Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
Alakuló tanácsülések Szeged megyei város Szeged megyei város 131 tagú tanácsa pénteken délelőtt tartotta alakuló ülését ,a városi tanácsháza tanácstermében. Nitsinger Gyula elnökletével tartotta meg ülését a tanács, melyen részt vettek: dr. Komócsin Mihály és Rózsa István, a megyei pártbizottság titkárai, Török László, a megyei tanács vb-alnöke, Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviseletében Pusztai László, Tombolcz Imre, a városi választási elnökség elnöke számolt be az április 25-i választások helyi eredményeiről. A tájékoztatót a tanács tudomásul vette Ezután került sor a héttagú ügyrendi bizottság megválasztására. A bizottság elnöke, dr. Török László jelentése alapján a tanács megállapította a törvényesen megválasztott tanácstagok mandátumainak hitelességét. Dr. Kedvessy György városi népfrontelnök a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében javasolta, hogy a tanács 11 tagú végrehajtó bizottságot válasszon. Miután a javaslattal a tanács egyetértett, a népfront nevében előterjesztette a személyi javaslatokat. A megyeszékhely tanácsa egyhangúlag tanácselnökké választotta dr. Biczó György országgyűlési képviselőt, tanácselnök-helyettesekké Papp Gyulát (általános helyettes) és Takács Jánost, aki eddig az építési osztály vezetőjeként dolgozott. A tanács a végrehajtó bizottság további tagjaivá választotta Halász Árpád kutatóintézeti igazgatót, Heim Jánost, a DÉLÉP főmérnökét, Hofgesang Péter városi népfronttitkárt, Molnár Judit munkásnőt, Nagy István tsz-elnököt, dr. Ozvald Imrét a szegedi pártbizottság titkárát Sz. Simon Istvánt, a Delmagyarország főszerkesztő-helyettesét. Egyetértett a tanács a megyei tanács vb jelölésével és a végrehajtó bizottság titkárává Tanácselnök: dr. Biczó György, tanácselnök-helyettesek: Papp Gyula (általános helyettes), Takács János. A vb: dr. Biczó György, dr. Csikós Ferenc, Halász Árpád, Heim János, Holgcsang Péter, Molnár Judit, Nagy István, dr.Ozvald Imre, Papp Gyula, Sz. Simon István, János. Takács Vb-titkár: dr. Ferenc. Csikós dr. Csíkós Ferencet nevezte id. Az új végrehajtó bizottság tagjai letették a hivatali esküt az alakuló ülésen elnöklő Nitsinger Gyula korelnök tanácstag előtt. Az ünnepélyes fogadalomtétel után dr. Biczó György tanácselnök elnökletével folytatta munkáját a megyei város tanácsa. Dr. Biczó György a vb nevében köszönte meg a bizalmat, majd arról szólt, hogy a tanács és végrehajtó bizottsága új helyzetben folytatja a munkát E ciklus két évig tart és most már a megyei tanács irányításával és segítségével, megnövekedett hatáskörrel és megnövekedett anyagi erőforrásokkal tevékenykedhetnek a megyeszékhely lakóinak érdekében, a város fejlesztéséért. Megválasztotta a tanács a 7 tagú számvizsgáló bizottságot, elnöke: Gyimesi József, majd a tanácsi bizottságok — művelődésügyi, egészségügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi, városfejlesztési, igazgatási és jogi — elnökeinek, tagjainak megválasztására került sor. Sipos Géza köszöntötte ezután az újjáválasztott tanács tagjait, a tisztségviselőket, a végrehajtó bizottságot a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint a városi pártbizottság nevében. Szegeden a hatósági ügyek első fokú intézésére három kerületi hivatal működik. A tanács kinevezte a hivatalok elnökeit: I. kerület: Korok Józsefné dr., II. kerület: Pántya József, III. kerület: Nagy Miklós. Megerősítette hivatalukban dr. Kalmár Ferenc (terv), Kovács József (művelődésügyi), dr. Földi Gábor (igazgatási), Farsang Lászlóné dr. (kereskedelmi), Zombori János (ipari),dr. Dudás Béla (egészségügyi), Eperjesi Júlia (munkaügyi), dr. Hovorka István (mezőgazdasági), Péter Szilveszter (személyzeti), dr. Balla Sándor (szervezési) osztályvezetőket, majd a pénzügyi osztály vezetőjévé Katona Istvánt, míg az építési osztály vezetőjévé Tölgyesi Bélát nevezte ki. Ezután került sor a megyei tanácstagok jelölésére, majd titkos szavazással megválasztására. A 24 megyei tanácstagjelölt személyére a javaslatot a megyei nép frontelnökség nevében Nagy István terjesztette elő. A választás eredményeként a városi tanács soraiból megyei tanácstagnak választotta a következőiket: dr. Ábrahám Antalné, Békó Miklósné, dr. Biczó György, dr. Csáky Éva, Elek György, Grodiczki Anna, Harangozó Lászlóné, Kardos János, dr. Komócsin Mihály, Lányi István, dr. Mészáros Rezsőné, Nagy István, Regőczi István, Szalai József, ifj. Tóth Antal, Virág István, továbbá helyi tanácstagság nélkül Juhász József SZMT vezető titkárt, Kajás Ferenc honvéd alezredest, dr. Kemenes Béla egyetemi tanárt Munkácsy György református esperest, Rózsa Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Serfőző Lajos egyetemi docenst, Szögi Béla megyei KISZ- titkárt, dr. Varró Vince egyetemi tanárt. A megyei tanácstagoknak Biczó György tanácselnök adta át a megbízólevelet. * A tanácsülés után megtartotta első ülését a végrehajtó bizottság. Kinevezte a kerületi hivatalok elnökhelyetteseit. I. kerület: Markos Károly. II. kerület: dr. Böde István. I. kerület: Juhász Imréné dr. Pénteken délett Gulyás János megnyitó szavaival megkezdődött az újjáválasztott városi tanács alakuló ülése Csongrádon. Az elnökségben foglalt helyet dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Góg Mihály, a városi pártbizottság titkára, Szabó Gáborné, a Hazafias Népfront megyei alelnöke, Rév István, Csongrád országgyűlési képviselője is. Az április 25-i választások helyi eredményét Párkányi István, a csongrádi választási elnökség elnöke ismertette, aki egyben köszöntötte az új tanácstagokat és sok sikert kívánt munkájukhoz. A tanács megalakította az ügyrendi bizottságot, amelynek elnöke Váradi István, tagjai: László István, Gyóni Sándor, Elekes Gézáné és Varga István. Az ügyrendi bizottság feladata lesz, hogy a tanács, szervezeti és működési szabályzatát október 1-ig kidolgozza. Ezt követően Lovas István, a Hazafias Népfront városi elnöke, illetve Tóth Ignác, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja javaslatára a tanács jóváhagyta, hogy a vb tizenegy tagú legyen, majd nyílt szavazással megválasztotta a tisztségviselőket. Tanácselnökké választották dr. Varga Józsefet, tanácselnök - helyettessé Nagy Imrét A végrehajtó bizottság: dr. Alács Sándor, Balogh László, ifj. Brinza János, Gál Lajosné, Góg Mihály, Hajdú Dezső, Justin Sándor, Lovas István, Nagy Imre, Pintér István, dr. Varga József, A tanács a megyei tanács vb Csongrád Tanácselnök: dr. Varga József, tanácselnökhelyettes: Nagy Imre. A vb: dr. Alács Sándor, Balogh László, ifj. Brinza János, Gál Lajosné, Góg Mihály, Hajdú Dezső, Justin Sándor, Lovas István, Nagy Imre, Pintér István, dr. Varga József. Vb-titkár: dr. Alács Sándor. jelölését elfogadva a vb titkárává dr. Alács Sándort nevezte ki. • A vb-tagok eskütétele után a tanács megválasztotta bizottságait, amelyek mindaddig ideiglenesen működnek majd, amíg az ügyrendi bizottság el nem készíti a tanács működési szabályzatát. Városépítési és városfejlesztési bizottság elnöke: Tóth Ignác, tagjai: Sági Ferenc, Kis Béla, Körösi László és Fássy István. Kulturális és szociális bizottság elnöke: Huszár József, tagjai: dr. Varga József orvos, Szegeded Ferencné, dr. Sándor Antalné, Gál László. Megalakult ezután a másik állandó bizottság is; a számvizsgáló bizottság elnöke dr. Máthé Ferenc; tagjai: Nagyistók József, Gál Lajosné, Kálmán János és Dávid János lettek. Ezt követően Hantos Mihály köszöntötte Csongrád új tanácsát, felhívta figyelmüket a tanácsok nagyobb önállóságából adódóan rájuk háruló nagyobb feladatokra. A szakigazgatási szervek vezetőiről szóló tájékoztatás után került sor a megyei tanácstagok jelölésére és megválasztására, akiknek személyére Szabó Gáborné tett javaslatot s egyben köszöntötte a tanácsot a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében. A csongrádi tanács titkos szavazással Balogh Lászlót, Molnár Józsefet, Lovas Istvánt és dr. Máthé Ferencet választotta megyei tanácstagnak tagjai sorából. Ezután Góg Mihály emelkedett szólásra, aki a megyei és a városi pártbizottság nevében köszöntötte a tanács tagjait és a tisztségviselőket, s hangsúlyozta, hogy a párt politikájához híven, a nép érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket. Az ünnepélyes alakuló ülés végén Párkányi István adta át a megbízóleveleket az újonnan megválasztott megyei tanácstagoknak. PETRI FERENC SZOMBAT, UZL MÁJUS . Algyő A több mint 5400 lakosú Algyő nagyközség újjáválasztott tanácsa pénteken délután tartotta ünnepi alakuló ülését. Boldizsár Ferenc korelnök, tanácstag nyitotta meg a tanácsülést, amelyen részt vett Gruber János, a szegedi járási pártbizottság titkára és dr. Ábrahám Antal, a járási hivatal megbízott elnöke is. Ezután került sor — a Hazafias Népfront bizottságának előterjesztésére —, a tanács tisztségviselőinek, a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztására és a vbtitkárának kinevezésére. Tanácselnökké választották Vörös Lajost, tanácselnökhelyettessé Oláh Sándort — társadalmi tisztségként látja el e feladatát—, a vb további tagjaivá választották Csüllögh Sándornét, Farkas Vilmost, Karsai Lászlónét, Kecskeméti Balázst, Patonai Jánost és Szarka Imrét. A nagyközségi tanács — egyetértve a megyei tanács végrehajtó bizottságának jelölésével — a végrehajtó bizottság titkárává dr. Szögi Zoltánt nevezte ki. A tanács ezután jelölte, majd titkos szavazással megválasztotta megyei tanácstagnak dr. Kutiván Rezsőt, aki már előzőleg is Algyöt képviselte a megyei tanácsban. Közéletünk demokratizálódása írta. dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a szocializmus magasabb szinten való folytatása feltételezi, sőt szükségessé is teszi a szocialista demokrácia szélesítését, a lakosság fokozott bevonását a szocialista építői munkába. Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi beszámolójában megfogalmazódott a követelmény : „arra kell törekedni, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervek munkájában". Ennek megvalósítása során el kell érnünk, hogy a társadalom minél több tagja érezze: nemcsak joga, de — társadalmi igényen alapuló — kötelessége is bekapcsolódnia, képzettségéből, rátermettségéből, hivatásából eredő adottságainak megfelelően, a közügyek intézésébe. Önként vetődik fel a kérdés, milyen érdekek fűződnek a közéleti tevékenység további kibontakoztatásához? A választ a legtömörebben talán abban, a lenini megállapításban találhatjuk meg, hogy „a szocialista állam ereje a tömegek tudatosságában rejlik". Márpedig az aktív közéleti tevékenység feltételezi a dolgozók tudatosságát, azt, hogy akarnak és tudnak is véleményt alkotni szocialista építésünk napi kérdéseiről, csakúgy, mint fejlődésünk távlatairól. Ilyen értelemben továbblépésünknek valóban kulcskérdése egész társadalmi életünknek demokratizálása. Milyen előnyöket várhatunk konkrétan a lakosság még aktívabb közéleti tevékenységétől ? Mindenekelőtt azt, hogy kiszélesedik az emberek látóköre, megértése és termiakarása, erősödik a közügyeikért való felelősségérzet, s hogy mind többen kerülnek közelebb értelmileg és érzelmileg a szocializmushoz Nyilvánvaló, hogy aki részt vesz a döntésekben, annak módjában van látni és mérlegelni, mire van lehetőség, eszköz és mire nincs, jobban magáénak érzi azokat, szívesebben népszerűsíti őket és vesz részt végrehajtásuk megszervezésében, ellenőrzésében. A példák ezreit szolgáltatják ehhez a választók érdekében közmegelégedésre tevékenykedő tanácstagok, a tanácsi bizottságok aktívái, a városokban a sok ezer lakóbizottsági tag, a város- és községfejlesztésben kitűnt társadalmi munkások. A pezsgő közéleti tevékenység biztosíthatja, hogy felszínre kerüljenek a társadalom valamennyi rétegének az érdekei. A több szem többet lát elve alapján a lakosság mind nagyobb számban történő bekapcsolódása az állami, a tanácsi munkába fontos tényezője a hibák, a meglevő és a fejlődés során keletkező új ellentmondások feltárásának és leküzdésének. Az aktív közéleti tevékenység a legbiztosabb ellenszere annak, hogy a nagyobb hatáskörrel és önállósággal felruházott helyi vezetők esetleg visszaéljenek a rájuk bízott hatalommal, de fontos eszköze a társadalmi életünkben még megtalálható tisztességtelen haszonszerzés, a közösség kárára folytatott ügyeskedés, spekuláció elleni harcnak is. Közéletünk további demokratizálódásának igényét hangsúlyozva, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy itt folyamatról van szó: a gazdasági reform főképpen az üzemi demokráciát, a szövetkezetek önállóságának növelése a szövetkezeti demokráciát szélesítette, most pedig az államélet demokratizmusának a fejlesztése van soron. UuiinflHtan mondhatjuk, rendelke nyÜyYUIŰNzünk a közéleti demokrácia továbbfejlesztésének minden feltételével. A legfontosabb tényező, hogy a párt és a kormányzat politikája a lakosság egészének az egyetértésével találkozik. Joggal állapította meg a X. kongresszus, hogy pártunk politikája a dolgozók millióinak támogatását élvezi, a párt és az állam mindennapi munkáját önkéntes társadalmi aktivisták százezrei segítik, és ezzel alkotó módon járulnak hozzá nagy társadalmi feladataink megvalósításához. Megvannak a demokratikus intézmények is, amelyek keretében az állampolgárok bekapcsolódhatnak a közügyek intézésébe, noha mindig van mód ezek bővítésére, tökéletesítésére is. A közéleti tevékenységnek számos területe van, átfogja társadalmi-politikai rendszerünk egészét. Kiemelkedő jelentőségű mégis az állami szervek, ezek közül is a tanácsok munkájában való részvétel, mivel a legközelebb vannak a lakossághoz. Ehhez is mind jobbak a feltételek. Úgy gondolom, elég, ha ezzel kapcsolatban most csupán két tényre utalok: a választójogi törvény módosítására és az új tanácstörvény megalkotására. A tanácsok tevékenységének fejlesztése, amely az új tanácstörvényben testesült meg, biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság még tevékenyebben vegyen részt a tanácsi testületek és a hivatali szervezet munkájában. A tanácsokat népképviseleti-önkormányzati jellegük, de a törvényben meghatározott teljes szerepkörük szinte predesztinálja arra, hogy a helyi közéleti tevékenység fórumai, szervezői legyenek, önállóságuk, hatáskörük növelése, a demokrácia intézményeinek szélesítése, a tanácstestület jogkörének bővülése, a tanácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének erősítése még alkalmasabbá teszi őket erre. Ifiilinbenn jelentősek ebből a szem- ItUiUllUilull pontból a tanácstörvénynek azok a rendelkezései, amelyek a helyi városi, községi tanácsok gazdasági önállóságát fejlesztik, hatáskörét növelik. .A közéleti tevékenység kibontakozásának további ösztönzője lehet, hogy az új tanácstörvény a tanácsok és a nem tanácsi szervek viszonyát az igazgatási-felügyeleti kapcsolatok mellett a gazdasági területre is kiterjesztette, és súlypontját az érdekazonosságon alapuló, kölcsönösen előnyös együttműködésre helyezte. Nagymértékben megnő ezzel a tanácsok felelőssége, és figyelmük várhatóan még jobban területük egész fejlődése, a lakossági igények sokoldalú kielégítése felé fordul. A tanácsok akkor járnak el helyesen, ha szélesítik a közéletben tevékenyen és rendszeresen részt vevők körét. Az emberek többsége ugyanis nem önmagától, kizárólag saját elhatározásából vesz részt a közügyek intézésében, hanem hívást, ösztönzést, bátorítást vár. Különösen vonatkozik ez a nőkre és a fiatalokra, társadalmunknak arra a két fontos rétegére. Mindenekelőtt a fiatalokkal szemben van nagyobb türelemre, segítőkészségre szükség, amíg megszerzik a kellő jártasságot, készséget a közéleti tevékenységhez. Hiba volna ugyanakkor, ha a szocialista demokrácia szélesítését, a közéleti aktivitás növelését bárki is egyszerű mennyiségi feladatnak, a részvevők száma és köre bővítésének fogná fel. Ez nagyon fontos, de nem kevésbé az az igény, hogy minőségi változást érjünk el közéletünk demokratizálódásában, annak tartalmát, módszereit és hatékonyságátilletően is. A közéleti tevékenységet az serkenti legjobban, ha a tanácsok és a tanácsi vezetőik valóban igényt tartanak a lakosság beleszólására, jobban figyelembe veszik véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. A közéleti munkásokból azonban csak akkor várhatnak a tanácsok valóban hasznos tevékenységet, ha megfelelően tájékoztatják őket, ha megadják számukra azokat az ismereteket, amelyek nélkül nem képesek felelősséggel, akár a kényes kérdésekről is, véleményt nyilvánítani, és a többi állampolgárt tájékoztatni, őket a feladatok végrehajtására megnyerni. Kelfin ügyeimet érdemel a munkánkiUN ban kitűnt és a közösségért önzetlenül dolgozó tanácstagok, bizottsági tagok, aktívak, társadalmi munkában kitűntek fokozottabb megbecsülése. Ne fukarkodjunk azok elismerésével, népszerűsítésével, akik szabad idejük egy részét a többi ember, a közösség ügyeivel való foglalkozásra fordítják. Sok lehetőség nyílik erre, s az a tapasztalat, hogy tanácsaink többsége mind szélesebb körben él is velük. A legnagyobb megbecsülés azonban az, ha meghallgatjuk és a lehetőségekhez mérten megvalósítjuk javaslataikat, további megbízatásokat adunk számukra, így érnek a szándékok újból és újból cselekvéssé, s így válik az élő, fejlődő szocialista demokrácia a közösség gyarapodásának kifogyhatatlan forrásává. Díszkürtök készülnek Vadászati Viágkiálításra A Vadászati Világkiállításra sok vendéget, szakembert várnak Budapestre, forgalomra felkészült Kozmosz Hangszerkészítő - Javító Ktsz is. Szép kivitelű vadászkürtöket, mintalű emlékkürtöket készít. Képünkön: az erdei hivogali hívó és jelzőkürtök minőségvizsgálata. (MTI Fotó : Benkő Imre.) ....НИМИ» 3