépületben kapott helyet. A Kojumd­­zsid­u-ház — így nevezik — valaha egy gazdag bolgár kereskedőé volt. Az épület homlokzata artisztikus. Ki­állítási tárgyai a bolgár nép több év­százados életkörülményeiről és vise­letéről vallanak. Másik érdekességként — a többi között — említsük meg az Alphonse de Lamartine emlékmúzeumot. 1883- ban itt élt a nagy francia költő. A fac­similék, a költő hozzátartozóinak fényképeit, születési anyakönyvi kivo­natát, könyveinek példányait őrzik. A magyar olvasó előtt is jól ismert e három szó: Plovdivi Nemzetközi Vá­sár. Plovdiv 1936 óta tagja a Nem­zetközi Alumíniavásárok Szövetségé­nek. A vásárváros 400 ezer négyzet­­méter nagyságban, a Marica bal partján terül el. A vásárt két éven­ként, szeptember második felében rendezik meg, amelynek mi magya­rok állandó kiállítói vagyunk. Íme néhány kép Bulgáriáról. Na­gyon kicsi e kép ahhoz, hogy minden látszódjék. Az olvasónak viszont fel­tétlenül azt tanácsolhatom: ha teheti, nézze meg Bulgáriát. Nézze meg, ha szépet akar látni. És még valamiért... Ott, Plovdivtól nem messze, a Marica partján egy öreg pásztorral beszélget­tem, akitől az írásom elején említett népmesét is hallottam. Ez a pásztor, amikor megtudta, hogy magyar va­gyok, így szólt: Akkor kétszeresen is Dobre dosel! Kétszeresen is isten ho­zott ! " Hogy miért? Azt nem kérdeztem nem tudom. Azt hiszem, szeretnek minket... (Végre.) CSALA LÁSZLÓ Kiállítás nyílt Moszkvában Pénteken Moszkvában, a Szokolnyiki-parkban meg­nyílt a „Vegyipar—70” című kiállítás. Képünkön: Tyiho­­nov miniszterelnök-helyettes (középen) és Kosztandov vegyipari miniszter a kiállítás magyar pavilonjában WHB: Brandt kanc­ellár: is moszkvai szerződés kivezet a hidegháború lövészárkaiból A nyugatnémet kancellár élesen támadta Strauss ellenzéki vezetőt Brandt kancellár pén­tek este­ a bajorországi Kempten városban is beszé­det mondott. Főként a ke­leti politika problémáival foglalkozott, és élesen meg­támadta Franz Josef Stra­­u­s­s-t. Brandt hangoztatta, hogy a bonni kormány egy évvel hivatalba lépése után azzal állhat a nép elé, hogy az NSZK egy lépéssel közelebb jutott a békéhez és bizton­sághoz. A moszkvai szerződést ob­jektív megfigyelők úgy ér­tékelik, hogy a háború utáni idők történetében fordulópont lehet. A kancellár hivatkozott ar­ra, hogy a moszkvai szer­ződés aláírása és ratifikálása között még nehéz utat kell megtenni. „Nemzetközileg azért, mert a berlini kérdés rendezésének­ meg kell mu­tatnia, megváltozott-e a klí­ma Európában. Ezt nyoma­tékosan közöltük szovjet tár­gyalópartnereinkkel. Belpoli­­tikailag sem egyszerű az út, mert bár az ellenzéknél kezd bizonyos differenciált szemlélet mutatkozni, tény marad, hogy ismert uniópolitikusok csú­nya demagógiára használ­ják ki a moszkvai szerző­dés aláírását. Mindenekelőtt Strauss CSU-elnök érti meg végte­lenül nehezen egy demokra­tikus ellenzék szerepét. Olyan ellenségeskedést mű­vel, amely túlmegy azon a mértéken, amit egy de-­ mokrácia megengedhet. A kancellár ezután felhí­vással fordult az NSZK la­kosságához, őrizze meg va­lóságérzékét a háború utáni időknek ebben a döntő sza­kaszában. „Az út, amely a moszkvai szerződés aláírásával előt­tünk nyílt, kivezet a hi­­­­degháború lövészárkaiból”.­­ Brandt ezután hangoztat­ta, hogy „egy új európai kez-­­­dethez” tartozik a lengyelek-­­­kel és a csehszlovákokkal­­ való kibékülés is. „Meggyőződésem, hogy a­­ lengyelekkel olyan szerző­dést fogunk kötni, amely a szovjet—nyugatnémet szerződéshez hasonló szel­lemben születik. Csehszlovákiával is a "biza­lomteljes jószomszédi vi­szony« kialakítását akarjuk. S bármilyen nehéz is, az NDK-val is szerződéses sza­bályozást kívánunk” — mon­­­­dotta Brandt. ­*• HÍRLAP Péter János fogadta az ESZK új nagykövetét Péter János külügyminisz­ter bemutatkozó látogatáson fogadta Moustafa Ahmed Moukhtart, az Egyesült Arab Köztársaság új magyarorszá­gi nagykövetét, aki a közel­jövőben adja át megbízóleve­lét. Ceausescu Bulgáriába érkezett Pénteken délelőtt Ruszé­­ba — Bulgária legnagyobb Duna-parti kikötővárosába — érkezett Nicolae Ceauses­cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államta­nács elnöke. A barátság hiá­ján, — amely Ruszét, a ro­mániai Giurgiuval összekö­ti — Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságán­ak első titkára, a Minisztertanács el­nöke és számos más hivata­los személyiség fogadta a vendégeket. A két szocialista ország párt- és állami vezetőjé­nek hivatalos tárgyalásai délelőtt a városi tanács a városi tanács épületében megkezdődtek. Befejeződtek Párizsban a szovjet—francia tárgyalások Párizsban pénteken ért vé­get a szovjet—francia gaz­dasági együttműködési ve­gyesbizottság, az úgyneve­zett nagybizottság ötödik ülésszaka és Vladimir Kiril­­­in, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese, aki az ülésszak munkáján részt vevő szovjet küldöttsé­get vezeti, valamint Giscard d’Estaing francia gazdasági- és pénzügyminiszter, pénte­ken este sajtóértekezleten számolt be a tanácskozás eredményéről. „Bár a záróülés még hát­ra van, máris kijelenthe­tem, hogy nagyon jó úton haladunk” — mondotta az érdeklődő újságíróknak Ki­rillin szovjet miniszterelnök­helyettes csütörtökön, a Ho­tel Matignonból távozva, ahol Chaban-Delmas miniszterel­nökkel folytatott eszmecserét a nagybizottság munkájáról, és a szovjet—francia gazda­sági együttműködés kérdé­seiről. Még nem tették közzé a lusakai csúcs határozatait A lusakai csúcsértekezlet­ről tudósító újságírók köré­ben nagy meglepetést kel­tett, amikor pénteken dél­előtt bejelentették, hogy a korábban meghirdetett saj­tóértekezlet elmarad és a csúcson elfogadott dokumen­tumokat is csak hétfőn hoz­zák nyilvánosságra, jóllehet azok közzétételét is pén­tekre ígérték. Ezzel kapcso­latban olyan vélemények alakultak ki, hogy egyes po­litikai vonatkozású doku­mentumokat nem sikerült még végleges formába önte­ni. A gazdasági vonatkozású dokumentumok tekintetében hírek szerint a legteljesebb egyetértés alakult ki. Csak hétfőn, a dokumen­tumok nyilvánosságra hoza­talakor derül majd ki, hogy a politikai kérdésekben is ilyen teljes volt-e az egyet­értés a csúcs résztvevői kö­zött. Nagy érdeklődés előzi meg Kaunda elnök hétfőre bejelentett sajtóértekezletét. Iíz izraeli miniszterelnök rövidesen Nixonhoz látogat Rogers külügyminiszter egy héttel elhalasztotta New York-i útját a közel-keleti fejleményekre való tekintet­tel. Eredetileg úgy volt, hogy Rogers szeptember 17-én szólal fel az ENSZ-közgyű­­lés általános vitájában. Az amerikai külpolitika kifejté­sét a hagyomány szerint a rákövetkező napon követte volna Gromiko szovjet kül­ügyminiszter felszólalása. Washingtoni megfigyelők szerint az amerikai—izraeli viszony tisztázásának prob­lémái tartják a fővárosban a külügyminisztert. Értesülések szerint Golda Meir szeptember 17-én ta­lálkozik Washingtonban Ni­xon elnökkel. Megfigyelők kemény alkudozásokra szá­mítanak. Miután a fegy­­vernyugvás állítólagos meg­sértéséről hangoztatott vád­jaival Tel Avivnak sikerült rábírnia Washingtont, hogy az eddig leszállított 50 Phantom vadászbombázón, illetve a veszteségek pótlá­sára megígért 6 Phantom gépen kívül ez év végéig még további 18 Phantomot szállítson Izraelnek, háttér­be szorult a „fegyvernyug­­vási ügy” és előtérbe került az izraeli kormány alapkö­vetelése. A Washington Post című lap pénteki je­lentése szerint Tel Aviv kész olyan új tűzszüneti feltéte­lek elfogadására, amelyek­ből akár ki is hagyhatják a fegyvernyugvási záradékot. Magyar—angol közgazdász­­kollokvium Balatonfüreden A balatonfüredi Marina Szállóban pénteken ünnepé­lyesen megnyitották a ma­gyar—angol közgazdász-kol­lokviumot. Az angol delegá­ció nevében Sir Ronald Edwards professzor, a ma­gyar közgazdászok nevében pedig Bognár József akadé­mikus, a Világgazdasági Tu­dományos Tanács elnöke, a delegáció vezetője tartott bevezető előadást. A kollokviumon mindkét országot nagy tekintélyű szakemberek képviselik. A háromnapos közgazdász­kollokviumon az angol és a magyar delegáció tagjai több elméleti és gyakorlati köz­gazdasági kérdést vitathat meg. A kollokvium fő téma közé tartoznak a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés továbbá a magyar hangú­ kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, a modern tech­nika elterjesztése, valamin az adók és a szubvenciók szerepe a gazdaságpolitiká­ban. SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 12.

Next