Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

Alakuló tanácsülések Szeged megyei város Szeged megyei város 131 tagú tanácsa pénteken dél­előtt tartotta alakuló ülé­sét ,a városi tanácsháza ta­nácstermében. Nitsinger Gyula elnökletével tartotta meg ülését a tanács, me­lyen rész­t vettek: dr. Ko­mócsin Mihály és Rózsa István, a megyei pártbizott­ság titkárai, Török László, a megyei tanács vb-alnö­­ke, Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala képviseletében Pusz­tai László, Tombolcz Imre, a városi választási elnökség elnöke számolt be az ápri­lis 25-i választások helyi eredményeiről. A tájékozta­tót a tanács tudomásul vet­te Ezután került sor a hét­tagú ügyrendi bizottság megválasztására. A bizott­ság elnöke, dr. Török Lász­ló jelentése alapján a ta­nács megállapította a tör­vényesen megválasztott ta­nácstagok mandátumainak hitelességét. Dr. Kedvessy György vá­rosi népfrontelnök a Haza­fias Népfront városi bizott­sága nevében javasolta, hogy a tanács 11 tagú végrehaj­tó bizottságot válasszon. Miután a javaslattal a ta­nács egyetértett, a népfront nevében előterjesztette a személyi javaslatokat. A megyeszékhely tanácsa egy­hangúlag tanácselnökké vá­lasztotta dr. Biczó György országgyűlési képviselőt, ta­nácselnök-helyettesekké Papp Gyulát­­ (általános he­lyettes) és Takács Jánost, aki eddig az építési osztály vezetőjeként dolgozott. A tanács a végrehajtó bizott­ság további tagjaivá válasz­totta Halász Árpád kutató­intézeti igazgatót, Heim Jánost, a DÉLÉP főmérnö­két, Hofgesang Péter városi népfronttitkárt, Molnár Ju­dit munkásnőt, Nagy István tsz-elnököt, dr. Ozvald Im­rét a szegedi pártbizottság titkárát Sz. Simon Istvánt, a De­l­magyar­ország fősze­r­­kesztő-hely­ettesét. Egyetér­tett a tanács a megyei ta­nács vb jelölésével és a vég­rehajtó bizottság titkárává Tanácselnök: dr. Biczó György, tanácsel­nök-helyettesek: Papp Gyula (általános helyet­tes), Takács János. A vb: dr. Biczó György, dr. Csikós Fe­renc, Halász Árpád, Heim János, Holgcsang Péter, Molnár Judit, Nagy István, dr.Ozvald Imre, Papp Gyula, Sz. Simon István, János. Takács Vb-titkár: dr. Ferenc. Csikós dr. Csíkós Ferencet nevez­te id. Az új végrehajtó bizott­ság tagjai letették a hiva­tali esküt az alakuló ülé­sen elnöklő Nitsinger Gyu­la korelnök tanácstag előtt. Az ünnepélyes fogadalom­­tétel után dr. Biczó György tanácselnök elnökletével folytatta munkáját a megyei város tanácsa. Dr. Biczó György a vb nevében kö­szönte meg a bizalmat, majd arról szólt, hogy a tanács és végrehajtó bizott­sága új helyzetben folytat­ja a munkát E ciklus két évig tart és most már a megyei tanács irányításával és segítségével, megnöveke­dett hatáskörrel és megnö­vekedett anyagi erőforrá­sokkal tevékenykedhetnek a megyeszékhely lakóinak ér­dekében, a város fejleszté­séért. Megválasztotta a tanács a 7 tagú számvizsgáló bizott­ságot, elnöke: Gyimesi Jó­zsef, majd a tanácsi bizott­ságok — művelődésügyi, egészségügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi, városfej­lesztési, igazgatási és jogi — elnökeinek, tagjainak megválasztására került sor. Sipos Géza köszöntötte ezután az újjáválasztott ta­nács tagjait, a tisztségvise­lőket, a végrehajtó bizottsá­got a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint a városi pártbizottság nevé­ben. Szegeden a hatósági ügyek első fokú intézésére három kerületi hivatal működik. A tanács kinevezte a hiva­talok elnökeit: I. kerület: Korok Józsefné dr., II. ke­­­rület: Pántya József, III.­­ kerület: Nagy Miklós. Meg­erősítette hivatalukban dr. Kalmár Ferenc (terv), Ko­vács József (művelődésügyi), dr. Földi Gábor (igazgatá­si), Farsang Lászlóné dr. (kereskedelmi),­­ Zombori János (ipari),­­dr. Dudás Béla (egészségügyi), Eper­jesi Júlia (munkaügyi), dr. Hovorka István (mezőgaz­dasági), Péter Szilveszter (személyzeti), dr. Balla Sán­dor (szervezési) osztályve­zetőket, majd a pénzügyi osztály vezetőjévé Katona Istvánt, míg az építési osz­tály vezetőjévé Tölgyesi Bélát nevezte ki. Ezután került sor a me­gyei­ tanácstagok jelölésére, majd titkos szavazással megválasztására. A 24 me­gyei tanácstagjelölt szemé­lyére a javaslatot a megyei nép fron­telnökség nevében Nagy István terjesztette elő. A választás eredménye­ként a városi tanács sorai­ból megyei tanácstagnak választotta a következőiket: dr. Ábrahám Antalné, Békó Miklósné, dr. Biczó György, dr. Csáky Éva, Elek György, Grodiczki Anna, Harangozó Lászlóné, Kardos János, dr. Komócsin Mihály, Lányi István, dr. Mészáros Re­­zsőné, Nagy István, Regőczi István, Szalai József, ifj. Tóth Antal, Virág István, továbbá helyi tanácstagság nélkül Juhász József SZMT vezető titkárt, Kajás Ferenc honvéd alezredest, dr. Ke­­menes Béla egyetemi ta­nárt Munkácsy György re­formátus esperest, Rózsa Istvánt, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Serfőző Lajos egyetemi docenst, Szögi Béla megyei KISZ- titkárt, dr. Varró Vince egyetemi tanárt.­ A megyei tanácstagoknak Biczó György tanácselnök adta át a megbízólevelet. * A tanácsülés után meg­tartotta első ülését a vég­rehajtó bizottság. Kinevez­te a kerületi hivatalok el­nökhelyetteseit. I. kerület: Markos Károly. II. kerület: dr. Böde István. I­. kerü­let: Juhász Imréné dr. Pénteken délet­t Gulyás János megnyitó szavaival megkezdődött az újjáválasz­tott városi tanács alakuló ülése Csongrádon. Az elnök­ségben foglalt helyet dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Han­tos Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Góg Mi­hály, a városi pártbizott­ság titkára, Szabó Gábor­­né, a Hazafias Népfront megyei alelnöke, Rév Ist­ván, Csongrád országgyűlé­si képviselője is. Az április 25-i választá­sok helyi­ eredményét Pár­kányi István, a csongrádi választási elnökség elnöke ismertette, aki egyben kö­szöntötte az új tanácstago­kat és sok sikert kívánt munkájukhoz. A tanács megalakította az ügyrendi bizottságot, amelynek elnöke Váradi István, tagjai: László Ist­ván, Gyóni Sándor, Elekes Gézáné és Varga István. Az ügyrendi bizottság fel­adata lesz, hogy a tanács, szervezeti és működési sza­bályzatát október 1-ig ki­dolgozza. Ezt követően Lovas Ist­ván, a Hazafias Népfront városi elnöke, illetve Tóth Ignác, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja javaslatára a tanács jóvá­hagyta, hogy a vb tizenegy tagú legyen, majd nyílt szavazással megválasztotta a ti­sztségviselőket. Tanács­elnökké választották dr. Varga Józsefet, tanácselnök - helyettessé Nagy Imrét A végrehajtó bizottság: dr. Alács Sándor, Balogh Lász­ló, ifj. Brinza János, Gál Lajosné, Góg Mihály, Hajdú Dezső, Justin Sándor, Lovas I­stván, Nagy Imre, Pintér István, dr. Varga József, A tanács a megyei tanács vb Csongrád Tanácselnök: dr. Var­ga József, tanácselnök­helyettes: Nagy Imre. A vb: dr. Alács Sándor, Balogh László, ifj. Brinza János, Gál Lajosné, Góg Mihály, Hajdú Dezső, Justin Sándor, Lovas István, Nagy Imre, Pintér Ist­ván, dr. Varga József. Vb-titkár: dr. Alács Sándor. jelölését elfogadva a vb tit­kárává dr. Alács Sándort nevezte ki. • A vb-tagok eskütétele után a tanács megválasztot­ta bizottságait, amelyek mindaddig ideiglenesen mű­ködnek majd, amíg az ügy­rendi bizottság el nem ké­szíti a tanács működési szabályzatát. Városépítési és városfej­lesztési bizottság elnöke: Tóth Ignác, tagjai: Sági Fe­renc, Kis Béla, Körösi Lász­ló és Fássy István. Kulturális és szociális bi­zottság elnöke: Huszár Jó­zsef, tagjai: dr. Varga Jó­zsef orvos, Szegeded Ferenc­­­né, dr. Sándor Antalné, Gál László. Megalakult ezután a má­sik állandó bizottság is; a számvizsgáló bizottság el­nöke dr. Máthé Ferenc; tag­jai: Nagyistók József, Gál Lajosné, Kálmán János és Dávid János lettek. Ezt követően Hantos Mi­hály köszöntötte Csongrád új tanácsát, felhívta figyel­müket a tanácsok nagyobb önállóságából adódóan rá­juk háruló nagyobb felada­tokra. A szakigazgatási szervek vezetőiről szóló tájékozta­tás után került sor a megyei tanácstagok jelölésére és megválasztására, akiknek személyére Szabó Gáborné tett javaslatot s egyben kö­szöntötte a tanácsot a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége nevében. A csong­rádi tanács titkos szavazás­sal Balogh Lászlót, Molnár Józsefet, Lovas Istvánt és dr. Máthé Ferencet válasz­totta megyei tanácstagnak tagjai sorából. Ezután Góg Mihály emel­kedett szólásra, aki a me­gyei és a városi pártbizott­ság nevében köszöntötte a tanács tagjait és a tisztség­viselőket, s hangsúlyozta, hogy a párt politikájához híven, a nép érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket. Az ünnepélyes alakuló ülés végén Párkányi István adta át a megbízóleveleket az újonnan megválasztott megyei tanácstagoknak. PETRI FERENC SZOMBAT, UZL MÁJUS . Algyő A több mint 5400 lakosú Algyő nagyközség újjáválasz­tott tanácsa pénteken délután tartotta ünnepi alakuló ülé­sét. Boldizsár Ferenc korelnök, tanácstag nyitotta meg a tanácsülést, amelyen részt vett Gruber János, a szegedi járási pártbizottság titkára és dr. Ábrahám Antal, a járási hivatal megbízott­ elnöke is. Ezután került sor — a Hazafias Népfront bizottsá­gának előterjesztésére —, a tanács tisztségviselőinek, a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztására és a vb­­titkárának kinevezésére. Tanácselnökké választották Vörös Lajost, tanácselnökhelyettessé Oláh Sándort — társadal­mi tisztségként látja el e feladatát­­—, a vb további tag­jaivá választották Csüllögh Sándornét, Farkas Vilmost, Karsai Lászlónét, Kecskeméti Balázst, Patonai Jánost és Szarka Imrét. A nagyközségi tanács — egyetértve a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának jelölésével — a végrehajtó bizottság titkárává dr. Szögi Zoltánt nevezte ki. A tanács ezután jelölte, majd­ titkos szavazással meg­választotta megyei tanácstagnak dr. Kutiván Rezsőt, aki már előzőleg is Algyöt képviselte a megyei tanács­ban. Közéletünk demokratizálódása írta. dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a szocializmus magasabb szinten való folytatása feltételezi, sőt szükséges­sé is teszi a szocialista demokrácia széle­sítését, a lakosság fokozott bevonását a szocialista építői munkába. Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi beszámolójában megfogalmazódott a kö­vetelmény : „arra kell törekedni, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervek munkájá­ban". Ennek megvalósítása során el kell érnünk, hogy a társadalom minél több tagja érezze: nemcsak joga, de — társa­dalmi igényen alapuló — kötelessége is bekapcsolódnia, képzettségéből,­ rátermett­ségéből, hivatásából eredő adottságainak megfelelően, a közügyek intézésébe. Önként vetődik fel a kérdés, milyen ér­dekek fűződnek a közéleti tevékenység további kibontakoztatásához? A­ választ a legtömörebben talán abban, a lenini meg­állapításban találhatjuk meg, hogy „a szocialista állam ereje a tömegek tudatos­ságában rejlik". Márpedig az aktív köz­életi tevékenység feltételezi a dolgozók tudatosságát, azt, hogy akarnak és tud­nak is véleményt alkotni szocialista építésünk napi kérdéseiről, csakúgy, mint fejlődésünk távlatairól. Ilyen értelemben továbblépésünknek valóban kulcskérdése egész társadalmi életünknek demokratizá­lása. Milyen előnyöket várhatunk konkrétan a lakosság még aktívabb közéleti tevé­kenységétől ? Mindenekelőtt azt, hogy kiszélesedik az emberek látóköre, megértése és termi­­akarása, erősödik a közügyeikért való fe­lelősségérzet, s hogy mind többen kerül­nek közelebb értelmileg és érzelmileg a szocializmushoz Nyilvánvaló, hogy aki részt vesz a döntésekben, annak módjá­ban van látni és mérlegelni, mire van le­hetőség, eszköz és mire nincs, jobban magáénak érzi azokat, szívesebben nép­szerűsíti őket és vesz részt végrehajtásuk megszervezésében, ellenőrzésében. A pél­dák ezreit szolgáltatják ehhez a választók érdekében közmegelégedésre tevékenyke­dő tanácstagok, a tanácsi bizottságok ak­tívái, a városokban a sok ezer lakóbizott­­sági tag, a város- és községfej­lesztésben kitűnt társadalmi munkások. A pezsgő közéleti tevékenység biztosí­t­­hatja, hogy felszínre kerüljenek a társa­dalom valamennyi rétegének az érdekei. A több szem többet lát elve alapján a lakosság mind nagyobb számban történő bekapcsolódása az állami, a tanácsi mun­kába fontos tényezője a hibák, a megle­vő és a fejlődés során keletkező új ellent­mondások feltárásának és leküzdésének. Az aktív közéleti tevékenység a legbiz­tosabb ellenszere annak, hogy a nagyobb hatáskörrel és önállósággal felruházott helyi vezetők esetleg visszaéljenek a rá­juk bízott hatalommal, de fontos eszköze a társadalmi életünkben még megtalál­ható tisztességtelen haszonszerzés, a kö­zösség kárára folytatott ügyeskedés, spe­kuláció elleni harcnak is. Közéletünk to­vábbi demokratizálódásának igényét hangsúlyozva, arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy itt folyamatról van szó: a gazdasági reform főképpen az üzemi de­mokráciát, a szövetkezetek önállóságának növelése a szövetkezeti demokráciát széle­sítette, most pedig az államélet demokra­tizmusának a fejlesztése van soron. UuiinflHtan mondhatjuk, rendelke­ nyÜyYUIŰN­­zünk a közéleti demok­rácia továbbfejlesztésének minden feltéte­lével. A legfontosabb tényező, hogy a párt és a kormányzat politikája a lakos­ság egészének az egyetértésével találko­zik. Joggal állapította meg a X. kong­resszus, hogy pártunk politikája a dolgo­zók millióinak támogatását élvezi, a párt és az állam mindennapi munkáját önkén­tes társadalmi aktivisták százezrei segí­tik, és ezzel alkotó módon­ járulnak hoz­zá nagy társadalmi feladataink megvaló­sításához. Megvannak a demokratikus in­tézmények is, amelyek keretében az ál­lampolgárok bekapcsolódhatnak a köz­ügyek intézésébe, noha mindig van mód ezek bővítésére, tökéletesítésére is. A közéleti tevékenységnek számos terü­lete van, átfogja társadalmi-politikai rendszerünk egészét. Kiemelkedő jelentő­ségű mégis az állami szervek, ezek kö­zül is a tanácsok munkájában való rész­vétel, mivel a legközelebb vannak a la­kossághoz. Ehhez is mind jobbak a felté­telek. Úgy gondolo­m­, elég, ha ezzel kap­csolatban most csupán két tényre utalok: a választójogi törvény módosítására és az új tanácstörvény megalkotására. A tanácsok tevékenységének fejlesztése, amely az új tanácstörvényben testesült meg, biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság még tevékenyebben vegyen részt a tanácsi testületek és a hivatali szervezet munkájában. A tanácsokat nép­képviseleti-önkormányzati jellegük, de a törvényben meghatározott teljes szerep­körük szinte predesztinálja­­ arra, hogy a helyi közéleti tevékenység fórumai, szer­vezői legyenek, önállóságuk, hatáskörük növelése, a demokrácia intézményeinek szélesítése, a tanácstestület jogkörének bővülése, a tanácsi bizottságok és a ta­nácstagok szerepének erősítése még­ alkal­masabbá teszi őket erre. Ifiilinbenn jelentősek ebből a szem- ItUiUllUilull pontból a tanácstörvény­nek azok a rendelkezései, amelyek a he­lyi városi, községi tanácsok gazdasági ön­állóságát fejlesztik, hatáskörét növelik. .A közéleti tevékenység kibontakozásának to­­vábbi ösztönzője leh­et, hogy az új tanács­­törvény a tanácsok és a nem tanácsi szervek viszonyát az­ igazgatási-felügyeleti kapcsolatok mellett a gazdasági területre is kiterjesztette, és súlypontját az érdek­­azonosságon alapuló, kölcsönösen előnyös együttműködésre helyezte. Nagymértékben megnő ezzel a tanácsok felelőssége, és figyelmük várhatóan még jobban terüle­tük egész fejlődése, a lakossági igények sokoldalú kielégítése felé­ fordul. A tanácsok akkor járnak el helyesen, ha szélesítik a közéletben tevékenyen és rendszeresen részt vevők körét. Az embe­rek többsége ugyanis nem önmagától, ki­zárólag saját elhatározásából vesz részt a közügyek intézésében, hanem­ hívást, ösz­tönzést, bátorítást vár. Különösen vonat­kozik ez a nőkre és a fiatalokra, társa­dalmunknak arra a két fontos rétegére. Mindenekelőtt a fiatalokkal szemben van nagyobb türelemre, segítőkészségre szük­ség, amíg megszerzik a kellő jártasságot, készséget a közéleti tevékenységhez. Hiba volna ugyanakkor, ha a szocialista de­mokrácia szélesítését, a közéleti aktivitás növelését bárki is egyszerű mennyiségi feladatnak, a részvevők száma és köre bő­vítésének fogná fel. Ez nagyon fontos, de nem kevésbé az az igény, hogy minőségi változást érjünk el közéletünk demokra­tizálódásában, annak tartalmát, módszere­it és hatékonyságát­­illetően is. A közéleti tevékenységet az serkenti legjobban, ha a tanácsok és a tanácsi ve­zetőik valóban igényt tartanak a lakosság beleszólására, jobban figyelembe veszik véleményüket, észrevételeiket, javaslatai­kat. A közéleti munkásokból azonban csak akkor várhatnak a tanácsok valóban hasznos tevékenységet, ha megfelelően tá­jékoztatják őket, ha megadják számukra azokat az ismereteket, amelyek nélkül nem képesek felelősséggel, akár a kényes kérdésekről is, véleményt nyilvánítani, és a többi állampolgárt tájékoztatni, őket a feladatok végrehajtására megnyerni. Kelfin ügyeimet érdemel a munká­­nkiUN­ ban kitűnt és a közösségért ön­zetlenül dolgozó tanácstagok, bizottsági tagok, aktívak, társadalmi munkában­­ ki­tűntek fokozottabb megbecsülése. Ne fu­karkodjunk azok elismerésével, népszerű­sítésével, akik szabad idejük egy részét a többi ember, a közösség ügyeivel való foglalkozásra fordítják. Sok lehetőség nyílik erre, s az a tapasztalat, hogy taná­csaink többsége mind szélesebb körben él is velük. A legnagyobb megbecsülés azon­ban az, ha meghallgatjuk és a lehetősé­gekhez­ mérten megvalósítjuk javaslatai­kat, további megbízatásokat adunk szá­mukra,­­ így érnek a szándékok újból és újból cselekvéssé, s így válik az élő, fejlődő szocialista demokrácia a közösség gyara­podásának kifogyhatatlan forrásává. Díszkürtök készülnek Vadászati Viágkiálításra A Vadászati Világkiállí­tásra sok vendéget, szakem­bert várnak Budapestre, forgalomra felkészült Kozmosz Hangszerkészítő - Javító Ktsz is. Szép kivite­lű vadászkü­rtöket, mintalű emlékkürtöket készít. Ké­pünkön: az erdei­ hivogali hívó és jelzőkürtök minő­ségvizsgálata. (MTI Fotó : Benkő Imre.) ....НИМИ» 3

Next