Csongrád Megyei Hírlap, 1971. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
fi tartalomból: Pakisztán totális háborúja India ellen Külpolitikai figyelő (2. oldal) Biztonságosabb lesz a téli energiaellátás (3. oldal) Pajtáshíradó (7. oldal) Élet és iskola (4. oldal) Sportoldal (6. oldal) Losonczi Pál Guineába érkezett Algériai—magyar közös közlemény Losonczi Pál, az Elnöki Ország államférfiainak, tanács elnöke ötnapos hivatal megszervezett képviselőinek, los algériai látogatásának be- valamint tudományos és küifejeztével pénteken Algírból rurális személyiségeinek kölcsönös látogatásait. "Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke őszinte köszönetét fejezte ki Huari Buazmediennek, az Algériai De émokratikus és Népi Köztár-Guineába érkezett. A közös közlemény megállapítja, hogy ez a látogatás új szakaszt nyit a Magyar Népköztársaság és Algériai Demokratikus Népi Köztársaság barátiaság Forradalmi Tanácsa együttműködésében, s ezzel elnökének, a minisztertanács hozzájárulnak a haladó és elnökének, valamint Algéria imperialistaellenes front kormányának és népének azért a szívélyes vendégláeltökélt tásért, amelyben őt és kísérészesítetmegerősítéséhez is. A két fél azon szándékuktól vezettetve, hogy létét Algériában fejlesztik a magyar—algériai ték.együttműködést és elemet Losonczi Pál, a Magyar dítják a magyar és az algér Népköztársaság Elnöki Tanársai nép barátságát és szolicsának elnöke magyarországi claritását, hangsúlyozták a hivatalos baráti látogatásra minden szinten kiépítendő hívta meg Huari Bumedient. kontaktusok jelentőségét ki- Bumedien elnök a meghívást kontaktusok jelentőségét, ki örömmel elfogadta. Alátefejezték azon szándékukat, gatás időpontját később hahogy szorgalmazzák a két ortározzák meg. „Kofapolitika” . (T. X) Érdekes jellemzést adott a minap egy szentesi tsz-elnök a maszek zöldségesekről. A legbiztosabb piackutatóink ők, mert mindig az kell nekik, aminek a legnagyobb a keletje a fogyasztói piacon, azt rendelik meg, amit a legbiztosabban el lehet adni, s persze a legjobb árura tartanak igényt. Ugyanez az elnök mondotta el, hogy a zöldségesek már kora hajnalban ott topognak a portékáért, hogy üzletnyitásra a kirakatba kerüljön a friss szállítmány. Ezzel a példával a szövetkezeti és az állami kiskereskedelem figyelmét kívánta felhívni a mozgékonyabb üzletpolitikára, „a szóbanforgó szentesi elnök. Mert a maszek legelső és talán legfontosabb fegyvere a frissesség. Lehetőleg azt az árut rakja fel a kocsijára, amely az előző nap még a termőföldön, vagy az üvegházban virult. Néhány napot mindenképpen „eltölt” a zöldségüzletben a retek, a paprika, vagy éppen a saláta, amíg vevőre nem talál. Eleve hátránnyal indul az az áru, amely már eltöltötte ezt a néhány napot a nagykereskedelem keverő vagy bázisraktárában. A fonnyadó áru solyat veszít súlyából is, de az árával is lejjebb kell szállni, így kész ráfizetés ilyen termékre fordítani a pénzt. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben sokat nyer azon is a maszek, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolja az árut. Ezzel megtakarít önmaga számára egy árrést, amit az állami hálózat ellátásánál a MÉK tesz el. Gyakorlatban viszont a maszek sem adja olcsóbban a portékáját, de nagyobb a lehetősége az árak módosítására. Szinte ráfizetés nélkül le tudja vinni túlkínálati idején a fogyasztói árakat, amire az állami vagy szövetkezeti kereskedelem éppen az eléggé behatárolt árrése miatt nem nagyon képes. Van azonban mód a „plusz profit” megszerzésére az állami üzlethálózatban is. A vásárhelyi „Nagycsemege”, a szegedi Anna-kút melletti élelmiszerüzlet , jó néhány kereskedelmi egység, már közvetlenül a fogyasztótól veszi át a friss zöldséget, gyümölcsöt, és nyomban forgalmazza is azt. Talán éppen ezt a gyakorlatot, az üzletvezetők önálló gazdálkodásának növelését kellene továbbfejleszteni. Akkor nagyobb arányokban megvalósulna a kofapolitika, ami abból áll, hogy mindig a legjobb árut a lehető legolcsóbban megvenni, tisztességes haszonnal, gyorsan túladni rajta és máris indulni az újabb üzlet után. A zöldség-gyümölcs kereskedelem frissebb mechanizmusa a fogyasztók érdekeit is szolgálja.. A fejlett élelmiszergazdasággal, kereskedelemmel rendelkező országokban legfontosabb elv, a lehető legközelebb vinni az árut a fogyasztóhoz. A Vásárhelyi Dózsa Tsz is tett ilyen irányú lépéseket, amikor a HÓDIKÖT gyárkapuja előtt árusította a szép őszibarackot, és el is kelt a portékája. Ha „testközelben” látja a vevő a mutatós terméket, gyorsabban a zsebébe nyúl a pénzért. S itt kell szóvátenni azt is, hogy legtöbbször vétek a budapesti, a siófoki, vagy éppen a miskolci piacra vinni az árut, amikor helyben is megvan a piaca. A fábiánsebestyéni Kinizsi, a mindszenti Tiszavirág, a kiszombori József Attila, sőt a kisebb fogyasztóközönségre számítható csanádalberti Kossuth Tsz is azt tapasztalta, hogy kínálat esetén megvásárolja, a primőr cikkeket is a falusi lakosság, nem beszélve a háztartás mindennapi szükségleteiről. Gyakran a budapesti piacon sem adnak többet a termékért, amit terhel a szállítási költség, a rakodói munkadíj, s a gépkocsi amortizációs költsége. Többnyire ráfizetéses a zöldség-gyümölcs utaztatása az ország felvevőpiacaira. Ezekben a napokban köti meg a MÉK az értékesítési megállapodásokat a termelőkkel, a közös gazdaságok most dolgozzák ki az 1972-es évi gazdálkodási terveiket, az áfészek vezetőségei most tárgyalnak a következő esztendő üzletvitelének programjáról és ezért időszerű szólni a mozgékonyabb kereskedelempolitikai kialakításáról, a helyi ellátás javításáról. Talán a helyi párt és állami vezetőtestületek is napirendre tűzhetnék a zöldség-gyümölcsellátás kérdéseit, mert az idén sok községben romlott a helyzet. Hasznos lenne végre aszerint elbírálni a termelőszövetkezet munkáját is, hogy mennyit ad termékeiből a helyi lakosság ellátására. A csehszlovák nagykövet Vásárhelyen Tegnap, pénteken Vásárhelyre látogatott a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, budapesti nagykövete, Frantisek Dvorsky és a nagykövetség tanácsosa, dr. Oldrich Mohelsy. A városi pártbizottságon Török József első titkár és Sajti Imre tanácselnök tájékoztatták őket a város életéről és fejlődéséről. Ezt követően a város vezetőinek társaságában ellátogattak a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, majd a METRIPOND-gyárral ismerkedtek, később pedig a vásárhelyi állami Gazdaság tankerületébe látogattak. Ilz odesszai területi pártküldöttség látogatása a szentesi járásban A csütörtök éjszaka Csönggadra, annak a reményének vád megyébe érkezett odesz adott kifejezést, hogy a küjszai területi pártküldöttség döttség vezetője és tagjai pénteken délelőtt látogatást néhány napos megyei tartóztője is. Kurucz elvtárs retett a megyei pártbizottsák adásuk alatt betekintéstinden ismertette a járási képviselő üdvözölte, jelen volt a találkozáson dr. Bába Imre, a járási hivatal vezerőn. A küldöttség vezetőjét, nyernek megyénk életébe. A. P. Cserednyicsenkót, a A továbbiakban Győri Imterületi pártbizottság ideolére tájékoztatta szovjet vengiai titkárát, valamint küldöttség Szavickaját, pártalapszervezetek munkáját, a területen működő mezőgazdasági nagyüzemek tendégeinket megyénk politikai, vékenységét és szólett- nétagjait, N. V. gazdasági, kulturális élete- hány, más jellegű témáról, a reni járásiról, valamint a pártélet kér- majd válaszolt a küldöttség pártbizottság titkárát, V. M. déseiről. Behatóan foglalkoz tagjainak kérdéseire. A kür Szkvorcovot, az odesszai között a megyében folyó idevdottség vezetője, A. P. Csengérgyár igazgatóját és tológiai munka sokrétűségével Jednyicsenko megköszönte M. Nyeverov írót, az édesz- és sokszínűségével. Válaszé a baráti fogadtatást és sok szái városi pártbizottság és ban A. P. Cserednyicsenko sikert kívánt a pártbizottság a Szovjet írószövetség tagját az odesszai területi pártbi- és a járás dolgozóinak.zottság munkáját, a terület a megyei és a szegedi párt-A küldöttség és kísérete a bizottság titkárainak, a mez ipari, mezőgazdasági helyre- továbbiakban felkereste a gyei tanács elnökének, vala-tét ismertette, mint a párt-végrehajtó tiszegvári Puskin Termelőszö. A vendégek a kora dél-vetkezetet, ahol a tsz és adottság tagjainak jelenléte utáni órákban Szentesre nagyközség vezetőinek nevében a megyei pártbizottság, utaztak, ahol a járási pártben Bottyán Sándor, a közös a megyei tanács és a megyei bizottságon fogadták a szovgazdaság elnöke üdvözölte a társadalmi szervezetek névé- jet pártdelegációt. A szovjet vendégeket, akik megtekinten Győri Imre, az MSZMP elvtársak kíséretében volt tették a szövetkezet modern KB tagja, a megyei pártbi- dr. Ágoston József, a megyei termálkertészetét. A tsz-beazottság felső titkára üdvözöl pártbizottság titkára. A kül- folytatott szívélyes eszméje. Megköszönve a testvér-döttséget Kurucz Márton, a csere után a küldöttség megmegye pártvezetésének, hogy szentesi járási pártbizottság tekintette a Derekegyházi megyénk meghívását első első titkára, országgyűlési Állami Gazdaság hűtőházát. Győri Imre üdvözli a küldöttséget, a szemben ülők: jobbról balra: V. M. Szkorcov, I. M. Nyeverov, A. P. Cserednyicsenko és N. V. Szavickaja Hatmillió téglával kevesebb e esik a szentesi gyár átadása kén tízmillió darab a kiesés a tervezettel szemben. A vállalat sajátos helyzetét jól érzékelteti a termeeredményről valló számok összehasonlítása. Az igen számottevők több száz csak November 20-ig éppen hatban. Az esztendő folyamain millióval több téglát éget mind kínzóbbá váló munkatök, és adtak el az építteetőhiányból eredő veszteségeknek a Csongrád—Bácset nem sikerült ugyan megyei Téglaipari Vállalat technikával pótolni teljes gyárai, mint egy esztendővel egészében, de az egy manezelőtt. Ennek értékét azon kúsra eső termékmennyiségban számottevő mértékben lényegesen felülmúlja a racsökkenti az, hogy a 87 mitvalyit, s ez ugyancsak nyelt darab tégla hatmillióval reségnövelő tényező. Végül kevesebb, mint amennyi a pedig az összes termelésre vállalati tervben szerepelt, vonatkozó első osztályú rész- bár az évből még csak- arány növekedése is hozzánem egy hónap hátra van, járult a tervezett nyereség máris bizonyosra vehető, eléréséhez. A kérdés itt csak hogy az felmaradást nem az, hogy vajon a minősítéstudják csökkenteni a gyárben mennyi szerepe volt a raka nyersgyártásban nagy keresletnek? ugyanis még nagyobb, kere- Pozitívumként mindössze azt könyvelhetik el a téglaiparban, hogy a korszerűsített Szeged I-es gyárban , „ . . . mintegy hárommillióval több terrasi tapasztalatok alapján, ugyancsak számottevő fagylesről, illetve a pénzügyi téglát gyártottak a tervezett- Ezzel szemben a várt 12 és kárt szenvedett a nyitott színél. millió hagyományos tégla nekben tárolt nyers tégla helyett csak tízmilliót gyár- Így tehát ezekben a gyárak- Sajnos, sokkal hosszabb tottak mostanáig. A terme- ban is megrövidül a gyártósádi ház építéséhez elegen- lista ennél a negatívumokat léselmaradás magyarázata ii idő de tégla - tervelmaradás felsoroló. Kezdhetjük mindkettős. Az év elején közel Nehéz tehátc ellenére várhatóan huszmil járt a Szentesen epűlo uj eev hónapot csúszott az át w ‘ . len“~ elismeréssel Hó forintos nyerséget reali- gyárral. A közel kétszáz alakítás, s emailt csak áp- merni* TéglSari vár- sál a két megye építőanyag- milliós beruházás átadása rilis pipién kezdtek termál . .... - a p . . „r iparát összefogó vállalat. Ez egyre késik: az eredeti el-ni. A nyáron ugyan rekord- Mée^kkor is h^nem’teted* pontosan megegyezik a tévkepzelés szerint^ ebben az ev- mennyiségű téglát égettek a kezünk meg arról a^atmU-volna gyártani mi Még jobban például csaknimmárfél műitek?tevé eredményt" 197? milliót! - a korai fagy mi- hiszen kft.ben hiszen közben pontosan egy- „ ...... nyivel maradtak el az idei bevétel közötti ellentmondás volna gyártani itt! Még jó, magyarázata elsősorban a hp, majd 1972 első felében __ minőség javulásában, a tér megindul az üzemszerű gyár- att azonban betellettsziin- „viTei ZLH nz melekenyseg novekedeseben tas. —- ---------maratnak el az idei reiuk- minieau tiz szazaién- h -_ tetm a nyersgyartast, nyitott évre ígért mennyiségtől. Ez kal hattkonyabban tTzmil- 61.A hódmezővásárhelyi I-es színekben meg,így is tönkre- ugyanis valahol hiányzik a Kainaienonyaooan nasznai gyar kiváló minőségű anyag- ment vagy kétszázezer darab nénim-dninnhantak ki állóeszközeiket agya- gal rendelkező telep. Akár nyers téglaárak, mint egy emelkmáb- cserepet is gyárthatnának a Makón és Apátfalván BEDŐ NÁNDOR Becslések szerint közel kétszázezer nyerstéglát tett tönkre a fagy a vásárhelyi I-es téglagyárban. A képünkön látható összeborult kazlakat a kemence helyett az elhagyott bányába kell majd hordani (Fotó: Enyedi Zoltán) ÁRA: 80 FILLÉR 28. évfolyam, 286. szám 1971. DECEMBER 4., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon