Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK csatin MEGYEI * Vásárhelyi kiadás MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A csongrádi Tisza-hídnál ki türelmesen, ki türelmetlenül áll a csongrádi híd leeresztett sorompója előtt, hogy majd a túloldalra juthasson, miközben furcsa szavakkal illeti az építéssel kapcsolatban levő személyek „ismerőseit” is. A minap is végighallgattuk a várakozókat. Az egyik gépkocsivezetőnek tárgyalásra kellett menni, a másik taxival jött Pest felől, a harmadik egy kivágott újságcikkel jött felénk, mutatva, hogy 11 és 12 között átengedik a forgalmat. Még nem volt dél, de változatlanul ő is hangoskodott. Nos, kedves gépkocsivezetők és utasai. A hídnak el kell készülnie, mielőbb. Amint sokan látták is, dolgoznak rajtafolyamatosan. Képünk készítésekor ötvenen siettek lerakni a sínt és a pallókat, hogy 11 és 12 között is át tudjanak kelni rajta a gépkocsik és a vonat utasai, a munkások nem pihentek addig, amíg a sorompó előtt várakozók esetleg erre gondoltak, sőt valamennyien izzadságukat törölgették, amikor levonultak a pályáról és átadták munkahelyüket a gépkocsiknak, akik még a mentőnek is csak nagy üggyel bajjal adtak helyet. Nos nem lehetne mindezt türelmesebben és udvariasabban végigcsinálni? Egyébként az egészhez csak annyit, hogy a távolabbról jövőknek világosan és érthetően jelzi a KRESZ, hogy a csongrádi hídon dolgoznak. Szöveg és kép: ZELMAN FERENC Mf«LAr T Au Af * 29. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1972. június 25., vasárnap MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP. HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ára: 1 forint Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám Őszibarack-szállítmányok a tucatnyi megyében Megkezdődött az export Ausztriába és az NDK-ba Alig tíz napja ért be a kobrai őszibarack megyénk homokföldjein, és a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja eddig már csaknem száz vagonnal forgalmazott. Tucatnyi megye kéri és várja az illatos gyümölcsöt. Főleg azokban a városokban van nagy keletje, ahol valamilyen országos rendezvényt — mint például a hajdúsági lovasnapok — tartanak. A legnagyobb fogyasztó természetesen most is a főváros. Jelentést kaptunk az export megindulásáról is. Szombaton osztrák megrendelésre egy hűtővagont raktak meg a szegedi tranzittelepen. Ma pedig a Német Demokratikus Köztársaságba küldenek két vagonban mintegy százharminc mázsát. Az osztrákok régebben Olaszországtól vásároltak, és tavaly kértek először mintaküldeményt, kóstolták meg a Szatymaz környéki őszibarackot. Bizonyára megkedvelték, mert az idén már jelentős mennyiséget vásárolnak az egész idényben. A tegnapi szállítmány hétfőn reggel kerül a bécsi üzletekbe. Gondosan csomagolják a tranzittelepeken a gyümölcsöt, a HUNGAROFRUCT vállalat címkéivel díszített rekeszeket az őszibarack formájához igazodó rugalmas műanyaggal ,,bélelik’’, hogy a hosszú úton se szenvedjen minőségi károsodást a fák ízletes termése. A jövő héten „lefut” a korai Mayflower fajta, és utána a Napsugár, a Bársonypír, az Aranycsillag és egyéb sárga húsú fajták gyümölcseit szüretelik. Ausztriába szombaton egy vagon sárgabarackot is szállítottak. Aktívaülés Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága szombaton délelőtt a Szeged városi pártbizottság székházának előadói nagytermében aktívaülést tartott. Az aktívánrészt vettek a megye, a megye városai és járásai párt-és állami szerveinek fzuntacionáriusai, valamint az üzemek, vállalatok, intézmények párt- és gazdasági vezetői. Az aktívaülés előadóját, Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát Győri Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, aki a KB június 14—15-i ülésének határozata alapján tájékoztatta az aktívan részt vevőket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az értekezlet Győri elhotárs zárszavával ért véget. Új pótkocsik a HÓDGÉP-nél Az üzemrészekben az idei gyártási kötelezettségek teljesítéséért dolgoznak, a kereskedelmi szakemberek azonban már többnyire 1971- ra gondolnak a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. S ez így természetes, hiszen a termelési biztonságot nem kis mértékben az időben megkötött szállítási szerződések jelentik minden gyárban. A hagyományos, jól bevált termékek mellettjó néhány újdonságot is ajánlanak a HÓDGÉP-nél a jövő esztendőre. Ezek közül minden valószínűség szerint a hidraulikával változtatható platómagassága, billenős pótkocsik aratják majd a legnagyobb sikert. Különösen jól alkalmazhatók ezek vasúti kocsik rakodásánál, ahol lényegében a rakodógép szerepét is betöltik. Sok jel vall arra is, hogy több évi kísérletezés után sorozatgyártmány lesz az egytengelyes pótkocsik különböző típusaiból is. Az öt tonna teherbírású utánfutókat és az öt, illetve nyolc köbméter folyadék befogadására alkalmas, ugyancsak egytengelyes pótkocsikat elsősorban nagy vonóerejét traktorokhoz ajánlják a gyáriak. Sorozatgyártmány lesz jövőre az első, nagy teherbírású magyar pótkocsi is. A 12 tonna anyag szállítására alkalmas kocsiszekrényt három tengelyre szerelik, s a maga nemében ez is újdonság. A gyáriak számítása szerint a slágertermék mégis az az egytengelyes, öt köbméteres tartálykocsi lesz, amelyre közvetlenül a talajba juttató adaptert szerkesztettek, s így a folyékony szervestrágyákat külön munkaráfordítás nélkül a felszín alá üríti. Diplomaosztó ünnepség a tanárképző főiskolán A Szegedi Tanárképző Főiskola tegnap délelőtt rendezte Szegeden, a Szabadság Filmszínházban diplomaosztó ünnepségét, amelyen többi között megjelent Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetője, és dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. Az ünnepélyes alkalomhoz illően feldíszített teremben Bor Pál főigazgató-helyettes köszöntötte a végzős hallgatókat, majd Hegedűs András főigazgató mondott ünnepi beszédet, és osztotta ki a diplomákat. Hegedűs András ünnepi beszédében saját sorsának példáival világította meg a pedagógushivatás lényegét; figyelmeztetett arra az örök igazságra, hogy az igazi tanár egész pályáján tanítvány is marad egyben. Ezt követően a főigazgató az új általános iskolai tanároknak átadta a diplomát, és kézfogással a pedagógusok százezres táborába fogadta őket. A diploma átvétele után Miklósvári Sándor a minisztérium nevében köszöntötte a végzett tanárokat. Javuló szolgáltatás Algyőn Boldizsár Ferenc korelnök vezetésével tartotta meg szombaton ülését Algyő nagyközség tanácsa. Két beszámolót vitattak meg a tanácstagok. Szarka Imre ügyvezető elnök az ÁFÉSZ tevékenységéről, a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás helyzetéről, valamint a hálózatfejlesztési tervekről, míg dr. Szögi Zoltán vb-titkár a szakigazgatási szerv első fokú hatósági munkájáról tájékoztatta a testületet. A 28 éves múltra visszatekintő fogyasztási és értékesítő szövetkezet 28 üzlete, vendéglátói egysége üzemeltetésével szolgálja a nagyközség lakosságát. A tanácstagok megítélése szerint is jó az ellátás alapvető élelmiszerekből és húsféleségekből, több lehetne viszont a zöldség és a gyümölcs, és a töltelékáru. A község lakói nagyra értékelik, hogy az ÁFÉSZ az áruellátás további javítására törekszik. Kereseti lehetőséget jelent, hogy ez évtől a szövetkezet felvásárol erdei, vízi és mezei melléktermékeket is, mint csiga, béka, gyógynövény, pióca stb. A tavalyi 823 ezer forinthoz viszonyítva, az idén 1,2 millió forinttal számolnak, 300 ezer forint értékben zöldséget vásárol meg a község lakóitól az ÁFÉSZ, míg a többi összegben tojás, nyúl, vágógalamb, csiga stb. felvásárlása szerepel. Közel 400 ezer forint bevételt jelent az ÁFÉSZ tervében a házhozszállítás. A szolgáltatás bővítését szolgálja az a terv, hogy még ez év során megszervezik a Patyolat felvevőhelyét a községben. Korszerű új üzlet épül a Vásárhelyi utcában, itt majd élelmiszereket és húsárukat vásárolhatnak az algyőiek. . A lakosság jobb ellátását szolgálja majd az azúj üzlet is, ahol a háztartási és egyéb villamos gépeket garanciálisan és azon túl is javítják. MAI TÉMÁNK Több ré szét egymáshoz í ki a mindennapok eseményeinek zajlásában nemcsak nyitott szemmel, hanem „nyitott” füllel is jár, keserű tapasztalatokra tesz szert. Az emberek egymással történő érintkezésében lépten-nyomon valami nyugtalanító — s egyben elkeserítő — hangvételre figyelhet fel. Hiányzik e „mini”-párbeszédekből az egymás iránti tisztelet, a jóindulat, ügyes-bajos dolgainkban a segítőszándék és azegyüttérzés — az, hogy egymásért, és nem egymás ellen vagyunk e glóbuszon. Azt hiszem, senkinek sem kell mindezt tényekkel bizonyítani, hiszen saját tapasztalatainak tárházából mindenki idézhetne ezernyi esetet. A tisztviselő kelletlen arccal dobja ki ablakocskáján a hivatalos iratot, az eladónak szava sincs, hogy a keresett cikkből mikorra várható az újabb szállítmány, az orvos is magyarázat nélkül nyújtja át a receptet, fittyet sem vetve arra, hogy betege csak szeretine tudni valamit állapotáról, a kapott gyógyszer használatáról. Még elképesztőbb az egészen fiatalok egymás közti érintkezésének eldurvulása,a nyomdafestéket nem tűrő triviális szavak valami „menő” epitheton ornansként illeszkednek stílusukba Tapasztalható a végtelen türelmetlenség, a figyelmetlenség, a lekezelő magatartás és a fölényes kioktatás fiatalok-öregek közt. Nem kevésbé bosszantó az együttélés íratlan törvényeinek gyakori megsértése — a rádió vagy tv éjszakai bömböltetése, a részegek ordítozása, vagy a postai levelesládák tartalmának megsemmisítése —jó viccként — egy még égő cigarettavéggel, vagy a zebrán, közlekedő gyalogosok riogatása száguldó gépkocsival. Mi végre tesszük mindezt? Nem vitatható, hogy életritmusunk az utóbbi évtizedekben hallatlan mértékben felgyorsult. Ha három, kezünk volna, mindháromnak volna dolga. Ki tagadja, hogy mindennapjainkban akadnak nehézségek is — családi és munkahelyi egyaránt. Ám a mindezzel járó idegfeszültség sem adhat magyarázatot az emberek egymás közti, érintkezésének ilyen fokú megromlására. Hiszen, aki ebben a pillanatban megsért valakit, a következő pillanatban már a sértett ő lehet. Nem is hivatkozom ezúttal arra, hogy bizonyos munkakörökben a fizetés az ügyfelekkel, a vásárlókkal, a páciensekkel való foglalkozásért jár. A humánum nevében: több jó szót egymáshoz! Nem alázatosságot, nem talpnyalást, nem negédeskedést. Embert megillető megbecsülést, tiszteletet és segítőkészséget; — az egymás közti érintkezésnek olyan formáját, amely egy szocialista társadalom minden tagját megilleti. Türelmetlenséget a hibák, de ne a személyek ellen. Hiszen köztudott, hogy jó szóval hegyek mozdíthatók meg, míg az egymás iránti tisztelet hiánya kellemetlen társadalmi közérzethez vezet. Kinek van erre szüksége? SZABÓ ENDRE A