Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

Mai számunk tartalmából: ÚJABB AGRESSZIÓ LAOSZ ELLEN A TÖKÉLETESÍTIK A „FORRÓ DRÓTOT" EGYIPTOM FOLYTATJA DIPLOMÁCIAI OFFENZÍV­ÁJÁT PÉLDAKÉPEK OLVASÓINK LEVELEIBŐL LEJÁRT A MANDÁTUM A CUKORRÉPA­­TERMELÉST IS GÉPESÍTETTÉK NAGYÉREN Bolgár—magyar barátsági gyűlés Szófiában szerdán bolgár —magyar barátsági gyűlést tartottak hazánk felszaba­dulásának 26. évfordulója alkalmából. • Hazánkat Roska István nagykövet, továbbá Sipos István, a Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Jeney István, az Intranszmas magyar vezér­­igazgató-helyettese képvi­selte az elnökségben. A gyűlés ünnepi szónoka Jordan Cirov, az Intransz­mas gazdasági igazgatója és Roska István nagykövet volt. A barátsági gyűlést hangverseny követte. Ipari népvándorlás CN.­P.) Az utóbbi években a munkahelyi létszám­­gazdálkodás és a spontán munkaerőmozgás élénken rea­gált a gazdasági szabályozók módosulásaira. Az ipari létszámalakulás Csongrád megyében is szoros kapcsolat­ban van a vállalati érdekeltségi rendszerrel. Gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, az új üzemek termelésbe lépésekor, és nem kevésbé azért is, mert a vállalatoknak évek hosszú során előnyös volt a létszám­növelés.­ A szabályozók változása nyomán tavaly — az utóbbi 15 évben első ízben — stagnált megyénkben az ipari létszám. Ehhez hozzájárult az is, hogy az új, illet­ve a jelentősen fejlesztett vállalatok létszáma is stabili­zálódott. Az is közismert, hogy három évvel ezelőtt a munka­hely-változtatást megkönnyítő rendelkezések — párosul­va a nagyfokú munkaerő-kereslettel — az ipari nép­­vándorlás gyors növekedéséhez vezettek. Két évvel ez­előtt, 1969-ben megyénkben az ezer munkásra jutó ki­lépők­ száma az iparban 6, az építőiparban 15 százalék­kal volt et nagyobb, mint 1966-ban. Jelentősen nőtt a mun­kavállalók részéről kezdeményezett kilépések aránya. Mint a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósá­gának évzáró jelentése megállapítja, tavaly az utolsó há­rom hónapban a kilépők 81 százalékának saját kezde­ményezésére szűnt meg a munkaviszonya. A munkahelyi változások okainak megoszlásáról összefoglaló ad­atok nem állnak rendelkezésünkre, de a megyei szakszervezeti küldöttértekezlet megállapításai és számos vállalati vizsgálat tapasztalatai tanúsítják, hogy­­elvándorlásra, különböző és figyelemreméltó ténye­zők hatnak. A vállalatok egy része nem készült fel időben és kellően az önálló munkaerő-gazdálkodásra Nem tették meg időben azokat a helyileg változó és el­várható intézkedéseket, amelyek a munkaerő, a törzs­gárda megtartását eredményezték volna. Több helyen elhanyagolták a munkakörülmények javítását, kevés gondot fordítottak a dolgozók szociális körülményeinek fejlesztésére. A munkások több helyen panaszkodtak és panaszkodnak a gazdasági vezetők magatartására, veze­tési stílusára. S tegyük mindehhez hozzá: hatással volt a vállalati életre a jövedelemszabályozás rendszere és a létszám-takarékossággal ellentétes irányú ösztönzés oly­­kori megléte is. Sok vita volt megyénkben is abban a kérdésben, hogy milyen intézkedéseket és főleg rendeleteket kelle­ne hozni a fluktuáció csökkentésére. Csongrád megyében általános volt a felismerés, és ezt hangsúlyozták a párt­os szakszervezeti vezetők, a hullámzást alapvetően a vál­lalatok munkaerő-gazdálkodásának javítása, az emberek­kel való fokozottabb törődés csökkentheti. Mégis, ami­kor a kötelező munkaerő-közvetítés rendjét az elmúlt év derekán a tanácsok megváltoztatták, a gazdasági ve­zetők egy része így sóhajtott fel: na, végre! Ezzel el­ismerték hogy ettől várták és várják elsősorban az ipari népvándorlás csökkentését. A felesleges munkaerő-vándorlásból származó vál­lalati és népgazdasági veszteségek csökkentését szolgáló hatósági intézkedés a vándorlás fékezésének irányába ha­tott. Ehhez hasonlóan az ipari létszámfelfutás megállása is. Valóban szerepe volt a kötelező munkaerő-közvetítés bevezetésének is abban, hogy az elmúlt esztendő utolsó negyedében már lényeges javulást tapasztalhattunk az ipari népvándorlás alakulásában. De alábbhagyott a csábítás, a fizetésekben történő rálicitálás is. A vezetők pedig nagyobb energiát fordítottak a törzsgárda meg­tartására, mint az új dolgozók megszerzésére. Csökkent a munkaerő-vándorlás, de egyetlen vál­lalatnál se tévesszük szem elöl: a munkaerő-közvetítés alkalmazását olyan átmeneti eszköznek tekintjük, amely e, munkaerőhelyzet stabilizálódása után megszűnik. Csak erre, csupán ennek hatására számítani, csodára várni, vétkes mulasztás lenne. A vállalati lehetőségek sokkal­ hatásosabb eszközei lehetnek a munkaerőhelyzet stabi­lizálásának, mint az adminisztratív intézkedések. A hely­zet javításának a törzsgárda további szélesítése, a mun­kafegyelem megszilárdítása, a helyes anyagi ösztönz­ás, vezetési stílus és bánásmód a megfelelő eszköze. Csak ettől várható tartós eredmény. Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa Gennagyij Szixov Előterjesztette a központi reviziós bizottság jelentését Szerdán folytatta mun­káját a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusa. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, aki a szerdai munkanap elnöki tisztét töltötte be, közölte, hogy a központi revíziós bizott­ság jelentését a bizottság elnöke, Gennagyij Szizov, terjeszti elő. Gennagyij Szizov kije­lentette, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának appa­rátusa pontosan, összehan­goltan és operatívan tevé­kenykedik. Ezért végezhe­tett eredményes munkát, mert szigorúan betartot­ták a pártélet szabályait, tökéletesítették a pártveze­tés stílusát és k­ibontakoz­tatták a párton belüli de­mokráciát. Megjegyezte: a bizottság főképp a párt pénzügyi gazdálkodásának, valamint a párt pénzeszközei taka­rékos felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. A párt fő bevételi forrását a tagdíjak képezik. A párt saját erőből teljesen fe­dezni tudja a szervezési munka és a propaganda­­munka minden költségét, fenntartja a pártapparátust és más szükségleteket is fede­n­i tud.­­­a Központi Bizottság megfelelő összegeket bo­csátott a­­vezető káderek képzésére és továbbképzé­sére. A marxizmus-lenin­­izmus esti egyetemein kö­rülbelül félmillióan foly­tatták tanulmányaikat. Be­jelentette, hogy a Központi Revíziós Bizottság ellen­őrizte a Központi Bizott­ságba, valamint a Közpon­ti Bizottság lapjainak és folyóiratainak szerkesztősé­geibe érkező levelek, be­jelentések és panaszok ki­vizsgálását és elintézését. ság ötéves dinamikus fej­lődéséről. Pjotr Maserov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP KB első titkára bírált egyes minisztériumokat, amiért, halogatják az új, a haladó termelési formák bevezetését. Mint rámuta­tott,­­ ezeknek a miniszté­riumoknak és főhátasoink­­n­a­k hozzá kell, szokniuk az új módszerekhez. Különs kiemelte,, hogy a szovjet tudomány csodákra képes, de szövetségét a termeléssel meg kell szi­lárdítani. Ezzel összefüg­gésben síkraszállt a tudo­mányos-termelési egyesü­lések létrehozása mellett. A gazdasági reformot is ebből az alapállásból szem­ügyre véve kijelentette: a reform egyelőre gyengén serkenti a termelés maga­­­­sabb tudományos-műszaki­­ alapon történő fejlesztését.­­ Ideológiai vonatkozásban elítélte mind a „bal”-, mind­ a jobboldali revizio­­nizmust. Megbélyegezte a kihai vezetők szovjetelle­nes magatartását, akik kommunistának nevezik ugyan magukat, de megrá­galmazzák a kommunista építés szovjet tapasztala­tait. Az SZKP XXIV. kongresszusa elnökségében a külföldi testvérpártok küldöttségeinek vezetői is helyet kaptak. Képünkön, az elnöki emelvény első sorában (balról jobbra): Todor Zsivkov, Enrico Berlinguer, Kádár János és Walter Ulbricht Vita az elhangzott beszámolók felett A jelentés elhangzása után megkezdődött a vita mind a Központi Bizottság beszámolója, mind a Köz­ponti Revíziós Bizottság jelentése fölött. Elsőként Grisin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára kapott szót. A több mint 900 000 párttagot képviselő moszkvai kül­döttség nevében javasolta, hogy teljes egészében hagyják, jóvá az SZKP Központi Bizottságának po­litikai vonalát és gyakor­lati tevékenységét. Grisin elmondotta, hogy a nyolcadik ötéves terv határidő előtti teljesítésé­ért indított országos ver­seny során a moszkvaiak több milliárd rubel érté­kű terven felüli terméket gyártottak. A Brezsnyev-beszámoló­nak azt a javaslatát érint­ve, hogy Moszkvát, nyilvá­nítsák kommunista minta­várossá, a szónok elmon­dotta: az utóbbi öt évben a főváros alatt új metró­vonalakat építettek, avá­rosban új utakat nyitottak meg és majdnem 26 mil­lió négyzetméter lakást adtak át. A következő felszólaló, Pjotr Seleszty, az Ukrán KP Központi Bizottságá­nak első titkára aláhúzta, hogy a korszerű ukrajnai gazdaságban nincsen olyan ág, amely ne érintené lé­nyegesen a Szovjetunió egész­ gazdasági komplexu­mának fejlődését. Ezzel összefüggésben adatokat sorolt fel az ukrán gazda­ A VDP-küldöttség vezetőjének felszólalása Le Dion, a következő felszólaló, a Vietnami Dol­gozók Pártja küldöttségé­nek vezetője, a küldöttek üdvözlése után kijelentette, hogy az amerikai agresz­­szorok ellen és a haza megmentéséért, valamint a szocializmus építéséért ví­vott háborúban „Vietnam népe szüntelenül érzi a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és az egész szovjet nép lel­kes támogatását, óriási és értékes segítségét". A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára aláhúz­­­­ta: a vietnami nép feltét­lenül győzelmet arat az amerikai imperialista ag­resszió elleni harcban. Vi­etnam népe Ho Si Minh elnök szent hagyatékának megfelelően a végsőkig fog harcolni a déli országrész felszabadításáért, észak megvédéséért és a haza békés újraegyesítéséért­,’ — mondotta befejezésül Le Duan. A délutáni ülés szónokai A kongresszus délutáni ülésén Sarai Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, Grigorij Zolo­tuhin, az SZKP kraszno­­dari határterületi bizottsá­gának első titkára és Va­­szilij Mzsavanadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára,­­ majd három testvérpárt képviselői: Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista­ Egységpárt Központi­ Bizottságának el­ső titkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt fő­titkárhelyettese szólalt fel. Mihail Szuszlov, a szer­dai ülés elnöke Marchais felszólalása után berekesz­tette , a kongresszus máso­dik napi tanácskozását. A kongresszus a beszá­moló és a jelentés fölötti vitával ma, csütörtökön délelőtt folytatja munkáját. ÁRA: 80 FILLÉR 28. évfolyam, 77. szám 1971. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. Budapesti bemutató szovjet űrhajósokkal Az Iparművészeti Mú­zeum nagy kiállítási csar­nokában már kibontakoz­nak A szovjet emberek és automaták a világűrben cí­mű kiállítás körvonalai. Mint V. J. Kuznyecov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiállításrende­ző főosztályának tudomá­nyos titkára és V. Duglad­­ze, a kiállítás tervezője és gyakorlati megvalósításá­nak irányítója elmondotta, március 12-én 50 ládá­ban küldték el a nagy­méretű kiállítást, amely­nek anyaga 5 vagont töl­tött meg. A kiállítási teremben, ha nem is végleges hegyükön, már ott láthatók a nagy ,,sztárok”, a Vosztok űrhajó makettja, a Szojuz 4. és Szojuz 5. összekapcsolásá­val létrehozott űrállomás 1:2 méretarányban, a Szo­juz űrhajó kabinja a való­ságnak megfelelő méretben. Ugyancsak 1:1-hez méret­arányban látható a Vénusz 3. automatikus bolygóközi űrállomás és a Luna 9., fe­lére, kicsinyítve a Luna 16., amely visszatértekor hold­­kőzetet is hozott magával. Ebből a kőzetből, is lát­hatnak majd a kiállítás látogatói. Ott lesz napjaink egyik technikai csodájának, a Lu­­nohodnak kicsinyített mo­dellje, amely holdfelszín makettjén Ugyanazokat a mozgásokat végzi, mint az igazi holdkocsi. A bemutatandó technikai csodáknál is érdekesebbek maguk az élő emberek, akik a szovjet űrkutatást és űr­hajózást jelenítik meg kö­rünkben az elkövetkezendő 10 napban. Csütörtökön dél­előtt érkezik a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrhajós- és tudósküldöttsé­ge,­­élén Vlagyimir Ivano­­vics Jazdovszkij professzor­ral, az orvostudományok doktorával, aki az űrbioló­­gia és or­vostudomány egyik megalapítója. Rajta kívül két űrhajós és két tudós foglal he­lyet a küldöttségben: Anatolij Filipcsenko űr­hajós ezredes, és a Szo­juz 7. parancsnoka és Bo­risz Jegorov kandidátus, az első orvosűrhajós, valamint Borisz Rogyio­­nov professzor, a szovjet akadémia űrkutatási inté­zetének osztályvezetője, és Jurij Rilov kandidátus, az intézet tudományos titkára. A küldöttség Budapesten és vidéken részt vesz az űrkutatási napok vala­mennyi fontosabb esemé­nyén, elsősorban a Techni­­ka­ Házában április 5-én és 6-án lezajló kétnapos tudo­mányos ülésszakon. Szombaton: Felszabadulási díszünnepség Makón­ ­ Hazánk felszabadulásá­nak 26. évfordulója alkal­mából április­ 3-án, szom­baton délután 5 órai kez­dettel Makón, a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű­nél koszorúzási ünnepség­et tartanak, majd ezt köve­tően este 6 órai kezdettel a Korona szálló nagytermé­ben városi díszünnepséget. Beszédet mond: Haluszka Ádám, a városi párt-végre­hajtó bizottság tagja.

Next