Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Gáspár Sándor: Munkásosztályunk nagy felelősséggel gyakorolja Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat , amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. Részvétel a politika kialakításában A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Félünk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. Életszínvonal-politikánk megvalósítása során most a fejlődés olyan szintjére érkeztünk, amikor lehetségessé vált, hogy hosszabb távra szóló, fontosabb részleteket is figyelembe vevő fejlesztési elképzelést dolgozzunk ki. Ismeretes, hogy a szakszervezetek támogatják a gazdaságirányítás mai formáját. De a szakszervezetekre nagy felelősséget ró az, hogy figyelemmel kísérjék, képviseljék, védelmezzék a különböző rétegérdekeket is. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményeiből. Másfelől minden ütemben érjék el a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját, és az előrehaladásra is meg kell legyen a lehetőségünk. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vállalatok és kereskedelmi szervek ellen, amelyek árfelhajtással veszélyeztetik az életszínvonal emelkedését. Szükségesnek tartjuk, hogy pontosabban szabályozzuk a megszerezhető jövedelmek nagyságát, és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is elfogadható módjait. A kisiparosok, kiskereskedők engedélyeinek kiadásánál az összlakosság ellátási érdekeit kell alapul tekinteni. Szigorúan írjuk elő számukra az alkalmazható munkavállalók számát, a felszámítható árakat, gondosan kell ellenőrizni az adóbevallásokat. A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörhöz és a teljesítményhez kell kötni. A szakszervezeteknek természetesen feladatuk, hogy minden dolgozó réteg életszínvonalának alakulását figyelemmel kísérjék, és szükség esetén intézkedéseket javasoljanak, így került sor most a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók központi béremelésére. Аж árak alakulását ellenőrizzük Az árak változásainak — mint már említettük — egyre nagyobb szerepük van az életszínvonal-alakulásban. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fogyasztói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni, és előkészíteni, hogy эе ilyen intézkedéseknek ne legyen negatív hatásuk az életszínvonalra. A tapasztalatok szerint a legmegnyugtatóbbnak látszó módszer erre az érintettek pénzjövedelmének megfelelő arányú növelése. Az áremelkedéseket még így is többnyire az áremeléseknél lényegesen nagyobb jövedelememeléssel lehet csak ellensúlyozni. Ez még inkább óvatosságra kell, hogy misen bennünket a fogyasztói árak módosításánál, a hatalmat ismét leszögezzük, hogy mi nem akarunk az árképzésben részt venni. De az árak alakulását ellenőrizni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgásoknak az életszínvonalra gyakorolt hatását. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az alacsonyabb árú termékek a keresletnek megfelelően legyenek kaphatók. Erre a legalacsonyabb jövedelműek, a legnehezebben élők joggal érzékenyek. Erősíteni kell rendszerünknek azt a vonását, hogy állami gondoskodás formájában azok számára is biztosítjuk a jobb megélhetést, akik ezt önerejükből nem tudják elérni. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kisgyermekes anyák, a csökkent munkaképességűek, az alacsony jövedelmű, a több gyermekes családok, a munkából kiöregedett, idős emberek és ellátatlanok. A fő kérdés itt kétségtelenül a megfelelő nyugdíjszínvonal kialakítása. A negyedik ötéves terv céljai között szerepel az alacsony összegű nyugdíjak további emelése. Az új vírunk és nemzedék felnevelése társadalmi érdek. Távlatokban a gyermekneveléssel járó anyagi terhek jelentős részét a társadalomnak kell vállalnia. Különösen sürgető a több gyermekes családok segítése. A családi pótlékot a IV. ötéves tervben központi intézkedés formájában felemeljük. A tervidőszakban mintegy 400 ezer lakást kell felépíteni. Úgy védjük, ezzel az építési ütemmel belátható időn belül, 1980 l9 85 körül a lakásviszonyok olyanná tehetők, hogy a lakáskérdés nem jelent többé alapvető feszültséget a társadalomban. A politika elsődlegessége A tapasztalatok alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági reform alapelvei beváltak, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonyabban működik. Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleszteni a tervszerűséget, tovább kell erősíteni a politikai elsődlegességének lenini elvét. Bármennyire okos, célszerű és hasznos egy gazdasági javaslat, előfordulhat, hogy mégsem szabad megvalósítani, ha politikai érdekkel ütközik. Az utóbbi években a gyakori munka- hely-változtatás fejlődésünk egyik gátló tényezőjévé vált. A párt, a kormány fon-tosnak tartja egyes iparágak, vagy üze- l mek különleges fejlesztését és erre mil lliárdokat fordít, de átgondoltabb tervei szerint figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezek az iparágak, üzemek, a legjobb szakmunkások számára is vonzóak legyenek mind a bérek, mind pedig szociális ellátottság tekintetében. Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is. Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is, de érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi , kellőképpen. Éspedig azért nem, mert nem teremtettünk mindig olyan helyzetet, amelyben ez számára magától értetődő lenne. A szocialista munkaverseny nem egyszerűen a gazdasági feladatok megoldásának egyik eszköze. Sokkal több annál! A szocialista brigádmozgalmat kell továbbra is a munkaverseny fő formájának tekinteni, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy a hatékonyabb termelőmunkát és a szocialista emberideál kialakítását együttesen segítse. A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szükségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. Fejlődés nyomon követésének feltétele munkások nagyobb kulturáltsága, a dolgozók állandó művelődése. A dolgozó jogát nem szabad megsérteni Szóvá kell tenni a szakszervezeti jogok nem elég határozott gyakorlását is. A jogok akkor érnek valamit, ha nemcsak papíron vannak, hanem azokkal a szükséges esetekben bátran élnek is. Ismét hangsúlyozzuk, nem szabad megengedni, hogy hazánkban a munkások, a dolgozók jogait bárki is következmények nélkül megsérthesse! Ezért minden szakszervezeti tisztségviselő a maga szintjén felelős. Gáspár Sándor befejezésül arról beszélt, hogy soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tevékenységünkért a világ dolgozói előtt is felelősek vagyunk. Nekünk is szükségünk van arra, hogy a más országokban élő osztálytestvéreink tudjanak arról, hogyan gyakorolja a mi országunk munkásosztálya a kezében levő hatalmat. A szakszervezet, amely nálunk a munkásosztálynak csaknem egészét, a bérből - fizetésből élő dolgozók 93 százalékát tömöríti, joggal érzi magát felelősnek a munkáshatalomért, és népünk jövőjéért — mondotta befejezésül Gáspár Sándor. " SZERDA, mi. május . A végrehajtó bítóség május 20-ára hívta össze a megyei tanács alakuló ülését A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden tartott ülésén az előterjesztett beszámoló alapján értékellte a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok ágazatirányító tevékenységét, majd az iskolai és az úttörőszervezetekben folyó nevelőmunka egységéről és hatékonyságáról kaszított jelentést, vitatta meg, s fogadta el. Több előterjesztésben is állást foglalt a vb, így többi között a megye sütőiparának 1975-ig történő fejlesztése tervét fogadta el, jóváhagyta az 1971—1975. évekre szóló lakossági szolgáltatás fejlesztésének tervét, a megyei tanács rendelkezésére álló szolgáltatásfejlesztési alap felhasználását tartalmazó programot. Ez alkalommal hagyta jóvá a vb az 1971—1975. évi középtávú felújítási tervet, valamint, az ez évi felújítások programját. A végrehajtó bizottság — a törvényben előírtaknak megfelelően — határozott arról, hogy 1971. május 20-án délelőtt 9 órára összehívja a Csongrád megyei tanács alakuló ülését. Mint ismeretes, május 10-ig megyénkben mindenhol megalakulnak a helyi tanácsok, amelyekben egyben jelölik, illetve megválasztják a megyei tanács tagjait. A vb előtt elhangzott tájékoztatás szerint a kedd déli összesített adatok alapján megyénkben eddig 19 megyei tanácstagot jelölt, és megválasztott 15 község tanácsa és a szentesi városi tanács. Ezenkívül öt megyei tanácstagot jelöltek 13 községben a helyi tanácsok; néhány napon belül kerül sor e helyeken — újabb tanácsülésen — a jelölt személy megválasztására. A már megválasztott 19 megyei tanácstagból 14 helyi tanácstag, míg öten a különböző szervek által delegáltak és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által javasolt személyek. A 19-ből 9 az új tanácstag, azaz először képviseli majd városát, községét a területi tanácsban. A megválasztottak között öt a nő, s ez is jelzi, hogy ez alkalommal nagyobb képviseletet kapnak a megyei tanácsban a nők, hiszen az előző ciklusban mindössze 10 százalékos arányban szerepeltek. Az adatokból az is kitűnik, hogy a már megválasztott 19 megyei tanácstag jelölésében és választásában, továbbá öt megyei tanácstagjelölt jelölésében 705 helyi — városi-községi — tanácstag vett részt. A leadott 705 szavazatból érvénytelen volt egy. Az érvényes szavazatokból a jelölt (jelöltek) ellen leadott szavazatok száma 37, így 667 szavazattal választották meg a megyei tanácstagokat. Megalakult a szentesi tanács Kedden délelőtt Nagy János megnyitó beszédével kezdődött Szentesen az újjáválasztott városi tanács alakuló ülése. Az elnökségben foglalt helyet Török László, a megyei tanács vb elnöke, Labádi Sándor, az MSZMP Szentes városi bizottságának titkára, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei mb. titkára, Mag Pál Szentes országgyűlési képviselője. Gáspár Mihály városi népfrontelnök, a szentesi választási elnökség elnöke ismertette az április 25-i választások helyi eredményeit, majd köszöntötte az új tanácstagokat és sok sikert kíván a munkájukhoz. A tanács megalakította az ügyrendi bizottságot, és a számvizsgáló bizottságot. Az ügyrendi bizottság nevében Nagy György tett jelentést, majd Gáspár Mihály nyújtotta át a tanácstagoknak a megbízóleveleket. A tanácstagokat úttörők köszöntötték virággal és az üdvözlő szavakban az a kérés is elhangzott: az új tanács tegye Szentest az Alföld egyik legrendezettebb, legtisztább városává. A tanács jóváhagyta, hogy 11 tagú legyen a végrehajtó bizottság, majd nyílt szavazással megválasztotta a tisztségviselőket, a tanács elnökét és a tanácselnök-helyettest. A vb titkárának kinevezésére a megyei tanács vb javaslatát Gáspár Mihály terjesztette elő. Tanácselnökké választották Csorba Györgyöt tanácselnök-helyettessé dr. Kocsis Ferencet. A végrehajtó bizottság: Berta Ferenc, Csorba György, dr. Gilicze Lajos, Karikó T. Lajos, dr. Kocsis Ferenc, Kabádi Sándor, dr. Négyesi Jánosné, Papp Lajos, Pádár Lászlóné, Pusztai József, Vecseri József. A tanács a vb titkárává nevezte ki dr. Gilicze Lajost. Tanácselnök: Csorba György, tanácselnökhelyettes: dr. Kocsis Ferenc. A vb: Berta Ferenc, Csorba György, dr. Gilicze Lajos, Karikó X. Lajos, dr. Kocsis Ferenc, Labádi Sándor, dr. Négyesi Jánosné, Papp Lajos, Pádár Lászlóné, Pusztai József, Vecseri József. Vb-titkár: dr. Gilicze i Lajos. Csorba György, a megválasztott tanácselnök megköszönte a bizalmat és kérte a tanácsot, hogy ezután is adja meg a segítséget a város általános fejlesztési feladataihoz. A tanácstagok híven képviselték a lakosság érdekeit és kritikai megjegyzéseit. A szentesi emberek az új tanácstagok megválasztásával a párt politikájára is szavaztak és önállóan, felelősséggel kell dolgozni a közös célokért. A végrehajtó bizottság tagjainak eskütétele után megválasztotta a tanács bizottságait, ideiglenes jelleggel mindaddig, amíg az ügyrendi bizottság el nem készíti a tanács működési szabályzatát. A termelési és ellátási bizottság elnöke: Mécsei András, tagjai: Kalmár Ferencné, Markai Lajosné, Szarvas Pál, Vass Sándor. A műszaki és kommunális bizottság elnöke: Höltl István, tagjai: Bodrogi István, Krucsó László, Sipos Elek, Szalay József. Az igazgatási bizottság elnöke: Nagy János, tagjai: Rákóczi László, Szabó Sándor, Szigeti Sándorné, Vígh Mihály. Az oktatási és közművelődési bizottság elnöke: Török József, tagjai: Házi Margit, Katona Kiss Béla, Kiss Hajdú Teréz, Oltyán Lajosné. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság elnöke: dr. Stein Rudolfné, tagjai: Faur Péter, György Rókusné, Kaliska Pál, Szőke Mihályné. A közgazdasági bizottság elnöke: dr. Bajomi Sándor, tagjai: Dudás Sz. Lajos, Erdei Éva, Forrai Ferenc, Tóth István. A szakigazgatási szervek vezetőiről szóló tájékoztatás után sor került a megyei tanácstagok jelölésére és titkos szavazással a megválasztásukra. Az idevonatkozó javaslatokat Molnár Sándor ismertette, aki egyben a megyei népfrontbizottság nevében üdvözölte a megalakult tanácsot. A szentesi tanács által választott hat megyei tanácstag a következő: dr. Bacskay Jenő, Lantos Balázs, Markos Sándorné, Rácz János, Vecseri József városi tanácstagok és Török László, a megyei tanács vb elnöke. Az újonnan megválasztott megyei tanácstagoknak Csorba György adta át a megbízólevelet. A megyei párt végrehajtó bizottság és a megyei tanács nevében fejezte ki jókívánságait a megalakult tanácsnak Török László, és egyben köszönetét fejezte ki, hogy megválasztották Szentes megyei tanácstagjának. Labádi Sándor, a városi pártbizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a lakosság igényes munkát vár a tanácstól. Valamennyi tisztségviselő feladata, hogy magasabb szinten tegyen eleget a kapott bizalomnak és törekedjen annak megtartására. Mindenkit be kell vonni a városépítő munkába és az egységes cselekvés, az egységes szemlélet kialakításában elsőrangú szerep vár a tanácstagokra a lakosság körében. SZABÓ RÓBERT líj gyáregység épül Ózdon Ózdtól mintegy 2 km távolságban levő centeri térségben megkezdték az Ózdi kohászati üzemek új gyárának építését. Az építési területen áthaladó Hangonypatak medrét áttelepítik s egy egész hegyet bontanak le, hogy az így kitermelt földdel megteremtsék az új gyár alapjait. A felépült üzemben rúd- és dróthúzó gépsorokat állítanak munkába. (MTI fotó : KB) 3