Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
CS GYSPOP MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ■ ___________■. ■■i--. u_____________________,___________... •-■■■ ______________,___■ 9. ÉVFOLYAM: 230. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1990. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mi történt a nagyvilágban? MA TEMETIK NASSZER ELNÖKÖT NIXON JUGOSZLÁVIÁBA ÉRKEZETT Részletes jelentéseink a 6. oldalon KÖZLEMÉNY A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KÉPVISELŐINEK BUDAPESTI TALÁLKOZÓJÁRÓL A népgazdaság 111- ik tettes tervéről szóló törvényjavaslatról tárgyal az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jóbarátját és szövetségesét veszítette el. Népünk, mint eddig, ezentúl is szolidáris az arab néppel és szívből kívánja, hogy legyen erős és egységes, s haladjon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton — mondotta, majd így folytatta: A magyar országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együttérzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. Az országgyűlés ezután egyperces friss felállással adózott Gamal Abdel Nasszer emlékének. Kállai Gyula bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az Országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat, Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőként Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Párdi Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Vass Istvánné elnökletével az országgyűlés folytatta munkáját. Ezt követően dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, majd Győri Imre, megyénk 9. számú választókerületének képviselője szólalt fel (felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük). Ezután ebédszünet következett, majd Gácsi Miklós (Miskolc), Ball Zoltán (Tolna megye), Csikesz Józsefné (Budapest), Gertic- Lajos (TW), Kortwy" Erdorys"ejér megye), majd Galló Ernő felszólalása hangzott el. Szünet után Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra (beszédét lapunk 3. oldalán közöljük), majd Mocsári Sándor (Hajdú-Bihar megye), Benke Lajosné (Pest megye), Varga Károly (Somogy megye) és Tamás János (Komárom megye) felszólalása hangzott el. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel, a népgazdaság negyedik ötéves tervének vitájával folytatja munkáját Eredményes tervidőszakot zárunk . A megkezdett úton járva, töretlenül fejlesztjük gazdaságunkat Párdi Imre beszéde Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötéves terv törvényjavaslatát. A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat kidolgozásának mintegy két és fél éves időszakában kötelességünknek tekintettük, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének az egész Az • 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összehasonlítható áron számol-va — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, 1970-ben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965- ben 40 milliárd forint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. Az elmúlt tervidőszakban népgazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal haladja majd meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően aktív tevékenységet folytatott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztéséért. Összességében elmondhatjuk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük vagy túlteljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es években társadalmunkat átfogó törekvése — a sajátosságok figyelembevételével — a népgazdasági tervező munkában is érvényesüljön. A tervezést nemcsak magasszintű párt- és állami szervek vitái és határozatai segítették, hanem a szakemberekkel szakmai és tudományos testületekben, tanácsi és vállalati vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tervjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: hozzáértő társadalmi közvéleménnyel folytatott „párbeszéd” alapján készült a munka.A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők tellesztéséhez átértünk, a korábbi időszakhoz képest meggyorsult a lakosság jövedelmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott feladatokat nagymértékben túlteljesítjük. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek 17 —18 százalékkal lesznek magasabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszakban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíjakat, a családi pótlékot, bevezettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosítást lényegében az egész lakosságra kiterjesztettük. Több területen központi bérrendezésre is sor került. A parasztság személyes átlagjövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért eredményeket, nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkerő-gazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is k fogásolható. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk: szocialista gazdasági építőmunkánk a HI. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszútávú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfél-két év alatt befejezzük. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás, nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Dinamikus növekedés A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékeny(Folytatás a 2. oldalon.)