Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi, kiadás CSOXOMD MEGYEI * M­A­G­Y­­A­R S­Z­O­C­I­A­LISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Fock Jenő és Indira Gandhi folytatta tárgyalásait Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztár­saság miniszterelnök asszo­nya közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti talál­kozón jelen volt Péter János külügyminiszter is. Mint lapunk más helyen is jelentjük, Indira Gandhi asszony, India miniszterel­nöke tegnap délelőtt megje­lent az országgyűlés ülésén. A képviselők melegen ün­nepelték a baráti ország kormányfőjét. Délben Indira Gandhi és kísérete Balatonfüredre láto­gatott, majd a veszprémi tanács ebédet adott tisztele­tére. Ezt követően a mi­niszterelnök látogatást tett a székesfehérvári Kossuth Tsz-ben. Este az indiai kor­mányfő visszatért, majd va­csorát adott Fock Jenő tisz­teletére. ­­i az egészségügyi felkészülésről . Az országos egészség­ügyi szervek mindent meg­tesznek a­zért, hogy­ nyáron ne fenyegessen járvány — jelentette be dr. Tóth László, az Egészségügyi Mi­nisztérium közegészségügyi­­járványügyi főosztályának vezetője, azon a sajtótájé­koztatón, amelyet csütörtö­kön tartottak az Egészség­­ügyi Minisztériumban. El­mondotta: Magyarországon a járványügyi helyzet jó, s ez elsősorban a hatékony,­­ megelőző felkészülésnek kö­szönhető. Azonban számol­ni kell az élénkülő idegen­­forgalom, a nyaralási sze­zon okozta fertőzések veszé­lyével. Az illetékesek ezért fokozzák a fürdőhelyek, vendéglátóipari egységek, szállodák, kereskedelmi egységek higiéniai ellenőr­zését. A nyári időszakban különösen a szalmonella baktérium okozta megbete­gedések a gyakoriak. A szakemberek tapasztalata szerint ilyenkor a fertőző hasmenés a gyakori, amely­ben Budapesten tavaly mintegy 60 ezren betegedtek meg. . A hazai járványhelyzet — hangsúlyozták — sokat javult, különösen a kötelező védőoltások elrendelése óta. Míg például 1952-ben a szamárköhögést évente át­lag 18 ezren kapták meg, addig tavaly már csak 150- en. A tetanusz fertőzések száma 10 évvel ezelőtt 500 felett volt, tavaly már száz alá esett. A lapzárta belföldi híreiből A Finn Kommunista Párt küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására június 15—22. között Ma­gyarországon tartózkodott a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, amelyet Arvo Aalto főtitkár vezetett. A finn pártküldöttséget fogadta Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára. A finn testvérpárt képvi­selői megbeszélést folytattak Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával. Az elv­társi légkörű találkozón köl­csönösen tájékoztatták egy­­más két párt helyzetéről, tevékenységéről, és véle­ménycserét folytattak idő­szerű problémákról, külö­nös tekintettel az európai béke és biztonság kérdései­re, valamint a nemzetközi kommunista- és munkás­­mozgalom és az antiimperia­­lista harc időszerű felada­taira. A finn pártküldötség lá­togatása során megismerke­dett az MSZMP városi,, me­­­gyei, községi és nagyüzemi szervezeteinek tevékenysé­gével, munkamódszerével. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője búcsúztatta a vendé­geket. Biszku Béla a Magyar Optikai Művekben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön a XII. ke­rületbe látogatott,­­ahol dr. Tóth János, a kerületi­ párt­­bizottság első titkára és Po­zsonyi Vilmos tanácselnök fogadta. Délelőtt Biszku Béla részt vett a kerületi párt-végre­hajtó bizottság ülésén, tájé­kozódott a­ kerület életéről, a pártszervek féléves tevé­kenységéről. Ezt követően a Magyar Optikai Műveket kereste fel, és tájékozódott az üzem számítástechnikai programjáról. Délután Bisz­ku Béla találkozott a kerü­leti pártbizottság tagjaival, a kerület párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel, aktivistáival, akiket idősze­rű kül- és belpolitikai kér­désekről tájékoztatott. A közélet eseményei ELUTAZOTT AZ NSZK SZÖVETSÉGI BANKJÁNAK ELNÖKE Dr. Kari Klasen, az NSZK ke aki Magyarországon tár­­­­gyalásokat folytatott, csatár- , Szövetségi Bankjának elnö­­kökön elutazott hazánkból. IFJÚSÁGI DELEGÁCIÓNK OLASZORSZÁGBAN Dr. Gombár József, a nista Ifjúsági Szövetség KISZ Központi Bizottsága ideológiai-politikai munka­­titkárának vezetésével csa­­jának továbbá az ifz­tortokon négytagú ifjúsági , .. . . . . delegáció utazott. Olaszor- tusa­ helyzetének tanulma­­sságia, az Olasz Kormá­­nyozására. Faluvégi Lajos A költségvetési gazdálkodást a tervszerűség jellemezte Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazda­sági alapjaink fejlesztésének legjobb útját, meghatároz­tuk azokat az eszközöket is,­­ amelyek biztosíthatják a s tervszerű fejlődést. A gaz­dasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásol­hatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is — mondotta bevezetőben Falu-D­végi Lajos pénzügyminisz­ter, majd így folytatta: Az elmúlt gazdálkodási év m­eghatározó vonása — amely kifejezésre jut az ál­lami költségvetés végrehaj­tásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütem­ben, 7 százalékkal emelke­dett. Ebben nagy­ szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak. A gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocia­lista országok fejlődési rit­musába. A költségvetési bevételek­­ a termelés és forgalom bő- s vülésével, a hatékonyság ja­vulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt marad­tak. A vállalatoktól származott a bevételek­­ több mint négyötöd része. A bevéte­lek 9 százalékkal növeked­tek. Az iparvállalatok költség­vetési befizetése több mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, rzimnt az előirányzat.­ A kohászati termékek világ­piaci árai ugyanis vissza­estek, a költséggazdálkodás — különösen a gépipari vál­lalatoknál — nem sokat ja­vult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fejlő­déssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb volt, ezért a tervtől el­térően alakult a fogyasztás­­felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a kül­kereskedelem behozatala fe­dezte. A bevételeket meghaladó ütemben, több mint 15 szá­­­zalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozá­sokkal kapcsolatos kifize­tései. Az erőteljes felhalmozás természetesen nem az el­múlt év sajátossága, hanem része, folytatása a korábban kialakult folyamatnak. Végeredményben a költ­ségvetést 191,6 milliárd fo­rint bevétellel és 194,9 mil­liárd forint kiadással zár­tuk Az állami költségvetés­nek a tervezettet meghala­dó, kereken 3,3 milliárd fo­rint hiánya keletkezett. En­nek oka az, hogy a vállala­toktól remélt és elvárt be­vételeink egy része nem folyt be, beruházási költsé­geink és a társadalmi kö­zös kiadásaink a költség­­vetés végrehajtása során emelkedtek. A Minisztertanács rend­szeresen foglalkozik a kere­seti arányok­ elemzéséve és szabályozásával. Megvizs­gáltuk például, hogy milye­nek és hogy változnak az iparon belüli bérarányok? A tények azt mutatják, hogy az 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagy­­vállalatok munkásainak át­lagjövedelme 5—10 száza­lékkal haladja meg az en­nél kisebb vállalatokét. A munkások­­ között is vannak az átlagosnál­ na­gyobb keresetűek. Ez nagy­részt a jobb munkából, a nagyobb teljesítményből kö­vetkezett, de voltak arány­talanságok is, mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dolgozók a jö­vedelemnövelés kiemelkedő­, lehetőségeivel rendelkeztek. Az állami szervek erre is figyelmet fordítottak.* Szabályoztuk a termelő­szövetkezeti alkalmazottak bérezését és munkaidejét,­­ valamint a melléküzemági tevékenységet. Felhasználtuk a bérpotrtika központi eszközeit, béreme­lési lehetőséget, preferen­ciákat nyújtottunk a szén­bányászatban, a villamos­­energia-, a textil- és az alu­míniumiparban, a közleke­dés és a lakossági szolgál­tatás területén. A mezőgazdasági áruérté­kesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható­—irányzat, hogy a parasztság reáljöve­delmének emelkedése a munkás és szellemi dolgo­zókét valamelyest megha­ladta. A negyedik ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jöve­delmi helyzete azonos mér­tékben javuljon. A nem termelő ágazatok­ban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22 000 or­vos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük 10 000 bölcsődei gondozónő és védőnő 15 százalékos, mintegy 50 000 egészségügyi középkáder pedig 5—10 szá­zalékos béremelést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus­kért átlagosan 20 százalék­kal, a nem pedagógus mun­kakörben foglalkoztatott,­­több mint 1­50 000 dolgozó fi­­etése átlagosan 10 száza­lékkal növekedett. Béreme­lés történt a népművelési i­ntézményeknél is. A kormány az 1971. év­ben folytatta annak a tö­rekvésnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedel­meknek a teljesítmény alap­ján történő differenciálása, másfelől a családi jövedel­mek kereső-eltartott arán­y miatti különbségeinek ki­egyenlítése. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támo­gatást és az öregek társadal­mi ellátását. Kidolgoztuk azokat a ja­vaslatokat, amelyek alap­ján — több más intézőre-f-okytatás a 2. oldalon.) Képünkön: Kádár János, az MSZiyiP Központi Bizottságának első titkára és Komócsin­­ Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a­ teg­napi ülésen. Mögöttük: Csongrád megyei képviselők . 39. ÉVFOLYAM, 14­. SZÁM 1972. június 23., péntek MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám Tanácskozik az országgyűlés Zárszámadás a tavalyi esztendőről­ ­ megyénk képviseljei közsel dr. Dömötör János szólalt fel Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az ország­gyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titk­ára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagjai,­­vala­mint a Központi Bizottság titkárai és kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta­­ meg. Üdvözölte a vendégpáholyban jelenlevő Indira­­ Gandhit, India miniszterelnökét, akit a képviselők lelkes­­ tapssal köszöntöttek.­­ Ezt követően Apró Antal javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés elfogadott. • A napirend a következő:­­ A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésé­­*é nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; A bíróságokról szóló törvény­javaslat;­­ A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló tör­­­­vényjavaslat;­A X­­ Interpellációk. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971 évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra.­ Felszólalt az országgyűlés tegnapi ülésén Péter János külügyminiszter is, aki tájékoztatta a képviselőket a nem­zetként helyzetről és hazánk külpolitikájának időszerű vo­natkozásairól. Faluvégi Lajos és Péter János expozéja után megkez­dődött a vita az elhangzott beszámolók felett. Megyénk képviselői közül dr. Dömötör János, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője fejtette ki álláspontját az el­múlt évi zárszámadással kapcsolatban. (Felszólalását la­punk 2. oldalán közöljük.) Az Országgyűlés ma délelőtt az 1971. évi zárszám­adásnál kapcsolatos beszámoló feletti vitával folytatja­ ülését.

Next