Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) Üléssel együtt — 1978. év január 1-i hatállyal fel­­­ emeltük a három- és több-­­ gyermekes családok, vala-­­­mint az egyedülálló egy-­­ és kétgyermekes szülök­­ családi pótlékát,­­ a már megállapított nyug-­­­díjakat pedig — reálértékük­­ megtartása céljából — 1971-­­ től évenként 2 százalékkal « növeljük.­­ A beruházás területén­­ még nem enyhült a feszült- * ség és a befejezetlen beru-­­ h­ázások állománya az év­­ végén meghaladta egy esz-­e­tendő beruházási értékének­­ 80 százalékát, összesen 43­0 nagyberuházásnak kellett­­ volna tavaly elkészülnie.­­ Ezek közül harmincat át-­­ , adtak, de tizenhétnél bizo­nyos befejező munkálatok még hátra vannak. A többinél csak részleges üzembehelyezés történt. • Ezek a beruházások a ter­vezettnél átlagosan több­­ mint­ két évvel később va­­­­lósultak meg. A helyzetet már év köz­ben­­elemeztük és a­­ nép­gazdaság idei tervében azt a célt határoztuk el, hogy a szocialista szektor beru­házásai a tavalyi szintet csak kismértékben haladják meg. Ezt olyan módon kí­vántuk elérni, hogy módo­sítottuk a vállalati jövede­lemszabályozás rendszerét: a nyereségből kisebb legyen a beruházásokra felhasznál­­ható rész. Január elseje óta a vállalatok, egyes esetek­ben a tanácsok, a beruházás megkezdése előtt kötelesek építési tartalékot képezni azzal a céllal, hogy legyen pénzük a felmerülő többlet­­költségekre és ezt a pénzt ne költhessék újabb beruhá­zások megkezdésére. Emellett kénytelenek vol­tunk átmenetileg egyes nem termelő beruházások — irodaházak, üdülők — építését szigorúan korlá­tozni. Az állami beruházások kö­rében felülvizsgáltuk a fej­lesztési célokét. A folyó esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az idei beruhá­zási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Ebben az esetben számíthat új beru­házásaink termelésére a népgazdaság, jövedelmeire pedig a vállalatok és az­ államháztartás. Nyugodtan megállapíthat­juk, hogy mind az alapvető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gaz­dálkodást a tervszerűség jellemezte, még akkor is, ha az elmúlt év nem volt men­tes a gond­októl. Kérem a tisztelt Ország­­gyűlést, hogy ezen gondola­tok alapján fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést, és hagyja jóvá a be­terjesztett törvényjavaslatot — fejezte be beszédét Falu­végi Lajos pénzügyminisz­ter. Dr. Dömötör János Több támogatást a művelődési otthonoknak ! Dr. Dömötör János, a hód­mezővásárhelyi Tornyai Já­nos Múzeum igazgatója, a Csongrád megyei 14. válasz­tókerület (Vásárhely) or­szággyűlési képviselője par­lamenti felszólalásában az 1971. évi költségvetés végre­hajtásáról beterjesztett tör­vényjavaslat kapcsán annak egyik, összegszerűen nem nagy, de hatásában jelentős tételével foglalkozott: az ál­lami forrásból, tanácsi költ­ségvetésből a művelődési ott­honoknak juttatott 140 millió forint működési támogatás­sal. Mint mondotta:­­ ez az összeg egész költségvetésünk 0,7 ezrelékét jelenti, és kul­­­turális kiadásainknak is csak 1 százalékát teszi­­ ki. Ha azonban azt vesszük figye­lembe, h­ogy,­ ez­ az összeg­ 1913, a minimális feltételek­nek megfelelt és besorolt klubkönyvtár, illetőleg mű­velődési otthon tevékenysé­gének lehetőségét, alapfelté­telét biztosítja, akkor vilá­gossá válik, hogy milyen nagy jelentősége van e ki­adási tételnek a szocialista tudat­formálásban. A továbbiakban részlete­sen elemezte a képviselő a közművelődési intézmények helyzetét, a népművelésben dolgozók hivatástudattól át­hatott és lelkesedéssel vég­zett munkájának jelentősé­gét, majd az intézményháló­zatra háruló feladatokról beszélt. — A művelődési otthonok szerepe véleményem szerint nemcsak hogy nem csökkent, hanem a jövőben még nő is — mondotta. — Elsősorban amiatt a nagy és rendkívül pozitív társadalmi változás miatt, mely a szabad idő növekedéséből adódik. Né­hány éven belül valamennyi dolgozó rétegre kiterjed a 44 órás, bizonyos rétegekre még az ennél is­­rövidebb munka­hét. Szükséges, hogy kellő vá­lasztási lehetőséget kínál­junk a szabad idő kultu­rált, értelmes, okos, az egyéniség minél gazdagabb kibontakozását biztosító fel­használására.­­ A szabad idő kulturált fel­használása mellett a­ művelő­­dési otthonok, mint a társas­­élet központjai, alkalmasak a fokozódó urbanizációval gyakran együttjáró elszige­teltségérzés feloldására is. Felszólalása további részé­ben dr. Dömötör János ar­ról beszélt, hogy az eredmé­nyek mellett az elmúlt évek során bizonyos ellentmondá­­sok is létrejöttek. Elsősor­ban a működési feltételek, az anyagi ellátás területén, de az itt dolgozók társadal­mi megbecsülésében is. Meg­állapította:­­ a népművelési tevékeny­ség igazán ott hatékony és ered­ményes, ahol a lelkese­déshez megfelelő eszközök is rendelkezésre állanak, ahol a tervek, célkitűzések valóra­­váltása megalapozott­. Az országban több példa van arra — megyénkből Kis­telekeit és Csaf­ádpalotát em­lítette ;á’- kétívi.‘kétL''Sz­írogy • a tanácsi tá­mogatás mellé más társadalmi, elsősorban termelőszövetkezeti hozzá-' járulást is kapnak a műve­lődési­­otthonok. A művelődési otthonok je­­­lenlegi fenntartási,' finanszí­rozási rendszerét elemezve — mely ötven százalékban saját bevételekre épülő mű­ködtetési formát jelent —, ismertette a képviselő javas­latait. Feszültséget okoz az a tény, hogy a tanácsi, álla­mi támogatás lényegében a béreket fedezi,­­ de még azt sem mindenütt. A kasszasikeres rendezvé­­n­yek által elért többletbe­vételek sem teszik lehető­vé az értékes műsorok be­iktatását, mert a bevételt a létfenn­tartási, működési kiadások elviszik. — Ennek a feszültségnek a feloldása időszerűvé vált — mondotta. — Megoldására két, a Művelődésügyi Mi­nisztérium által is elérendő célként kitűzött lehetőség kínálkozik. Rövid távon ko­moly segítséget jelentene, ha már a jövő évtől a leginkább rászorult intézmények, a klubkönyvtárak összes ki­adásai és bevételei a fenn­tartó szerv költségvetésében kerülnének beállításra. A művelődési otthonoknál pe­dig fokozatosan el kellene érni, hogy a működés alap­­feltételeit szolgáló állandó költségeket (fűtés, világítás, karbantartás) az intézmény fenntartója biztosítsa. Ez­után még ajánlotta a kép­viselő, hogy a szociális ala­pot kulturális és sportalapra különítsék­­ el, akkor a kul­túrára fordítható összeg egy­értelmű lenne.­­ Abból kiindulva, hogy egy-egy közművelődési in­tézmény helyi jellegű, nél­külözhetetlen, hogy vezető­je, dolgozói ismerjék a vá­ros, a község vagy kerület adottságait. Ehhez megfelelő­­ emberi kapcsolatok kialakítása, ál­landó jelenlét szükséges. Az adott közösség életében való sokirányú, sokoldalú részvétel a helyben lakást követeli meg. A cél elérését szolgálná a kedvezményes pedagógus la­kásépítési kölcsönnek, első­sorban a falusi művelődési­­otthon-vezetőkre történő fei­­terjesztése — folytatta a képviselő. — Tulajdonképpen ők is ne­velési feladatokat oldanak meg iskolán kívüli és túli tudat- és ízlésformáló munkájukkal. A továbbiakban a képvise­lő arról az ellentmondások­ról beszélt, ami az egyéni környezet — mely a nagyon is örvendetes társadalmi elő­rehaladás eredményeként állt elő —, valamint számos művelődési otthon esztétikai körülményei közötti különb­ségben jelentkezik. Feloldá­sa több­ év­ekdi,­­lehetséges, de máris figyelemre m­éltó a javaslatrstitutált az intézmé­nyek látogatóinak kétharma­da fiatal, a belső kiképzés kialakításánál, az otthonok otthonná alakításában rájuk is számítsunk, az ő ízlésük­re is az eddiginél jobban fi­gyel­jünk. Ajánlotta: " a fő feladat a művelődési ottho­nok korszerűsítése legyen, továbbá azt, hogy a kihasz­nálatlan intézményeket ifjú­sági klubokká lehetne ala­kítani. "— A művelődési otthonok jelenlegi helyzetében a se­gítség időszerűvé vált — mondotta dr. Dömötör Já­nos, majd e szavakkal fe­jezte be felszólalását: — Miután az 1971. évi költség­­vetés, annak végrehajtása és a gazdasági szabályozás jól szolgálta népgazdasági érde­keinket, a beterjesztett tör­vényjavaslatot a kiegészítő jelentésekkel együtt elfoga­dom. 2 --------- Nyári ülésszakát tartja az országgyűlés. Az év e­sza­kában a parlament tanács­kozásának évenként ismét­lődő témája a költségvetési zárszámadás. Már az 1972-es költségvetés elvei és útmu­tatása szerint dolgozunk, a képviselők mégsem szavaz­ták meg véleménynyilvání­tás nélkül a már múltnak tekinthető költségvetési be­­vételek-kiadások rovatainak számoszlopait — jó néhá­­nyan jelentkeztek hozzászó­lásra. Miért e nagy érdeklődés? Igaz, hogy az 1971-es szá­mok már lég­yek, nem vál­toznak, mégis úgy­ tűnik, éppen a költségvetési, zár­­számadási törvényjavaslat alkalmas arra, hogy képvi­selőink az ország színe előtt szóljanak választókerületük eredményeiről, ugyanígy mind a lakosságot, mind az ipari, mezőgazdasági üzeme­ket vagy éppen az intézmé­nyeket foglalkoztató kérdé­sekről. A költségvetés ugyanis minden területet érint. A bevételek alakulá­sát befolyásolja, hogyan dolgozik, milyen munka­eredményeket produkál egy­­egy közösség, a kiadásokat pedig az, hogyan gazdál­kodnak a közösből juttatott összegekkel az e munkával megbízott testületek, szer­vek, emberek. Jó néhány megszívlelésre méltó vélemény hangzott­ el. Többi között az: a tavaly­ról ránkmaradt gondokat nem kis mértékben az okoz­ta, hogy az erőforrásokat meghaladó igények kielégí­tése játszott szerepet az el­osztásban. Márpedig tudjuk, többet nem hozhatunk el, mint amennyit megtermel­tünk. Közgondolkodásunk alakítására tehát nagyon nagy szükségünk van. Jó volt hallgatni olyan vé­leményeket, hogy a jövőben a gyerekekkel, idősekkel többet kívánunk törődni. Igaz, ma még — országosan — 40 ezer gyereknek nincs hely az óvodában, de ha például a nagy reprezentá­ció kimegy a divatból — két iskola épülhetett volna a „vendégeskedésre” fordított összegből több juthat a gyerekintézményeknek. Vagy az ország színe előtt hangzott el az a javaslat is: a tanácsok pénzügyi helyze­te ne legyen függvénye az üzemek, vállalatok gazdál­kodásának. Ez annál is in­kább figyelemre méltó, mert éppen a tanácsok fel­adata a lakosság ellátásá­nak, életkörülményeinek alakítása. S az köztudott megyénkben, tavaly sok gondot okozott a tanácsok­nak a pénzügyi probléma, de hozzátehetjük: egyetlen intézményt sem kellett be­zárni ... Minden felszólalás, két vagy több javaslatot tartal­mazott. Ki éppen a szarvas­marha-tenyésztés fejleszté­sét szeretné elérni, kinek meg az anyagmozgatás gé­pesítésének megoldása a gondja, ki az öregek, a gye­rekek vagy pedig a falusi népr művelők helyzetének ja­vítását tekinti szívügyé­nek ... A költségvetési zárszám­adás az ország háztartásá­nak mérlege. Egy háztartás pedig mindent felölel. Ezért a nagy érdeklődés. Az eszmecsere az üléste­remben a meri­ napon foly­tatódik. Az ország háztartásának mérlege Mi történt a nagyvilágban - mi történt a nagyvilág Nixon elnök tanácsadója ma hazautazik Pekingből A DPA nyugatnémet hír­­ügynökség washingtoni tudó­sítója írja, hogy a csütörtöki, Csou En-laj kínai miniszter­elnökkel folytatott megbe­szélésekkel véget ért Henry Kissinger, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadójá­nak ötnapos pekingi tárgya­lássorozata. Kissinger ma — pénteken — reggel vissza­utazik Washingtonba. A hétfő óta Pekingben vendégeskedő dr. Henry Kis­singer amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó eddig összesen mintegy 13 órát tárgyalt a kínai vezetőkkel. Az amerikai nemzetbizton­sági főtanácsadó csütörtökön reggel Peking egyik nagy hírnevű műszaki egyetemén tett látogatást. A Reuter an­gol hírügynökség pekingi tu­dósítója lehetségesnek tartja, hogy az egyetem professzo­raival kínai és amerikai egyetemi hallgatók, illetve tudósok cserelátogatásairól is tárgyalt. Hármas arab csúcs­­értekezlet Az Arab Köztársaságok Szövetsége Elnöki Tanácsá­nak tagjai — Szadati Asszad és Kadhafi — szerdán este a kíséretükben levő szemé­lyiségek nélkül négyórás, magánjellegű eszmecserét tartottak, nyilvánvalóan azért, hogy megvitassák és kiértékeljék a Libanont ért újabb izraeli kalóztámadást. Ezt megelőzően Idi Amin ugandai elnökkel tárgyal­tak, aki országának a föde­rációhoz fűződő kapcsolatai fejlesztését szorgalmazza. Amin csütörtökön visszatért Kairóba hivatalos látogatá­sának folytatására, míg a három államfő az előzetes menetrendnek megfelelően folytatta az időszerű teendők vitáját. A Libanont ért szerdai kalóztámadás során a be­hatolt izraeli csapatok el­fogtak öt szíriai tisztet és egy libanoni katonai veze­tőt. Libanon és Szíria kö­vetelte, hogy az izraeliek bocsássák­ szabadon a fog­lyul ejtett szíriai, illetve li­banoni katonai vezetőket. Az izraeliek csütörtökön ki­hallgatták a tiszteket, de nem döntöttek szabadon­­bocsátásuk felől. Bujtogatott az aspiráns Kiutasították a Szovjetunióból Julian Graffinak, az ox­fordi egyetem aspiránsának, aki tudományos gyakorlaton volt a leningrádi nyelvtudo­mányi egyetemen, gyakorló idejének letelte előtt el kel­lett hagynia­ a Szovjetunió területét. A Szovjetunió Fel­sőoktatási Minisztériuma közölte Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségé­vel, hogy Graffi követ­kezetesen megsértette a külföldi állampolgárok ma­gatartását meghatározó ren­delkezéseket. Graffi, aki a rosztovi, majd a leningrádi egyete­men folytatott gyakorlatot, igyekezett baráti kapcsolato­kat létesíteni foglalkozás­nélküli személyekkel. Ezek közé tartozott Vlagyimir Bu­rakov, akit büntetőjogilag vontak felelősségre. Bura­kov ügyének kivizsgálásakor megállapítást nyert, hogy Graffi Rosztovban spekulá­cióval, különböző árucikkek illegális árusításával foglal­kozott. A vizsgálat során bebizo­nyítást nyert, hogy Graffi il­legálisan személygépkocsin akarta átvinni Burakovot a szovjet határon. Amikor pe­dig ez a terv túlságosan koc­kázatosnak mutatkozott, át­adta Burakovnak a saját út­levelét. Ezzel az útlevéllel Burakov hajóra akart száll­ni, de megijedt és vissza­fordult. Mint megállapítást , nyeld, Graffi ismerősei körében igyekezett szovjetellenes hangulatot kelteni. " Graffi az orosz szimboliz­mus történetének tanulmá­nyozására utazott a Szovjet­unióba. Ez a téma azonban korántsem érdekelte. Tan­tervének jelentős részét nem teljesítette, ez év eleje óta pedig majdnem teljesen ab­bahagyta a munkát. SOROKBAN Aharon Jadlin oktatásügyi miniszterhelyettest választot­ták csütörtökön az Izraeli Munkáspárt főtitkárává. Ez a tisztség — írja az AP amerikai hírü­gynökség — egyike a legbefolyásosabbak­­nak Izraelben. Viselője volt Meir jelenlegi miniszterel­nök asszony és Szapir pénz­ügyminiszter, aki most mi-­ niszterelnökségre pályázik. Izrael csütörtökön reggel ismét tüzérségi tűzzel táma­dott két libanoni határfalut — jelentették a helyszínről. A hírügynökségi tudósítók­nak nem volt alkalmuk erről személyesen meggyőződni, mert a libanoni haderő kor­dont vont a szóban forgó tér­ség, az Arkud-vidék köré. NSZK—NDK tárgyalások Bonnban csütörtökön véget ért a két német állam kép­viselői közötti megbeszélések e heti fordulója. Mint a ki­adott közlemény mondja, dr. Michael Kohl, az NDK és dr. Egon Bahr, az NSZK ál­lamtitkára szerdán és csü­törtökön véleménycserét folytattak az NDK és az NSZK között olyan normális jószomszédi kapcsolatok lét­rehozásáról, mint amilyenek az egymástól független álla­mok között szokásosak. A közlemény bejelenti to­vábbá, hogy a megbeszélése­ket június 28-án, szerdán az NDK fővárosában folytatják. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi­ állam­titkára csütörtök délután a keingbonni repülőtérről visszautazott Berlinbe. A tárgyalások eredmé­nyességének, pontosabban a jó légkörben történt lefo­lyását a két Németország közvéleménye megelégedés­sel fogadta. E tárgyalások ugyanis kilátást nyújtanak arra, hogy az NDK és az NSZK között fokozatosan meg lehet oldani olyan prob­lémákat, amelyek korábban áthidalhatatlanoknak tűn­tek. Bankkamatláb­emelés Angliában Az Angol Nemzeti Bank, a Bank of England csütör­tökön öt százalékról hat százalékra emelte a bank­kamatlábat. Az intézkedés célja, hogy így is „beáram­lásra serkentsék" a külföldi tőkét és helyreállítsák a font sterling iránt meginvott bizalmat. * Az esemény előzménye az, hogy Healy, az Angol Mun­káspárt „árnyékkormányá­­nak „pénzügyminisztere" (az árnyékkormány az el­lenzék miniszterjelöltjeinek névsora arra az esetre, ha hatalomra kerülnek) állító­lag azt híresztelte, hogy a font sterlinget az év második felében leértékelik. Ezzel egy bizonyos fokig nehéz helyzetbe juttatta az angol kormányt, amelynek intéz­kedéseket kellett, tennie, hogy a font értékét a nem­zetközi valutapiacon fenn­tartsa. Érdekes, hogy a bank­kamatláb felemelésének közzététele után sem csök­kent a londoni tőzsdén a fontra gyakorolt nyomás. PÉNTEK, 1972. JÚNIUS 23.

Next