Csongrád Megyei Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
SAJÁTOS GARZONLAKÁSOK — SZEGED SZÁLLÓ — SZALÁMIGYÁR DEBRECENNEK — ÜZLETSOR GYULÁNAK — ISKOLA TARJÁNTELEPNEK, NYÍREGYHÁZÁNAK, GÖDÖLLŐNEK — BÖLCSŐDE CSONGRÁDNAK — SZÉKHÁZ A SZÁMVITELI Es ÜGYVITELGÉPESÍTÉSI KÖZPONTNAK *Épületek a rajzasztalon A Szegedi Tervező Vállalat igazgatója Kenderes János tájékoztatta lapunkat azokról a legkiemelkedőbb tervezési munkákról, amelyek jelenleg készülnek a vállalatnál. Nagy fontosságú, jelentős feladatok ezek. Jórészt a szegedi és megyei lakásépítkezések előkészítői, másrészt pedig ipari létesítményekhez tartozó épületek tervezése. Minden épület először a tervezők rajzasztalán születik meg. Pontos és nélkülözhetetlen számítások adják a kiviteli tervek alapját. Ezek nélkül az építők nem kezdhetnek munkához. Szegeden, a tarjánterepi házgyári épületekhez a tervezővállalat öt prototípust dolgozott ki. Jelenleg sajátos garzonlakások tervén dolgoznak. Ezek egy szobából és csökkentett alapterületi mellékhelyiségekből állanak. Konstrukciójuk olyan, hogy igen csekély változtatással kollégiumnak, szállodának is átalakíthatók. A kétszemélyes nagyságú szobához teakonyha, azaz főzőfülke és fürdőszoba kapcsolódik egy parányi előtérrel. A garzonlakások terveivel párhuzamosan ugyanilyen szisztémájú Tisza-parti Szeged Szálló terve is készül. Utóbbiban a szobákhoz, természetesen, kiszolgálóhelyiségek csatlakoznak. Házgyári lakások terve készüla megye többi városának is. Ezek némiképp különböznek a szegediektől. A fűtést, a meleg vizet Szegeden tömbkazánházak szolgáltatják. A kisebb városokban, ahol csupán néhány ház emelkedik egymás mellett, tetőkazánházakat építenek. Az ilyen típusú lakóházak tervét most készítették el a közelmúltban. A szalámigyár továbbfejlesztési programjában több épület megtervezése után, amelyek már épülnek is, most a feldolgozó és az érlelőtorony tervei vannak asztalon. Amint ezek megvalósulnak, a gyár termelése túlhaladja az évi 500 vagon szalámival a jelenlegi gyártási mennyiségét. A tervek maximális gépesítettségre számolva készülnek: mind az építkezésben, mind a későbbi szalámigyártásban a munka zömét gépek végzik majd. Most fogtak hozzá egy vadonatúj szalámigyár tervezéséhez: ez Debrecen számára készül, s ugyanolyan lesz, mint a szegedi. Egy kisebb program keretében Gyula város számára készül az ottani vágóhíd rekonstrukciós terve, amelynek kivitelezése 300 vagonnyi kapacitásnövekedést hoz. A kereskedelmi hálózat bővítését szolgáló tervek is készülnek a Szegedi Tervező Vállalatnál: egy egész üzletsor tervei, amelyeket szintén Gyula kért, a Béke sugárúton emelkednek majd ezek az épületek. Kecskemét szívesen ad Szegedre megbízatást: júliusban fejezik be egy ottani épület tervezését az óvónőképző intézet számára. A szegedi Tarjántelep 16 tantermes iskolájának tervei szintén július közepén hagyják el a vállalatot. A CSOMITERV, a Csongrád megyei Tervező Vállalat szintén jelentős feladatokkal birkózik. Amint arról Szécsy Béla gazdasági igazgató tájékoztatott, a legnagyobb volumenű munkáikat a megyén kívüli megrendelőknek szállítják. Nyíregyházának MVM iparitanuló-iskola 20 tantermes épületét tervezik, a kivitelezési érték 22 millió forint. Július végén készül el Kiskunfélegyháza számára egy 105 munkahelyes tanműhely terve 27 milliós értékben, szintén a Munkaügyi Minisztérium megbízása alapján. Hasonlóképpen Gödöllőnek terveznek 35 milliós értékben 200 férőhelyes iparitanuló-kollégiumot egy hozzácsatlakozó 400 személyes konyhával és 75 férőhelyes tanműhellyel. Csongrádilak a Templom utcai 60 férőhelyes bölcsőde 10 milliós költséget igénylő tervét adják át júliusban. Ugyanekkora óvoda készül Orosházának, Pitvarosra, egészségház és rendelő, gyógyszertár. Szegedi munkáik közül kiemelkedik a SZÜV, a Számviteli és Ügyvitelgépesítési Központ újszegedi székházának megtervezése. A biztosított kivitelezési költség 10 millió forint. A tervek nyomán, amelyek ezekben a hetekben készülnek, legkésőbb a jövő évben megkezdődik az építkezés. Az ifjúsági mozgalom és a művelődési otthonok A KISZ Központi Bizott- különböző kulturális intéz- tandó feladataik: figyelemjoga határozatban foglalta mények karbantartását, nemmel kísérni a tanácsi kezeössze az ifjú kommunisták utolsósorban pedig járulja-lésbe került ifjúsági házak feladatait a művelődési ott- nak hozzá a tanyai lakos rendeltetésszerű működését, honok ifjúsági tevékenysége- jog körében végzett műve- A siker érdekében a jövőnek továbbfejlesztésében. A fődési tevékenység javítása-ben jobban igénybe kell dokumentum leszögezi: a hozvenniók a fiatal népművelők művelődési otthonok és a A KISZ Központi Bizott segítségét, akikért ugyanakKISZ-szervezetek együttmúsága javasolja, hogy 1973-rakár a KISZ-nek is sokat kell ködését kulcskérdésként kell hívják össze a fiatal nép- tennie, hozzá kell járulnia kezelni. A határozatban az művelők tanácskozását, a tv- beilleszkedésük, elismertetőifjúsági mozgalom vezetőivábbi célkitűzések megvitásuk megkönnyítéséhez. Az azt javasolják, hogy a Mű tására, az eddigi tapasztalt ifjú kommunisták sokat terelődésügyi Minisztériummal toki megbeszélésére. hetnek a lakóterületi ifjúsági együttműködve induljon el A KISZ KB határozata a klubok számának növeléses Eggos akció a művelődési megyei, járási, városi, kerüért, a klubmozgalom népszeotthonok támogatására, a lett KISZ-bizottságok feladarosítéséért is. Ebben számít- KISZ-esek az oktatási és műtai közé sorolja közös prog hamak az üzemek, vállalatelődési feltételek javítása vamtervek kidolgozását is tok, szövetkezetek, termelőfelett vállalt védnöksége- az illetékes művelődési szer-szövetkezetek és államigazgyében fokozottan segítsék a vekkel együttműködve, Árdaságok támogatására. Gazdaságosabb tenyésztési mód A sertéstenyésztési program egyik fontos feladata, hogy gazdaságosabb tenyésztési módot alkalmazzanak a nagyüzemek. A Csákvári Állami Gazdaságnak már jó eredményei vannak e téren: egy gondozó 2100 sertést lát el az automatizált üzemben. A jelenlegi kapacitással évenként tizenhatezer-kettőszáz sertést adnak át a kereskedelemnek. A sertések 100 kg-os súlyukat 192 nap alatt érik el. Képünkön: Az új korszerű istállóban minden malac etetésére külön helyet képeznek ki, amellyel megakadályozzák az élelem pazarlását. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc) KEDD, 1972. JÚLIUS 1. Helyreállt a pénzügyi egyensúly a szentesi Termál Tsz-ben Új vezetőség a gazdaság élén Jócskán megkéstek az idei termelési terv jóváhagyásával a szentesi Termál Tsz gazdái, mert több hónapig tartott az 1971. évi termelési veszteségek pénzügyi rendezése. Amíg nem dőlt el, hogy miből fedezik esedékes tartozásaikat, fizetési kötelezettségeiket, s mennyi pénz jut a fejlesztésre, a különböző alapokra, addig nem készülhetett el a gazdálkodási terv. A múlt hét végén azonban a Szentesen és Cserebökényben megtartott részközgyűléseken elfogadta a tagság mind a tavalyi termelési veszteségek rendezésének a módját, mind az 1972. évi tervet. Közismert, hogy az elmúlt két esztendőben egyaránt szanálás követte a tsz zárszámadását a jelentős mértékű mérleg- és alaphiány miatt. Tavaly is bajba került a tsz, mert a szántóföldi zöldségkertészetet 6,6 milliós, az üvegházi kertészetet 4,1, a szarvasmarhaágazatot 4,5, a juhászátót 4,2, az építőipari részleget 15,7 milliós ráfizetéssel üzemeltették. Ehhez jött az előző évekből áthúzódó, mintegy 10 milliós pénzügyiteher, az esedékes hiteltartozás, s a 4 millió forintos munkadíj-túllépés. Szükségvolt tehát olyan hivatalos eljárásra, amely feltárja a pénzügyi gazdálkodás egyensúlyának, s általában a termelési körülmények megborzolásának okait. A megyei tanács végrehajtó bizottságaáltal kinevezett szanálási biizottság hosszadalmas és körrültekintő munkával tárta fel a Termál Tsz sajátos problémáit, s tett javaslatot a veszteségek rendezésére. A megyei tanács ezzel kapcsolatos határozata a szanálási bizottság számos észrevételekerült most a hét végén megtartott részközgyűlésekena tagság elé, döntés végett. Válasz a „lüurekre A szövetkezet gazdái, akiknek egy része az üzemegységek nagy távolsága miatt nem is ismeri egymást, továbbá nem látja át a termelés szerkezetét, szervezését, joggal kérdezhették: •miként jutott el az 1120 tangát számláló, a 10 ezer 5280 hektáron gazdálkodó szövetkezet ehhez a termelési zátonyhoz? Törvényszerű volt-e, hogy a kezdeti eredmények után — még ha átmenetileg is — csütörtököt mondjon az óriás keretek között kialakult közös gazdálkodás? Mindjárt itt lehet folytatni, hogy a szentesi Termál Tsz szinte egyedi esetnek számít a szövetkezeti mozgalomban: a felelőtlen, és megalapozatlan gazdaságfejlesztés, a termelési törvények semmibevevése, a hitelfelduzzasztás, és mindezeken túl a szövetkezeti demokrácia súlyos megsértése egyaránt hozzájárult e nagyarányú gazdálkodási veszteségekhez. Okozott ugyan kárt a belvíz, a jég is, de ezek az elemi csapások sajnos, a legtöbb megyebeli tsz-t meglátogatták, és így nem lehet kiemelkedő szerepükről szó. A közös gazdálkodás problémáinak kialakulásánál talán a legtöbbet nyomott a latban a megalapozatlan gazdaságfejlesztés. A Virágos-féle vezetés figyelmen kívül hagyva a reális lehetőségeket, egyik beruházást a másik terhére indította, nem nézvén, hogy van-e ehhez elegendő pénz a közös kasszában. Feltehető, hogy módszeres hazárdírozással arra épített ez a vezetés, hogy az időközben keletkező lékeket majd az államkaszszából tömik el A jövedelemelosztás rendszerének kialakításánál sem vették figyelembe a saját anyagi erőt a Termál volt vezetői. Igen alacsony termelési érték jutott a munkabérekre: a napi 345 forintos kialakult termelési érték 33 százalékát fizették ki részesedésként, a szokásos 20—24 százalék helyett. Az is köztudott, hogy a régi vezetők aránytalanul magas összegekre értékelték saját munkájukat, és ezzel sokat ártottak a többi becsületes tsz-vezető tekintélyének, erkölcsi helyzetének. Ami viszont a tsz-demokrácia, a tagsági, tulajdonosi viszony kárára ment: a bérköltség 69 százalékát az alkalmazottak vitték el. Ezzel az örökséggel is meg kell birkóznia az új vezetőségnek, ezért az 1972. évi gazdálkodási tervben még 24,9 milliót irányoztak elő az alkalmazotti fizetésekre, és csak 17,5 milliót a többségben levő tagság díjazására. A tsz-nek jelenleg 400 főállású alkalmazottja van! Az is növelte a tulajdonosi és alkalmazotti ellentéteket, hogy nagy volt a részesművelés aránya, de nem a tagság körében. Erélyes intézkedések Mindent összevetve, távolról sem fedezték a tavalyi bevételek a kiadásokat, és az állam közbeavatkozására lett szükség a gazdasági, pénzügyi egyensúly visszaállításához. Olyan helyzetbe került a Termál Tsz, amelyből egyedül nem tudott kilábalni, így az állam dotációt adott a veszteségek rendezéséhez. Azt viszont kikötötte, hogy a jövőben gyorsított ütemben kell befejezni és üzembe helyezni az új létesítményeket, minden téren bevezetni a szigorú anyag- és eszközgazdálkodást. Az adminisztratív és vezető állásúak létszámát 158-ról 109-re kell lecsökkenteni. Szükség van az elfekvő beruházási anyagok, eszközök gyors értékesítésére. A termelés terén feladat növelni az ágazati önállóságot, átirányítani a meglevő technikai eszközöket a gazdaságosan termelő egységekhez, szigorúan betartani a munkabértömeget, és a díjazást a teljesítéshez kötni. Új beruházást a közeli években nem indíthat a tsz. A tagság elfogadta a dotáció feltételeit azzal együtt, hogy az állam személyi garanciát is kíván a folyósított pénz megfelelő felhasználásához, és az anyagi támogatás megtérüléséhez. A szanálási bizottság javaslata nyomán olyan határozatot hozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy „A közgyűlés vezetésben, munkaszervezésben jártas, a nagyüzem szerteágazó munkáinak összefogására alkalmas, megfelelő szövetkezeti tapasztalatokkal rendelkező vezetőket válasszon a gazdaság élére.” Ennek jegyében választották meg a tsz elnökévé Kurucz Márton országgyűlési képviselőt, a szentesi járási pártbizottság volt első titkárát, elnökhelyettessé Haller Györgyöt, az árpádhalmi Árpád Tsz volt főagronómusát és főkönyvelővé Kapcsos Tibort, a Kontakta gyár budapesti központjának volt főosztályvezetőjét. Berta Ferenc, a tsz eddigi elnöke főkertészként tevékenykedik tovább. Visszaszerezni a hírnevet A szentesi közgyűlésen a megye párt- és állami vezetésének nevében nagyon világosan kifejtette dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a tagságnak kimagasló termelési eredményekkel kell viszonoznia az állam messzemenő anyagi segítségét, és az új vezetőkkel összeforrva kell visszaszereznie a Termál Tsz jócskán megtépázott hírnevét. TÓTH JÓZSEF Buzgárelfojtás, szádfalazás Árvédelmi nagygyakorlat a Tisza alsó szakaszán Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi műszaki osztaga tegnap riiasztással egybekötött gyakorlatot kezdett. Olyan apparátussal vonultak fel, amelyet a harmadfokú készültség elrendelésekor szoktak mozgó- s sítani. Az árvízi gépesített osztag Mindszent térségében, a hagyományos, tehát a kézi erővel védekezők a Tisza algyői szakaszán, a belvízi osztag pedig Csongrád körzetében látott munkához. A feltételezett veszélyek elhárításakor alkalmazták a régi és a legújabb, legkorszerűbb tecnikai eszközöket, módszereket. Gyakorolták a hullámverés ellen a gátakat védő úgynevezett futó rőzseművek összeállítását, valamint a szádfalazást. Szerepelt az előírt programban a műanyagfólia-terítés, a feltételezett buzgároknak homokzsákokkal történő elfojtása, ezenkívül általában minden olyan védekezés, amellyel az 1970. évi nagy árvíz idején eredményesen vették fel a küzdelmet a megáradt folyókkal. A gyakorlatot egyben időszerű munkákkal kapcsolták össze. A belvízvédelmi osztag Csongrád térségében a töltésben visszamaradt nyomócsövet távolított el a gátból, az árvízi műszaki csoport pedig a mindszenti szivattyútelepnél végleges szádfallezárást hajtott végre. 3