Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Két város és egy nagyközségi tanács üléséről jelentjük A makói városi tanács csütörtökön délelőtt ülést tartott a városi tanácsháza nagytermében. A megjelenteket dr. Forgó István tanácselnök'' köszöntötte, majd a napirend elfogadása után jóváhagyták a tanácselnöki jelentést a végrehajtó bizottság munkájáról, és a két tanácsülés között folytatott jelentősebb tárgyalásokról. Ezután megvitatták azt az írásban megküldött jelentést, mely a városban élő öregek életkörülményeiknek szociálpolitikai vizsgálatáról számoltle. A közelmúltban 400 makói középiskolás több mint háromezer, munkából kiöregedett személyt keresett fel, s összeírta milyen körülmények között élnek. Jártak nyugdíjasoknál, s olyanoknál is, kik egyedül élnek. A szerzett tapasztalatokat összesítették, s megállapították, hogy Makó lakosságának 22,6 százaléka, tehát több mint egyötöde öregkorú, nyugdíjra vagy egyéb támogatásra szorul. A 70 éven aluli nyugdíjasok 16 százaléka még ma is munkát vállal, hogy kiegészítse alacsony nyugdíját. A közel félszáz kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a megkérdezettek egyharmada még ma is rendszeres társadalmi munkát végez. További 30 százalék viszont várja, hogy valami megbízást kapjon, mert jelenleg úgy érzi, mintha csak megtűrt lenne a város nagy családjában. Eddig sok-sok kezdeményezés született az öregek segítésére. Klub nyílt a szakmaközi bizottság kultúrtermében, az újvárosi tömegszervezeti székházban, a KIOSZ-ban és a MÁV kultúrházában. A közelmúltban felépült modern könyvtár is sok olyan könyvet tart, melyet keresnek és kedvelnek a munkából kiöregedettek, főleg a 70 év körüliek. Ennek ellenére megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége ritkán mozdul ki lakásából. Várnák volt munkahelyük segítségét, örömmel vennék, ha a volt munkatársak néhanapján ellátogatnának hozzájuk. Az időskorúak közel 20 százaléka teljesen egyedül él, nincs a városban rokona, hozzátartozója. Egy részüket betegség k köti az ágyhoz vagy a lakáshoz, s róluk a társadalmi szerveknek kellene gondoskodni. A beszámoló, mely hű képet adott a város öregjeinek életéről, élénk vitát váltott ki. Dr. Szilágyi Géza többek között arról beszélt, hogy az öregekkel való törődés egyik alapfeltétele lelkiviláguk megértése. Tudomásul kell venni, hogy ők más körülmények között éltek, mások voltak napi problémáik. Tamási László, a FÉG dolgozóinak határozatát tolmácsolta: „Az üzemből nyugdíjba menteket évente egy alkalommal lakásukban felkeressük. Elmondjuk nekik mi történt volt munkahelyükön. Állami és társadalmi ünnepeken meghívjuk őket sorainkba, hogy velünk együtt ünnepeljenek.” Moravszki Ferenc arról számolt be, hogy az összeírást végző fiatalok szükségességét látták a munkából kiöregedett, az egyedül élő öregek újbóli felkeresésének. A közgazdasági szakközépiskola tanulói példát mutattak a makói KISZ-fiataloknak. Hetente meglátogatják azokat, akik akár a ház körüli napi munkát sem tudják elvégezni, kitakarítanak, rendbe teszik a ház környékét, gondozzák az időskorúakat. Ha kezdeményezésüket követné minden intézmény, szövetkezet, üzem és vállalat fiatal munkása, akkor kialakulna egy megfelelő gondozói hálózat. Batka Júlia elmondotta, hogy a tanulókra is jó hatással van az öregek rendszeres felkeresése. A viszszahatás mérhető, mert megváltozik a diákok véleménye, magatartása. "Nem ritka, hogy karonfogják az utcán botorkáló idősebb férfit, vagy nőt, átvezetik az úttesten. Azt vallják, hogy ez kötelességük. Dr. Pataki József az öregekről való gondoskodás összetettségéről beszélt. Úgy mondta: a társadalomnak csak akkor kell segíteni, ha az illetőnek nincs senkije. Rá kell azonban bírni a gyermekeket, a hozzátartozókat, a szülői, a rokoni tisztelet és segítség megadására. K. Kiss Sándor, Gera Sándor, Raffai Sándorné javaslatot tett a házi gondozói hálózat megalakítására. Dr. Bojóczi Péter viszont arról beszélt, hogy az Egészségügyi Minisztérium országos folyóiratban közzé teszi a makói tanács elé került jelentést, mert az példát mutat arra, miként lehet élő-elevenné tenni az öregekről való gondoskodást, a társadalmi összefogást. Szólt arról, hogy Veszprémben és Budapesten, a III. kerületben kísérletként már bevezették a házi szociális gondozást. Biztatók az eredmények, annak ellenére, hogy a tapasztalatok összegezésére még nem került sor. A makói kezdeményezés azonban már bizonyítja, hogy társadalmi összefogással jó eredmények érhetők el. Dr. Draskóczi Ede az eltartási szerződésekről beszélt. Sürgette azok rendszeres ellenőrzését, a vállalt kötelezettségek betartása érdekében. Bálint János, a mezőgazdasági nyugdíjasok helyzetéről szólva javasolta, hogy a tsz-ek egységes álláspontot alakítsanak ki, s növeljék a juttatásokat. Haluszka Ádám azok felelősségéről szólt, akikigen jól keresnek, s közben hagyják, hogy szüleik gondokkal küzdjenek. A hosszan tartó vita után határozatot hozott a tanács. Kérte a város valamennyi munkahelyét, társadalmi és tömegszervezeti kollektíváját, hogy az adott lehetőségek között vizsgálják meg volt dolgozóik jelenlegi helyzetét, segítsék az időseket, főleg az egyedül élőket. Kérte a tanács a Hazafias Népfront városi bizottságát, hogy az öregek támogatására hozzon létre egy bizottságot, mely koordinálni tudja a munkát. E bizottság vizsgálja meg annak a lehetőségét is, hogy a munkaidőben nem használt, kulturális célokat szolgáló helyiségeket miként lehetne használni, különösen téli időben idősek, vagy nyugdíjasok klubjaként. Utasította a tanács a pénzügyi, terv- és munkaügyi, valamint a műszaki osztályt, hogy készíttesse el a nyugdíjasok részére építendő korszerű lakóépület terveit. Utasította a végrehajtó bizottságot, a 3. számú öregek napközi otthonának létrehozására. Befejezésként tájékoztató hangzott el a tanács által választott megyei tanácstagok munkájáról, s több fontos, várost érintő határozatot is hoztak. többen sok szeszes italt tartanak,és napközben az utcákon sokan isznak. Gát László kijelentette, hogy a" beszámoló megállapításával ellentétben ő nem érzi, hogy javult volna a tőkehúsellátás. Kálmán Lajos javasolta: jobban mérjék fel az üzletek a vásárlók igényeit, és akkor jobb lesz az áruellátás. Kovács József , a megyei tanács kereskedelmi osztályának előadója szerint a kenyér minőségének javításával, a zöldségellátás gondjaival és az iskolatej-akció szélesítésével az eddiginél többet kell foglalkozni. , Szót kért Vecseri József, az ÉLZKER igazgatója is és elmondotta: a tanácsnak és a vállalatnak közösen kell azon munkálkodni, hogy jobb legyen az ellátás. A vállalat a jövőben több gondot fordít arra, hogy egyes cikkek minőségével ne legyen baj. A húsellátásban az okoz problémát, hogy kicsi a hűtőtér-kapacitás. Ezen kell változtatni. A hal pedig országosan hiánycikk. Forgó Béla a helyi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke megígérte: a szövetkezet anyagi erejéhez mérten korszerűsíti továbbra is üzlethálózatát. Egyelőre sok a gond e vonatkozásban. A Jókai és Fövenyi utca sarkán épülő áruház majd gyökeres javulást eredményez elkészülte után. Lovas István a csongrádi TÜZÉP-telepen szerzett negatív élményeit elevenítette fel. Ellenpéldaként az ÉRDÉRT Lenin utcai telepét említette, ahol rend, választék és udvarias kiszolgálás van. Pintér István azokat az cárokat elemezte, amelyek a zöldség és gyümölcs jelenlegi hiányához vezettek. Majd megemlítette, véleménye szerint túl sok italbolt, kocsma van Csongrádon. Nyári Sándor, a rendőrkapitányság vezetője a belkereskedelmi miniszter nemrég megjelent rendeletére hivatkozva kifejezte azon reményét, hogy csökkenni fog az ittas emberek száma. Hangsúlyozta, hogy a vendéglátóiparban dolgozók is felelősek a rendért, azért hogy ittas személyt ne szolgáljanak ki. A vitát Rajki István foglalta össze. Megemlítette: a sütőipar problámáinak reális megítéléséhez tartozik, hogy korszerűtlen körülmények között termel és létszámgondjai vannak. Vitatkozott azokkal, akik kételkedtek a tőkehúsellátás javulásában. A halhiányról szólva pedig a helyi halászati szövetkezet problémáit, elemezte. A tanács módosítás nélkül elfogadta a határozati javaslatot, mely megszabja azokat a teendőket, amelyek mind a kereskedelem, a vendéglátás, valamint a szolgáltatások színvonalának javulásához kell hogy vezessenek. Makó: Társadalmi gondoskodás a városban élő öregekről Tegnapi ülésén a csongrádi náci Rajki Istvánnak, az élmiszer-gazdasági ipari,ereskedelmi osztályvezetőnek írásos előterjesztése apján a lakosság áruellásának és a szolgáltatásokak a helyzetéről tárgyalt. Vitathatatlan, hogy a laksság jó ellátása egyre nagobb feladatokat ró a keskedelmi vállalatok és terészetesen a tanács illetés osztályának dolgozóira fiz életszínvonal, növekedséstel arányosan nő azelmiszer-vásárlások mennyige és értéke. A korábbi ények is megváltoztak. Élsorban a minőségi élelmierek iránt növekszik a késlét. Az elmúlt esztendőben javult a tőkehúsellátás, így a kereslet az előhűtött, izzított baromfi iránt, de anyeikké lett az élőhal. Ámdó gond, hogy sem zöldből, sem gyümölcsből nem elégítő az ellátás. Egy mást gond inkább társadalmi,int kereskedelmi az, hogy jelentős mértékben megnőtt e városban is a bor, a sör és a szeszes italok vásárlása, fogyasztása. A város vendéglátóiparának színvonala évek óta jóval alatta marad a megyei átlagnak. Sőt egyes egységekben a kiszolgálás kulturáltsága tovább romlott. Valamelyes javulást eredményezett a Tisza Tsz Csuka Csárdájának üzemelése. Ugyanis serkentőleg hatott a tsz melléküzemági tevékenység az ÁFÉSZ tulajdonában levő egyéb vendéglátóipari egységek munkájára is. A kereskedelemmel általában elégedett a lakosság. A ruházati üzlethálózat áruválasztéka eléggé összehangolt a kereslettel. A vegyesiparcikkekből is komoly mértékben javult az áruellátás, de még így is a vásárlói keresletnek mintegy 80 százalékát tudják csak kielégíteni. Ez nem beszerzési, hanem főleg termelési és áruellátási, terítési hiányosságokból adódik. A lakossági szolgáltatás alakulásáról és a jelenlegi helyzetről elmondható: mind mennyiségben, mind minőségben jelentős változás következett be. Érezhetően megjavult az ellátás színvonala. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek már problémák. Továbbra is napirenden szerepl a szolgáltató ház felépítése — még ebben az ötéves tervidőszakban —, valamint annak a célnak elérése, hogy az alapvető szolgáltatásokban a város minden területén az új városrészekben se legyen fennakadás. A vitában elsőnek Kálmán László kért szót, s azt kifogásolta, hogy a MIRKÖZ szövetkezet nem szüntette meg — mint a beszámoló írja — a szolgáltatást, hanem csökkentette. Gulyás János panaszolta, hogy olykor sültetlen kenyeret árusítanak az üzletek. Azt is kifogásolta, hogy az élelmiszer-üzlet Csongrádi javuló áru stagnáló vendéglátás PÉNTEK, 1973. JÚNIUS 33. Tegnap délelőtt tartott ülést Mindszent nagyközség tanácsa, ezen részt vett és felszólalt dr. Bába Imre, a szentesi járási hivatal vezetője. Elsőként megtárgyalták és megvitatták az általános iskolai oktató és nevelő munkáról, valamint az úttörőmozgalom helyzetéről szóló beszámolót, amelynek dr. Csikás Gábor vol az előadója. A nagyközségben a központi és a Dózsa telepi általános iskola megyei viszonylatban is a legjobban felszerelt intézményekhez tartozik, hiányzik viszont a tornaterem, könyvtárhelyiség, a napközis ebédlő. A tanulmányi munka megbízhatóságát igazolja, hogy a mindszenti általános iskolások szaktárgyi versenyeken nagyon jól szerepelnek. Az iskolában eleven az úttörőmozgalom, ezzel kapcsolatban tavaly országos kitüntetés is került a nagyközségbe. Feladatként kínálkozik az iskolák és a szülői ház kapcsolatának erősítése, a pályaválasztási tanácsadás kiterjesztése, fokozottabban kell foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulókkal. A Dózsa telepi iskola zsúfoltságát enyhítve sürgősen meg kell vizsgálni a tanterembővítés lehetőségeit. A második napirendi pont keretében Ivók Ferenc, a helyi vízműtársulás elnöke tájékoztatta a tanácsülést a nagyközségi vízmű építéséről és a lakosságot érintő kérdésekről. A vizet elvezető hálózat kiépítettsége a belterületen megközelíti a 100 százalékot, hamarosan megkezdi üzempróbáit az 1. sz. alvízmű és nem sok munka van hátra a 2. sz. alvízműnél. Mindezek eredményeként meggyorsul a bekötések száma a nagyközségben és belátható időn belül minőségi változás lesz a lakosság javára történő vízszolgáltatásban. A régi vízfogyasztóknál a vízmű vállalat díjmentesen, gondoskodik vízmérő órák felszereléséről. Költségkímélés céljából a fogyasztók maguk is elkészíthetik a vízmérő órákhoz szükséges aknákat és szükség van a társadalmi vállalásokra a vezetékek árkainak földmunkáinál is. Új bekötéseknél a vízmérő órák beszerelésének kiadásai a fogyasztót terhelik, miként a régi vízfogyasztók is kifizették annak idején a rájuk eső anyag- és szerelési költségeket. Locsolási díjat az idén még nem kell fizetni, de ez nem menlevél azok számára, akik elveszik szomszédaiktól a vizet a kerti vetemények öntözésével, ahelyett, hogy ásott kutakat használnának. A vízmű vállalat üzemvezetőséget hoz létre a nagyközségben és a jövőben ide forduljanak problémáikkal a helybeli lakosok, illetve vízfogyasztók. Mindszenti Napirenden a vízszolgáltatás Katonatisztek látogatása Vásárhelyen Tegnap Vásárhelyre látogatott a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokságának, pártbizottságának és tanári karának egy csoportja. A katonatiszteket Dobai József, a városi pártbizottság titkáa és Sajti Imre, Hódmezővásárhely tanácselnöke fogadta. A tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket Vásárhely múltjáról és jelenéről, az elmúlt évek ipari, mezőgazdasági és várospolitikai eredményeiről. Ezt követően a tisztek sétát tettek a városban, megtekintették a Tornyai János Múzeum kiállításait, majd az Alföldi Porcelángyárba látogattak el. Délután mártélyi kiránduláson vettek részt, amelynek során többek között megismerkedtek a művésztelep életével is. A csoport az esti órákban visszautazott állomáshelyére. Előadás katonapolitikai kérdésekről Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon — az érdekeltek részvételével — előadás hangzott el időszerű nemzetközi és hazai katonapolitikai kérdésekről. Rózsa Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után Kovács Pál vezérőrnagy tartott előadást, majd válaszolt a felmerült kérdésekre. AKTUÁLIS TÖPRENGÉS: Ennyire meleg van? — Már a locsolóautó sem ad vizet? (Fotó: Enyedi Zoltán) — 3