Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Jól haladnak a megkezdett úton Látogatás a vásárhelyi I. sír. Téglagyárban Három hónap telt el azóta, hogy kinnjártunk a vásárhelyi I. számú Téglagyárban. A fordulat időszaka volt ez akkor, mert az új vezetés — a dolgozók zömének egyetértésével —■ megkezdte a korábbi években meglazult munkaerkölcs, a termeléssel szemben olykor megnyilvánuló felelőtlen magatartás felszámolását. A gyár régi munkásai, törzstagjai helyeselték és segítették az intézkedéseket, amelyek nemcsak jobb kereseti lehetőséget, de egészségesebb munkahelyi légkört is teremtettek. Az eltelt három hónap igazolta a vezetők és a törzsgárdatagok együttes törekvésének helyességét. Három új brigád alakult a szocialista cím elnyerésének szándékával. Elsőként az égetők 22 tagú csoportja tömörült brigádba és felvette a Kossuth Lajos nevet Rácz István égetőmestert választották vezetőjükül és felkérték Salamon Jánost, a gyárvezető helyettesét, hogy patronálja őket. Rögzítették vállalásaikat is: felajánlották, fokozottabb elővigyázattal kezelik a kemencébe berakott, s az onnan kihordott téglát, s közösen felelnek a minőségért. Külön hangsúlyozták, hogy a munkaidő kihasználása mellett szigorúan veszik, senki nem jelenhet meg italosan a munkahelyén, s ott italt nem fogyaszthat. Nagyobb termelési tapasztalataikat átadják a brigádon kívül levő, gyakorlatlanabb munkatársaiknak. Felajánlásaik teljesítésében máris szép eredményeket értek el. Májusban közel 200 ezer téglával égettek többet a tervezettnél. A nyersgyártásban Kiss Sándorné vezetésével alakult új brigád. Április 25-én tartották alakuló ülésüket, s felszabadulásunk évfordulója tiszteletére az Április 4. nevet vették fel. A termelésnél legfőbb feladatul a technológiai fegyelem betar- : tását tűzték maguk elé, amely döntő feltétele a jó minőségnek. Naplójukban a következő megjegyzés található: „Többszöri figyelmeztetéssel elértük, hogy a technológiai utasítást minden dolgozó betartja”. Vállalták a hozzájuk beosztott új munkatársaik segítését is. A harmadik új brigád a tmk-műhely szakembereiből verbuválódott. Vezetője Luczás József műhelyfőnök. Április végén alakultak, s többek között vállalták, hogy május 31-re nyolc nyerselhordó kocsit alakítanak át, a szállítás megkönnyítésére, június 4-én, vasárnap pedig átfestik a vontatóbuliba.1. Mindkét felajánlásukat időben teljesítették. Ezenkívül segítik a műszakok alatt munkatársaikat a gépek pontos kezelésében, gazdaságos kihasználásában, az erősödő munkafegyelem az anyagi és az erkölcsi elismerésben is tükröződik. Néhány nappal ezelőtt kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt Bálint Ernő kemenceberakó, aki az újonnan alakult Kossuth Lajos-brigád tagja. Papp Ida lerakó, a nyersgyártás kiemelkedő ifjúmunkása pedig 10 napos külföldi jutalomüdülésben részesül. Úgy értesültünk, néhány nap múlva indul a Szovjetunióba. Nem mondható ilyen sikeresnek a szociális program végrehajtása, bár jó néhány intézkedés történt az előkészítéséhez. Kellene például a gyár területén egy gyermekjátszótér. Jó néhány fiatal házaspár lakik a telepen, sok a gyerek, de nincs megfelelő játszóterületük. A helyét már kijelölték, egy részét körülkerítették, s homokot is szállítottak oda. Nincs viszont játszóeszköz. Gyökeres megoldást csak az hozhat, amennyiben a nagyobb vállalatok vashulladékkal segítik a téglagyár tmk-műhelyét, amiből elkészíthetik majd a játszótér felszerelését. A másik, még nem teljesített kívánság, az üzemi élelmezés megjavítása. Jelenleg vendéglőből hordják az ebédet, de az nagyon sovány a nehéz fizikai munkához. Az állami gazdaság konyhája azért nem szállít ki részükre ebédet, mert kapacitáshiányra hivatkozik. Másik jó üzemi konyhát pedig még nem találtak. A dolgozók részéről mindenképpen jogos az igény — még magasabb ár vállalásával is —, hogy kalóriadúsabb ételeket biztosítsanak részükre. z egy hónapja alakult Kossuth Lajos-brigád vezetője, Rácz István . A jóleső érzéssel számolt be az- Nem véletlen ez, hanem aról, hogy még egy eseten- becsületes helytállás, a jó dobén sem égettek ki azon .eredményekre való őszinte nős időszak alatt annyi jégtörekvés gyümölcse, lát, mint ebben az évben. KOVÁCS IMRE Bálint Ernő, az Építőipar Kiváló Dolgozója ,munka közben A Kossuth Lajos-brigád tagjainak egy csoportja. Balról jobbra: Rácz István, ifj. Vörös András, ifj. Bán Imre, Petrik István (háttal) és Nagygyörgy Jenő* Az Április 4. brigád tagjainak egy csoportja. Dudás János, Szép Sándor és Molnár Irén leszedők A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Fotótárlat Másodízben jelentkezik kiállítási anyaggal a HÓDIKÖTvásárhelyi fotóklubjának fiatal kollektívája a Vorosilov utcai kultúrházban. A szakavatott zsűri igényes munkák közül válogatta ki a mostani tárlat anyagát. A kiállítók a formai megoldásban leginkább a mesteremberség I. szintjéig jutottak el, tartalmi vonatkozásokban még csak ostromolják a művészet magaslatait. Várhatunk-e ennél többet amatőr fotósainktól? Aligha. Az előrejutáshoz ma már nélkülözhetetlen a mélyreható esztétikai tanulmányokon kívül a korszerű műterem és a jól felszerelt laboratórium. A HÓDIKÖT fotósai témalátásból jól vizsgáztak. A táguló kör értelmezése nem azt jelenti náluk, hogy hátat fordítanak szűkebb hazájuk, városuk és környéke ábrázolásának. A táguló kört a nagyváros jellemző formái (gyárkémények, műalkotások, stb.) jelentik. A jellegzetes, néprajzi hitelességű paraszti házacskák kifogyhatatlan témái, a helyi kiállítóknak, miként a holt Tisza parti halászfalucska, Mártély. Egy nagyon fontos észrevételt kell tennünk: a táj ismert arca helyett szerettük volna látni a tájban élő ember munkáját, kikapcsolódását; a vízparti fürdőélet kapott volna inkább hangsúlyt, mintsem a vízrehajló fák képeslapokról ismétlődő megszokott formája. A mártélyi hangulatot kissé partközelinek éreztük. Úgy hiszszük, a tájszemléleten kell változtatniok fotósainknak. Már az 1971-es tárlatról es készült recenzióban is jeleztük, hogy Szél József az új formák merész megvalósítója akar lenni. Zebrák című alkotásában láthatóan a vonalak összefutásában leli örömét, az állat csíkozásos teste mértani formák plasztikus hatását kelti. Történet című műve fotónovella. Itt hiányoljuk az epilógust, a képnek csupán bevezetése és tárgyalása van. Patács Sándor az Alföld világának a láttatója. Házvég című alkotása egy hangulat lírai megragadása. Tegnap, ma, holnap fotója egy ismert téma örökzöld újraköltése. Márton János az első bemutatkozás óta nagyot lépett előre. Legjobb darabjának a Perspektívát éreztük. Virtuóz látásra vall a gyár hatalmas kéményének megjelenítése. Dísztányér című fotója semmivel sem több, mint szemet-lelket gyönyörködtető alkotás reprodukciója. Nagyobb hatást keltett volna a fotópapír helyes megválasztása. Biztató kezdet után állandósuló alkotási kedv, így jellemezhetnénk a fiatalolub kollektíváját. A helyesen választott úton nem elég csak elindulni, végigmenni is tudni kell. Az évről évre jelentkező kiállítók ne rekedjenek meg egy szűkebb közönség szórakoztatásánál, hanem messzebbre lássanak, képeiket szívesen látnánk megyei vagy országos tárlatokon. . Ahhoz azonban szüntelen tanulás és művészi szintű látáskultúra szükséges. SZIGETI JÁNOS Tizenhét óra után vitte a kézbesítő kedden délután a Hírlapot meg a többi újságot Vásárhelyen, a Rákóczi utca és a környező utcák előfizetői számára. Az utóbbi napokban már előfordultak kisebb-nagyobb késések, így hát különösebb gondot nem is csináltak belőle az ott lakók. De azért akadt olyan, aki másnap megkérdezte az újságost, mi volt a keddi késés oka? A válasz — úgy érzem — minden elképzelhetőt felülmúlt. A fiatal újságárus, ugyanis így válaszolt: — A piacon voltam, vettem száz csirkét. Hazavittem őket, aztán még be kel Újság — és lett nekik állítani az infralámpát is. Így elment az idő, s csak későn tudtam az újságokat kihordani. Semmi nevetés, semmi hunyorítás, amiből esetleg arra lehetett volna következtetni, hogy mindez csak, tréfa, s komoly oka volt a késésnek. így hát kénytelenek vagyunk elhinni: előbb el kellett intézni a magánügyeket, s csak aztán jöhetett a munka. Tudjuk, nehéz helyzetben van a vásárhelyi posta, aligalig áll rendelkezésükre munkaerő, aki ezt a munkát elvállalná. Nem is hibáztatjuk a postát az esetért, csak a figyelmet hívjuk fel egy visszásságra. Mert ha ez így halad tovább, előbb-utóbb nagy baj lesz. Hiszen végül is a kézbesítő hangulatától függ, hogy az újság eljut-e — s ha eljut, mikor? — olvasóink kezébe. Talán fegyelmezésbe, az ellenőrzések szaporításával, és nem utolsósorban szigorításával mégiscsak gátat lehetne vetni e furcsa munkaszellem elterjedésének... REIGL ENDRE Meleg próbák • Tizenkét éves múlt Országos döntő előtt A vásárhelyi Szövetkezeti Bizottság néptánc együttese A hódmezővásárhelyi Szövetkezeti Bizottság néptáncegyüttese legutóbb Makón, a területi táncversenyen mutatkozott be — nagy sikerrel. A lendületes, jól megkomponált, szívvel-lélekkel előadott táncok méltán nyerték el a zsűri tetszését is, és így bekerültek a Pécsett rendezendő néptáncverseny országos döntőjébe. Nagyobb bemutatkozás, produkció előtt minden csoport hangulata izgatottabb, gyakoribbak a próbák, komolyabb a megterhelés. Az együttes vezetőjével, B. Szűcs Istvánnéval beszélgettünk a táncosok életéről, munkájáról, a versenyre való felkészülésről. „Sárika néni” — így mondja mindenki, bár neve mellett a „néni” szót sem kora, Sem megjelenése nem indokolja. A Kun Béla Általános Iskola testnevelő tanára, tizenkét éve vezeti a Szövetkezeti Bizottság táncegyüttesét és az úttörőház táncszakkörét. Munkájáról önmaga helyett beszél az elmúlt év nagy eseménye. Pedagógusnapon megkapta a , ,Szocialista Kultúráért’’ érdemérmet. — Nagyon boldog voltam, nagyon örültem neki. Sokat dolgoztam, de nemcsak én, hanem az együttes valamennyi tagja. Nagyon szeretem csinálni, mondhatnám azt is, hogy hobbym a tánc, de azt hiszem, annálsokkal komolyabb. A csoport tagjai rendkívül lelkesek. Kitartóan, teljes odaadással csinálni csak azok tudják, akik nagyon szeretik. Persze, ehhez még jó hang, ügyes láb, ritmusérzék, mozgékonyság is kell. Vannak, akik már 10 éve tagjai. Molnár Éva adminisztrátor, Bálint Ibolya, a HÓD-Modellben szakoktató, Szeri János, a HÖDIKÖT- ben szakmunkás és Talmácsi László asztalos szakmunkás, rutinos, tapasztalt táncosok. — Hányan vannak összesen? —• Tizennégy lány és nyolc fiú. Július elsején Pécsre negyvenhatan megyünk, mert az úttörőház tánccsoportja is fellép a bemutatón. Természetesen versenyen kívül. Makón a minősítésen bronzfokozatot kaptunk. Pécsett szeretnénk az ezüst harmadik fokozatát megszerezni. Ennek feltétele egy félórás önálló műsor bemutatása, és egy másik félórás „készlet”, amiből a zsűri kívánsága szerint választhat táncot. Repertoárunkban nyolc tánckompozíció szerepel. A vásárhelyi Szövetkezeti Bizottság vezetői mindenben támogatják az együttest. Az elmúlt hetekben 28 ezer forintot költöttek ruhákra. A fiúk a cigándi „párostánchoz” most kaptak egy új garnitúrát. A lányokat is „felöltöztették”. A kosztüm rendkívül fontos a táncban. Ízt, hangulatot, színt visz az előadásba. A zenekísérettel sok gondunk van. Nincs önálló zenekara a csoportnak. A próbákon dr. Nagy László nyugdíjas kíséri az együttest zongorán, önzetlen munkája köszönetet érdemel, hiszen fennállásunk óta ő zongorázik. Fellépések alkalmával Laci bácsi tanítja be ,az „alkalmi” zenekar tagjait, akik kisegítenek bennünket. — Milyen a próbák hangulata? — Erős tréningjeink vannak. Különösen most, hogy sűrítettük a találkozásokat. Ezelőtt hetenként kétszer volt próba, de most, a verseny előtt szinte mindennap. Komoly fizikai megterhelést jelent, bizony néha szakad rólunk a víz. Amíg a fiúk táncolnak, a lányok pihennek és fordítva. Amikor új kompozíciót tanulunk, a lépésformák bemutatásakor nekem mégtöbbet kell mozognom, mint a fiataloknak. Nem ismerünk fáradtságot, és ez nagyon jó. A hangulat mindig vidám. — Utánpótlás? — Az úttörőház táncszakköréből — akik már arany-, érmesek — kerülnek ki a nagy együttes tagjai. A legkisebbek 11—12 évesek. A felnőtt tánccsoportban 14-től 26 évesig minden korosztály megtalálható. — A táncon kívül mi köti össze az együttest? — A közös klubestek, kirándulások, szórakozás. Az összeszokottsághoz az is kell, hogy egymást jól, vagy jobban is ismerjék. A csoport valamennyi résztvevőjének sok sikert kívánunk az országos versenyhez! KOVÁCS PIROSKA 4 Bosszúság Vásárhelyen,a Bajcsy-Zsilinszky utca 10—18-as számú házak előtt igen rossz a járda. Annak, aki csak maga jár el ott, talán fel sem tűnik. De nekünk és még sok kisgyermekes szülőnek, akik babakocsival járnak el ott nap mint nap, bizony boszszúságot okoz. Kénytelenek vagyunk elkerülni azt a részt, de még ez is körülményes, ha esős, sáros idő van. Bosszúságunk immár két éve tart. Kérdésünk: meddig még? VAJNAI ISTVÁNNÉ Dúsított lombtrágya Két vegyipari üzemben, a Budapesti Vegyiművekben és a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárban kezdték meg a mikroelemekkel dúsított lombtrágya gyártását. A termelést több éves kísérlet előzte meg, amelyben agráregyetemek, a vegyipari üzemek a Nehézipari Minisztérium támogatásával végezték kutató munkájukat. Ennek során megállapították, hogy a mikroelemek szerepe a növények életében hasonlítható a vitaminoknak az emberi szervezetben betöltött szerepéhez. Igen gyakori jelenség a Balaton-parti szőlőkben a clorózis, vagyis levélsárgulás, amelyet szintén mikroelem, nevezetesen a vas hiányával indokoltak a kutatók, s ma már eredményesen gyógyítják ezt a megbetegedést is. Az első nagyobb mennyiségű mikroelemet tartalmazó műtrágyákat a jövőben újak követik, elsősorban a folyékony műtrágyák, de a műszaki fejlesztési tervekben szerepel a mikroelemek és a növényvédő szerek keveréke is. Tanfolyamok Huszonhárom új számítástechnikai tanfolyamot indít az 1972—1973-as tanévben a Számítástechnikai Oktató Központ. Az oktató központ tanárai Budapesten és hat vidéki nagyvárosban indítanak tanfolyamokat. Az úgynevezett alap tanfolyamokon rendszerszervezőket, folyamatszervezőket, számítógép-programozókat, gépkezelőket, számítógép-műszakiakat képeznek. A „számok” tanfolyamain az elmúlt évben több mint ötezer hallgató tanult. PÉNTEK, 1973. JÚNIUS 33.