Csongrád Megyei Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
A szegedi tanács vb is állást foglalt: Kedvezményes a bérleti díja a javítószolgáltató helyiségeknek Övezethatárokat alakítottak ki a megyeszékhelyen Szeged megyei város tanácsa végrehajtó bizottsága csütörtökön délelőtt tartott ülésen a többi között állást foglalt abban is, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérét — a rendelet a megyeszékhelyekre külön állapította meg a bérleménycsoportokba sorolt egyes helyiségek évi négyzetméterenkénti bérének mértékét — milyen elvek alkalmazásával állapíthatják meg megyei városunkban. Az illetékes minisztériumok egyetértésével a végrehajtó bizottság a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásait végző kisiparosok által bérelt állami tulajdonú helyiségeket az „E” bérleménycsoportba sorolta, s így az e kategóriában négyzetméterenként meghatározott mértékű bért állapítják meg. Ugyancsak az „E” bérleménycsoportra vonatkozó díjakat alkalmazzák szektorra való tekintet nélkül a szolgáltató tevékenységre szolgáló állami tulajdonú helyiségek bérének megállapításakor is. Emellett a megyeszékhelyen szektorra való tekintet nélkül, szintén az állami tulajdonú helyiségek esetében, a kizárólag zöldség-gyümölcs árudák és raktárak, a tüzelőanyag boltok és raktárak, a dohányárudák, a kizárólag üzemi éttermek, konyhák és hozzátartozó raktárak céljára szolgáló bérlemények bérének megállapításánál az ,,E” bérlemény csoportra megállapított bérleti díjakat alkalmazzák. Egészségügyi helyiségeknek minősülnek a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, a Fogtechnikai Vállalat és a Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat által bérelt állami tulajdonú helyiségek, így a bér mértékének kiszámításánál a ,,D” bérleménycsoportra megállapított bérleti díjakat alkalmazzák. A jogszabály lehtőséget ad arra, hogy a bérleménycsoportokra vonatkozó díjakat a tanács végrehajtó bizottsága 20 százalékkal növelje, vagy csökkentse. Élt-e jogával a megyeszékhely tanácsának végrehajtó bizottsága. Állásfoglalása alapján az évi bér négyzetméterenkénti mértékét Szegeden valamennyi bérleménycsoportban 20 százalékkal emelni kell — a fentebb már ismertetettek figyelembe vétele után — a Nagykörút mindkét oldalán lévő helyiségek és területek, a Nagykörút és a Tisza által határolt területen levő helyiségek és területek esetében, továbbá a sugárutakat tekintve — egy-egy sugárút mindkét oldalára vonatkozik ez. — a József Attila, a Kossuth Lajos sugárúton végig, a Tolbuhin sugárúton a Korda sorig, a Petőfi Sándor, a Hunyadi János és az Április 4 útja sugárutakon végig. Annak érdekében, hogy a város külső területein javuljon a lakosság ellátása, a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy valamennyi bérleménycsoportban a négyzetméterenkénti díjat 20 százalékkal csökkenteni kell — a javítószolgáltató tevékenységet szolgáló kedvezmények figyelembe vétele után — Újszegeden, továbbá a városi közvédtöltésen kívüli Szeged közigazgatási terültén lévő helyiségek és területek esetében. Szeged területén a nem állami tulajdonban és a vegyes tulajdonban álló helyiségek bérét a fentebb ismertetett elvek alapján lehet megállapítani — foglalt állást a végrehajtó bizottság. Döntött arról is a végrehajtó bizottság, hogy június 25-ére hívja össze a megyei város tanácsa ülését. LANTOS ANNA Eltemették Lukács Györgyöt Csütörtökön Budapesten, a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel búcsúztatták el a 86 éves korában elhunyt Lukács Györgyöt, a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosát, kétszeres Kossuth-díjas akadémikust. A munkásmozgalmi Panteon területén a gyászolók sokasága állta körül a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a kiváló marxista filozófusnak és esztétának vörös szemfedéllel borított, virágokkal és koszorúkkal övezett ravatalát. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Friss István, az MSZMP KB tagja, akadémikus búcsúzott Lukács Györgytől, akinek távozásával — mint mondotta — a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmat, a magyar és a nemzetközi tudományos életet és a tudományon és a munkásmozgalmon túl a magyar társadalmat érte nagy veszteség. Méltatta Lukács György rendkívül gazdag életét. Az elhunyt barátai nevében Déry Tibor író mondott búcsúszavakat. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót a Panteon temetőjébe vitték, s az Internacionálé hangjai mellett, bocsátották a síron, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet virágai. Zöldségtermesztés! gondjaink I. .,Foglalkoztató ágazat11 vott VÁLSÁGRÓL nem beszélhetünk meg, de határozottan lanyhult a zöldségtermesztési kedv. Jó néhány növény termőterülete csökken, a felvásárló szervek ezen a tavaszon kevesebb szerződést kötöttek, mint szerettek volna. Mi történt tulajdonképpen? Hosszú időn át azzal küszködtünk, hogy évről évre jelentős mennyiségű paradicsom megrothadt, más zöldségféléket a jószágokkal kellett, feletetni, a termelők futkostak, hogy átvegyék tőlük a termést. A kínálat tartósan felette volt a keresletnek. Közben azonban megvalósult a magyar konzervipar teljes rekonstrukciója. Ennek a hatalmas fogyasztónak nyersanyagra van szüksége. A töldegexport jó pár esztendővel ezelőtt még döcögött. Közben azonban az erős, szinte követelődző kínálatot látva új piacok után néztünk, megszilárdítottuk helyzetünket, növeltük tekintélyünket a régi piacokon. Szerződéseket kötöttünk, és ezeket teljesíteni igyekszünk. Jelentős külföldi piacokat szerzett magának a konzervipar is. Ezzel párhuzamosan fejlődik a hazai fogyasztás is. A három törekvés együttes hatása azt jelenti, hogy a negyedik ötéves terv végére, 1975-re, évi 2 és fél millió tonna zöldségre lesz szükségünk. Ma nem lehetünk bizonyosak abban, hogy ezt a mennyiséget valóban el is érjük. Ám a fentiekkel, szemben — mint említettük — lejátszódott ugyanis egy ellentétes folyamat, is. A termelőszövetkezetek a zöldségtermesztést eleinte „foglalkoztató ágazatnak” tekintették. A szántóföldeken és az istállókban a tagságnak nem tudtak elegendő munkát adni. Ültettek hát, paradicsomot, paprikát stb., hogy az asszonyoknak legyen mivel foglalkozniuk. Az esztendőik múltával a mezőgazdaság más területein nagyarányú fejlődés ment végbe, aminek hatására a szövetkezeti tagok részesedése, emelkedett az életszínvonal. Ez fokozta az igényeket, és az asszonyok most már számolgatni kezdték, mennyit keresnek a részes zöldséggel. Ha a jövedelem kevésnek mutatkozott, akkor más elfoglaltság után néztek. A generációváltás a kertészetekben egyébként is bekövetkezett volna, s a fiatalok már nem szívesen csúszkálnak a térdükön, hogy kényes kultúrákat palántázzanak, nem szívesen hajlonganak, hogy a termést leszedjék. Lényegében a kertészetek jelenleg súlyos, munkaerő-hiánnyal küzdenek. A gazdaságok pedig számolni kezdtek. Azt termelik, ami több pénzt hoz. Ilyen közgazdasági számítások alapján változtatott a vetésszerkezeten a vásárhelyi Rákóczi Tsz is. Ha azt látják, hogy a zöldség éppen hogy fedezi, vagy nem is fedezi az önköltséget, akkor már jövedelmezőbb termény után néznek. Így alakult át a kínálati piac keresletpiaccá. Régen a termelők versenyeztek a fogyasztóért, most a konzervgyár, a MÉK, a HUNGAROFRUCKT, a hűtőipar és még jó néhány érdekelt versenyez az áruért. AZ ELMÚLT húsz évben zöldségtermesztésünk sokat fejlődött. A terület megkétszereződött, a hozam még nagyobb mértékben emelkedett. Sajnos azonban — az egyetlen zöldborsót kivéve —, nem alakultak ki a nagyüzemi módszerek. Makón a hagymát, Szegeden a paprikát, Nagykőrösön az uborkát hatalmas táblákban, de lényegében a hagyományos technikával termesztik. A zöldségtermesztésre az országnak szüksége van. A nemzeti össztermékben évi hárommilliárd forintot képvisel, amiből 700 millió az expotbevétel. Se a kivitelről, se a javuló hazai ellátásról nem mondhatunk le. (Folytatjuk.) K. S. PÉNTEK, JSÍJL JÜMLSHÍ A magyar és szovjet párt politikája az elvek és célok azonosságára épült Pártnapok az SZKP XXIV. kongresszusáról Ezekben a napokban megyeszerte pártnapokon ismertetik meg lakosságunkkal a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának határozatait, azokat a nagy jelentőségű döntéseket, amelyeknek messze ható jelentőségük van és lesz mind a szocialista világ, mind a két világrendszer kapcsolata és egymás mellett élése szempontjából. Az előadók természetesen szólnak a nemzetközi élet aktuális kérdéseiről, valamint az MSZMP X. kongresszusa határozataival kapcsolatos tudnivalókról is. A jobb munkán alapszik az életszínvonal növekedése Tegnap délután szabad pártnapon vettek részt a szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói. Az üzem nagytermében egybegyűlt munkásasszonyokat, munkáslányokat, munkásokat és az elnökség tagjait üdvözölte Kőhalmi János, a gyár párttitkára. Az elnökségben foglalt helyet Sándor József elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság irodájának Vezetője, Labádi Sándor, a Szentes városi pártbizottság titkára, Mag Pál, a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, Szentes országgyűlési képviselője. A szabad pártnap előadója, Sándor József elvtárs bevezetőjében belpolitikai életünket elemezte a párt X. kongresszusán hozott határozatok tükrében. A gazdasági előrehaladásunk kérdései azért is állnak dolgozó népünk érdeklődésének középpontjában, mert azok szorosan öszszefüggnek szocialista társadalmunk célkitűzéseivel, többek között a bérek emelésével, a lakásépítéssel, és számos más, szociális eredménnyel. Valamennyiünk jobb munkáján alapszik az életszínvonal növekedése. Az ismert elv, hogy a maga posztján mindenki dolgozzék kicsit jobban, lelkiismeretesebben, hatékonyabban, nemcsak alulról felfelé, hanem felülről lefelé is érvényes. A túlzott anyagiasság, az egyéni érdekek hajszolása ellen fel kell venni a harcot. A negyedik ötéves tért, egyben a szocializmus magasabb szinten való építésének gazdasági terve. Amikor az anyagi feltételek létrejönnek, a kormány pillanatra sem késlekedik az életszínvonal emelését szolgáló intézkedések meghozatalával. Nagymértékben növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye — hangsúlyozta az előadó. A fokozódó megbecsülés is bizonyítéka a párt és a kormány helyes bel- és külpolitikájának. Sándor József elvtárs ezután beszélt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának jelentőségéről, a szocialista világrendszer fejlődése és a béke megvédése, az imperializmus elleni harc szempontjából. A XXIV. kongresszus utat mutatott a szovjet nép gyorsított ütemű anyagi és kulturális felemelkedésének. Szólott ezután az előadó a közel-keleti helyzetről, a vietnami nép szabadságharcáról. Beszéde végén sok sikert kívánt a Baromfifeldolgozó Vállalat munkásainak, és tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és személy szerint Kádár János elvtársnak üdvözletét. Óriási ütemben fejlődik a Szovjetunió Csütörtökön délután Szegeden, a megyei tanácsháza nagytermében tartott pártnapon — dr. Szalontai József párttitkár megnyitója után — dr. Komócsin Mihály, megyei tanácselnök tájékoztatta a tanácsi dolgozókat az SZKP XXIV. kongresszusáról. Beszédében részletesen szólt arról, hogy mind nemzetközileg, mind a Szovjetunióban, nagy várakozás előzte meg a szovjet párt kongresszusát; a szovjet emberek részéről a várakozás abban az irányban volt, hogy vajon az eltelt időszak nagy áldozatai árán elért eredmények elegendőek-e ahhoz, hogy a párt- és államvezetés hathatósabb intézkedéseket tehet az életkörülmények javítására, az életszínvonal emelésére. A várakozásra a XXIV. kongresszus részéről pozitív volt a válasz: a kongresszus minden vonatkozásban reálisan feszített programot fogadott el. Figyelemre méltó módon elemezte az előadó a szovjet nép életszínvonala növelésére tett intézkedések előzményeit és hatását, majd azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus a kommunizmus magasabb szinten való építésének folytatása mellett foglalt állást. Ehhez igénybe veszi a tudomány és technika vívmányait. Utalt arra, hogy a világ első szocialista országa az utóbbi évtizedekben óriási ütemű fejlődést ért el. A Szovjetuniónak 10 év kellett ahhoz — az utóbbi évtizedről van szó —, hogy duplájára emelje a nemzeti jövedelmet; a fejlett kapitalista országok ezt 15, vagy éppen 30 év alatt érték el. Ez világosan mutatja a szocialista gazdasági rend fölényét. Az a tény azonban, hogy a szocialista világrendszer bázisa a Szovjetunió, éppen a szocialista világ érdekében kénytelen arra használni gazdasági erőforrása egy részét, hogy katonai erejével megvédje a világ békéjét. Emellett, a nemzetközi internacionalizmus szellemében segíti a legkülönbözőbb, de a függetlenség és az önálló fejlődés útjára tért országokat is. Az előadó saját szovjetunióbeli tapasztalatai alapján utalt arra, hogy a szovjet nép megérti pártja és kormánya internacionalista politikáját,, az egyszerű szovjet emberek büszkék arra, hogy segíthetik a szocializmus építését más országokban is, hogy segíthetik a függetlenség útjára tért népeket. Az előadó ezután részletesen szólt az életszínvonal emelésének nagyszerű tervéről. A XXIV. pártkongresszus — először a szovjet állam történetében — úgy foglalt állást, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó B szektort gyorsabb ütemben fejleszti, mint az A, szektort, azaz a nehézipart. Ez nem azt jelenti, mintha lemondanának a nehézipar elsődleges fejlesztéséről, elsősorban annak dinamikusan fejlődő ágazatait fejlesztik, mint a rakétagyártást, a műszeripart, az elektrotechnikát, stb. A beruházások jó része azonban azt a célt szolgálja, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben növekedjék a szovjet nép életszínvonala. Az elfogadott tervből adatokat sorolt fel: 1971—75 között 90 millió ember, a Szovjetunió lakossága 40 százalékának jövedelmét növelik központi állami intézkedéssel. Óriási ütemű lesz a lakásépítkezés. Amíg az 1966—70 közötti években mintegy 50 millió ember költözött új lakásba, az új ötéves tervben 60 millióan költözhetnek új otthonba. A mezőgazdaságban az öt év során olyan nagyságú lesz a beruházás, mint az előző két ötéves terv időszakában volt. Dr. Komócsin Mihály ezután a kongresszuson szerzett személyes tapasztalatairól is beszélt, hiszen egy napon vendégként részt vehetett rajta. Ezután utalt arra: pártunk Központi Bizottsága értékelése alapján bebizonyosodott, hogy az eltérő nemzeti sajátosságok ellenére teljes az eszmei és politikai összhang pártjaink között. A szovjet párt nagyra becsüli pártunk azon kezdeményezéseit, amelyeket a szocializmus építése érdekében teszünk, azokat a módszereket, amelyeket a szocialista építésben követünk — mondotta többek között pártnapi beszédében a megyei tanács elnöke. Magasabb szintű építőmunka következik Csütörtökön délután Hódmezővásárhelyen, az állami gazdaság központjának kultúrtermében Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára volt a szabad pártnap előadója, akit a megjelentek nevében Szécsényi Lajos, a gazdaság párttitkára köszöntött. A megyei pártbizottság titkára bevezetőjében azokról a fontos feladatokról beszélt, amelyek napjainkban a párt-, gazdasági vezetőket, és minden dolgozót egyaránt foglalkoztat, így a vállalati negyedik ötéves mörténz végleges kidolgozása a kollektív szerződések megkötése. A célkitűzések társadalmi előrehaladásuk, döntő tényezői, kijelölésük tehát csak körültekintő, alapos munkával történhet, miként a megvalósítást is az ennél magasabb szintű termelőtevékenység eredményezi majd, úgy, ahogyan azt pártunk X. kongresszusának határozatai is leszögezték. Ezután részletesen elemezte az SZKP XXIV. kongresszusának nemzetközi jelentőségét. Kiemelte, hogy a Szovjetunió mindenkor példát mutatott a szocialista tábor országainak, akár a szocialista gazdaság fejlesztésének irányvonalát, akár a béke védelmét tekintve. Ez történt most is, amikor a XXIV. kongresszus elsődleges szempontnak ítélte meg a szovjet nép életszínvonalának növekedését, s kimondta, hogy a nehézipar lebecsülése nélkül, gyorsabb ütemben kell fejleszteni a fogyasztási cikkeket termelő ágazatokat. Példaként említette azt is, hogy 1975-re a Szovjetunió személygépkocsi-gyártása eléri a jelenlegi termelés négyszeresét. Végül rámutatott arra, hogy a Szovjetunióban mindenki szövetségesre talál, aki részt kíván venni az imperializmus elleni harcban. Miután a magyar nép megbonthatatlan egységben halad a Szovjetunióval, az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai is alapvető irányt mutatnak további munkánknak. 3