Csongrád Megyei Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
Mai számunk tartalmából: PÚJA FRIGYES SZÍRIÁBA ÉRKEZETT • A HOLD FEL115 HALAD AZ AFOILIQ—14 TAVASZ .VSEP KÍNÁBAN MIT ADOTT A FOGYASZTÓKNAK A MEGYE Állattenyésztése? olvasóink írják ISKOLA AVATAS NAGYLAKOM A LOTTO TARGYNYEREMÉNYSORSOLÁS LISTÁJA Ó SPORTOLDAL Ili nagyüzemek Leninvárosban Leninvárosban lesz a szovjet—magyar koopptációval megvalósuló olefin-program központi beruházása. Ez egyébként a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb létesítménye. A beruházások koordinálására kormánybizottság jött létre dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elnökletével. A beruházás előkészületeiről a Nehézipari Minisztériumban elmondották, hogy a Lenin városban tulajdonképpen három nagy üzem létesül. Az egyik az évi 250 ezer tonna (etilénre számított) kapacitású benzin-pirolízis üzem, a másik az olajfinomító, a harmadik pedig az erőmű, amelynek összteljesítménye kiépítésének első szakaszában 800 megawatt lesz. A helyszínen az idén megkezdődnek az építkezés előkészületei. A pártszervezetek és gazdaságszervező munka a B. Cy. A szocializmus építésének jelenlegi feladatait a bonyolultság, az összetettség, a követelményeknek állandóan növekvő szintje jelezi. A régi módszerekkel nem lehet jó eredményt elérni. A negyedik ötéves terv teljesítése, a párt országépítő céljainak elérése nagymértékben függ attól, hogy az alkotó szellem jól kibontakozik-e. Minden területen megnőtt a helyi szervek önadósága, felelőssége és szerepe. A pártszervezetek gazdaságszervező tevékenységét alapvetően az határozza meg, hogy ,jól ismerik-e fel a helyi sajátosságokat, s ennek megfelelően alakítják-e ki munkamódszerüket, vagy sem. Igen lényeges, hogy az elmúlt gazdasági év tapasztalatait ne formálisan elemezzék a pártszervezetek mert ezen is múlik, hogy reálisan jól tudják-e mérni erejüket és céljaik megalapozottságát. Egy-egy helyi feladat meghatározásakor elengedhetetlen annak mérlegelése, hogy az összhangban van-e a párt gazdaságpolitikai céljaival. Nincs-e ellentétben például a gyár — vagy a szövetkezet — törekvése a társadalmi érdekekkel ? .............. Mind többször esik szó az önállósággal együtt járó lényeges gazdasági döntésekről, azok megalapozottságáról, helyességéről avagy merészségéről. Egy bizonyos: a túlzott óvatosság csaknem mindig határozatlanságot takar. A gyorsabb haladás érdekében szükséges, hogy a pártszervezetek ösztönözzék és kezdeményezzék mindenkor a reális, kellően megalapozott, kockázattal járó döntéseket. Segítsék elő a gazdasági vezetés önállóságának megszilárdulását. A jó döntések mindig megfelelő visszhangra találnak a munkahelyi kollektívában. Mert hogyan születhet meg egy valóban jó döntés? Nem úgy, hogy egyetlen szakértő fejéből „szikraként” kipattan, s ez aztán megfellebbezhetetlen. A megyei pártbizottság 1911. évi gazdaságpolitikai feladatait tartalmazó állásfoglalása''-®2®rint: „A helyes gazdasági döntések, intézkedések megszületése előtt követeljék meg a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók véleményének, javaslatainak kikérését, felhasználását.” Ez az egyik oldal. A másik, hogy„A gazdasági vezetők is törekedjenek eredményesebb politizálásra, döntéseiknek, intézkedéseiknek a vezetői és a dolgozói közvéleményben való elfogadtatására, hogy a vállalati terv az egész kollektíva ügyévé váljon.” Sok energia rejtőzik még a belső tartalékokban, s ezeknek feltárását minden rendelkezésre álló eszközzel ésszerű meggyorsítani. Első rangú politikai követelmény a gazdasági vezetésben a hatékonyabb termelés megszervezése, melyet színvonalasan csak a korszerű vezetés és szervezés módszereivel lehet megvalósítani, nagy következetességgel. Ugyancsak alapvető követelmény a piachoz való rugalmas alkalmazkodás és a mindenkori kereslet jobb kielégítése. A kommunisták személyes példamutatásának rendkívül fontos szerepe van gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában. Miben kell elsősorban példat mutatni? A munkafegyelemben. Az egységes cselekvésben. Abban, hogy a legfontosabb céljainkat erőnkhöz és tudásunkhoz mérten a legjobban teljesítjük. „Az 1970-es év eredményei kedvező alapot teremtettek az 1971-es célkitűzések teljesítésére, de szükség van jobb gyakorlati tevékenységre a gazdasági munkában és a pártirányításban egyaránt” — állapítjak meg a megyei pártbizottság állásfoglalása. Minden pártszervezetben szükséges meghatározni a tavalyinál „jobb” eredményekhez vezető módszereket, és ezeket következetesen alkalmazni nap mint nap — a magasabb szintű termelés és alkotás érdekében. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) CSOBBRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA " MUNKÁS"PÁRT LAPJA 28. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 2. KEDD Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Hétfőn délelőtt Szegeden, a megyei pártbizottság székháza vb-termében tartott ülést Csongrád megye és Szeged m. j. város országgyűlési képviselőinek csoportja. Katona Sándor, a megyei képviselőcsoport vezetője referátuma után az országgyűlési képviselők megbeszélték a parlamenti munka időszerű feladatait. Az ülésen és a tanácskozás munkájában részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára (Vásárhely), dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja (Szeged), Nagy Dániel, az Elnöki Tanács tagja (a szentesi járás), Nieszner Ferenc, Tóth Szilveszterné, Katona Sándor (a szegedi járás), Balogh László (Csongrád), Patai Sz. Sándorné (Szentes), Kurucz Márton (a szentesi járás), dr. Dömötör János (Vásárhely), Halmágyi Ivánné (a makói járás), Bódi László és Lucsán Mihályné (Szeged) országgyűlési képviselő. Megyénk és Szeged országgyűlési képviselői ez alkalommal értékelték az elmúlt négy év munkájának tapasztalatait is. Katona Sándor, a csoport vezetője, emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy esztendő alatt megyénk és Szeged képviselői 28 testületi ülést tartottak. A parlamenti munka időszerű kérdései mellett megismerkedtek megyénk, így Szeged gazdasági, kulturális, egészségügyi, kommunális fejlődésének kérdéseivel, tanulmányozták a városok fejlődésének alakulását, s a képviselőcsoport — mint testület — igyekezett segítséget nyújtani a problémák megoldásához. A képviselők közéleti munkájukhoz hathatós segítséget kaptak a megyei pártos állami szervektől. Ennek alapján eredményes volt az elmúlt évek közéleti — parlamenti, választókerületi, s nem utolsósorban képviselőcsoportj munkája. A munkaárlalmak kiküszöböléséről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT munkavédelmi tudományos kutatóintézet eredményeit vizsgálva, a SZOT elnöksége hétfői ülésén megállapította, hogy az elmúlt öt évben a munkavédelem 46 problémáját oldották meg a kutatók. Új módszereik 70 százalékát a gyakorlatban is bevezették, illetve elterjesztésük folyamatban van. Újfajta fúró- és kőzetrepesztő berendezéseikkel a kőbányászatban csökkentették a szilikózisveszélyt, a kohászat és a vegyipar részére hatásos porleválasztó berendezéseket dolgoztak ki. Különböző iparágak számára olajálló, higany, illetve por ellen védő munkaruhákat, légfüggönyös hegesztőpajzsot, a tetőfedők részére különleges védőcipőt készítettek. Az intézet ötszáz tanulmányban dolgozta fel a zajok csökkentésének módszereit és azokat az érdekelt vállalatok rendelkezésére bocsátotta. Kutatási eredményeik nagy részét szabadalmaztatták, s a tanulmányok iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. Olasz, indiai, finn cégek érdeklődnek például az újfajta porleválasztó berendezések iránt. A következő években még hatékonyabb eszközöket akarnak feltárni a foglalkozási betegségek megelőzésére, gondoskodnak újfajta biztonsági berendezésekről. A többi között olyan módszereket is kidolgoznak, amelyekkel az eddiginél sokkal pontosabban meg lehet határozni a levegő gáztartalmát, így biztosabban megelőzhetők a mérgezések, robbanások. Behatóan vizsgálják a mezőgazdaság kemizálásával járó új feladatokat, például azt, hogy milyen módon lehet a leghatásosabban védeni a vegyszer hatása ellen a vegyszeres növényvédelemmel foglalkozó mezőgazdasági dolgozókat. Egyre szélesebb körben akarják felhasználni a munkapszichológia és általában az ergonómia tudományos eredményeit is. Az előrehaladás gyorsítására az intézet kiépíti, illetve bővíti együttműködését a többi KGST-ország társintézményével. A levegő szenynyeződésének csökkentésében és az egyéni védőeszközök kidolgozásában szovjet, lengyel és csehszlovák szakemberekkel működnek együtt. A párhuzamos kutatások elkerülése érdekében együttműködési szerződéseket kívánnak kötni külföldi intézményekkel dokumentációk cseréjéről, szabadalmak, információk kölcsönös átadásáról. A SZOT elnöksége a SZOT munkavédelmi kutatóintézet jelentését elfogadta. Ugyancsak elfogadta a szakszervezetek és a SZOT 1971. évi költségvetéséről szóló előterjesztést. v4 tagok téli foglalkoztatása Szegedi Paprikafeldolg.*z^ Vállalattal kötött szerződést a földeák! Kossuth Tsz a. vörössaffrma tisztítására, ipari feldolgozásának előkészítésére. Ezzel télen is kiegészítő munkához . 5 tagság másrészt nörk.-zik a gazdaság árbevétele. Tisztítva ugyanis 30—40 vagonnal több fűszernövényt esz át a vállalat és magasabb áron biztosabb piaca van a hagymának. Felvételünk az asszonybrigad egy csoportját ábrázolja (Fotó: Enyedi Zoltán.) Losonczi Pál Kaposvárott Hétfőn Kaposvárott ülésezett ,az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja.4z ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titkára is. Illés Dezső, a képviselőcsoport vezetője ismertette az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészületeit, majd vita következett az ülésen. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — a képviselőcsoport ülése után —, Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Böhm Józsefnek, a megyei tanács vb-elnökének társaságában Szenna községbe látogatott, ahol beszélgetést folytatott a község, valamint a helybeli termelőszövetkezet vezetőivel és tagjaival. Fejüdnek az általános fogyasztási szövetkezetek Az első idei ülését tartotta hétfőn Budapesten a Békeszálló kupolatermében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, valamint Bartolák Mihály és Patay János elnökhelyettesek előadói beszéde nyomán megvitatták egyebek között a legutóbbi ülés óta végzett munkát, az érdekképviseletbe tartozó szövetkezetek negyedik ötéves tervének és az 1971-es tervnek az irányelveit, a közös fejlesztési alapok képzését és felhasználását, valamint a szövetségi intézmények fenntartási rendszerét. Az ülésen részt vett dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke, Fehér Lajosné, az Országos Szövetkezeti Tanács főbizottságának elnöke és Nagy László, a KPVDSZ titkára is. Az OFT ülése elfogadta a szövetkezetek negyedik ötéves tervére vonatkozó irányelveket. Ezek szerint: a szövetkezeti bolti kereskedelem forgalma 52, a vendéglátóiparé 34 százalékkal emelkedik a következő öt évben. Még ennél is nagyobb ütemű lesz az ipari és szolgáltató üzemágak fejlődése: 72 százalékos növekedésével számolnak. Mindennek érdekében a szövetkezetek a következő öt esztendő alatt csaknem 7 milliárd forintot fordítanak többek között az üzlethálózat bővítésére, a meglevő boltok, áruházak korszerűsítésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére. A takarékszövetkezetek taglétszáma előreláthatólag másfélszeresére gyarapszik a tervidőszak alatt, a betétállomány megkétszereződik, s mintegy 400 új fiókot nyitnak szerte az országban. A következő években jelentősen erősödik a lakásszövetkezeti mozgalom is. Az 1971 —75 között felépítendő 180 —200 ezer tanácsi lakás jelentős hányadát szövetkezeti lakásként értékesítik. Tárgyalt az országos tanács a fejlesztési források képzésének és felhasználásának lehetőségeiről, továbbá a szövetkezeti önsegély és a kölcsönös támogatás elveinek korszerűsítéséről is. A jövőben a közös alapok felhasználása az eddiginél tervszerűbb lesz: a szövetkezetek a területi szövetségekben általában több éves programok, tervek alapján döntenek, s egyeztetik a saját és a közös fejlesztési alapok alakulását.