Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Bizalommal támogatják a népfront országépítő programját A Csanádi egyházmegye püspökének nyilatkozata Munkatársunk felkereste dr. Udvardy Józsefet, a Csanádi egyházmegye püspökét, és a közeledő országgyűlési tanácstagválasztás kapcsán interjút kért, amelyre a püspök úr készséggel vállalkozott. KÉRDÉS: — Püspök Úrián több mint két éve áll a csanádi egyházmegye élén. Hogy érzi magát megyénkben és milyennek ítéli meg a hívők társadalmi közérzetét? TALASZ: — Nem vagyok ismeretlen a megyében, hiszen 1951—57 között — mint tanár — Szegeden tanítottam a hittudományi főiskolán, s mondhatom, nagyon megszerettem ezt a szép várost. Mindig figyelemmel kísértem fejlődést, amely főleg 1957 óta gyorsult meg. Örülök a város ipari előrehaladásának, a sok új létesítménynek, lakóháznak — külön Tarjéntelepnek —, valamint mindig nagyra értékeltem Szeged kulturális életét, egyetemeinek, főiskolájának, mezőgazdasági kutatóintézetének eredményeit, s legújabban a Biológiai Kutató Központ létesítését. De a kulturális élet más területe is jó benyomást tesz rám. Nemrégiben — egy NDK- ból, Lipcséből érkezett barátommal együtt néztem meg a múzeum gyönyörű avar kori kiállítását. Már tanárkoromban rendszeres olvasója voltam a Somogyi Könyvtárnak, s mivel a délvidék középkori egyháztörténetének kutatásával foglalkozom, igen hasznos forrásmunkára leltem a könyvtárban. Örömömre szolgál, hogy hozzájárulásommal is sikerült zavartalanná tenni a Dóm téren a szabadtéri játékok kitűnő nyári műsorát. K&RDfiSe — Amióta Ön itt van, az április 25-ei első képviselő- és tanácstagválasztás. Ebből az alkalomból elmondaná-e véleményét, tapasztalatait megyénk helyzetéről, fejlődéséről? VÁLASZ: — Amit Szegedre mondottam, azt az egész megyére értettem. Egyébként rendszeresen olvasom a két napilapot is, azokból is sok ismerethez jutok. Erőteljes, dinamikus fejlődésnek vagyunk tanúi, s ennek hasznát, a megye egész lakossága élvezi. KÉRDÉS: — Az egyház kinyilvánította készségét, hogy bekapcsolódik a szocialista népi, nemzeti egység fejlesztéséért folytatott küzdelembe. Napjainkban az egyház milyen módon tud hozzájárulni népünk szocialista nemzeti egységének további erősítéséhez, hazafias céljaink mielőbbi megvalósításához? VÁLASZ: — Teljes bizalommal vagyok — s ezt mondhatom az alsóbb papságra is — kormányunk politikája, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa programja iránt. Örömmel tölt el, hogy mind az alkotmány, mind a X. pártkongresszus kimondotta, hogy az állam biztosítja az egyházak zavartalan működését, a hívők lelkiismereti szabadságát. Úgy vélem, hogy a legfontosabb: országépítő céljaink érdekében összefogni. A munkában nem kérdezik, ki a vallásos és ki nem, ott az eredmény a fontos: a tisztességgel, becsülettel, odaadással elvégzett mindennapi munka. — örülünk a szocialista demokratizmus szélesedésének, amely olyan légkört akar kialakítani, amelyben a vallásos ember nem érez problémát azért, mert például templomba jár. Hogy a népi-nemzeti összefogás tovább erősödjék, ahhoz az állampolgárok közötti bizalmat kell erősíteni a közös célok érdekében, az együttmunkálkodás végett. A humanizmus, a béke, a szocialista építés — amit a Hazafias Népfront programja tartalmaz — szép, nemes célok, amelyekért magam és az egyházmegye minden egyházi személyisége kész fenntartás nélkül munkálkodni. A bizalmat hangsúlyozta annak idején — a püspökök eskütétele alkalmával — Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is, s ezt a bizalmat mi is erősíteni akarjuk a jó szándékú emberek között. Biztosak vagyunk abban , hogy a kormány politikájának megfelelően — a szocialista demokratizmus fejlődni fog, ezt mi is egyik feltételének látjuk a további eredményes országépítésnek. KÉRDÉS: — Püspök úr ismeri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívását. Az egyházvezetők állásfoglalásának hagyományai vannak megyénkben is. Ennek az interjúnak célja, folytatni ezt a nemes hagyományt. A vezetése alatt álló egyháziak az ön véleménye szerint hogyan vehetnek részt békés alkotó munkánk programjának végrehajtásában? A népfront programját Ön alkalmasnak tartja-e arra, hogy a hívők április 25-én szavazatukkal is megerősítsék? VÁLASZ: — Amit eddig elmondottam, már az is tartalmazza az igenlő választ erre a kérésre. Meggyőződésem szerint a vallásos emberek is jó szívvel adják szavazatukat a jelöltekre — akik közül sokat magam is személyesen ismerek, másoknak olvastam a programját —, valamint szavazatukat adják a Hazafias Népfront programjára is. Bízunk abban, hogy az az együttműködés, amely az állam és az egyházak között kialakult, továbbfejlődik. Reményem fejezem ki, hogy ezt a kapcsolatot mozdította előre Péter János külügyminiszter vatikáni látogatása is. Biztosak vagyunk abban, hogy a népfrontprogram helyes célokat tűzött ki, és fenn- t tartás nélkül támogatjuk szavazatunkkal is ezt a programot — fejezte be nyilatkozatát dr. Udvardy József, Csanád egyházmegye püspöke. Jöttem fáradtan lefelé a lépcsőn, amikor Energikus elvtárs rámköszönt: — Jó napot, elvtársnő! Honnan, honnan? Energikus eltársat kedvelem (ami, úgy vélem, több a köteles tiszteletnél), mert fontos funkciójában is megőrizte jókedvét, emberséges közvetlenségét, ezenkívül harsány modora szinkronban van azzal, hogy az aszalva is vág, ha megköveteli a jó ügy. Fáradtságomból kissé fölérezve, egy fokkal vidámabban köszöntem vissza. — Csak innen, a nők értekezletéről. Jó napot kívánok. — És ott mit csináltak? — Szidtuk a férfiakat, tudományosan — közöltem teljes bizalommal. — No, elvtársnő —, villant meg a szeme. —, ott az ideje, látom, hogy valami, férfiszövetséget hozzunk létre, mert maguk fölfalnak bennünket. Öt perc múlva azután nyoma sem volt már a tréfás hangnak. Energikus elvtárs szidni kezdte a nőket, de most már komolyan. — Hogy bízzunk rájuk vezető szerepet, ha gyávák, és nem is akarnak megváltozni? Azt mondja nekem egy igen jó aktívum, akit biztattam, szólaljon fel egy gyűlésen. — Nem szőlok én, egyet sem — mondta. — Magunk között, beszélgetésben elmondok én őszintén mindent. Csinálom is, amit kell, de én tömeg előtt ki nem bírom nyitni a számat. — Nem is szólt az árvám, s azt se mondta miért. Faggattam: kisebbségi érzésed van, vagy mi bajod? — Nincs nekem semmi — mondta — csak beszélni nem tudok, ha sokan hallgatnak. — Hát mit lehet csinálni egy ilyen perszónával? Hogy tudnának vezetni az ilyenek? Nem vagyok ellenük, elvtársnő, higgye el. Én látom a nők nehéz helyzetét. Azt se röstellem, hogy én bizony a hét végén — hét közben nem érek rá — mindig segítek a feleségemnek és ezt meg merem mondani férfiak előtt is. Tőlem röhöghetnek, ők a bolondok, magukkal tolnak ki, ha minden robotot az asszonyra hagynak. Tulajdonképpen tetszett ez az indulatos, őszinte kis expozé. Valószínű, ezért szólaltam meg én is teljes bizalommal. — Igaza van abban, ami rosszat a nőkről mond. Lehetne még többet is. Nemcsak gyávák, de tanulni se akarnak sokan, rengeteg hiábavalósággal fecsérlik el az idejüket. De hát hogyan lennének mások? Nézze meg a munkaidő befejezésének óráiban hogyan rohannak tömött szatyrokkal, gyerekkel, nemcsak a hét végén, hanem, naponta. Nem lehet segíteni rajtuk azzal, hogy segít otthon a férj. A társadalomnak kell segítenie. Kevesebb beszéddel, kisebb nőnapi parádéval, de sokkal több bölcsödével, óvodával, tisztességes ebéddel a napközikben és a közétkeztetésben, rendes tisztítással a Patyolatban, folyamatos áruellátással a kereskedelemben. Intelligens férfi ma már nem szégyelli hogy segít a házimunkában, de vágtat az idő: ma, már ez kevés. Húsz éve még harci tett volt, ma szinte semmi. Ahhoz, hogy a nők lélegzethez jussanak, és vezetőnek is alkalmasak legyenek, sokkal több időt kell felszabadítani számukra, mint a puszta egyenjogúsághoz. És nem kell elkívánni, hogy előre bizonyítsanak. Minden férfi rögtön alkalmas volt a vezetésre, amikor rábízták? Csodákat! Közben tanulták meg. A nők is megtanulnák, ha kénytelenek lennének vele. Miért követelik tőlük, hogy előre bizonyítsanak? Férfiak követelik, persze. Féltik a pozícióikat, ne meg az otthoni kényelmüket. Nem egynek az a véleménye, hogy sok már a nő a közéleti vezető posztokon, meg a gazdasági életben is. Pedig még sehol nincsenek. éz igazi változáshoz, nem az, egyenjogúsághoz, hanem az egyenlő lehetőségekhez még kell 10—15 év. Választ nem várhattam, mert jött a villamos, és rohannom kevésbe ne csukjon a bolt, mielőtt ie kivettem volna a vacsorát. Kurtán köszöntünk el, de úgy érzem, Energikus elvtárs nem haragudott meg rám. Ő nem. Csontos Magda tárcája Vágtat az idő CSÜTÖRTÖK. mx. Április ш. Br. Basó Sándor: fl járási és a kerületi hivatalok Aminafiai szervezetben a járás képfellísból viselte a legproblematikusabb szintet. A járási tanácsok és azok végrehajtó bizottságai a választás napjával, április 25-én megszűnnek. A kormányhatározat alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971. január 26-i ülésén 13/1971. VB. számú határozatával a makói, a szegedi és a szentesi járás területére 1971. április 26-tól kezdődően járási hivatalát létrehozta. Ugyanakkor megállapította a járási hivatalok létszámát — összesen 149 főben, a korábbi 264 létszámú apparátussal szemben — és béralapját; 2700 forint az egy főre jutó havi átlagbér, valamint a hivatalok belső szervezetét. A járási hivatalok belső szervezete így alakul: a) pénzügyi, terv, munkaügyi; b) élelemiszer-gazdasági és kereskedelmi; c) műszaki; d) igazgatási; e) művelődésügyi; és f) egészségügyi osztály, továbbá titkárság, melyhez tartoznak: hivatalvezetés, titkárság és kisegítők. A hivatal feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét az illetékes miniszterek — országos hatáskörű szervek vezetői — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke vélemények kikérésével állapították meg. A korábban említett kormányhatározat szerint a hivatal részére megállapított hatáskört a hivatal nevében annak elnöke, ezen belül a hatósági jogkört — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény és a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény hatálya alá tartozó ügyekben — az érintett szakigazgatási feladatot ellátó belső szervezeti egységek (osztályok) vezetői gyakorolják. A járásokban tehát a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatok ellátására járási hivatal alakul, mely a megyei tanács végrehajtó bizottságának önálló hatáskörű, egyszemélyi — a hivatal elnöke — vezetése alatt álló államigazgatási szerve. Ahit/ot ttt a jogszabályokban meg- IIVQIfll határozott feladatkörében, hatáskörében és hatósági jogkörében önállóan jár el. A következő főbb feladatokat látja el: — végrehajtja a jogszabályokban előírt feladatait, valamint, a megyei tanácsnak és arra felhatalmazott szerveinek a rendelkezéseit; — gyakorolja az első és — mindazon ügyben, melyben a községi tanácsok egységes szakigazgatási szerve jár el első fokon — a másodfokú hatósági jogkörét; — ellátja a szövetkezetek állami felügyeletét; — segíti a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységének fejlődését, az ehhez szükséges feltételek megteremtését, s tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja a megyei, illetőleg a községi tanácsi szerveket; — ellenőrzi a községi tanácsok és szerveik feladatainak végrehajtását, felügyeleti tevékenységük és működésük törvényességét; — ellát személyzeti, szakmai képzési, továbbképzési feladatokat; — együttműködik a nem tanácsi szervekkel a járás lakosságát érintő feladatok megoldásában, figyelemmel kíséri ez irányú tevékenységüket, vezetőiktől tájékoztatást kér, illetőleg tanácskozásra hívja meg őket; — ellátja — a megyei tanács végrehajtó bizottságának felhatalmazása esetén — a járási (tanácsi) intézmény, vagy szerv irányítását, felügyeletét, fenntartását. Mint a fentiekből is kitűnik, a hivatal irányítására, működésére és kapcsolatai rendjére a tanácsi szakigazgatási szervekre vonatkozó általános szabályok az irányadók. Ahogyan a szakigazgatási szervek, úgy a hivatalok sem állnak kettős alárendeltség alatt. A hivatalt — a megyei tanács vb által kinevezett — elnöke vezeti. A vb olyan határozatot hozott, hogy megyénk mindhárom járásában a hivataloknál függetlenített elnökhelyettesi állást szervez. A függetlenített elnökhelyettes kinevezése — az elnökéhez hasonlóan — a megyei tanács végrehajtó bizottságának a hatásköre. A függetlenített elnökhelyettes egyrészt helyettesíti a hivatal elnökét, másrészt ellátja mindazon feladatokat, melyeket az ügyrend számára előír. A hivatal elnöke tevékenységéért és a hivatal működéséért a megyei tanács végrehajtó bizottságának felelős, mely meghatározott időközönként a hivatal elnökét beszámoltatja munkájáról. A manYai városokban — így Szegedügyesben is — a tanácsi, hatáskörbe tartozó első fokú szakigazgatási feladatok ellátására kerületi hivatalokat szerveznek, melyek a megyei várot, tanácsa végrehajtó bizottságának önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetés alatt álló államigazgatási szervei. A kerületi hivatal feladataira, hatáskörére, hatósági jogkörére, valamint irányítására, működésére és kapcsolatai rendjére — néhány kivételtől eltekintve — általában a járási hivatalra vonatkozó szabályok az irányadók. (A cikk befejező részét pénteki számunkban is közöljük.) Épül hazánk A lábatlani vékonypapírgyár Аж elmúlt években Dunaújvárosban felépítettünk egy jelentős papírgyártó kombinátot, Szolnokon és másutt bővítettünk, korszerűsítettük a gyárakat és nagyrészt elkészült a Papíripari Vállalat Lábatlani Vékonypapírgyára. A terv: évi 35 000 tonna vékonypapír. Minden gramm, minden ív — nagy nyereség. Tudták ezt jól a gyár vezetői és munkásai is, és a párt X. kongresszusának tiszteletére teljesítették vállalásaikat. A 2. számú papírgép próbaüzemelése határidőre megkezdődött a szalvétagyártó gépsorok garanciális átadása tart. A 3-as, 4-es számú papírgépeket szintén szerelik már, ezekkel is hamarosan elkezdődik a próbaüzemelés. (Képünkön: az új papírgyárat kiszolgáló kazánház, előtte a TMK-üzem.) ---------------3