Csongrád Megyei Hírlap, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK CSONGRÁD MEGYE! * vásárhelyi kiadás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A lapzárta belföldi híreiből javult a termelékenység, nőtt az export A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság első negyedévi eredményeiről A KSH most összegezett adatai szerint az első negyedévben a szocialista ipar termelése 3,7, az élelmiszeripar nélkül számítva pedig 3,4 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első negyedében Az építőanyag-ipar 10, az élelmiszeripar 7, a vegyipar 6, a kohászat 5, a gépipar és a könnyűipar 3,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A bányászat termelése 4 százalékkal csökkent. Folytatódott a termelékenység növekedésének kedvező tendenciája. A szocialista ipar ez év első negyedében egy százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztatott, mint egy évvel ezelőtt, vagyis többleteredményét teljes egészében a termelékenység javításával érte el. Az egy foglalkoztatottira jutó termelés most 4,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az építőipar az egy évvel ezelőttinél 14 százalékkal magasabb eredményeket ért el. Ez részben az enyhe téllel függ össze. Tovább növekedett a mezőgazdasági termékek felvásárlása. Az év első három hónapjában a gazdaságok 15 százalékkal több mezőgazdasági terméket értékesítettek, mint egy évvel ezelőtt, különösen fokozódott a kínálat vágósertésből, amelyből az értékesítés a tavalyi első negyedévinél 50 százalékkal volt magasabb. Határozottan érezteti hatását külkereskedelmünkben az a fokozott exportorientáció. A kivitel 26 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első negyedében, a behozatal pedig 8 százalékkal mérséklődött. A belkereskedelmi forgalom folyó árakon számítva is 1 százalékkal volt magasabb. Ennek anyagi fedezeteként a lakosság pénzbevétele 10,5 százalékkal emelkedett egy év alatt Vásárhelyi mérlegek sikere az NDK-ban A hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár számára nagy sikerrel zárult a METRIMPEX által Berlinben rendezett műszeripari kiállítás. A METRIPOND itt elsősorban új típusú, elektronikus vezérlésű öntőüstmérlegeivel tűnt ki. Ebből a hódmezővásárhelyi üzemben kialakított, világszínvonalon álló berendezésből több mint tízmillió forint értékűt rendeltek a Német Demokratikus Köztársaság kohászati üzemeinek. Ezeknek a 250 tonnáig mérő berendezéseknek az alkalmazása ugyanis elsősorban kohászati üzemeknek előnyös. Az elektroncsövekkel, tranzisztorokkal működő, egyenként milliós értékű mérőeszközök lényege, hogy a súlyingadozást áramingadozássá alakítják, s ennek mérése jelenti a súlymérést is. Előny, hogy ehhez rendkívül kis méretű készülékek kellenek, a mérlegek tehát kis helyen elférnek. A mérlegek ,,villamosításából’" kö- vetkezik a további előny , mivel az áram bárhova el- vezethető, így a mérési eredmény is tetszés szerinti helyen — például művezerlői, üzemvezetői irodában is ! — zavartalanul leolvasható,ami nem kis jelentőségű az öntödékben, meleg üzemek-ben. A rendkívül pontos és megbízható mérés mellett a selejt csökkentéséhez is hozzájárulnak ezek az eszközök azzal, hogy nemcsak a téli öntőüstben levő izzó acél súlyát mérik, hanem az öntés után visszamaradó acél mennyiségét is számon tartják. A modern üstmérlegek iránt a hazai kohászati üzemek mellett már csaknem valamennyi szocialista országban érdeklődnek. Egyébként a METRO- POND-ban az idén a tavalyinak a háromszorosára növelik az elektronikus mérőeszközök gyártását, s ezeknek a többsége az új típusú öntőüstmérleg. A közélet eseményei ODAÍTÉLTÉK A SEMMELWEIS IGNÁC-DÍJAKAT A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége 1968-ban, Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója alkalmából tudományos díjat alapított. A MOTESZ elnökségének rendkívüli ülésén dr. Gömöri Pál akadémikus, egyetemi tanár, a szövetség elnöke ismertette az 1971/72. évi pályamunkák megítélését, a díjak odaítélését. A tudományos munkásságot kitüntető díj első fokozatát kapták: dr. Andik István egyetemi tanár, dr. Jelanek Harry egyetemi tanár, második fokozatot kapott: dr. Cselszky Vilmos tudományos osztályvezető, dr. Domán József egyetemi tanársegéd, dr. Füredin Imre egyetemi docens. Harmadik fokozatban részesült: dr. Csiffáry Dezső egyetemi adjunktus, dr. Nemesánszky Elemér tudományos munkatárs, dr. Nyárády Iván tudományos főmunkakatárs, dr. Ossvald Péter főorvos, dr. Szelényi István egyetemi tanársegéd, dr. Szepesvári Elemér körzeti orvos. DR. AJTAI MIKLÓS ÉS DR. HORGOS GYULA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák műszaki és tudományos együttműködési vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke kedden Csehszlovákiába érkezett. Miroslav Hruskovicsnak ,a magyar—csehszlovák műszaki és tudományos együttműködési vegyesbizottság csehszlovák tagozata elnökének meghívására a vegyesbizottság elnöki találkozóján vesz részt. Ugyancsak Csehszlovákiába — pontosabban Brnóba — érkezett kedden dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Folytatja Josef Simon csehszlovák kohó- és gépipari miniszterrel Budapesten megkezdett tárgyalásait a két ország gépiparának együttműködéséről. Dr. Horgos Gyula miniszter a brnói nemzetközi vásárt is megtekinti. Hatalmas tömegek ünnepeltek megyénkben Impozáns gyűlés Szegeden Még a zenés ébresztő kora reggeli perceiben szorongva nézték az eget a szegediek: borongó,s idő ígérkezett május 1-án. Később mégis győzedelmeskedett a tavasz, derűs napsütés fogadta a felvonuló tízezreket. Transzparensekkel, nemzetiszínű és vörös zászlókkal érkeztek a gyárak, üzemek, tsz-ek, intézmények dolgozói, szinte minden irányból egyszerre a fellobogózott Széchenyi térre Felsorakoztak a dísztribün előtt. Délelőtt 10 órára, a ...nagygyűlés kezdetére megtelt a tavaszi zöldben, virágdíszben pompázó tér. A szegedi munkásőr fúvósok zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd a díszemelvényen helyet foglaló elnökség, a megye, a város és a járás politikai, társadalmi, állami életének, a szocialista munka élenjáróinak, valamint a munkásmozgalom veterán harcosainak nevében Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte a seregszemle résztvevőit. Üdvözölte továbbá az ünnepség szónokát, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, Győri Imrét, a KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Sipos Gézát, a szegedi pártbizottság első titkárát, dr. Komócsin Mihályt, a Csongrád megyei Tanács elnökét és dr. Biczó Györgyöt, a szegedi városi tanács elnökét. Ezt követően Komócsin Zoltán mondta el ünnepi beszédét. Már a délelőtti órákban sok ezren keresték fel az újszegedi ligetet. Késő estig tartott a derűs hangulatú, május 1-i ünnepség Szegeden. Komócsin Zoltán-Megvalósítjuk a X. pártkongresszus határozatait Május 1. ünnepének hagyományairól szólva — Komócsin Zoltán — beszélt az 1890-es amerikai tüntetésről, az osztályharcos, forradalmi hagyományokról, arról, hogy felszabadulásunk óta május elseje piros betűs ünnepe hazánkban is a munkának, törvényes munkaszüneti nap. Tolmácsolta az ünnepi gyűlés minden résztvevőjének, a város összes dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, külön Kádár János elvtárs legjobb kívánságait, forró kommunista üdvözletét. „Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a szocialista brigádok tagjait és vezetőit, a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Vörös Vándorzászlajával kitüntetett Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat összes dolgozóit" mondotta. A köszöntő szavakat fogadó élénk taps után a szocialista hazafiság és a munkás nemzetköziség elválaszthatatlanságáról beszélt. Arról az osztálytudatos hazafiságról, amely a többség, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeivel és céljaival azonosult, szemben a kizsákmányoló és elnyomó uralkodó osztályok hazafiságával, melyek a nép érdekeivel gyökeresen ellentétben álló osztályérdekeiket azonosították a nemzet érdekeivel és céljaival. „Nemzeti történelmünk nagy sorsfordulói bizonyítják, hogy a munkásosztály, a nép, osztályérdekeiktől vezettetve felvirágoztatták, a kizsákmányolók és elnyomók ugyancsak osztályérdekeiktől vezettetve elárulták, végveszélybe sodorták a hazát. ... a népellenes uralkodó osztály a második világháborúban a hitleristák kiszolgálásával a magyar nemzetet végveszélybe sodorta. A Szovjetunió Vörös Hadseregének az érdeme, hogy hazánkat a teljes megsemmisüléstől megmentette. Miközben a magyar uralkodó osztályok örökre eltűntek a történelem süllyesztőjében, a munkásosztály, a nép ezeréves történelmünk legsúlyosabb mélypontjáról valósította meg a nemzeti újjászülést, így vált az ország a magyar nép hazájává." Az osztálytartalommal teljes szocialista hazafiság és a munkás nemzetköziség kapcsolatát elemezve bizonyította a szónok, hogy csak ezekkel felvértezve válik lehetségessé legszentebb nemzeti célunk megvalósítása: az, hogy a szocializmus felépítésével népünk eljuthasson „a legnagyobb jólét, a legmagasabb kultúra, a legteljesebb szabadság és demokrácia, a legboldogabb, legszebb emberi élet magaslataira". Szólt az országgyűlés legutóbbi ülésszakáról, az alkotmányreform jelentőségéről, a társadalmunk építésében elért eredményekről. Hangsúlyozta, hogy hazánkban és a szocialista országokban a legfontosabb hazafias, internacionalista és forradalmi feladat a termelés és a kulturális fejlődés állandó növelése. Beszélt eredményeinkről, töretlen, egyenes ívű fejlődésünkről, de szólt az árnyoldalakról is. Arról, hogy a „többgyermekes családok és az alacsony nyugdíjból élők nehéz gondokkal küszködnek’', arról, hogy „az anyagi javakból nem minden esetben azok részesülnek nagyobb mértékben, akik megteremtésükben az élen járnak’, és „mai társadalmunkban sok még a lógós, a konjunktúra lovag, az ügyeskedő, a spekuláns, a tolvaj, akik ráadásul jól, sőt esetenként jobban élnek, mint az anyagi javak létrehozói”. Mivel pártunk és kormányunk feladatának tartja e gondok megszüntetését, ezért határozott úgy a Központi Bizottság, hogy az év második felében megvizsgálja a X. pártkongresszus (Askilyttitas a 24. oldalon.) A kinineleti szegedi üzemek dolgozói az első sorokban 39. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM* 1972. május 3., szerda MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 13 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám MAI TÉMÁNK ! Műszaki hónap E hónap elejétől végéig az MTESZ, az SZMT és a KISZ Csongrád megyei Bizottsága tizenkettedik alkalommal irányítjáka műszakiak figyelmét a műszaki haladásra, szakmai műveltségük emelésére, alkotókészségük növelésére, a gazdaságosabb termelésszervezésre. Ebből a szervező munkában az idén, mint tavaly is a közreműködők között ott találjuk a megyei és a városi tanács művelődési osztályait és a TIT Csongrád megyei szervezetét. Az 1961-ben megrendezett technika napjai központi gondolata a tudomány közvetlen termelőerővé válásának kérdése volt, az előadások rendre e téma köré csoportosultak. Az idei rendezvénysorozat, a XII. Műszaki Hónap a műszaki haladás és a gazdaságpolitika kapcsolódó kérdéseivel, ezen túlmenően az egyes szakágak kérdléseivel úgy foglalkozik,hogy a termelő üzemekben a gazdasági növekedés fő fordításárá a belső üzem- és munkaszervezést állítja.Több előadás, plenáris és tagegyesület is fel kívánja tárni és hasznosítani mindazokat a belső tartalékokat, amelyek felhasználásával a termelés jövedelmezőbbé válik. Az idei programba vett 5- 1 előadás, 11 filmvetítés, 3 bej mutató és 1 műszaki vetélykedő közül minden szakmát egyformán érdeklő négy plenáris előadás hangzik ela hónap folyamán. I MZ összes rendezvénye közül 42 Szegeden, 9 I Szentesen, 8 Hódmezővásárhelyen, 7 Makón és 14 Csongrádon lesz. Az eleladások többségét, mintegy 75 százalékát üzemekben, intézményekben, közvetlen a mindennapi munka életközelségében tartják meg. Az előadások közül messze legtöbbet a Közlekedéstudományi Egyesület vállalt, az öszszes rendezvény 25 százalékát. Ezt követi a Gépipari Tudományos Egyesület 14 százalékkal, majd a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Faipari Tudományos Egyesület 10—10 százalékkal. A központi rendezvényeitsorában egy-egy iparágon belül több szakmát is érdeklő előadások hangzanak el, és ez a jól bevált út különösen a faipar, az építőipar és a közlekedéstudomány programjából tűnik ki. Ennek a módszernek abban van jelentősége, hogy a szakmák ma már annyira differenciálódtak, és az ilyen tartalmú rendezvényekkel közös utat lehet találni a határterületek művelőihez, a tagegyesületek között is, meg az adott iparon belül is. A rendező és a közreműködő szervek úgy vélik, hogy a XII. Műszaki Hónap a műszaki élet széles skálájára kiterjedve, sokoldalú segítséget nyújt a szakembereknek mindennapi munkájuk végzésében, a jobb és tökéletesebb technológiák alkalmazásában, a műszaki alkotókészség kibontakozásához. A műszakiak ezzel a rendezvénysorozattal is a műszaki-tudományos forradalomnak reánk eső területét kívánják szolgálni, hogy, mind a tudományok, mind a technikai haladás előbbrejusson, alkotói és teremtői műveltebbé váljanak. DR. BATVAI JENŐ