Csongrád Megyei Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . Gépkocsi-karbantartó állomást avattak tegnap Szentesen Jelentős eseményre került sor tegnap a Kurca-parti városban: ünnepélyesen felavatták az AFIT XI. sz. Autójavító Vállalat helyi gépkocsikarbantartó üzemét, amely a Lenin úton épült fel. Az ünnepi eseményen jelen volt Labádi Sándor, a szentesi pártbizottság titkára is. Az átadásra az új létesítmény nagycsarnokában, szép számú jelenlevő előtt került sor. Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta: a szentesi az első acélszerkezetes állomás az országban. Létesítése része tulajdonképpen a közlekedéspolitikai koncepció realizálásának, amelynek során a korszerűsítésre, a nagyfokú modernizálásra hatalmas összegeket fordít a magyar népgazdaság. A telep évente mintegy 3 ezer gépkocsi karbantartását tudja majd elvégezni, tehát hosszabb távon is kielégíti Szentes és környéke igényeit. Ugyanakkor a tervezésnél gondoltak arra is, hogy a további bővítés könnyűszerrel és viszonylag szerény költséggel megvalósulhasson. Ezután Sarnyai Vencel, a szegedi anyavállalat igazgatója emelkedett szólásra. Az új üzem dolgozói nevében ígéretet tett arra, hogy ügyelni fognak a munka kifogástalan minőségére, feladatuk maradéktalan ellátására. A város nevében Csorba György tanácselnök vette át a létesítményt. Hangsúlyozta: elkészültével a negyedik ötéves terv egyik nagy szentesi beruházása valósult meg, amely a szolgáltatás iránt rohamosan növekvő igényeket hivatott kielégíteni nemcsak a város, hanem annak környéke lakói számára is.— Az átadás időpontja — mondotta — lényegében egybeesik a szentesi hetekkel és a város felszabadulásának évfordulójával. Az egyezésben van valami jelképes elem is. Hiszen a felszabadulás tette lehetővé, hogy a mai fejlődéshez vezető úton elindulhassunk, a szentesi hetek viszont alkalom arra, hogy a megyének, az országnak bemutassuk elért eredményeinket is, amelyek között most jeles helyet foglal el ez a nagyon korszerű létesítmény. Az ünnepség befejező aktusaként Sarnyai Vencel tárgy-, illetve pénzjutalmakat adott át azoknak az autóipari, illetve építőipari dolgozóknak, akik kiemelkedő munkájukkal elősegítették az üzem mielőbbi felépülését. A gépkocsikarbantartó állomás vezetője egyébként Huszka Lajos lett. Mint megtudtuk, az elkövetkezendő hetekben próbaüzemben dolgoznak, és lényegileg november első napjaitól kezdve állnak majd a gépkocsi-tulajdonosok rendelkezésére. Az úgynevezett diagnosztikai sor egyik fázisállványán a Zsiguli gépkocsi. A hibákat műszeres úton állapítják meg. (Fotó: Enyedi Zoltán) A közélet eseményei SZOVJET DELEGÁCIÓ ÓVÁRI MIKLÓSNÁL Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta M. Sz. Alfjorovnak a novoszibirszki területi pártbizottság titkárának vezetésével a szibériai hetek alkalmából hazánkban tartózkodó delegációt és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a vendégekkel. PÁRDI IMRE MOSZKVÁBA UTAZOTT Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken Moszkvába utazott, hogy ott N. K. Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével megbeszélést folytasson a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. . ^ Vásárhelyi kiadás ■ ""HÍRLAP IGAZSÁGÜGYI MINISZTEREK TANÁCSKOZÁSA BUDAPESTEN Pénteken elutazott budapestről a szocialista országok okt. 3. és 5. között megrendezett igazságügyi miniszteri értekezletének részvevői közül a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság delegációja. Kívülük az értekezleten részt vett a Szovjetunió és Kuba küldöttsége is. A szívélyes és baráti légkörben megtartott értekezleten hasznos tapasztalatcserére, kölcsönös tájékoztatásra és véleménycserére került sor mind a szocialista országok jogi életével és a szocialista jogrendszer további fejlesztésével kapcsolatban, mind a nemzetközi együttműködésükkel összefüggő jogi kérdések széles köréről. ÜLÉSEZETT AZ ÍRÓSZÖVETSÉG VÁLASZTMÁNYA Pénteken Darvas József elnökletével ülést tartott a Magyar Írók Szövetségének választmánya. Az írószövetség elnöke tájékoztatta a választmány tagjait a legutóbbi ülés óta eltelt időszakban végzett tevékenységről, majd beszámolt a következő évad terveiről. Egyebek között elhatározta: a jövő év áprilisában európai köttőtalálkozó lesz hazánkban, novemberben pedig Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére megrendezik a kontinens Petőfi-fordítóinak találkozóját is. 39. ÉVFOLYAM, __ 237. SZÁM 1972. október 7., szombat Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szint MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON A megyei tanács elott: A lakosság egészségügyi diétája, a továbbfejlesztés irányelvei Az előrehaladás üteme megnyugtató, lépést tart a követelményekkel . Tegnap, pénteken tartott ülést Szegeden, a megyei párt- és tanácsszékház tanácstermében a megyei tanács. Munkájában részt vettek dr. Ágoston József és Rózsa István, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Tari Zoltán, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, országgyűlési képviselők, valamint az egyes napirendi ponthoz meghívottak. Dr. Komócsin Mihály tanácselnök megnyitója és a napirend elfogadása után került megvitatásra a megye egészségügyi ellátásának helyzetét és továbbfejlesztésének irányelveit elemző írásos jelentés. Célok és tények A gyógyító-megelőző ellátás igen fontos bázisai a meglevő orvosi körzetek. Az elmúlt 10 év alatt az egy körzeti orvosra jutó átlagos lélekszám 3270-ről 2990-re csökkent. Ez a csökkenés jelzi azt, hogy 23 új, általános orvosi, valamint 29 gyermekorvosi körzet jött létre. Akad persze olyan körzet is, ahol a lélekszám az 1500-at sem éri el A törekvés az, hogy a mostani tervidőszak végére egy körzeti orvosra 2600-nál több lakos ne jusson. Ehhez azonban az kell, hogy újabb 9 orvosi körzetet szervezzenek, s továbbépítsék a körzeti gyermekorvosi hálózatot. A jelenleg meglevő, 37 gyermekszakorvosi körzet módot ad arra, hogy a 14 éven aluliaknak mintegy 50 százaléka szakorvosi ellátásban részesüljön, s ezáltal csökken az általános körzeti orvosok megterhelése. Ha a városokban és a nagyközségekben mindenütt lesz gyermekorvosi körzet, akkor a 14 éven aluliak 78—80 százalékának szakorvosi ellátása megoldott. Az orvosi körzetek gyógyító-megelőző munkáját egészíti ki a rendelőintéztekben, valamint fogorvosi körzetekben történő szakrendelés. Tény azonban, hogy a fogorvosok előszobája általában zsúfolt, az egy betegre jutó rendelési idő 10—12 perc. Az elmúlt években a fogorvosi szakellátás közelebb került a lakossághoz : 25 községben szakorvosi körzetet létesítettek. Fokozni kell továbbra is a fogorvosi hálózat fejlesztését, ezzel párhuzamosan pedig a lakosság körében történő egészségügyi felvilágosító tevékenységet. A legfontosabb kérdések közé tartozik az üzemi dolgozók egészségügyi ellátása. Csongrád megyében 15 főfoglalkozású üzemi orvos működik, a többi szemorvosi órákat mellék- és másodállásban látják el. Ez a kialakult helyzet feltétlenül módosításra vár, szükségesnek látszik az üzemorvosi ellátás átszervezése, a mellék- és másodállások főfoglalkozásúvá tétele. Ezt támasztja alá az a tapasztalat, hogy például az üzemi balesetiek száma emelkedik, s még fokozottabban nő az egy üzemi balesetre jutó, kiesett munkanapok száma. Többet kell tehát foglalkozni az üzemi balesetek megelőzésével, s emellett a foglalkozási betegségekkel, a táppénzes helyzettel. Ezek megjavítása érdekében hatékonyabbá kell válnia az üzemi egészségügyi felvilágosításnak. Jól működő szolgálatok Ugyancsak az elmúlt 10 évet véve alapul megállapítható, hogy a szülész-nőgyógyász szakorvosok száma megkétszereződött. Az anyavédelmi szaktanácsadási órák 1900-ról 4900-ra gyarapodtak, a terheseknél végzett szaktanácsadásoké pedig 26 ezerről 47 ezerre, a védőnői látogatások száma 28 ezerről 45 ezerre növekedett. A nő- és gyermekvédelmi szolgálat jelentős fejlődéséről beszélhetünk. Ezzel együtt kell megemlíteni azt is, hogy csökkenő tendenciát mutat a művi vetélések száma. Az 1961-es 9.316 esettel szemben 1971- ben 8541 művi abortuszra került sor. A csökkenés ellenére is fő feladat marad a családtervezés lehetőségeinek tudatosítása, a felvilágosítás, s ennek érdekében az egészségügyi és a társadalmi szervek szoros együttműködése. Csongrád megyében gyakorlatilag minden szülés intézetben történik. A természetes szaporulat mérvével azonban nemigendicsekedhetünk. Az 1961-es 5172 élveszüléssel szemben 1971- ben 5970 történt, ami a mélypontról egy valószínű állandósulás felé való elmozdulást jelez, örvendetes dolog, hogy a csecsemőhalálozás évtizedek óta alacsonyabb az országos átlagnál. Az 1971-es adatok alapján országosan — Szegeddel együtt számítva, ahol a klinikák Dél-Magyarországról ápolnak betegeket — a negyedik helyen állunk. A csecsemőhalálozáson belül magas a koraszülöttek halálozási aránya; e tényt a szakemberek összefüggésbe hozzák át művi vetélésekkel. A nő- és gyermekvédelemhez kapcsolódó feladat a bölcsődei elhelyezés is. 1961-ben 35 bölcsőde nyithatta meg kapuit a 3 éven aluli gyerekek előtt, közülük 1045-en nyerhettek elhelyezést. 1971-re a bölcsődék száma 45-re, befogadóképességük pedig 1539-re emelkedett, ez azonban az igényeket nem elégíti ki. A bölcsődék kihasználtsága mégis 90 százalékos, mely azt mutatja, hogy egyes helyeken a megengedettnél is magasabb a felvettek száma, de még működnek olyan bölcsődék is, melyek kihasználtsága viszont nem számottevő. A három éven aluli, gondozásba került csecsemők számára Csongrád megyében 4 csecsemőotthon működik, mely 263 gyereket fogadhat be. Az otthonokból évente mintegy 30—50 gyerek kerül vissza a szülőkhöz, 20—40 pedig nevelőszülőknél talál otthonra. A többiek Szegvárra kerülnek, ahol óvodai oktatásban, nevelésben részesülnek. Sok gondot okoz a testi és szellemi fogyatékosokkal való törődés. Akik közülük képezhetetlenek, a szegedi egészségügyi intézetben nyernek elhelyezést. Az intézetben 250 hely van, ennek fele azonban Békés megyét illeti, így aztán évente 10—15 hely akad. (Folytatás a 2. oldalon.) A Az állami gazdaságok munkájában is a korszerűség az alapkövetelmény Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében megkezdődött az állami gazdaságok kétnapos országos értekezlete, amelyen 170 állami gazdaság igazgatói és vezetői vesznek részt. Dr. Dénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte az állami gazdaságok munkáját. Elmondotta, hogy az elmúlt években eredményesen növeltél, a termelést — például idén 32 mázsa hektáronkénti búzatermést értek el — és a termelési szerkezetük is változott. Kialakultak a komplex gépesítés feltételei és a nagyüzemek munkája új, közgazdasági elemekkel gazdagodott. A gazdaságok tevékenysége nem korlátozódik csupán a mezőgazdasági termelésre, egyre inkább foglalkoznak termékfeldolgozással és forgalmazással. Eddig két egyesülést és két közös vállalatot alakítottak és közreműködésükkel 70 egyszerű gazdasági társulás szerveződött. A vállalati önállóság, a közgazdasági környezet kedvező alakulása serkentően hatott a gazdaságok pénzügyi gazdálkodására is. Szólott arról, hogy a fejlesztésnél alapos megfontoltságra van szükség, a türelmetlenség nem jó tanácsadó. A koncentrálódás és a szakosodási folyamat például semmiképpen sem járhat együtt az állóeszköz-állomány idő előtti selejtezésével — jelentette ki. A tanácskozás ma folytatódik. MAI TÉMÁNK Vásárhelyi Hetek ’72 öbb mint negyedszázad óta minden esztendőben ünneplőbe öltözik ezen a napon Hódmezővásárhely, hogy másnap méltó köntösben köszöntse felszabadulásának évfordulóját. Immár hetedik éve azonban ez az ünnepi külső egy olyan eseménysorozat — a Vásárhelyi Hetek — kezdetét is hirdeti, amely 1944. október 8. jelentőségén, emlékén túlmutatva egy későbbidátum — 1945. április 4. — egész országot érintő hatását is tükrözi a szűkebb haza három héten át tartó gazdasági és szellemi számvetésével. Persze, ez a — most már hagyományosnak tekinthető — számvetés nem nélkülözheti a régmúlt sikereit sem, hiszen azokból nagyon sok beépült a ma eredményeibe. Sőt, aligha lövünk túl a célon, ha azt mondjuk, a messzi múlt bizonyos vívmányai alapul is szolgáltak a jelen szocialista tartalommal töltött értékeinek megalkotásához. Nem véletlen tehát, hogy a Vásárhelyi Hetek ’72 ma kezdődő programjának tengelyébe két olyan jubileum került — a Bethlen Gábor Gimnázium fennállásának 250. és a Majolikagyár alapításának 60. évfordulója —, amelyek ugyancsak alkalmasak arra, hogy egy reprezentatív városi önvizsgálódás gondolati bázisai legyenek. Annál is inkább, mert egyben jó alkalmat kínálnak arra is, hogy a város szellemi-kulturális élete a gazdasági előrehaladással együtt erős reflektorfényben mutatkozzék meg. Hagyománynak és modernségnek az a kettőssége ugyanis, amely a Bethlen gimnáziumot és a Finomkerámiai Művek Majolikagyárát jellemzi, kitűnő alapot nyújthat egy olyan kulturális és gazdasági seregszemléhez, ami nem csupán a legszebbet akarja öszszegezni, de a kezdeti, szerényebb külsőt is meg kívánja mutatni, kifejezve a vásárhelyi ember állandóan megújuló, hagyományteremtő igyekezetét. Azt az egészséges törekvést, amely hovatovább évtizede szabadon szolgálhatja Vásárhely fejlődését, amiről annak előtte aligha mondhattuk el, hogy egyenletes, s főként számottevő lett volna. Mi sem természetesebb tehát mint az, hogy a Vásárhelyi Hetek ’72 programfüzetének első oldalán az MSZMP X. kongresszusán elhangzott egyik megállapítás szerepel mottóként: „A szocializmus az emberért van; célunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban éljenek, javuljon életük.” Ehhez az eszmei vezérfonalhoz csatlakozik a rendezvények sokasága, amelyek között az idén valóban mindenki — helybeli és érdeklődő idegen egyaránt — megtalálhatja a hozzá legközelebb álló témát. A várható események felsorolására — sajnos — e helyen nincs lehetőség, de a Bethlen Gábor Gimnázium ma kezdődő ünnepségei a holnap nyíló XIX. Őszi Tárlat, majd az október 13-i szocialista brigádvezetők tanácskozása, és a 15-én kezdődő ipari-kereskedelmi kiállítás, már önmagukban véve is garantálják a Vásárhelyi Hetek — nyugodtan mondhatjuk: megyehatáron is messze túlterjedő — visszhangját, sikerét. ZÉKÁNY JÁNOS :