Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Németh László-ünnepség Vásárhelyen Felavatták „A vásárhelyi kútra** című táblát Kiállítások megnyitása — Irodalmi est Németh László születésének 70. évfordulója alkalmából ünnepségeket rendeztek tegnap a délutáni órákban Vásárhelyen. Az író Hódmezővásárhelyre küldött, eredetileg kútfeliratnak szánt üzenetét fatáblákra vésték és azt a Bethlen Gábor Gimnázium előcsarnokában helyezték el. A táblaavatáson részt vett Ágoston József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Török József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, valamint a megyei és városi párt- és állami szervek számos vezetője. Dr. Grezsa Ferenc, a gimnázium igagatója avató beszéde bevezetőjeként mindenekelőtt Németh Lászlónét és az író lányát, Németh Csillát köszöntötte — az intézet növendékei virágcsokrokkal kedveskedtek a hozzátartozóknak —, majd Németh László írói és pedagógiai munkásságát értékelte; azét az íróét, aki egész életében felelősségtudattal nyúlt témáihoz és szólt arról a pedagógusról, aki az Apáczai Csere Jánosok közül való. Szólt az író Vásárhelyen töltött tanárkodásának idejéről, itteni munkásságáról és bejelentette, hogy az intézet keretein belül létrehozzák a Németh László-archívumot. A táblaavató ünnepséget irodalmi műsor egészítette ki. A táblaavató ünnepség után Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke fogadást adott az ez alkalomból a városba érkező vendégek tiszteletére. A késő délutáni órákban irodalmi estet rendeztek, amelyen részt vett Surányi Ibolya előadóművésznő, Bessenyei Ferenc és Szabó Kálmán, a Budapesti Nemzeti Színház, Nagy Attila és Bicskey Károly, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, akik a Galilei, Az áruló, Az írás ördöge című Némethdrámákból adtak elő monológokat, dialógusokat, valamint részleteket olvastak fel az író tanulmányaiból, regényeiből. Czine Mihály irodalomtörténész Németh László oeuvre-jéről tartott gondolatokban gazdag előadást, végül dr. Hölvényi György könyvtáros „Németh László és Vásárhely” címen szólt az író és a város kölcsönösen megtermékenyítő hatásáról. Az irodalmi estnek hatalmas sikere volt. Az alábbiakban közöljük „A vásárhelyi kútra” — Kaján Gyula grafikusművész tervei alapján — fatáblára vésett szövegét. Németh Lászlóné és az író lánya, Csilla a táblaavatáson a vásárhelyi kútra Az őstörténeti kutatás ötezer évről ötszázezerre nyújtotta az embertörténetet. A megnőtt történelem legfeltűnőbb tünete: a gyorsulás, a vívmányok mind sebesebben követik egymást. A történelem korongján három nagy lökés: növénytermesztés és állattenyésztés a csiszolt kőkorszakban, az első civilizációk Egyiptomban, Sumirban, az új természettudomány a 17. században. A földművelés kiemelte az embert a vadászógyűjtögető életmódból, civilizációk a föld fölöslegét államokba, városokba raktározták, természettudomány s technika szövetsége egy civilizációba ölelte a Föld lakosait. A világ eggyé válásának megvan a maga szépsége és veszélye. Régen, ha egy civilizáció — Róma például — létfontos feladataiba belebukott, követték mások. Ha a világcivilizáció nem tudja megoldani őket, az az emberiség pusztulása lesz. Melyek a világcivilizáció létfontos feladatai? A háború kiküszöbölése, túllakottság s éhezés közt a vészjós potenciálkülönbség csökkentése, egy harmonikus világműveltség kialakítása. A népeket egy családba fogni, az életszint aránytalanságait kiegyenlíteni, gondolkozásunkat közös filozófiával hangolni egybe: a szocializmusban kezdettől megvolt erre a törekvés. A gyarmatosítás az ipar durva abroncsával egybefűzte a népeket. A felszabadulás formailag egy család tagjaivá tette őket. Otthonossá azonban csak úgy lehetnek ebben a családban, ha őseik, s erényeik is megtalálják benne a helyüket. Ahogy a reneszánsz a középkori ember mögött az ókorit, úgy értett meg a huszadik század — tudomány s művészet — a latin-görög alatt egy ősibb emberséget A világműveltségnek ez a tudás az alapja. Mi magyarok mint a nyugati műveltségbe ékelt Kelet-darab, a beilleszkedésért, s önmagunkért küzdve, sokszázados agóniában készítgettük magunkban az öntvényt, amelyre a világműveltségnek is szüksége lehet. Irodalmunkban, amely mint nemzetgyógyító járt a nyugati műveltségre, Európa megrögzött ténye él, legnagyobbjainknak ugyanakkor lehetetlen volt Európa alatti mélységekre nem emlékezniük. Bartók művészete, mely kora törekvéseit s Európa legjobb hagyományait a folklór feltárt mélyrétegeivel kapcsolta össze, nemcsak a magyar zenének, a világműveltségnek is modellt adott. A Magyar Modellnek nem szabad betűnek, kottajegynek maradnia, új társadalmunkat meghódítva, gyárak, szövetkezetek, tudományos intézetek életébe kell alakító sugallattá válnia. A körülmények sivár szorítása nem szólhat a cél magassága ellen. Nemzeti sorsunk egykori mélységeiből — egyre világosabb — csak aspirációnk s feladatvállalásunk szárnyalása tudhat kirántani. Ez a kút, melynek csobogását, érettségire menet, az őszülő Égető Eszter is hallhatta, töltse meg a belőle ivót is Mozart zenéjével s a Magyar Alföld csendjével. A táblaavató ünnepséggel párhuzamosan nyílt meg a Bethlen Gábor Gimnázium aulájában és a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában Németh László munkásságából rendezett kiállítás. E kamarakiállítások felölelik az író egész munkásságát ( a tárlókban cikkei, műfordításai, regényei, drámái láthatók, külön figyelemre méltók drámáinak plakátjai, valamint azok a kiállítások képek, amelyek „Az írás ördöge” szegedi ősbemutatóján készültek. Legérdekesebbek természetesen azok a dokumentumok, amelyek Németh László vásárhelyi tanárkodásának idejéből származnak és pedagógiai munkálkodására utalnak. (Az író vallomása: „Nekem legzavartalanabb örömöm és szenvedélyem életemben a tanítás volt.”) Igen nagy élvezettel olvashatók a dedikációk, amelyekkel kedves tanítványait, kollégáit, ismerőseit tisztelte meg. A kiállításokat ugyancsak Kajári Gyula grafikusművész rendezte mértéktartóan, de áttekinthetően. A kiállításon látható anyagok már jelzik annak a létrehozandó archívumnak értékét, amelyet majd létrehoznak. CSÜTÖRTÖK, jan. ÁPRILIS 32.5 A kollégium szép, modern társalgójában gyülekeztek a hallgatók. — Mi is a választás tulajdona-éppen? __Sok mindent halottunk már a szavazásokról, de el sem tudom képzelni, hogyan is történik majd — ilyesfajta hangok hallatszottak az ifjú, első Választók szájából. Azután csend lett a teremben, mert megérkezett dr. Dömötör János művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatója, országgyűlési képviselőjelölt —, hogy megtartsa választási beszédét a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjainak. Élénk, kipirult arcok, érdeklődő tekintetek kísérték figyelemmel minden szavát Választások kicsiben A nagy sikerű beszéd után nem oszlott szét az egész hallgatóság. A második évfolyam most tartotta KISZ-gyűlését, amelynek ugyancsak választás volt a programja. A KISZ Központi Bizottsága határozata alapján új vezetőséget választottak — demokratikus módon, titkos szavazással. Ami után természetszerűleg a vasárnapi választásokra terelődött a szó, immáron közvetlenebb hangnemben. Diákok között... — Nagyon örülünk, hogy országgyűlési képviselőjelöltünk személyesen eljött hozzájuk és ismertette az eddigi választások történetét és azt, hogy mit értünk el az elmúlt ötéves tervben, s mit várhatunk az elkövetkezőkben. Aki mondja, Szabó János hallgató, nem először szavaz. Négy évvel ezelőtt még úgy járult az urnához hogy nem tudta, kire szavaz és miért. Ma már föl tudja mérni ennek a jelentőségét. _ Végre választ kaptunk a kérdéseinkre — folytatja egy első választó szimpatikus fiatalember, Bíró Pál. — Tisztázódott előttem az is, hogyan épül bele választási rendszerünkbe a tanácsokról szóló új törvény. Tervek nagyban Jakab István — aki az irodalmi színpad aktív tagja, s minden kulturális rendezvényen megtalálható — arról beszél, mit vár a megválasztottaktól. — Ismerjék a problémáinkat, foglalkozzanak -e velünk, hogy a megfelelő fórumokon képviselni tudják a kerület érdekeit. Hogy ezek az érdekek a fiatalság természetes szórakozásigényét is tartalmazzák, az nem véletlen, örvendetes, hogy a városfejlesztéstől elsősorban a sztírházkérdés megoldását várják és egy olyan kulturált szórakozóhely létesítését, mint a miskolci Fórum cukrászda. És hogy az igen elhanyagolt Népkert ne a huligánok tanyája legyen, hanem ifjúsági park. — Országos viszonylatban mit láttok a legsürgetőbb feladatnak? — Természetesen a lakáskérdést. Nem vagyok kibékülve a lakásrendelettel, amely mintegy szerződést köt a gyermektervezésre — válaszolja Zana Pál. Először... Vannak elképzeléseik, terveik, ötleteik. Igényesek nemcsak másokkal, de önmagukkal szemben is. Az utóbbit saját életterületükön, az iskola, a kollégium szűkebb körében bizonyítják. Vasárnap a Ságvári Endre Általános Iskolában szavaznak életükben először. JURÁNYI ANNA Rövidesen kezdődik a strandidény, s az előkészületekről szóló tudósítások között örömmel üdvözölhetjük, hogy a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat korszerű kisvendéglőt épít a vásárhelyi strandfürdő területén , két és fél millió forintért. Mondhatnánk: már évekkel ezelőtt kellett volna, hiszen a hol működő, hol nem működő büfé jóformán alig szolgálta ki a strandolókat. S ez a most épülő kisvendéglő a hírek Felelőse szerint a „ruhás" vendégeket is fogadja majd, kulturált körülmények között, elfogadható árakkal, télen-nyáron... De az örömbe üröm is vegyül. Sőt, bosszúság. Mert még ez a kisvendéglő sem épülhet fel pocsékolás, felelőtlen mulasztás nélkül, az arra járó vásárhelyiek a közelmúltban egyszer csak mély megdöbbenéssel konstatálták, hogy az épülő kisvendéglőtbontják a falu?! Legalábbis a betonból készült tetőszerkezetet. Ugyanis — mint megtudtuk — a vállalat építő részlege szakszerűtlenül végezte a betonozást, s a fagyos idő „benyújtotta a számlát”. Szóval a — fáradságos munkával készített és természetesen sok pénzbe került — betont szét kellett verni, s újat készíteni helyette De akik a bontási ..műveletet" látták, szomorúan tapasztalták, hogy a munkások további forintok sorsával sem törődnek sokat: a súlyos betondarabok az épület belsejében elhelyezett, perlittel teli papírzsákokra zuhantak ... Számos — általánosítható és a felelőtlen ''étkezésekkel '.Csolatban sokszor festet? — kérdés merülhet fel a kis epizód nyomán. Hej, de jó lenne egyszer végre megnyugtató válaszokat adni 'zekre a kérdésekre! (—) Gagarinra emlékeztek Egy aranykoszorús, szocialista brigádot hívott meg a vásárhelyi MÁV nagyállomás oktatótermében rendezett találkozójukra, ahol családias hangulatban emlékeztek meg névadójukról, Jurij Alexejevics Gagarin repülőőrnagyról a szovjet űrrepülők első hőséről. Ugyanolyan meghatottsággal ültek most itt a brigádtagok, mint 1961. április 13- án, az első űrhajós felbocsátását követő napon. Hogyan is kezdődött... — Már korábban meg akartuk a brigádunkat alakítani — mondotta Szabó Imre alapító tag visszaemlékezésében. — Csupán a név hiányzott A Vosztok fellövésének váratlan szenzációja adta az ötletet. Nemcsak az első űrrepülés hőstette, de maga, Jurij Gagarin személye is nagyon szimpatikus volt számunkra. Összehívtuk munkatársainkat, s ugyanebben a teremben határoztuk el, hogy Gagarin néven megalakítjuk a nagyállomás első szocialista brigádját. Nem lehetett volna méltóbb kerete e megemlékezésnek, mint az a párhuzam, amelyet az űrkutatás első nagy eseménye, és a vele egyidős brigád élete között vontak. Az első űrhajót követte a páros űrrepülés, majd a kozmosz-séta és az ember holdralépése. A brigád 1963—64-ben megkapta a szocialista brigád oklevelet, majd a bronz-, az ezüst-, és aranykoszorús jelvényt. Kemény, fegyelmezett munka eredménye ez, amelyben egyaránt jeleskedtek a brigád váltókezelő, kocsirendező, távirász, málházó, raktárnok és személypénztáros tagjai. Az egyik alapító tag, Nagygyörgy Imre szolgálatvezető váltóőr kézzel írott papírlapról olvasta az általa feljegyzett mondanivalóját: — Nem volt könnyű úgy dolgoznunk, hogy Gagarin nevéhez méltó eredményeket érjünk el. Egyszer-kétszer változott a vezetőnk is, mivel magasabb funkcióba helyezték őket. Több új tagot kaptunk, akiket tanítgattunk, neveltünk. Mégis sikerült előrehaladnunk. Nemcsak azért, mert jól összefogtunk, hanem, mert az állomás vezetői is támogattak bennünket. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy bejelentsem: A hibamentes váltókezelés biztosítása mellett vállalom, hogy a szabadnapokon társadalmi munkában megmetszem a II. őrhelyen levő szőlőt, és utána is gondozom. Ezzel is igyekszem szebbé, otthonosabbá tenni a szolgálati helyünk környékét. Az estébe nyúló ünnepi megemlékezés végén Kovács Ferenc, a brigád vezetője versenyre hívta a nagyállomás Tyitov brigádját. A kihívást Luczás Mihály, a Tyitov brigád vezetője azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy vetélkedésükkel a közös eredményekért akarnak küzdeni. És aztán a „hivatalos" felszólalások baráti csevegésben oldódtak fel. A régi tagok: Tóth Ferenc, B. Szabó Sándor, Katona István, L. Tóth István és társai jóleső érzésekkel elevenítették fel az elmúlt tíz év sok kedves epizódját. Közelebb húzták a székeket, s az állomás vezetői, valamint a párt- és szb-titkár társaságában arról is szó esett, hogyan lehetne még jobbá tenni a menetrendszerűséget, javítani a kocsikihasználás arányát. KOVÁCS IMRE