Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
Hatékonyabb együttműködést a szellemi bázisok között A JATE rektorának előadása Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló hangversenytermében rendezték meg az idei műszaki hónap záróelőadását. A tanácskozáson dr. Bátyai Jenőnek, az MTESZ Csongrád megyei szervezete szaktitkárának bevezető szavai után —, dr. Márta Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a József Attila Tudományegyetem rektora „A műszaki haladás, a felsőoktatás-politika és a tudománypolitika kapcsolata” címmel tartott előadást. Előadásában részletesen kitért a nagyarányú műszaki fejlődésre, és hangsúlyozta a tudományos-technikai forradalom fontos szerepét. — A tudományos kutatás — mondta bevezetőjében — elképzelhetetlen a korszerű műszaki fejlődés, fejlesztés nélkül. A tudomány és a termelés közötti kölcsönhatás alapján érhetők el csak jelentős tudományos eredmények. Mindez nem jelenti azt, hogy a tudományos felfedezéseket meg lehet tervezni. Segíteni lehet az alapkutatások rendszerességét, és meg lehet teremteni a lehetőséget a felfedezésekhez. A helyesen tervezett és műszakilag támogatott alapkutatások forrásai lehetnek egyes nagy eredményeknek, ehhez azonban arra van szükség, hogy megfelelő együttműködés jöjjön létre szellemi bázisok között. A továbbiakban a tudományos eredmények mind gyorsabb gyakorlati alkalmazásáról szólott. Az elmúlt századokban számos felfedezés csak hosszú évtizedek után került gyakorlati felhasználásra. Ez az idő hallatlanul lerövidült korunkban. Különösen az utóbbi 20 évre érvényes ez a jelző, a „kirobbanó fejlődés” kora. A tranzisztor felfedezése egyben a rádiózást is forradalmasította. Elterjedésére nem kellett évtizedeket várni. Természetesen mindez összefügg a magas szintű műszaki fejlettséggel. Köztudott, hogy Jedlik Ányos találta fel a dinamót, ám felfedezője mégis Siemens. A magyar műszaki fejlettség ugyanis nem állt olyan szinten, hogy az előállítás lehetőségeit kellő időben megteremtse. — Vajon, mi ennek a gyors fejlődésnek az oka? — kérdezte az előadó. — Sokszorosára növekedett a céltudatosan és koncentráltan dolgozó kutatók száma, és az őket segítő műszaki, gépi apparátus. Az űrrepülés például egy sereg más tudományágat is „magával ragadott”. Az automatizálás, a híradástechnika, a tervezés, a szervezés, a szerkezettan óriásit lépett előre. Kérdés most már, hogy vajon hazánk miképpen tud lépést tartani ezzel a fejlődéssel? A jövőben fokozottabb mértékben szükség van a kutatások koncentrálására. Egyetlen tudományos kutatási területet sem hagyhatunk művelés nélkül, de a fontosabb területeket is pontosan meg kell határoznunk. Az alkalmazott és az alapkutatások területén világosan látnunk kell, melyik az az út, amelyik eredményhez vezet. A kutatási struktúrát természetesen meghatározza a felkészített szakemberek és a műszaki fejlettség szintje. Sajnos, a hazai technológiai fejlődés nem esett egybe az ország nagy fokú iparosításának éveivel, így bizonyos ellentmondások fedezhetők fel ezzel kapcsolatban. Feltétlenül szükségünk van fejlett technológiai bázisra, mert ez mind a kutatásnak, mind az ipari fejlődésnek meghatározó tényezője. Különösen a tervezés és szabályozás területén kell előbbre lépnünk, hogy összehangolt, kutatási, fejlesztési terv alapján dolgozhassunk. A gazdasági tényezők mellett azonban igen döntő a nagyszámú, képzett szakember bekapcsolódása a kutatásba, mert valójában csak így érhetünk el jelentős eredményeket — mondta dr. Márta Ferenc sokoldalúan, elemző előadásában. Kiváló árut gyártanak A munka ünnepe előtt rendezett üzemi ünnepségen vették át a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói az elmúlt évi jó munkájuk kettős jutalmát: a Kiváló és a Szocialista Munka Vállalata kitüntetést. Néhány napja a Kiváló Áruk Fórumán ismerték el jó munkájukat. A vállalat kiváló áruinak sorában eddig főképpen konzervételek szerepeltek. Most ezek közé került az úgynevezett marhahúsrolád is. Ez a konzervdobozba zárt étel lényegében marhahús, füstölt szalonna, csemegeuborka, mustár, különleges mártással. A gyár egyik hagyományos cikke, a csemege fűszerpaprika is felzárkózott a „kiváló áru” cím viselésére jogosult gyártmányok közé Nem a paprika minőségét változtatták meg, hiszen ez eddig is megfelelő volt, hanem a csomagolást. A korábbi piros papír helyett díszes, kasírozott alufólia csomagolásban került a szegedi paprika az üzletekbe. Felső képünkön a marhahúszolád dobozait látják el címkékkel. Alsó képünkön pedig az új csomagológép látható munkában. Ez készíti a kasírozott alufóliás csomagokat. Csongrád megye éghajlati és talajviszonyai kiválóan alkalmasak zöldségtermesztésre. A lehetőségeket azonban még korántsem használták ki. Ezért a Csongrád megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete országos pályázatot hirdetett a zöldségtermesztés fejlesztésére. Pályázat A kertészeti szakemberekhez, tudományos kutatókhoz, tervezőkhöz intézett pályázati felhívás sok témakört foglal magában. A pályamunkák kiterjedhetnek nemcsak a nagyüzemi, de a kiskertkultúra fejlesztésére is. Egyetlen kikötés, hogy Csongrád megyében alkalmazható, a megyei viszonyokra adaptálható legyen. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetéhez az év végéig beérkező legjobb pályamunkák szerzőit értékes díjakkal jutalmazzák. CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚNIUS 1. Építőmunkások versenye Szentesen a jobb lakásokért Sok múlik a felajánlások összehangolásán Üzletek, hivatali helyiségek és főként kilencvenhat lakás átadását várják a szentesiek a DÉLÉP-től. Ezért nézegetik naponta a Kossuth téren épülő házóriást, ezért kísérik figyelemmel a munka minden fázisát az alapozástól a mostani, immár befejező műveletekig. Nézegetik, és közben találgatják, milyen is lesz az új ház? Persze nem kívülről. Hiszen az messziről is látszik, hogy szép, impozáns lesz. De vajon belül. Belül milyen lesz? Egyenlőre csak az építőmunkások felelhetnek erre. A 723-as, szentesi építésvezetőség 90 dolgozójának jelenti a napi munkahelyet ez a ház. Tőlük, az ő munkájuktól függ, hogy a rövidesen elérkező műszaki átadáskor milyen hosszú lesz a hibajegyzék, amely majd felsorolja azokat a hiányosságokat, melyeket meg kell szüntetni, mielőtt a majdani lakók birtokba vehetik a kilencvenhat lakást. A kérdés tehát az: milyen lelkiismeretességgel dolgoznak az itteniek, meg tesznek-e mindent, hogy jó lakásokat adjanak a városnak? Egy évvel ezelőtt mindössze két olyan brigád dolgozott itt, amelynek tagjai elhatározták a szocialista cím elnyerését. Ma már hatra növekedett a számuk, s még további három brigád is alakult az év elején. De nemcsak a forma kedvéért. Sőt! Úgy is mondhatjuk, nem a forma kedvéért. Az építésvezetőség dolgozóinak jóval több mint fele a vállalat törzsgárdájához tartozik, így hát nem sokat kell magyarázni nekik, menynyire nem mindegy a DÉLÉP hírneve szempontjából, hogy a kész házról milyen vélemény terjed el a városban. Kitűnik ez a brigádnaplókból, amelyek rögzítik az egyes kollektívák munkaíel■ ajánlásait. Brezovai György kubikos brigádja például a betonozási munkáért vállalt felelősséget. S ha ez meglepő első olvasásra hallgassuk csak meg a brigádvezetőt: — Nekünk már csak a nevünk kubikos. Afféle betanított építőipari munkások vagyunk valamennyien, akik, ha a szükség úgy hozza, betonozunk is. Méghozzá nem is akárhogyan. A műszaki ellenőr minden alkalommal elismeréssel szólt az elvégzett munka minőségéről. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ilyen természetű hiba soha nem lesz ezen az épületen. Mi állítottuk be a fém ablaktokokat is. Nem lazulnak ki soha, biztos vagyok benne — mondta a brigádvezető. Nagy József, meg Kun Sándor kőművesbrigádja is biztos a dolgában. Noha kevés a szakmunkás, és az anyagellátással is voltak bajok az év elején, határozottan mondják, hogy rajtuk semmi sem múlik. És igazolják szavaikat a brigádjuk átlagteljesítményéről szóló adatok. Százhúsz százalék alatt nem igen dolgoztak egyetlen hónapban sem. Milyen hosszú lesz az épület átadásakor összeállításra kerülő hibalista? Erre a kérdésre mégsem válaszolt határozottan egyikük sem. Nem rajtunk, a szakipariakon múlik ez mindig — mondták egybehangzóan. A szakipar pedig a DÉLÉP-nél is szinte állam az államban. Külön építésvezetőség, külön művezetők. És a kőművesek, betonozók legjobb akarata is zátonyra futhat egy-két ember felületességén, kicsire nem adunk szemléleten. Úgy tűnik tehát, hogy a szentesi építésvezetőség irányítása alá tartozók csak az alapmunkákra vállalhatnak garanciát. A többi, a sokkal látványosabb befejező műveletek minősége nem rajtuk múlik, hanem a szakipariakon. E helyzet láttán pedig a kívülállónak olyan érzése támad, hogy a DÉLÉP-nél jelenleg éppen azok nem ismerik egymást kellő mértékben, akik tehetnek azért, hogy kevesebb legyen az utólagos reklamáció. Úgy tűnik, hogy a szocialista brigádok egymástól függetlenül tesznek felajánlásokat. Pedig az lenne jó, ha az egy munkahelyen dolgozók — tartozzanak bár más és más építésvezetőség felügyelete alá — összehangolnák versenyvállalásaikat. Ezek ugyanis jobban szolgálhatnák a közös érdeket, ha kiegészítenék egymást. Igaz, ez többletmunkát igényel a vállalaton belüli munkaverseny irányítóitól. De ez a többletmunka bizonyosan megtérülne a DÉLÉP-nél is. BEDŐ NÁNDOR Nemcsak a legújabb, egyben a legszebb lakóház is lesz Szentesen a Kossuth téri. Jól érzékelteti ezt bal oldali képünk, amely a ház külső lépcsőházát mutatja (Fotó: Enyedi Zoltán) 3 Feldolgozzák Kistelek történetét• Együttműködési megállapodás a helyi tanács és a népfrontbizottság között Szerdán délelőtt ülést tartott Kistelek nagyközség tanácsa Ott József megbízott tanácselnök elnökletével. A tanácsülésen a népfrontbizottság tagjai is részt vettek, mert ez alkalommal tárgyalta a tanács a két testület közötti megállapodás tervezetét, melyet a bizottság már megszavazott. A tanácstagok méltatták a nagyközség további fejlődése szempontjából jelentős dokumentumot, amelyet a tanács egyhangúlag elfogadott. A megállapodás rögzíti az együttműködés alapelveit, ugyanakkor olyan konkrét feladatokat is tartalmaz, melyek együttes feladatot adnak a tanácsnak és a népfrontnak. Többi között: „Az együttműködő felek megyei szervei által meghirdetett társadalmi munkaversenyben aktív részvételre serkentik a község lakosságát, annak szervezését irányítják". Azért, hogy megpályázhassák a 11 nagyközség versenyében az első helyet, ez év tavaszán társadalmi munkanapokat tartottak. Már meghaladja az 500 ezer forintot az idén végzett társadalmi munka értéke. A tavaszi utcai nagytakarítás mellett több helyen a lakosság közreműködésével épült járda. Egyébként a tavalyi, s már az idei munka eredménye: 2800 folyóméter új járda. Mintegy 600 tanya tartozik a nagyközséghez, s fontosnak tartják a tanyai lakosság bekapcsolását a közéletbe. A népfront két tanyai bizottságot is szervezett, egyrészt a tanácstagi munka elősegítésére, másrészt az ismeretterjesztés szervezésére. A tanács támogatja a népfrontbizottság kezdeményezését, mely azt célozza, hogy 1975-ig feldolgozzák Kistelek történetét. A népfront munkacsoportjában pedagógusok, községből elszármazott értelmiségiek, továbbá a helyi gimnázium tanulói dolgozzák fel, illetve gyűjtik össze a település múltjára, jelenére vonatkozó adatokat. A tanács vállalta a könyv megjelentetésének költségét. Tartalmazza a megállapodás, hogy a népfront rendszeresen szervezi a tanácstagi beszámolókat. A mostani ciklusban ilyen módon megtartották már az első beszámolójukat a tanácstagok, amelyeken a választók mintegy 180 közérdekű javaslatot, kérést mondottak el. Jórészt út- és járdaépítést sürgetnek a kistelekiek, továbbá a helyben foglalkoztatás megoldására üzemtelepítést. Megválasztotta a községi tanács a kisteleki népi ellenőrzési csoportot is, melynek vezetője Holcsik Mária, a szabó ktsz könyvelője lett.