Csongrád Megyei Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
Kísérleti űrruha a Szállát asztronautáin (Folytatás az 1. oldalról.) kilométer, Föld körüli keringési idő 89,7 perc, a pálya kipróbáltak egy nagy hajsíkjának az Egyenlítő síkja lásszögű vezérlő eszközt, val bezárt hajlásszöge 51,6 amely új műszer a Nap és f°k, a bolygók irányában való Az irányító központ szakpontos betájoláshoz. emberei megjegyezték, hogy A már említett pályamű- a Szaljut űrhajósai nagy dúsítás eredményeként a igyekezettel, pontosan és Szaljut új pályájának jel- nagy önbizalommal végzik lemzői a következők: legna- munkájukat. Közérzetük iragyóbb eltávolodása a Föld tűnő felületétől 282 kilométer. A Szaljut tudományos árlegkisebb eltávolodása 259 tomás folytatja repülését. 2 Repülőgép-eltérítés, diplomatarablás 12. , 1941 június EDDIG REPÜLŐGÉPRABLÁSOKRÓL esett szó, arról a bűncselekményfajtáról, amelyről nemrégiben azt írta a Newsweek című amerikai lap, hogy „csak látszólag új bűncselekményfajta, mert hiszen a közlekedési eszközök elrablása és eltérítése legalább olyan régi, mint maguk a közlekedési eszközök. Hiszen, ha az ember visszapillant a történelembe, nem egyszer találkozik egyszerű rablási szándékkal, vagy valamilyen politikai célzattal végrehajtott vonat-, hajó-, gépkocsi-, vagy akár lovaskocsi-eltérítéssel is.” De nemcsak a közlekedési eszközök eltérítésének, elrablásának van ilyen sokszázados múltja. Már a római történetírók is megemlítenek néhány olyan esetet, amikor gyaloghintót raboltak el, hogy a benne ülő gazdag patríciust megzsarolják, politikai céllal foglyul ejtették idegen ország megbízottját, küldöttét. Van tehát előtörténete a legutóbbi esztendőkben oly gyakran előforduló diplomatarablásoknak is. Bár 1961-ben Bécsben, a diplomáciai kapcsolatok és mentességek kérdéséről összehívott értekezleten az elfogadott szerződésszöveg első mondatában az áll, hogy „a világ népei ősi idők óta elismerik a diplomáciai képviselők jogállását” — ezzel az elismeréssel elég régen baj van. Elég például csak a Bibliát fellapozni és megkeresni ott Sámuel könyvének II. fejezetét, hogy a diplomáciai személyeket védő mentesség megsértésének egy elég régi esetével találkozzunk. Dávid király — a Biblia szerint — különmegbízottakat (azaz diplomáciai képviselőket) küldött Ammon király fiaihoz, hogy nyilvánítsák részvétüket a király elhunyta alkalmából. Az ammoniták azonban töprengeni kezdtek a velük addig ellenséges álláspontot elfoglaló Dávid „részvétnyilvánító küldöttségének” őszintesége fölött. A történet szerint az egyik királyfi azt kérdezte a többiektől, hogy vajon nem az volt-e Dávid célja, hogy megszemléltesse és kikémleltesse az ammoniták városát a tervbe vett támadás előtt? A Biblia ezután elmondja, hogy Hánon királyfi elfogatta Dávid diplomáciai megbízottait és az akkori szokásnak megfelelően alaposan megszégyenítette őket. Lenyírták a diplomaták szakállának felét, a másik felét azonban meghagyták, kettéhisították ruháikat és félig meztelenül, kissé megverve zavarták őket haza. NEM EGÉSZEN megalapozott állítás tehát csak az, hogy a diplomáciai képviselők védelme mindig tiszteletben tartott ősi szokás. Kétségtelen azonban, hogy nagyon régen történtek már kísérletek arra, hogy megvédelmezzék valamely ország idegen földön állomásozó és ott diplomáciai munkát végző képviselőit. Sőt, elmondható, még a második világháború legnehezebb pillanataiban is akadt olyan eset, amikor a diplomáciai mentesség védelmezte a külképviseletek bizonyos dolgozóit. Egyik legjellegzetesebb példája ennek az az 1941. június 22-től kezdődő tíznapos periódus, amikor is a Szovjetunió berlini nagykövetségének diplomáciai személyzete még német földön tartózkodott. Amikor a nácik 1941. június 22-én orvul rátámadtak a Szovjetunióra, a berlini szovjet diplomáciai képviselet épülete ostromállapotszerű viszonyok közé került. A házat különleges erős SS-őrség vette körül. Elvágták a nagykövetség összes telefonvonalait és különleges technikai eszközökkel megakadályozták még a szikra nélküli távíró és a rádió működését is. A követség technikai beosztású alkalmazottai közül több személyt néhány perccel a hajnali náci orvtámadás után elraboltak, közöttük szovjet állampolgárokat is, olyanokat, akiknek nem volt diplomáciai mentességük, például gépkocsivezetőket. A követségi épület szomszédságában levő kereskedelmi képviselet egyik alkalmazottját az utcán elfogták és megverték, majd elhurcolták. Ennek a tisztviselőnek nem volt diplomáciai mentessége. Magát a követség épületét és a diplomáciai beosztású tisztviselőket (valamint azokat, akiknek időben sikerült bemenekülniük az épületbe) bizonyos megkülönböztetéssel kezelték. Valentin Brezskov ismert szovjet publicista, aki abban az időben diplomataként dolgozott, a Szovjetunió berlini nagykövetségének ügyvivői tisztét töltötte be, később megírta, hogy ennek a különleges elbánásnak természetesen nem az volt a magyarázata, mintha a nácik egy pillanatig is tiszteletben tartottak volna valaminő nemzetközi megállapodást, hanem egyszerűen rájöttek, hogy a szovjet diplomaták mentességének megsértése azzal járhat, hogy a még Moszkvában tartózkodó német diplomáciai misszió tagjaival szemben eljárnak a szovjet szervek. Berezskovnak a tíz nap leteltével, amikor a szovjet diplomatákat a Balkán-félszigeten keresztül vezető útjukra elindították — semleges földön cserélték ki ugyanis a harcban álló országok diplomatáit — módjában volt a náci külügyminisztérium, aWilhelmstrasse egyik tisztviselőjével beszélgetni, és az elmondotta neki: „számukra csak az a fontos, hogy a moszkvai német misszió személyzete mielőbb hazaérjen”. EZ VOLT TEHÁT az oka annak, hogy miközben a Németországban levő szovjet állampolgárokat letartóztatták, bántalmazták, koncentrációs táborba hurcolták, a szovjet diplomaták testi épségét biztosították és lehetővé tették számukra az elutazást. (Következik: REVOLVERLÖVÉSEK STOCKHOLMBAN) Magas színvonalú a szocialista országok gazdasági fejlődése Koszigin választási beszéde Moszkvában Alekszej Koszigin szerdán Moszkvában, ahol az egyik választókerület képviselőjelöltje (az OSZSZSZK- ban vasárnap tartják a helyi választásokat) választási beszédet mondott. Beszédének tekintélyes részét nemzetközi kérdéseknek szentelte. Foglalkozott a kapitalista világ gazdasági problémáival, megállapította, hogy ezek a problémák nem érintik a szocialista országok gazdasági fejlődését, semmiben sem zavarják azt. Koszigin rámutatott: a szocialista országok és a KGST tagállamai gazdasági fejlődésükben olyan színvonalat értek el, amelynek alapján kollektív erőfeszítésekkel lehetőségük van gyorsan és hatékonyan megoldani a fontos gazdasági feladatok egész sorát Amint mondotta, a KGST-tagállamok most dolgoznak a szocialista integráció további erősítésének részletes programján. A külpolitikai kérdésekre térve Koszigin elsősorban az európai helyzetről beszélt Rámutatott, hogy az európai feszültség enyhülésében milyen jelentős szerepe van a Franciaországgal és néhány más országgal kialakult együttműködésnek. Az ilyenfajta eredmények kapcsán Koszigin megemlítette a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés pozitív hatását. Kiemelte azt a szovjet kezdeményezést, hogy csökkentsék az európai fegyveres erőket és fegyverzetet. A közel-keleti válságról szólva Koszigin kijelentette: a Szovjetunió, miközben segítséget nyújt az EAK-nak és más arab országoknak biztonságuk megszilárdításához, tevékeny erőfeszítéseket tesz arra, hogy a közel-keleti kérdést, az ismert határozatok szellemében, békésen oldják meg. oíz egyiptomi elnök látogatása katonai alakulatoknál Golda Meir újabb fegyverszállítmányt követel Washingtontól Anvar Szadat, egyiptomi köztársasági elnök kétnapos látogató körutat tett a Sziuezi-csatorna mentén húzódó frontvonal katonai egységeinél és beszédet intézett hozzájuk. Beszédében az elnök rámutatott: Egyiptom készt hathónapos tűzszünet életbeléptetését garantálni, ha a Szuezi-csatorna forgalma megindul, az egyiptomi csapatok átkelhetnek a csatorna túlsó oldalára, és e fél esztendő alatt Izrael kivonul a megszállt területekről. Ha a teljes kiürítés nem történik meg, akkor Egyiptomnak joga van fegyverrel kivívni területe felszabadítását. „Egyszázaléknyi remény van a békés megoldásra” — mondotta hallgatóságának Szadat. „Ez az, amiért még nem adtam ki a (tűz) parancsot" — mondotta az elnök. Beszédet mondott Golda Meir asszony, izraeli miniszterelnök is szerdán, az izraeli képviselőház ülésén. Újabb fegyverszállítmányokat követelt az Egyesült Államoktól, azt állítva, hogy a közel-keleti katonai egyensúly felborult, s hogy ezt az egyensúlyt az amerikai szállítmánynak helyre kell állítania. Anvar Szadat — képünkön balról — szemlét tart a frontvonalon: egy egyiptomi őrmester beszámolóját hallgatja Koreába érkezett a román párt- és kormányküldöttség A Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség kedden befejezte pekingi tárgyalásait. A kínai látogatásuk során a román vezetők megbeszéléseket folytattak Csou En-laj miniszterelnökkel és más kínai vezetőkkel. A küldöttséget fogadta Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Szerdán reggel a román párt- és kormányküldöttség Pekingiből különrepülőgépen hivatalos látogatásra Phenjanba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába utazott. A delegációt a phenjani repülőtéren Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta. A koreai és a román vezetők szerdán délután megkezdték megbeszéléseiket. A román párt- és kormánydelegáció útjának legközelebbi állomása a VDK lesz. élz események hátteréhez A pakisztáni menekültek és az indiai koleraveszély Már több, mint négy és fél millió kelet-pakisztáni menekült érkezett Indiába, abba az országba, amelyet saját, 530 milliós lakosságának ellátása is szinte megoldhatatlan feladatok elé állít. Csupán e menekülttömeg élelmezése — szerény számítások szerint is — csaknem kétmilliárd rúpiába (100 rúpia 250 Ft) kerül fél esztendő alatt, s akkor még semmi másról — ruházat, orvosi ellátás, hajlékkialakítás — nincs szó. A menekültek a Kelet-Pakisztánhoz legközelebb fekvő tízmilliós indiai nagyváros, Kalkutta felé veszik útjukat. Pedig ott máris szinte elviselhetetlen a túlzsúfoltság, mit tetéz az, hogy legalább egymillió ember a szó szoros értelmében az utcán él, ott is alszik. Bár az indiai hatóságok megkísérelték hermetikusan lezárni Kalkuttát, mégis — becslések szerint — legalább 100 ezer kelet-pakisztáni menekült jutott már a városba. Az indiai kormány most repülőgépek „bevetésével” kísérli meg a menekülttömegeknek az ország belsejébe való szállítását. A repülőgép természetesen kevés, a szállítás üteme vontatott, s a menekülteknek legalább háromnegyed részét egyszerűen a szántóföldekre irányították, ahol még sátorlap sincs a fejük fölött. Ellátásukat is „menet közben” szervezik, amennyiben a nagyon kevés rizs szétosztását ellátásnak lehet nevezni. Mégis, a legnagyobb nehézséget nem is ez jelenti, hanem az, hogy a Kelet-Pakisztánból beözönlő menekültek között terjed a kolera, s ezt a szörnyű betegséget a menekültek behurcolták már Kalkuttába is. S ha csak valamiféle csoda nem történik, a járvány terjedése belátható időn belül megállíthatatlannak tűnik. Nagy mennyiségű oltóanyagra, sok száz orvosra, jó néhány kórházra, több száz ezer egészségügyi szak- és segédszemélyzetre volna szükség, azonnal. Érthető tehát, ha az indiai kormány ezekben a napokban az egész világot segítségnyújtásra kéri fel, mindenekelőtt a nagyhatalmakat és az európai országokat. Ha a helyzet továbbra is a jelenlegihez hasonló ütemben romlik, India belső összeomlás előtt áll — mondotta szombati beszédében Indira Gandhi miniszterelnök-asszony. S ez nem túlzás, mert a menekültáradat minden közigazgatási, szervezési, és költségvetési mechanizmust, illetve keretet felborít. Másfél millió kelet-pakisztáni halt meg áprilisban, miközben a kormánycsapatok „helyreállították a rendet”. Tavaly ötmillió pakisztáni pusztult el a Bengáli-öböl partjai mentén végigsöprő ciklon és hurrikán miatt. Eddig a menekültek közül, az elmúlt négy-öt nap alatt legalább tízezren haltak meg kolerában. Nagyon gyors és összehangolt, világméretű — elsősorban egészségügyi — segély helyszínre juttatása révén még sok millió keletpakisztáni menekült, sőt indiai életét is meg lehet menteni. PERÉNYI ISTVÁN Szing indiai külügyminiszter, aki Moszkvában két napon át tárgyalt Gromiko külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól, és akit fogadott Koszigin szovjet kormányfő is, kedden befejezte látogatását és Bonnba utazott tovább. A külügyminiszter — aki több országot keres fel azért, hogy India segítséget kapjon a Kelet-Pakisztánból menekültek ellátásához és a kolerajárvány-veszély leküzdéséhez A látogatásáról kiadott közlemény egyebek között hangsúlyozza: „Szükséges, hogy Kelet-Pakisztánban haladéktalanul hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítanák a kelet-pakisztáni menekültáradat megszüntetését.” Ugyanakkor kívánatos, hogy további lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy Kelet-Pakisztánban helyreálljon a béke és megteremtődjék minden feltétel a menekülteknek otthonaikba való visszatérésére. Szem előtt tartva a helyzet komolyságát, a felek megállapodásra jutottak, hogy érintkezésben maradnak egymással és ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatására. Politikai gyilkosság Chilében Kedden Santiagoban, Chile fővárosában merénylők meggyilkolták Edmondo Perez Zujovic volt chilei kereszténydemokrata párti belügyminisztert. A gyilkosság országszerte hatalmas felháborodást keltett. Santiago tartományban kihirdették a rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Salvador Allende chilei köztársasági elnök kedd esti rádió- és tv-beszédében „Chile, a kormány és a nép ellen elkövetett bűntettnek” nevezte a volt miniszter meggyilkolását. CSÜTÖRTÖK, XSZL JÚNIUS 10.