Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Anvar Szadat: Egyiptom nem járulhat hozzá a Sínai-félsziget demilitarizálásához Felmentették tisztségéből Ali Szabrit, az EAK alelnökét Szombaton Kairó Heluan nevű munkáselővárosában tömeggyűlésen emlékeztek meg május elsejéről. Az ünnep­ségen jelen volt Anvar Szadat egyiptomi elnök is, aki az egybegyűltek előtt beszédet mondott. Az elnök hangoztatta, hogy Egyiptom semmilyen for­mában nem járul hozzá a Sinai-félsziget izraeli megszál­lásának fenntartásához, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Szuezi-csatorna megnyitása esetén az egyiptomi csapatok átkeljenek a csatornán. Szadat kijelentette, hogy Egyip­tom elutasítja a Sinai-félsziget teljes demilitarizálását, de ahhoz hajlandó hozzájárulni, hogy az izraeli—egyiptomi határ két oldalán demilitarizált övezetet hozzanak létre. Az elnök aláhúzta, hogy Kairó nem hajlandó tárgyal­ni Sharm-el-Sheik izraeli megszállásának fenntartásáról. A döntés alapja: nézeteltérés Anvar Szadat egyiptomi elnök, élve az alkotmány­ban biztosított jogával, vasárnap este elmozdította tisztsé­géből Ali Szabrit, az EAK egyik alelnökét. Az intézke­dés a hivatalos közel-keleti hírügynökség néhány soros közleményéből vált ismeretessé. A hír nem érte teljesen váratlanul a közel-keleti po­litikai megfigyelőket. "Az utóbbi napokban ugyanis Kai­róban már híresztelések terjedtek el arról, hogy Szadat elnök és alelnöke között nézeteltérések keletkeztek a Szí­riával és Líbiával megkötött államszövetség kérdésében. Szabri elmozdítása az alelnöki tisztségből felveti azt a kérdést is, vajon a befolyásos egyiptomi politikus meg­tarthatja-e másik fontos pozícióját, az Arab Szocialista Unió legfelső végrehajtó bizottságában, amelynek vezető­je ugyancsak Anvar Szadat elnök. Szabri felmentését követően alig néhány órával meg­indultak a találgatások az elmozdítás okait illetően. Az AFP francia hírügynökség Szadat elnök május 1-i beszé­déből próbál következtetéseket levonni. Ebben az elnök hevesen támadta az Arab Szocialista Unió egységét ve­szélyeztető „ultra”-szárnyat, azokat a személyeket és cso­portokat, amelyek „gyámkodni akarnak a nép felett". Az amerikai hírügynökségek viszont egybehangzóan megkísérlik összefüggésbe hozni az egyiptomi politikus leváltását Rogers amerikai külügyminiszter ma kezdődő egyiptomi látogatásával. Ezt a feltételezést Jeruzsálemben fogadták a legnagyobb egyetértéssel. A kommentátorok arról sem feledkeznek meg, hogy Al Szabri és az ASZU-n belüli követőinek meglehetősen népes tábora az utóbbi hónapokban többször hevesen bí­rálták Heikalt, az Al Ahram című lap főszerkesztőjét, aki állást foglalt az Egyesült Államok „semlegesítése” mellett az arab—izraeli konfliktusban. Ali Szabri és követői ra­gaszkodtak ahhoz a nézetükhöz, amely szerint az Egyesült Államok a közel-keleti konfliktusban egyértelműen Izrael oldalán áll. Szabri politikai pályafutását elemezve a nyugati hír­­ügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a ma 51 esztendős­­ politikus azok közé a „szabad tisztek” közé tartozott, akik 1952-ben az elhunyt Nasszer elnökkel együtt döntő szere­pet játszottak az egyiptomi monarchia megdöntésében. Az 1956-os szuezi háborút követően Szabri az ENSZ-ben, ne­vezetesen a Biztonsági Tanács vitáiban képviselte az egyiptomi álláspontot. 1964—65-ben Egyiptom miniszter­­elnöke, később az Arab Szocialista Unió főtitkára is volt. Vasárnap este Szadat elnök egy másik rendeletével el-Safeit nevezi ki az arab köztársaságok szövetségének létrehozásáért felelős bizottság elnökévé. Az arab szempontok meggyőzőek Rogers amerikai külügyminiszter vasárnap­ este meg­érkezett Jordániába, ahol hétfőn reggel megkezdte tár­gyalásait Husszein királlyal és több jordániai politikus­sal. Rogers nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államoknak érdeke Jordánia biztonsága­ Az amerikai külügyminiszter Jordániából Libanonba, onnan pedig Egyiptomba utazik tovább. Ebből az alka­lomból az AFP francia hírügynökség kommentárja rámu­tat, hogy az arab országok erősödő együttes fellépése és közös érdekeik mind erőteljesebb kihangsúlyozása meg­győzőek lehetnek az Egyesült Államok számára. Az ame­rikai külügyminiszternek — írja a francia hírügynökség — útja végén. Izraelben meglehetősen határozottan kell kifejtenie abbeli álláspontját, hogy a közel-keleti problé­ma megoldása az izraeliek jobb belátásra való bírásával képzelhető csupán el. Kérdés, hogy Rogers meg tudja-e győzni az izreli vezetőket­­ a realitások elfogadásának szükségességéről. Mindenesetre, ezen múlik közel-keleti útjának a sikere —fejeződik be az AFP elemzése. 2 Erich Honecker az NSZEP KB új első titkára Walter Ulbrichtot saját kérésére felmentették Az­ NSZEP Központi Bi­zottsága május 3-án tartot­ta 16. ülését. A napirend első pontjá­val kapcsolatban Walter Ulbricht, a KB első titkára nyilatkozatot tett. Kérte a Központi Bizottságot, hogy idős korára való tekintettel mentsék fel az NSZEP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának tisztsége alól, hogy e tisztséget fiatalabb sze­mélyre ruházhassák. A Központi Bizottság egy­hangúlag­­jóváhagyta Walter Ulbricht nyilatkozatát és a Politikai Bizottság javasla­tára úgy döntött, hogy helyt ad kérésének. Walter Ulb­­richtot érdemeinek elisme­réséül az NSZEP elnökévé választották és továbbra is az NDK Államtanácsának elnöke marad. A Központi Bizottság az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkárává egy­hangúlag Erich Honeckert választotta meg. Willi Stoph, a Politikai­ Bizottság nevében egy Wal­ter Ulbrichthoz intézett­­ le­velet olvasott­­fel, amelyben a Központi Bizottság szívből jövő köszönetet mond neki a KB élén kifejtett több év­­t­edes tevékenységéért és a Politikai­­ Bizottság kollektí­vájában kifejtett tevékeny­ségéért a párt elnökeként, valamint az NDK Államta­nácsának elnökeként még hosszú , évekig jó egészséget és alkotóerőt kíván neki. A Központi Bizottság ez­után jóváhagyta a küszöbön­álló VIII. pártkongresszus napirendjét. e tisztség alól Romániába utazott Ilezér György és Komócsin Zoltán Aczél György és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Román­ Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására baráti látogatásra hétfőn este Bukarestbe utaztak. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Nagy Miklós, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője és Garai Róbert, a KB külügyi osztályá­nak helyettese vezetője búcsúztatta. Jelen volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. A Libanoni KP küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására április 37 és május 3 között látoga­tást­ tett Magyarországon a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége, Nicolas Laous­­nak, a párt főtitkárának ve­zetésével. A küldöttség tag­jai voltak: Karim Roueh, a Libanoni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, és Georges Batal, a Központi Bizottság tagja. A delegációt fogadta Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A Libanoni Kommu­nista Párt képviselői meg­beszélést folytattak Komó­csin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bi­zottság más képviselőivel. A küldöttség látogatást tett Veszprém megyében, ahol a pártmunka külön­böző területeit tanulmá­nyozta. Megtekintette a dol­gozók május 1-i felvonulá­sát és megismerkedett Bu­dapest nevezetességeivel. A Libanoni Kommunista Párt küldöttsége és a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt képviselői az elvtársi légkörben és a teljes nézet­­azonosság jegyében lezajlott megbeszéléseken kölcsönö­sen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, át­tekintették a nemzetközi po­litikai élet és a kommunista világmozgalom időszerű kér­déseit, megvizsgálták a két párt közötti kapcsolatok el­mélyítésének lehetőségeit. A Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége elismerését fe­jezte ki a­ szocialista építő­munka eredményei iránt, amelyeket a párt vezetésé­vel a magyar dolgozók elér­tek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának képviselői a ma­gyar kommunisták és a ma­gyar nép nevében szolidari­tásukról biztosították a li­banoni kommunistákat és a velük együtt küzdő más ha­ladó, hazafias erőket az iz­raeli agresszió és az impe­rialista összeesküvések el­len, a dolgozó nép érdekei­nek védelmében, valamint a demokratikus társadalmi ha­ladásért folytatott harcuk­ban. A koronaékszerek Magyarország nemzeti tulajdonát képezik Angol lapok az Egyesült Államok álláspontjának tarthatatlanságáról Az angol sajtóban a hét végén két érdekes cikk je­lent meg I. István király koronájának és a magyar nemzeti örökség részét kép­ző egyéb regiálióknak sorsá­ról. A Times című lap nagy cikkben foglalkozott a Ma­gyarország című hetilap leg­utóbbi cikkével, amely is­mertette a koronaékszerek viszontagságos sorsát és azt, hogy az Egyesült Államok kormánya jogtalanul tartja birtokában a nemzeti erek­lyéket. Az angol lap idézte az amerikai külügyminisztérium meg nem nevezett szóvivő­jét, aki szerint a magyar koronát „annak magyar őrei” adták át megőrzésre az Egyesült Államoknak a má­sodik világháború végén, s az amerikai kormány jelen­leg nem tervezi a korona visszajuttatását Magyaror­szágra. A Times ezzel kapcsolat­ban kérdést intézett A. J. P. Taylorhoz, az egyik leg­tekintélyesebb angol törté­nész­hez, aki azt felelte, hogy „a koronaékszerek Magyar­­ország nemzeti tulajdonát képezik és vissza kell ke­rülniük a magyar kormány­hoz. Ez egyetemesen elis­mert törvényes kormány. Ha Amerika háborúban áll­na Magyarországgal, vagy nem ismerte volna el a je­lenlegi kormányt, akkor len­ne valami jogcíme a visz­­szatartásra, így azonban az egész ügy meglehetősen botrányos" — mondotta Taylor. Vasárnap megszólalt az ügyben a baloldalisággal egyáltalán nem vádolható Sunday Express című angol lap egyik publicistája, még­pedig nem is akármilyen glosszában, hanem vezér­cikkben. A lap követelte, hogy Nixon elnök azonnal adja vissza a koronaékszere­ket a Magyar Népköztársa­ság kormányának. „Nem le­het kétséges, hogy a koro­na a magyar nép jogos tu­lajdona. Az amerikaiak mégis megtagadták vissza­juttatását, bár ez ügyben kérések áradata érkezett hozzájuk. S vajon miért? Lehetséges, hogy nincs ínyükre a magyar kormány színezete, de bele kell nyu­godniuk, hogy ez a kormány fenn fog maradni. Nixon elnöknek el kell rendelnie, hogy a koronát azonnal ad­ják vissza, különben orszá­gát közönséges lopás vádja ellen kell majd védenie” — állapítja meg a vezércikk­­író. Rendkívül komoly Jugoszlávia gazdasági és politikai helyzete Joszip Broz Tito, Jugo­szlávia köztársasági elnöke szombaton a horvátországi Labinban tartott május el­sejei központi nagygyűlé­sen beszédet mondott. Az el­nök beszédének nagy részét a JKSZ elnöksége ülésének szentelte. Többek között eré­lyes fellépést sürgetett nem­csak a torzulások, hanem a társadalom ellenségeivel szemben is. „A szocialista tár­sadalom társadalmi rendsze­rünk ellenségei számára nem lehet demokrácia — mondot­ta egyebek között. Elhatároz­tuk, hogy a leghatározottab­ban fellépünk azok ellen, akik zavart okoznak a nép körében, hazugságokat ter­jesztenek. A nehézségekből való kilábalás hosszabb időt vesz igénybe, de ehhez azon­nal hozzá kell fogni — mondotta, majd bejelentet­te: sor kerül személyi vál­tozásokra a szövetségi kor­mányban és másutt." Közzétették Jugoszláviá­ban a JKSZ-elnökség ápri­lis 28-a és 30-a között Brio­­ni-szigetén tartott kibőví­tett ülésének határozatait. Ez alkalommal tárgyalta meg az elnökség a jugoszlá­viai politikai és gazdasági helyzetet, valamint a JKSZ- ben kialakult viszonyokat. Elhatározták, hogy rövide­sen összehívják a JKSZ má­sodik, újabb konferenciáját. Dr. Tímár Mátyás hétfőn haza­­érkezett Franciaországból Tárgyalásaink őszinték, nyíltak és célratörőért voltak — mondotta nyilatkozatában Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se hétfőn hazaérkezett né­­hány napos franciaországi útjáról. A Ferihegyi repülő­téren Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter és Marjai József külügyminiszter-helyettes fo­gadta Franciaországi látogatá­sainak tapasztalatait össze­gezve dr. Timár Mátyás a következő nyilatkozatot ad­ta: — Valery Giscard d’Es­­taing gazdasági és pénzügy­miniszter meghívására utaz­tam Franciaországba, s tár­gyalásaim jórészét vele foly­tattam. Tárgyaltam Francois- Xavier Ortolival, az iparfej­lesztési és tudományos ku­tatások ügyeinek miniszte­rével és Andre Bettencourt tervezés- és területfejleszté­si miniszterrel. Alkalmam volt találkozni Jacques Cha­­ban-Delmas francia minisz­­terelnö­kkel. Hosszabb időt töltöttem a Gyáriparosok Szövetségében. Tárgyalá­saink őszinték, nyíltak, cél­ratörőése voltak. Az elmúlt években és főleg Fock elv­társ franciaországi látoga­tása óta bővültek a magyar —francia gazdasági kapcso­latok, de úgy látjuk,­ hogy­ még sok lehetőség van a kooperációk, az együttmű­ködés különböző­­ formáinak kibontakoztatására. A Ma­­gyarországról származó fran­cia áruvásárlások volumene kisebb, mint a magyar be­szerzéseké, ezért kerestük annak lehetőségeit, hogyan tudnák növelni vásárlásai­kat a francia cégek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a forgalom. Ezenkívül szó­­ba k került a harmadik piaco­kon való együttműködés: Dél-Amerikában, Észak-Af­­rikában és máshol is kínál­kozik ilyen lehetőség. Tár­gyalásainkon az egyik köz­ponti kérdésként merült fel, hogy a magyar mezőgazda­­sági és élelmiszeripari ter­mékek franciaországi bevi­telét erősen sújtják a­ Közös Piac rendelkezései, s vizs­gáltuk, milyen — mindkét fél számára előnyös — meg­oldásokat lehet találni ennek kiküszöbölésére, és arra, hogy hosszabb időre nagyobb stabilitást biztosítsunk a termékeink franciaországi exportjának. — Jacques Chaban-Del­­mas miniszterelnök és azok a miniszterek is, akikkel al­kalmam volt tárgyalni, nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar gazdaságirányítási rendszer és más kérdések, így például a szocialista de­mokratizmus kiszélesítése az új választójogi és tanácstör­vény iránt. — Megbeszéléseinkről em­lékeztetőt állítottunk össze, amely összefoglalja a legkö­zelebbi tennivalókat. Ezt az emlékeztetőt hazánk párizsi nagykövete útján eljuttatjuk Valery Giscard d’Estaing­­nak. Ez részben a kooperá-­­­ciókra vonatkozóan tartal­maz konkrétebben megha­tározott feladatokat: megje­löli, hogyan lehetne a közös piaci rendtartásokkal kap­csolatosan mindkét fél szá­mára kedvező megoldást ta­lálni. Szó van benne olyan kérdésekről, mint a tervező szervek munkájának koor­dinációja, elképzeléseink összehangolásának tartalmi és metodikai problémái. Felmerült az is, hogy cél­szerű lenne a mezőgazdasági miniszterek vagy helyette­seik találkozóját megszer­vezni. Ezek a most előttünk álló legfontosabb tenniva­lók, amelyek eredményei re­mélhetőleg egy éven belül már jelentkeznek — fejezte be nyilatkozatát dr. Timár Mátyás. Képünkön: Bonder József (balr­ól) üdvözli dr. Tímár Mátyást a Ferihegyi repülőtéren is cél: a műszaki kapcsolatok további kiszélesítése Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes Angliában Dr. Ajtai Miklós, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány.. elnökhelyettese, az Országos Műszaki­ Fejlesztési Bizottság elnöke vasárnap az angol kormány meghívására egyhetes hivatalos látogatásra Londonba ér­kezett. Kíséretében van dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Sebestyén János, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnökének általános helyet­tese. A vendégeket elkísérte Londonba D. S. L. Dodson budapesti brit nagykövet is. A londoni repülőtéren John Davies iparügyi csúcs­miniszter fogadta dr. Ajtai Miklóst és kíséretét. Ott volt dr. Házi Vencel, hazánk londoni nagykövete is. Dr. Ajtai Miklós az érkezés után rövid nyilatkozatot tett a sajtó munkatársainak. Elmondotta, hogy a korábbi brit kormány technológiai miniszterének budapesti láto­gatását viszonozza Angliában. „A látogatás hivatalos cél­ja a műszaki kapcsolatok fejlesztése. Ugyanakkor alka­lom nyílik arra is, hogy e kérdéseken túllépve, megtár­gyaljuk a két ország gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tu­dományos kapcsolatainak egészét. Jómagam azzal a hatá­rozott szándékkal érkeztem Angliába, hogy e kapcsolato­kat jelentősen szélesítsük. Kapcsolataink jók,­ korrektek és gyümölcsözőek, de még nagyon sok a ki nem használt lehetőség. Rajta leszünk, hogy ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását megkönnyítsük” — mondotta. * Dr. Ajtai Miklós hétfőn délelőtt Londonban megkezdte tárgyalásait John Davies iparügyi csúcsminiszterrel. KEDD, 1971. MÁJUS 4.

Next