Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
г Mai számunk tartalmából: MAGYAR—OSZTRÁK KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI KONZULTÁCIÓ • A SZUEZI-CSATORNA ÉS AZ EAK SZUVERENITÁSA BIZTOSA TERRORISTA PERÉNEK TÁRGYALÁSA BELGRÁDBAN NÉMETH LÁSZLÓÜNNEPSÉG VÁSÁRHELYEN GAGARINRA EMLÉKEZTEK KERTÜNK — UDVARUNK TEGNAPI SPORTEREDMÉNYEK• Kádár János elvtárs Szófiába érkezett Felszólalt a Bolgár KP X. kongresszusának szerdai ülésén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán reggel elutazott Szófiába, hogy a magyar küldöttség vezetőjeként részt vegyen a Bolgár KP X. kongresszusán. A Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter és a kormány több más tagja búcsúztatta. Kádár Jánost a szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára és több más bolgár vezető, továbbá az MSZMP küldöttségének már Szófiában tartózkodó tagjai fogadták és üdvözölték. Büszkék vagyunk a bolgár nép eredményeire Kádár János elvtárs tegnap délelőtt felszólalt a BKP X. kongresszusának ülésén. Bevezetőben tolmácsolta az MSZMP és a magyar nép üdvözletét, majd így folytatta: A magyar kommunisták, dolgozó népünk nagy figyelemmel kíséri a testvéri bolgár nép életét, munkáját, eredményeit. Küldöttségünk nagyra értékeli és üdvözli Központi Bizottságuk Todor Zsivkov elvtárs által elmondott beszámolóját az előző kongresszus óta elért fejlődésről, a népük előtt álló nagyszerű távlatokról. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy a Bolgár Népköztársaság alig több mint negyed század alatt hatalmas forradalmi változáson ment át, és korszerű iparral, fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista állammá vált, ahol a hatalom a népé és a nép érdekében történik minden. A gazda(Folytatás a 2. oldalon.) , képviselő - képvisel (V. E.) A választópolgár borítékba helyezi szavazólapját és urnába dobja. Ezzel a maga részéről megbízást adott a képviselőjelöltnek — vagy annak, akit a többi jelölt közül legalkalmasabbnak tart — arra, hogy négy éven át képviselje őt a Magyar Népköztársaság legfellső államhatalmi szervében, az országgyűlésben. Néhány nappal később a képviselő átveszi megbízólevelét, és ezzel valamennyi jogot és kötelességet, amelyet az alkotmány a magas tisztség betöltői számára előír. Már az első ülésen fontos feladatok hárulnak rá. Az országgyűlés megválasztja az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot. Most már a képviselő szavaz. Arra adja szavazatát, akit eddigi munkája alapján alkalmasnak ítél a további években az ország élére, a legfelelősebb posztokra. Hamarosan elkezdődik a törvényhozói tevékenység is. Munkatervéből egyes pontok máris ismeretesek, ha még nem is dőlt el, hogy mit fognak tárgyalni. Az országgyűlés elé kerül az ifjúsági, a szövetkezeti, az egészségügyi törvényjavaslat, és több más, az egész ország állampolgárait érintő, még kidolgozásra váró tervezet is. A törvényjavaslatokat először az illetékes bizottság elé terjesztik. (A tíz bizottság valamelyikébe csaknem minden képviselő bekerül.) Megtárgyalják a törvényjavaslatokat a megyei képviselőcsoportok is. Minden képviselőnek elsőszámú kötelessége az, hogy választóival rendszeres kapcsolatot tartson, ismerje a kül- és belpolitikáról alkotott véleményüket, foglalkozzék javaslataikkal, panaszaikkal, tájékozódjék választókerületének problémáiról. A törvényhozói munka sorrendben következő része az országgyűlés ülése. Akármilyen napirendet tárgyalnak ott, minden képviselőnek joga van ahhoz, hogy hozzászóljon, elmondja a maga — és megbízói, választókerülete — véleményét a tárgyalásra került kérdésekről. Joga van a napirenden nem szereplő kérdésekről is szólni az Országgyűlés ülésén. Ez az interpellációs jog. Bármelyik minisztertől, főhatóság vezetőjétől megkérdezhet bármit, ami választóit érdekli vagy érinti. A miniszter köteles azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban válaszolni az interpellációra, s a képviselő élhet a viszontválasz jogával, sőt az is megtörténhet (a legutóbbi parlamenti ciklus idején meg is történt), hogy a miniszter válaszát nem fogadja el. Ilyen esetben az országgyűlés szavaz, s ha az sem fogadja el a választ, ..a kérdést az illetékesbizottságnak, vagy erre a célra létrehozott bizottságnak kell kiadni. A kérdés tárgyalását az országgyűlés a bizottsági jelentés alapján legkésőbb a következő ülésszakon napirendre tűzi” (az országgyűlés ügyrendjéből). A képviselő választókerületének, a közösségnek képviseletében, a választók ezrei nevében beszél, s amikor a nyilvánosság előtt fellép, azt is közéleti személyiségként, a nép, a köz képviselőjeként teszi. El kell járnia — például — olyan közérdekű ügyekben, amelyek egész választókerületét, vagy annak egy részét érintik. De nem járhat el magánügyekben! Jogos magát panasz orvoslásában természetesen segíthet, sőt segítenie is kell. De a Magyar Népköztársaságban ismeretlenné vált a régi Magyarország ,.kijáró képviselőjének” fogalma. Éppen ezért is védi a törvény a nép képviselőit. .. képviselő mentelmi jogot élvez, ami annyit jelent, hogy letartóztatni, ellene bűnvádi eljárást indítani nem szabad, kivév a tettenérés esetét. Ha mégis megtörténnék olyan és — amire hosszú ideje nem volt példa—, hogy a tövényhozó összeütközésbe kerül a törvénnyel, csak aktív vonható felelősségre, ha a mentelmi és öszszeférhetetlenségi bizottság meghallgatása alapján az országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát. A szocialista demokrácia kiteljesedésével egye növekszik az országgyűlés — és vele — a képviselői munka jelentősége. Nagy feladatokra, szép és nehéz munkára vállalkozik az, aki az április 25-i választás után átveszi képviselői mandátumát. Törvényhozói, jogalkotói munkára az országgyűlésben, s ezernyi aprónak látszó feladat elvégzésére a Házon belül és kívül. Egyszóval képviseletre. A választókerület és azzal együtt az egész dolgos a nép alkotmányos képviseletére. A Szegedi Házépítő Kombinátban: Próbaüzemelés a második félévben Nehezen várjuk, hogy felépüljön, ezért talán gyakrabban is látogatjuk a Szegedi Házépítő Kombinátot, mint bármely más megyei beruházást. Mentségünkre csak azt tudjuk felhozni: legfeszítőbb társadalmi gondunk, a lakáskérdés enyhülését várjuk tőle. Joggal, hiszen évi kétezer-ötszáz lakást korszerű módszerrel felépíteni — ez még soha nem adatott meg Szegednek. Talán, talán majd 1972-ben ... Mit mondhatunk el most, amit még nem írtunk meg? Nos, azzal kezdhetjük, hogy az I-es gyártócsarnok ma már nem építő-, hanem gépszerelő szakemberek birodalma. S ez a tény — bár időnként látszatnélkülinek tűnik munkájuk — annyit jelent, hogy most már egymás után kerülnek a helyükre olyan kisebb, ám nélkülözhetetlen gépek is, mint a betonelemgyártáshoz szükséges acélhálók anyagát hajlító és daraboló berendezések. Üzemelnek a nagycsarnok tíz-tizenöt tonna, teherbírású darujai, és helyükre kerültek a majdani paneleket kihordó kocsik sínpályái. A gyártócsarnok előtt jól halad a készárutároló építése. A kéthajós, óriás építmény egyik felében már a darupályát is felszerelték, s az előtte megkezdett útépítés sejteti: innen futnak majd ki a lakáselemekkel rakott szállítótrélerek. Különös, érdekes látvány a most épülő három betontorony, amelyek a betongyártáshoz szükséges kavicsot osztályozzák majd a mindenkori szükségletek szerint. Megkapják-e időben a házgyártók a három torony üzemeléséhez szükséges gépi berendezést? Alkalmasint ez az egyik olyan kérdés, amelyre ma még senki sem tud határozott választ adni. És ilyen kérdés akad még néhány. Éppen ezért fogalmaznak az építők bízóny-és óvatossággal, amikor azt kérdezzük: mikor kezd termelni a házgyár? Hiszen a válasznál szem előtt kell tartaniuk, hogy a határidőt majd tőlük kérjük számon. Akkor is, ha tudjuk: a DÉLÉP dolgozói, meg a házgyárnál dolgozó további tizenöt alvállalkozó üzem csak beszereli a gépeket. A gyártásról nem tudnak gondoskodni. Biztosra egyet mondanak a DÉLÉP- nél jelenleg: 1971. második felében,próbaüzemelni fog a házgyár. Júliusban, vagy csak decemberben? Nagyon világos, hogy a lakásra váró ezreknek korántsem mindegy. Ennek tudatában tesznek meg minden tőlük telhetőt a házgyár építői, hogy minél előbb befejezzék Csongrád megye talán legfontosabb beruházásának építését. BEDŐ NÁNDOR Az 1-es gyártócsarnok már a gépszerelők birodalma (Fotó: Enyedi Zoltán.) ÁRA: 80 FILLÉR 28. évfolyam, 94. számú 1971. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. Bővül a rizsterület a csongrád—békési állami gazdaságokban Megkezdődött a vetés Az Állami Gazdaságok Központja Békés—Csongrád megyei főosztályának jelentése szerint — a talaj felmelegedésével egyidejűleg — teljes erővel vetik a rizst a Tisza és a Körös völgyében a gazdaságok. A tavalyihoz viszonyítva több mint félezer holddal növelik a területet és 6 ezer 260 holdon kerül most földbe a mag. Ez már a harmadik esztendő, amikor fokozatosan nagyobb területet foglal el a vízigabona. A délalföldi hagyományos rizses tájkörzet rendszeres bővítésére azért kerülhetett sor, mert intenzív gépesítéssel biztonságossá vált a termelés, növekednek a hozamok. Az 1970-es esztendőben a sok gátló tényező közrejátszása ellenére is jó közepes terméseredményt értek el. A gépesített betakarítás aránya meghaladta a kilencven százalékot. Az idén tizenöt új, nagy teljesítményű szovjet kombájn tovább könnyíti a betakarítást. A két megyében elsősorban a már ismert és megkedvelt hazai nemesítést, Kákai rizsfajtákat termesztik. A 203-as fajta az elterjedtebb, mert alacsony talajhőmérsékletnél is jól csírázik a magja. Minden gazdaságban végeznek öszszehasonlító kisparcellás kísérleteket új, szovjet, koreai és egyéb fajtákkal. KGST-bizottság ülése Budapesten A Központi Statisztikai Hivatal budapesti székházában szerda délelőtt megkezdődött a KGST statisztikai állandó bizottságának XVII. ülése. Az ülés legjelentősebb napirendi pontjaként megvitatják a KGST-tagországok gazdasági integrációja előrehaladásának mérésére alkalmas módszerek és mutató rendszerek kidolgozásával kapcsolatos tervezetet. Az integráció vizsgálatához kapcsolódik több más napirendi pont is. A nemzetközi összehasonlítások megkönnyítését szolgálja az egységes terméknomenklatúra kidolgozásának lehetőségeivel foglalkozónapirendi pont. Mélységrekord Vásárhely határában A magyarországi olajkutatás történetének jelentős állomásához érkeztek az orosházi olajmunkások április 18-án, vasárnap Vásárhely határában, a szikánysi fúróponton. Eddig ugyanis a legmélyebbre a zalai olajmezőn, Lovásziban fúrtak, ott érték el a vasárnapig érvényes országos 5400,5 méteres mélységrekordot. Ezt döntötték meg most a vásárhelyi határban, ahol vasárnap —5526 munkanap után — a fúrófej elérte az 5405 méteres mélységet, s azóta is tovább haladt: tegnap már az 5430 méternél tartott. A siker részesei, az orosházi olajbányászok 50 fős brigádja ebből az alkalomból kis ünnepséget tartott szerdán délután az óriási fúrótorony „árnyékában”. Az ünnepségen Mezősi József, a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat igazgatója méltatta a nagy erőfeszítéseket, az önfeláldozást és rendkívüli összehangoltságot igénylő bravúr jelentőségét A kis ünnepség után az igazgató kiosztotta a siker kivívásában élen járó dolgozók között a vállalat pénzjutalmát