Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Kádár János elvtárs beszéde a Bolgár KP X. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) Jogi­ építőmunka a dolgo­zók jólétét szolgálja, köz­kinccsé vált a kultúra és számottevően fejlődött a tudo­mány­ Szívből kívánjuk, hogy a testvéri bolgár nép eddigi nagyszerű eredményeire tá­maszkodva érjen el újabb sikereket az új ötéves terv teljesítésével; a párt prog­ramjának megvalósításával mielőbb érje el a történel­mi célját, a szocialista tár­sadalom teljes felépítését. örömmel tölt el bennün­ket, hogy a Bolgár Kom­munista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a marxizmus— leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek és párt­jaink között teljes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és poli­tikai kérdésben. A pártja­ink és népeink közötti in­ternacionalista kapcsolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyúló barátságára épül. Ez a ha­gyományos barátság akkor vált teljessé, amikor mind­két nép a szocialista for­radalom útjára lépett, és most már több, mint ne­után rámutatott: hazánk­ban, a Magyar Népköztár­saságban szilárd a népi ha­talom, a magyar munkás­­osztály, pártja vezetésével teljesíti történelmi hivatá­sát, s a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom valamennyi alkotó erejével szövetségben építi a szo­cialista társadalmat. Az elmúlt év végén sikeresen befejeztük harmadik öt­éves tervünket Ebben az időszakban hazánkban to­vább szilárdultak a szocia­lista termelési viszonyok, magasabb színvonalra emelkedett a tervgazdálko­dás, minden korábbinál jobban, a szükségletekkel összhangban fejlődött a termelés. Emelkedett né­pünk életszínvonala, javult anyagi, kulturális ellátott­sága. Pártunk a közelmúltban tartotta meg esedékes X. kongresszusát, amelyen felmérte a megtett utat. A kongresszus jelentős ered­ményekről adott számot, gyáriakkor még a meglevő nem kevés gondról is szólt, s nagy feladatokat állított dolgozó népünk elé. Az eredmények forrása pár­tunknak az a törekvése, hogy a marxizmus a lenin­izmus nemzetközi érvényű tanításait következetesen és alkotó módon alkalmaz­za hazánk viszonyaira. En­gyed százada az élet min­den területén szorosan együttműködik, együttesen harcol a közös célokért. A magyar nép legújabb­­kori történelmének legfon­tosabb napja 1945. április 4-e, amikor Magyarország területe teljesen felszaba­dult a Hitler-fasiszta meg­szállás alól. Hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, de soha nem feledjük, hogy a magyar nép fel­szabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vet­tek a bolgár nép legjobb fiai is. Barátságunk él, együttműködésünk számos kézzelfogható eredményt hozott az elmúlt 26 év alatt politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt. A magyar nép a szabadságért elesettek emlékét is azzal őrzi a leghívebben, hogy eleget tesz szocialista kö­telezettségeinek, hogy tö­retlenül ragaszkodik a ma­gyar—bolgár barátság ügyéhez. Erős és közös a törekvésünk, hogy az élet minden területén a jövő­ben is egyesítjük erőinket a magyar és a bolgár nép javára, a szocializmus és a béke általános érdekei ja­vára. zafias Népfront politikáját, a szocializmus felépítésé­nek programját, és tovább erősödik hazánkban a szo­cialista nemzeti egység és összefogás. A történelmi tapasztalat, a jelen valóság egyaránt mutatja, a proletár inter­nacionalizmus eszméje, az összefogás és az egység, a szocialista világrendszer­nek, a nemzetközi munkás­­osztálynak, a világ kom­munista és munkáspártjai­nak leghatalmasabb fegy­vere. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egység, a szocializmus, és a béke, a népek alapvető érdekeinek védelmében, a többi test­vérpárttal együtt, a legha­tározottabban és egyfor­mán elutasítja a jobb- és a „baloldali” opportuniz­must, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, a kínai vezetők szakadár tevékeny­ségét. Támogatunk min­dent, ami az egységet erő­síti, elutasítunk mindent, ami az imperialistákkal szembeni közös frontunkat gyengíti. Beszéde végén Kádár Já­nos elvtárs hangsúlyozta: a bolgár testvérpárt kong­resszusa ismét bizonyítja, hogy a BKP dicső hagyo­mányaihoz méltóan, maga­biztosan vezeti a bolgár népet a szocializmus építé­sének útján. Meggyőződé­sünk, hogy a párt és a nép összefogásának eredménye­ként megvalósulnak a kongresszus határozatai és a népi Bulgária a szocia­lista fejlődés újabb magas­latára érkezik. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók szívből sok sikert kívánnak a Bolgár Kom­munista Pártnak, a testvé­ri bolgár népnek ország­építő, szocialista munkájá­ban. Beszédét Kádár János elvtárs a testvéri bolgár nép, a Bolgár KP, a ma­gyar—bolgár testvéri ba­rátság, valamint a szocia­lizmus és a béke éltetésé­vel fejezte­ be. Bízunk erőnkben, a jövőben Kádár János elvtárs en­­nek köszönhető, hogy a szo­cializmus alapvető kérdé­seiben a párt és a nép, a kommunisták és a párton­kívüliek között egység van, hogy a néptömegek követik a pártot. Bízunk erőnkben, jö­­vőnkben. Kongresszusunk az eddigi politika folytatá­sát határozta el és a szo­cialista társadalom felépí­tésének további útját vilá­gosan kijelölte. Megkezd­tük az új, 1971-től 1975-ig szóló negyedik ötéves ter­vünk végrehajtását, és április 25-én általános vá­lasztások lesznek nálunk. Meggyőződésünk, hogy a magyar nép a választáso­kon, szavazatával is támo­gatni fogja pártunk, a Ha- Leony­id Brezsnyev: a szocialista államok döntően befolyásolják az egész világ fejlődését A­ Bolgár KP X. kongresszusának szer­­d délelőtti ülésén felszólalt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­­ának főtitkára, a szovjet pártküldöttség ezetője. Kijelentette: „a szocialista államok ma­lyan­ erővé váltak, amely hatalmas be­­ávást gyakorol a világ egész fejlődésére. A szocialista rendszer befolyása érté­­yesül ma a nemzetközi élet minden te­lletén, bolygónk minden szögletében. Országunknak a szocializmus és a kom­­munizmus építésében elért eredményei­t új élet építésére lelkesítik az emberek,­­illióit és millióit.” „A szocialista államok szakadatlanul­övekvő ereje, szövetségük az egész vi­­tg forradalmi, felszabadító, antiimperia­­sta erőivel — ma döntő tényező abban küzdelemben, amelyet az emberiség­­ért vív, hogy megszabaduljon a rakéta­­ukleáris világháború veszélyétől — mondatta Brezsnyev. — Ahol pedig az aperialisták fegyverrel akarják elnyomn­­i a felszabadító harcot, mind kemé­­yebb és határozottabb visszacsapással találkoznak.” „Mi jól tudjuk, hogy a szocializmus or­­zágai annál jobban teljesítik majd tör­­énelmi küldetésüket, minél szorosabbra árják soraikat, minél összehangoltabban felekszenek a nemzetközi porondon” j­elentette ki Leonyid Brezsnyev. Brezsnyev megjegyezte, hogy a Szov­jetunió és Bulgária — csakúgy, mint a Varsói Szerződésben szövetségre lépett más szocialista államok — egységesek abban az eltökéltségükben, hogy aktívan és következetesen folytatják a béke és a népek szabadsága védelmének lenini po­litikáját. „Egységünket soha senki nem­ bonthat­ja meg. Ennek egyik konkrét kifejezése pártjaink külpolitikai programjának kö­zössége, amelyet kifejtettünk az SZKP XXIV. kongresszusán és itt a bolgár kommunisták kongresszusán” — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, majd megjegyez­te: a Bolgár Kommunista Párt X. kong­resszusa, amelynek feladata a pártprog­ram jóváhagyása, új fontos szakasz kez­detét jelenti a párt és az ország életében. Minden nap krónikájában olvashatunk azokról az új győzelmekről, amelyeket a szovjet emberek a munka, a kultúra, a tudomány és a technika frontjain kivív­nak. „Ennek egyik csodálatos példája a Szaljut tudományos kozmikus orbitális állomás április 19-én történt sikeres fel­bocsátása. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy „az eszmék harcában állásaink erőseb­bek, mint eddig bármikor; mellettünk van a szocializmus reális eredményeinek igaz­sága”. 2 Koszorúzás Georgi Dimitrov mauzóleumánál A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán részt vevő magyar párt­küldöttség Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán dél­után, a kongresszus szüne­tében koszorút helyezett el Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségének mau­zóleumánál. A vörös szeg­fűkoszorú szalagjának fel­iratán ez áll: „Georgi Di­mitrovnak — a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége”. Számos más testvérpárt küldöttsége is elhelyezte a megemlékezés koszorúját Dimitrov mauzóleumánál. Magyar—osztrák külügyi konzultáció Dr. Arno Halusa nagy­követ, az Osztrák Köztár­saság Külügyminisztériu­mának főtitkárhelyettese és Marjai József külügy­miniszter-helyettes a két külügyminisztérium közöt­ti rendszeres konzultáció keretében az elmúlt na­pokban eszmecserét folyta­tott a két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről és a magyar—osztrák kapcso­latok fejlődéséről. A Szuezi­­csatorna és az EAK szuverenitása Az Egyesült Államok ál­lítólag elfogadta Izrael ál­láspontját, amelynek értel­mében Egyiptom egy „rész­leges megállapodás” esetén nem vonulna be a Szuezi­­csatorna Izrael által kiürí­tett keleti partjára. Ezt az értesülést az AFP francia hírügynökség „jól tájéko­zott” jeruzsálemi forrásból szerezte. Ezzel egyidejűleg viszont — mondják Jeruzsálemben — egyiptomi technikusok átkelhetnének a túlpartra, hogy elvégezzék, illetve el­lenőrizzék a Szuezi-csatorna újra megnyitásával kapcso­latos műveleteket Anvar Szadat egyiptomi elnök a minap kijelentet­te: ha Izrael kiüríti az egyiptomi területeket, az EAK-ot semmi sem akadá­lyozhatja meg szuverén jo­gainak gyakorlásában. Szovjet— amerikai tárgyalások A szovjet—amerikai stra­tégiai fegyverkorlátozási tárgyalások, a SALT, újabb bécsi ülését szerdán a Szovjetunió nagykövetsé­gén tartották meg. A konferencia egy és negyed­órás volt, s munkaebéd kö­vette. Külügy­miniszterek találkozása Mint Robert McCloskey, az amerikai külügyminisz­térium szóvivője bejelen­tette, pénteken Washing­tonba találkoznak a viet­nami agresszióban résztve­vő csatlós országok kül­ügyminiszterei „az össze­hangolt csapatkivonások, egyebek között egy dél-ko­reai hadosztály kivonásá­val kapcsolatos tervek” megvitatása céljából. A találkozón William Ro­­gersszen kívül Dél-Korea, Ausztrália, Thaiföld, Dél- Vietnam és Új-Zéland ma­gas rangú külügyi tisztvi­selői vesznek részt. India—Pakisztán Az indiai—pakisztáni ha­táron farkasszemet néznek egymással a két ország katonai alakulatai. Új-Del­­hiben, India fővárosában­ kedden hivatalosan meg­erősítették, hogy miután a szomszédos Kelet-Pakisz­­tánból 214 000 menekült ér­kezett Nugat-Bengália in­diai államba, biztonsági okokból „igen korlátozott számban” indiai fegyveres alakulatokat irányítottak a a határra. Az indiai fegyveres ala­kulatok parancsot kaptak arra, hogy kerüljenek min­den incidenst a határ túl­só oldalán álló pakisztáni hadsereggel, ha rájuk­­ lőnek, lőnének vissza”. * Huszonöt esztendős a Német Szocialista Egységpárt ÚJSÁGHÍR: Negyed szá­zaddal ezelőtt egyesült az NDK-ban Németország Kommunista Pártja és a Német szociáldemokrata Párt. A­z 1946. április 21-én megnyílt és április 22-én véget ért kon­­ferenciáról a világsajtó archívumaiban, a párttör­téneti múzeumokban szám­talan dokumentumot, fény­képet őriznek. Egy kép ezek közül — bizton lehet állí­tani — valamennyi jelen­tős­ gyűjteményben megta­lálható. A felvétel Wilhelm Piecknek, Németország Kommunista Pártja elnö­kének és Otto Grotewohl­­nak, a Szociáldemokrata Párt elnökének kézszorítá­sát ábrázolja. Egyetlen pillanatba sűrűsödik a kétnapos tanácskozás lé­nyege , és sok évtizedes nehéz küzdelem. Huszonöt évvel ezelőtt a konferenc­ia határozata kimondta a két német munkáspárt egyesülését, a Német Szo­cialista Egységpárt megala­kulását. Németország kele­ti felében megvalósult az, amit a munkásosztály leg­jobbjai olyan régen köve­teltek, ami Hitler megál­lítására egyedül lett volna alkalmas — a munkáspár­tok egysége. A kézfogás, az összekulcsolódott ujjak, a szövetség és a barátság szimbóluma az egyesült pártnak jelképévé vált. Jelvényén ma is ez látható. Huszonöt évvel az ese­mény után, a lassan tör­ténelemmé váló időszakra emlékezve — épp úgy, mint az az egy fénykép — egy szó hallatszik ki leg­erősebben a konferencia hozzászólásaiból. Szükség­­szerűség. Szükségszerű volt, hogy kezet fogjanak egy­mással a munkásosztály pártjai. Európa történel­mének legvéresebb hábo­rúján volt túl, és nagy ta­nulságokon is túljutott. Németországban is — va­lamennyi megszállási öve­zetben — 1945-ben, 1946-­ ban nagyon sokan érezték már azt, amit Wilhelm Pieck, az egyesülés ötödik évfordulóján, 1951-ben eképpen határozott meg: „A jobboldali szociálde­mokrata pártvezérek azzal, hogy az egységes ellenálá­­si mozgalom létrehozását megakadályozták, megfosz­tották a német munkás­osztályt attól a lehetőség­től, hogy saját erejéből küzdje le a szörnyű fasiz­must”. Az ország gazdasági helyzetéről fogalmat alkot­hatunk a korabeli statiszti­kák alapján. Ezekben ilyen adatok szerepesnek: a mai NDK területén megsem­misült vagy használhatat­lanná vált a lakóépületek 50 százaléka (ezek legna­gyobb része természetesen a városokban­, a gépgyár­tó kapacitás 70 százaléka, a szállítóeszközök 60 szá­zaléka... Nem volt hús, nem volt kenyér, nem volt fűtőanyag. Walter Ulbricht az ország akkori hangula­tára így emlékezett­ vissza: „Negyedszázaddal ezelőtt az emberek millióinak gondolkodását depresszió és kiúttalanság jellemezte. Mély megrázkódtatásokat és csalódásokat élve át, a náci ideológiától megfer­tőzve, a legtöbb ember képtelen volt tájékozódni, és semmiféle kiutat sem látott”. 1945. júniusában — nem sokkal a fasizmus leverése után — azonban ébredtek már azok az erők, ame­lyek felismerték, mit kell tenni a közöny és a de­presszió Németországában. Az ő erőfeszítéseik vezet­tek a két munkáspárt egyesüléséhez — és egye­­nes vonalban az NDK mai eredményeihez. S ha ezen a napon az egyesülésre emlékezünk is, érdemes megjegyezni, már egy év­vel korábban létrejött a két munkáspárt akcióegy­­sége. Ezt bizonyítja 1945. júniusi programjuk. A Kommunista Párt felhívá­sa így hangzott: „Ebben a helyzetben a német nép alapvető érdekei azt kö­vetelik, hogy induljunk el az antifasiszta-demokrati­kus kormányzat, a parla­menti demokratikus köz­társaság felé vezető úton, amelyben a nép minden demokratikus joga és sza­badsága biztosítva van”. A Szociáldemokrata Párt fel­hívásából: „Építsük fel az antif­asi­szta-demokratikus Német Köztársaságot”. Huszonöt évvel ezelőtt még a polgári demokrati­kus átalakulás megvalósí­tása, a gazdaság talpraállí­­tása volt a cél. Azóta, ne­gyedszázad alatt, döntő változás történt. A Német Demokratikus Köztársaság ma a világ kilencedik ipa­ri állama. Az NSZEP meg­valósította programját, hű maradt ahhoz a célkitűzés­hez, amelyet huszonöt év­vel ezelőtt nehéz körülmé­nyek között magáénak fo­gadott. Megvalósult a mun­kásmozgalom egysége az NDK területén. Az NSZEP a szocialista és más orszá­gok kommunista és test­­vérpártjainak szilárd szö­vetségese. Politikai, gazda­sági, kulturális téren egy­aránt megszilárdult a de­mokratikus Németország. Sikerült megteremteni az évszázad leghosszabb békés időszakát Európában és német földön A­z NSZEP most VIII. kongresszusára ké­szül. Néhány hét választja csak el a hu­szonötödik születésnap ün­nepségeit a nagy tanácsko­zástól. A magyar nép meg­becsüléssel és bizalommal köszönti az NDK negyed­­százados vezető pártját, és további sikereket kíván a békéért és a szocializmu­sért folytatott harcához. Usztasa terrorista Szerbia legfelsőbb bírósága előtt Szerbia legfelsőbb bírósága szerdán megkezdte Miljenka Hrkacs usztasa terrorista fellebbezésének megtárgyalását. Hrka­­csot csaknem két évvel ezelőtt tartóztatták le azért, mert pokol­gépes merényletet követett el a belgrádi vasútállomáson és az Október 20. moziban. A belgrádi kerületi bíróság már kétizben halálra ítélte az usztasa terroristát. CSÜTÖRTÖK:­­ Aprxias as.

Next