Csongrád Megyei Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
WLAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! Vásárhelyi kiadás CSOHSPR HEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Szívbajok és orvoslások Országos orvostudományi ankét Szentesen A Csongrád megyei Kórház és a megyei Kardiológiai Intézet szervezésében tegnap délelőtt országos orvostudományi ankétot tartottak, Szentesen, a Kertészeti Kutató Állomás reprezentatív előadótermében. Közel 200 orvos gyűlt össze, az ország minden részéből, és megjelentek a budapesti, a debreceni és a szegedi klinikák képviselői is. Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese mondott megnyitót, hangsúlyozva a Szívbetegségek gyógyításának társadalmi és szociális jelentőségét, szocialista államunk egészségügyi politikájában. Az elnöklő dr. Gábor György, az Országos Kardiológiai Intézet vezetője kiemelte az ankét kettős aktualitását: egyrészt a szentesi megyei kórháznak immáron a 15. tudományos összejövetelére került sor, másrészt 15 esztendeje éppen Csongrád megyében kezdődött meg kísérletképpen az országban először az intézményes szívgondozás. Az előadásokat olyan orvosok tartották, akik szaktekintélyei országos viszonylatban a szívtherápia, a műtéti és egyéb kezelés szerteágazó területeinek, és egyúttal ismertették a legkorszerűbb módszereket, párosítva saját tapasztalataikkal A hallgatóság soraiban helyet foglaló körzeti orvosok számára is hasznos gyakorlati útmutatások hangzottak el, például a szívelégtelenség kezelését illetően. A szívbajok belgyógyászati kérdésein kívül , szó volt a szívinfarktus gyógyításáról — mozgástherápiával egybekötve —, a gyulladásos szívbetegségekről, és a megoperált szívbetegek rehabilitációs folyamatáról. Az előadásokat vetített képek és színes rajzok, filmek kísérték, ezek között szívműtét bemutatása is szerepelt. A tudományos előadások után konzultációs vitával zárult az országos orvostudományi ankét. Munkaügyi kérdések a tanácselnökök értekezletén Pénteken az Országházban tanácselnöki értekezletet tartottak, amelynek napirendjén időszerű munkaügyi kérdések szerepeltek. Dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének bevezetője után Lázár György munkaügyi miniszter tájékoztatóját hallgatták meg az értekezlet résztvevői. A miniszter hangsúlyozta: a munkaügyi kérdések most és a jövőben is változatlanul gazdaságpolitikánk középpontjában állnak. A gazdasági növekedésnek ugyanis egyre inkább meghatározóan fontos tényezője a rendelkezésre álló munkaerő. A továbbiakban a miniszter utalt arra, hogy a demográfiai apály nyomán 1973-tól csökken a munkába lépő fiatalok száma és ez a tendencia még 1975 után is folytatódik. 1971-ben 175 ezer fiatal lépett első alkalommal munkába, 1975- ben számuk előreláthatólag 140—145 ezer lesz. Ezzel összefüggésben felvetődik a kérdés: a létszám- és amunkaerőhelyzet ilyen alakulása mellett biztosítható-e a IV. ötéves tervben előirányzott fejlődési ütem a népgazdaságban? Erre határozott igennel válaszolhatunk — jelentette ki Lázár György. Előnyös változás, hogy amunkaerőmozgás mértéke, akár csak a múlt esztendőben, az idén is mérséklődött. A munkaerőmozgás azonban — a javuló irányzat ellenére — fölötte van az ésszerűnek és elfogadhatónak. Felhívta ezután a figyelmet a miniszter arra, hogy a IV. ötéves terv további időszakában gazdaságpolitikai és munkaerő-gazdálkodási szempontból új arányok kialakítására, újabb lényeges elhatározásokra nincs szükség. A miniszter jelezte, hogy a munkaügyi irányításban tovább növekszik a tanácsok szerepe. Ugyancsak fontos tennivaló a pályaválasztási munka erősítése és irányítása. (MTI) Bemutatkoznak a találmányok Tasnádi Emil sajtótájékoztatója Az Országos Találmányi Hivatal július 7—14 között a budapesti vásárváros 8/A pavilonjában találmányi kiállítást rendez. A Budapatent ’72 elnevezésű kiállítás céljáról és programjáról tartott sajtótájékoztatót Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. A városligeti kiállításon negyven magyar szakember 160 találmánya látható. Valamennyi pár megvalósult szellemi alkotás, licencként megvásárolhatók, néhány pedig kész gyártmányként megrendelhető. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke elmondta: a találmányok hasznosításának és elterjesztésének elősegítésén kívül a kiállításnak az a célja, hogy megismertesse az utóbbi évek legsikeresebb magyar találmányait, s hozzájáruljon a feltalálók erkölcsi elismeréséhez. Ezt a gondolatot szolgálják azok a díjak, amelyekkel a kiállítás védnökei jutalmazzák a feltalálókat, a találmányokat megvalósító közösségeket. A városligeti bemutató érdekessége, hogy a kiállítás nyilvánosságát használják fel a rendezők az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésére, iparjogvédelmi szakemberek tanácsadással állnak az érdeklődők rendelkezésére. A kiállítás mindennap 10-től 19 óráig lesz nyitva. A belépés díjtalan. 29. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1972. július 1., szombat MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám A magyar kormányfő útban Mongóliába Jumzsagim Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége pénteken hivatalos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. A Minisztertanács elnökét a látogatásra elkísérte Marjai József külügyminiszterhelyettes és Kádas István nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. A magyar kormányfő és kíséretének tagjai, úton a Mongol Népköztársaság felé, megszakították útjukat Moszkvában. Fogadásukra a vnukovói repülőtéren megjelent Dmitrij Boljanszkij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Nyikolaj Rogyionov külügyminiszter-helyettes és több más hivatalos személyiség. Ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete is. A küldöttség rövid pihenő után folytatta útját. Fock Jenő és kísérete pénteken Omszkba érkezett, ahonnan vasárnap repül tovább Ulánbátorba. Aratási ügyelet az alkatrésztelepeke A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei idén eléggé nehéz aratásra számítanak, sokfelé megdőlt a termés, másutt pedig a több napja tartó hőség miatt „megszorultak” a gabonaszemek, és emiatt a kombájnok vezetőinek nagyon kell ügyelniük arra, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. Az aratás tehát várhatóan a szokásosnál jobban igénybe veszi majd a gépeket, és ezért a következő hetekben sok függ a folyamatos, gyors alkatrészellátástól, a cseredarabpótlástól. Az igények kielégítésére az alkatrész-ellátó és gépjavító telepeken megkezdődött az aratási ügyelet, amely augusztus 20-ig tart. A telepek reggel 7-től este 7-ig állnak az ügyfelek rendelkezésére, szombaton is fogadják a „vevőket”, sőt munkaszüneti napokon is egyelőre 6 órán át nyitva tartanak. A MEZŐGÉP- tröszthöz tartozó vállalatok —az AGROTRÖSZT-tel együttműködve — 24 órán belül a kívánt helyre szállítják a cseredarabokat. Arra is van lehetőség, hogy szerelőkocsit küldjenek a helyszínre. Az első néhány nap tapasztalata kedvező: az esetek túlnyomó többségében expressz-szállítással tudják kielégíteni a megrendeléseket. A továbbiakban is lényegesen jobb kiszolgálásra számíthatnak a mezőgazdasági nagyüzemek, tekintettel arra, hogy a tavalyinál 50— 60 százalékkal több alkatrész van a raktárakban. A MEZŐGÉP-tröszt vállalatai ugyanis hozzávetőleg 100 millió forintos beruházással 5 vállalatnál — Budapesten, Békéscsabán, Győrben, Nyír-,egyházán és Veszprémben — felkészültek a sokáig hiánycikknek számító alkatrésztípusok nagy sorozatú gyártására. A gyártmánylistán ezúttal külföldről behozott gépek alkatrészei is rajta vannak, tehát várhatóan lényegesen kevesebb reklamáció lesz az importberendezések üzemeltetői részéről. A vállalatok több hazai gyártó üzem gépeihez is készítenek alkatrészeket. Az idei betakarítási szezonban hozzávetőleg 40 ezer féle alkatrészt hoznak for■galomba. Amennyiben egyegy telepen ideig-óráig hiány mutatkozna valamelyik cseredarabból, úgy a MEZŐGÉP-vállalatok gyors átcsoportosítással igyekeznek eleget tenni a gazdaságok igényeinek. (MTI) Új vásárcsarnok Szegeden Még alig zárta be kapuit a BNV, máris Szegedre siettek a Fővárosi Faipari és Kiállításokat Kivitelező Vállalat dolgozói, hogy a Szegedi Ipari Vásár igazgatóságának megrendelésére új csarnokot építsenek. Szinte egyik napról a másikra állították fel a nagy kiállítócsarnok vázát, majd szerelték fel az épületet. Az 1140 négyzetméter alapterületű csarnok a Marx téren, a tavaly felállított egyik légsátor helyét foglalja el (fotó: Enyedi Zoltán). Az új épület műszaki átadása pénteken megkezdődött. Néhány nap múlva a kiállító vállalatok megkezdhetik bemutatóstandjaik építését. Előreláthatóan a vásár legszebb bemutatóterme lesz a több mint ezer négyzetméter alapterületű csarnok. Azok a vállalatok amelyek itt kaptak helyet, igyekeznek tetszetős kiállításokat rendezni. Eddig 27 résztvevő vállalat nevezett be, szeretné elnyerni tetszetős kiállításával a vásár valamelyik díját. Az idén is, mint minden évben, a vállalatok termékeikkel is pályázhatnak a vásárdíjakra. Eddig 22 vállalat 49 terméket nevezett be. Közöttük 10 olyan Csongrád megyei üzem van, amely rendszeresen részt szokott venni a Szegedi Ipari Vásáron. Egyedül a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat hét terméket nevezett be. Ugyanennyivel pályázik a vásárdíjakra a Nagykőrösi Konzervgyár is. Mai TÉMÁNK ! Takarékoskodás gépkocsikkal mai napon lép életbe az a határozat, amelyet a Minisztertanács még április 7-i ülésén hozott, s amely korlátozza a közületi személygépkocsi-felhasználást. A rendelkezés annak idején vegyes visszhangot váltott ki. Az érdekeltek közül nem kevesen fanyalogva fogadták, mert nem értették meg, hogy a kormányintézkedés célja nem a feladatok ellátásának nehezítése volt. Ellenkezőleg! A rendelet gondoskodik arról, hogy a munka tárgyi feltételei javuljanak, de megakadályozza a közületi gépkocsikkal történő pazarlást. Hiszen, ha ez a rendelkezés nem lépett volna életbe, akkor 1975-ig — a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve — a közületi személygépkocsik száma további 10—12 ezerrel nőtt volna, amelynek évi kiadása további egymilliárd forintot igényelt volna. Tehát, ha más haszna nem is volna ennek a rendelkezésnek, már akkor is nagy előnye, hogy megállította a terhek ezzel kapcsolatos növekedését. S a kormányrendelet sokfajta előnnyel számolt, amikor a Minisztertanács e döntését elhatározta. Számolt azzal, hogy mintegy 8000 kocsi felszabadul, s vele csaknem ennyi gépkocsivezető. Ez országosan jelentős szakmunkás létszám akkor, amikor a tömegközlekedési eszközök gépkocsivezető-hiánynyal küzködnek. Számolt azzal is, hogy a megmaradó kisebb létszámú közületi személykocsi-állományának minősége a csökkentés révén javulhat, s így csökkenhetnek a fenntartás költségei.S azzal a morális nyereséggel is számolt, amely annak következtében áll elő, hogy egyes állami-közületi gépkocsikat luxus célokra használtak fel, ami a közvéle- ményben megütközést keltett. Végül e rendelkezés összefügg azzal a követelménnyel, amely summásan így fogalmazható meg: olcsóbb államigazgatást! Hiszen a közületi személygépkocsik számának mérséklése jótékonyan fog hatni ajelenleg is deficittel küzködő állami költségvetésre. Azt mondják: minden rendelet annyit ér, amennyitvégrehajtanak belőle. Hiszen köztudott, hogy annak előtte is rendelkezések szabályozták például azt, hogy magánosoktól állami vállalatok nem vásárolhattak nyugati márkájú luxuskocsikat. De az is közismert, hogyan lehetett ezt a rendeletet kijátszani, miután termelőszövetkezet számára az ilyen vásárlás nem volt tilos, megvette a nyugati kocsit a tsz, ez viszont már nem „maszek”, s a tsz-től már vásárolhatott az állami szektor. És ahol ezt csinálták, ott voltak kommunisták is! !A Minisztertanács mostani rendelkezése sokoldalúan „betömi” a kiskapukat, amelyeken keresztül ezt a fontos állami rendeletet ki lehetne játszani. A legfontosabb persze a politikai-morális egyetértés, hogy ez a kormányrendelet a népi vagyonnal történő takarékoskodást szolgálja. Ezért mindenkinek kötelessége támogatni a rendelet maradéktalan végrehajtását. RÁCZ LAJOS A D