Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Mai számunk tartalmából: A LIBANONI KP KÜLDÖTTSÉGE HAZÁNKBAN TITO ELNÖK BESZÉDE JUGOSZLÁVIA PROBLÉMÁIRÓL ERICH HONECKER, AZ NSZEP KB ELSŐ TITKÁRA ÖRS A RÓNASAGON SPORTOLDAL Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága hétfőn dr. Ágoston József elvtársnak, a megyei pártbizottság titká­rának elnökletével Szegeden, a városi pártbizottság szék­házában rendes ülést tartott. A pártbizottság — Rózsa István elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján — először személyi kérdésekben döntött. Ezt követően Győri Imre elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta a pártbizottságot az MSZMP Központi­ Bizottsága április 29-i ülésének határozata alapján az or­szággyűlési képviselői és tanácstagválasztás politikai ta­pasztalatairól. A megyei pártbizottság a beszámolót tudomásul vet­te, egyben elismerését és köszönetét fejezte ki az ápri­lis 25-i választások előkészítésében és lebonyolításában részt vett tízezreknek, a párt és a Hazafias Népfront szer­veinek, a tanácsoknak, a tömegszervezeteknek, és tömeg­­mozgalmaknak, a párttagoknak és pártonkívülieknek, mindazoknak, akik lelkes, áldozatos­ és felelősségteljes munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez.' Alakuló tanácsülések Mórahalmen, Sándorfalván, Szőregen­­ Hétfőn megyénk több köz­ségében tartotta meg első, alakuló ülését a helyi ta­nács. Mór­a­halmon a 41 tagú nagyközségi tanács ülé­sét Széll Áron korelnök nyi­totta meg, melyen részt vett Hantos Mihály, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is. A tanács megválasztotta tisztségviselőit, kinevezte a vb titkárát és kilenctagú végrehajtó bizottságot vá­lasztott. Tagjai: Murányi György tanácselnök, Dobó Szilveszter tanácselnök-he­lyettes, Dohány Lászlóné dr. vb-titkár, dr. Rózsa Jó­zsef, Kopasz Szilveszter, Masa Gézáné, Szűcs Imre, Bibók Istvánné, Huszta Gé­za. A sándorfalvi nagyközségi tanács délelőtt, míg a s­z­ő­r­e­g­i nagyközsé­gi tanács délután tartotta alakuló ülését, melyen dr. Bozó Sándor vett részt, a megyei tanács végrehajtó bizottsága képviseletében. A sándorfalvi nagyközségi ta­nács vb tagjai: dr. Ócsai József tanácselnök, Király József tan­á­cs­el­nök - helyet­tes, Bálint Sándorné vb-tit­­kár, Sáska István, Pataki Ferenc, Darázs József, ifj. Kothencz Sándor, Vízvári Pálné és Kováts Pál. A szőregi nagyközségi tanács a következőket választotta a végrehajtó bizottságba: Ban­da Menyhért tanácselnök, Bálint Pál­­ tanácselnök-he­lyettes, dr. Veres József­ne vb-titkár, Csányi Sándor, Lévai Jánosné, Kocsis Szil­veszter, Balázs Imre. A három nagyközség ta­nácsa alakuló ülésén megyei tanácstagot is jelölt és vá­lasztott. Mórahalmát Mus­có Jenő főgyógyszerész, Sán­­dorfalvát Kiss Rozália böl­csődevezető, Szöveget Kocsis Szilveszter községi csúcstit­kár képviseli a megyei ta­nácsban. Hétfőn Felgyőn, Tömör­kényen, Csanyteleken, Bok­roson, Magyartésen, Csere­­bökényben és Nagytőkén, to­vábbá Pitvaroson, Nagy­éren, Csanádalbertin, Ambrózfal­­ván, Csanád­palotán és Kö­­vegyen, Deszken, Zákány­széken alakult meg a helyi tanács, egyben sor került a megyei tanácstag jelölésére, választására is. Sövényháza, Baks és Pusztaszer hétfőn már második ülését tartotta, melynek napirendjén az elő­ző, alakuló tanácsülésen me­gyei tanácstagnak jelölt sze­mély megválasztása szere­pelt. Vasárnap Szegedre látoga­tott az Országos Béketanács vendégeként Magyarorszá­gon tartózkodó csehszlovák béketanács delegációja. A Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának szék­házába a déli órákban ér­keztek a vendégek: Vaclav Vysohlid, a csehszlovák bé­ketanács vezető titkára, dr. Ota Kriegel, a Cseh-Morva Béketanács elnökhelyettese, dr. Stefan Rais, a Szlovák Béketanács vezető titkára. A delegációt elkísérte Terényi István, az Országos Béketa­nács alelnöke is. Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke üd­vözölte a delegáció tagjait, majd Hofgesang Péter sze­gedi népfronttitkár tartott tájékoztatót Szeged társadal­mi, gazdasági és kulturális helyzetéről. A baráti eszme­cserén megjelent Gyárfás Mihály, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Szabó G. László, a városi pártbizott­ság osztályvezetője, E. Szi­lágyi Júlia, a népfront me­gyei alelnöke, Molnár Sán­dor, a népfront mb. megyei titkára, Radnai Ferencné, a népfront munkatársa. Jelen voltak a baráti beszélgetésen az Országos Béketanács me­gyei tagjai: dr. Kedvessy György professzor, a nép­front szegedi elnöke, Lacsán Mihályné, a népfront szege­di alelnöke, dr. Keresztes Franciska, a deszki szana­tórium főorvosa. A békéről, a közös harcra beszélgettek a vendégek és házigazdák, majd közösen megkoszorúzták a Tisza-par­­ti lidicei emlékművet. A délutáni órákban a ven­dégek megtekintették Sze­gedet, ellátogattak a Tartár városi új iskolába, aho Kirschner József igazgató dr. Mészáros Rezsőné úttö­rőcsapat-vezető és úttörői köszöntötték a csehszlovák delegáció tagjait. Városnéző körútjuk során megtekintet­ték a szegedi múzeum kiál­lításait is. A csehszlovák vendégek a késő délutáni órákban utaztak vissza Bu­dapestre. A csehszlovák béketanács delegációja Szegeden A Francia KP küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására héfőn Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége Gustave Ansart, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A kül­döttség gazdaságpolitikai kérdéseket tanulmányoz ha­zánkban. A küldöttséget fo­gadta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Május elsejei A dolgozók országszerte felvonulásokkal, majálisok­kal ünnepelték meg a­ mun­kásosztály nagy seregszemlé­jét, a május 1-ét. Százezrek felvonulása a fővárosban A 27. szabad május elsejét Budapesten is színpompás felvonulás tette emlékezetes­sé. Tíz óra előtt valamivel népesült be a díszemelvény; ott volt Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával az élen pártunk, államunk számos vezető személyisége. A felvonulás pontban tíz órakor harsonajelre kezdő­dött, és csaknem egy óra volt, amikor véget ért a fő­város mintegy negyedmillió dolgozójának felvonulása. Ekkor a teret 2600 sportoló népesítette be, hogy kiraj­zolják a tér betonjára: ,,Vi­lág proletárjai, egyesülje­tek". Kádár János nyilatkozata Kádár János a budapesti dolgozók május 1-i fel­­­­von­ulásáról a következő nyilatkozatot adta a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak: ............. — A nemzetközi munkásosztály e nagy ünne­pén, május elsején szívből köszöntöm a felvonulás résztvevőit, hazánk munkásságát, parasztságát, ér­telmiségét, a szocializmust építő magyar népet. Ki­csit hűvös az idő, de ennek ellenére ezen a buda­pesti felvonuláson is érződik a lelkesedés, a magabiz­tosság, az őszinte ünneplés. Erre szerintem van is okunk és alapunk, mert a múlt­­vasárnapi választás nagyszerű politikai eredménye, népünk kiállása a párt, a Hazafias Népfront szocialista programja mel­lett valójában befejezése egy csaknem másfél éves nagy politikai kampánynak. Ez a pártkongresszus elő­készítésével kezdődött és befejeződött a választással, vagy úgy is mondhatom, ezzel a május elsejei ünnep­séggel. Összes eredményeink biztatóak, és biztos ala­pot adnak a további munkához. Önbizalommal és nyugodtan tekinthetünk előre, abban a tudatban, hogy szocialista céljainkat, az ideieket és a követ­kező évekét is, megvalósítjuk.­­ A felvonulás ugyanakkor ékes bizonyítéka an­nak, hogy ezen a napon, amelyen az egész világon megünneplik május elsejét, a népek kórusában ott hangzik a magyar nép szava is. E napon dolgozó népünk köszönti a Szovjetuniót, a szocializmust épí­tő népeket, a kapitalista országokban harcoló mun­kásosztályt, a nemzeti függetlenségért küzdő vietna­mi, kambodzsai, laoszi és arab népeket, s mindazt a többi népet, amely a szabadságért harcol. Ez a felvo­nulás is jól érzékelteti jelszavaiban, felirataiban a nálunk kialakult egységet, s azt, hogy saját céljain­kat, saját boldogulásunkat összeötvözzük a haladás nemzetközi ügyével. Népünk mondja is, s ténylege­sen gyakorolja is az internacionalizmust és a haza­­fiságot. Ez a május elseje — hála a hírközlő szer­veknek, már külföldön is látják, nézik a felvonulást — újból bizonyítja, hogy népünk a szocializmus, a haladás, a nemzetek függetlensége és a béke ügye mellett áll. Megismétlem üdvözletemet és jókíván­ságaimat dolgozó népünknek. Egyben megköszönöm önöknek, a sajtó, a rádió és a televízió munkatár­sainak is fáradságos munkájukat, amivel nagyon segítik harcunkat, s minden jót kívánok május el­seje alkalmából. Péter János: Épülő új társadalmunk minden eddiginél emberségesebb lesz Nagygyűlés a megyeszékhelyen .Szeged ünnepelt! A szo­morkás kora reggeli órák el­lenére megteltek — mond­hatni — már hajnalban az utcák. Ezrek-tízezrek igye­keztek munkahelyeikre, hogy csoportosan , vonuljanak fel a hagyományos Széchenyi té­ri május elsejei nagygyűlés­re. A gyárak, az­­ üzemek, i­­­tsz-ek, az intézmények­­ dol­gozóinak zászlós, léggömbös virágcsokros vonulása szín­pompás látványt nyújtott. A kitüntetett üzemek , transz­parensei pedig fennen hir­dették a jól végzett munka eredményeit és elismerését Messze volt még a nagy­gyűlés kezdetének időpont­ja, amikorra már hatvanezer ember sorakozott fel példás rendben a tavaszi, zöldbel pompázó platánok alatt. Az emelvénnyel szemben hatal­mas felirat hirdette: „Élen a negyedik ötéves terv meg­valósításáért’’. Közvetlenül a tribün előtt sorakoztak a MÁV Kiváló Csomópont dol­gozói, és a Kongresszusi ok­levelet, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzász­­la­ját. a Szocialista Munka Vállalata kitüntetést nyert Szegedi Konzervgyár kollek­­tívája. A meghívottak néhány perccel tíz óra előtt foglal­ták el, helyüket a már nap­fényben úszó emelvényen ott volt. Gyón Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Márta Ferenc, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektora, az MSZMF Központi­ Bizottságának tag­­jai, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, és számosan a megyei és vá­rosi tanács, valamint sokan az állami és társadalmi szer­vek vezetői közül. A május elsejei nagygyű­­lést Juhász József, az SZMT vezető titkára nyitotta meg Utalt arra: a felszabadulást követő 27. május 1-én is azért jöttünk össze, hogy hitet tegyünk a párt politi­kája mellett, és annak cél­jaiért eredményesen mun­kálkodjunk, ma­jd Péter Já­nost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az ügyintéző kormány külügy­miniszterét­­üdvözölte, és kérte fel ünnepi beszédének megtartására. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka mindenekelőtt az MSZMP Központi Bizottsá­gának, és­ személy­­ szerint Kádár Jánosnak, az MSZMP M KB első titkárának, Fock Jenőnek, az ügyintéző kor­mány miniszterelnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának üdvözletét tol­mácsolta, majd arról beszélt, hogy a tavasz e szép ünne­pét a munkásszolidaritás, a munka, a dolgozók ünnepe­ként tiszteljük, ám a május­­elseje az ember ünnepe is, azé az emberé, aki ma tu­datosan alakít egy új tár­sadalmi rendet, tudatosan épít egy olyan új világot, amely minden eddiginél emberségesebb lesz. Ebben a világban a munka lép elő igazi értékmérővé, és idézte Juhász Gyulát, aki a temp­lomhoz hasonlította egykor a Munkásotthont, mint a ha­ladó gondolat szülőházát. Külügyminiszterünk szólt arról is, hogy a szervezett munkásosztály az egykori polgárság tavaszünnepét ho­­■­gyan változtatta át, hogyan töltötte meg új tartalom­mal, s ez a tartalom hogyan nyert nemzetközi, hazai, sőt helyi, szegedi tartalmat. A nemzetközi helyzetet érintve szólt a ma egyik leg­fontosabb kérdéséről, a béke védelméről és megszi­lárdításáról. Kijelentette: annak, hogy Európában a I. világháború után békés ál­lapotok uralkodnak, a Szov­jetunió politikai hatalma és gazdasági potenciálja a zálo­ga. Népünk élete is azért ilyen nyugodt — problémá­ink ellenére —, mert testvé­ri, baráti kapcsolataink a Szovjetunióval megbontha­­tatlanok.­­ A továbbiakban hazánk politikai vezetését elemezte, és hangsúlyozta: aki ma ve­zet, az együtt él a néppel, és a nép érdekeit szolgálja, és utalt az utóbbi hetek nagy belpolitikai eseményeire, amelyek bizonyították: a nép elfogadja a párt, a kormány politikáját, és en­nek valóraváltásáért kész dolgozni. Péter János végül utalt Szegednek az utóbbi évek­ben bekövetkezett fejlődésé­re, újonnan kialakult új profiljára, melyet döntően meghatároz bányászváros jel­lege, és az, hogy a biológiai tudományok centrumává lesz. Az ünnepi nagygyűlés Ju­hász József zárszavával ért véget. E szép tavaszi napon Sze­ged népe késő estig a kü­lönféle rendezvényeken ki­tűnően szórakozott. A szegedi nagygyűlés szónoka, Péter János. Mellette: Győri Imre 28. évfolyam, 103. szám 1971. MÁJUS 4. KEDD Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR

Next