Csongrád Megyei Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . Gépkocsi-karbantartó állomást avattak tegnap Szentesen Jelentős eseményre került sor tegnap a Kurca-parti városban: ünnepélyesen fel­avatták az AFIT XI. sz. Autójavító Vállalat helyi gépkocsikarbantartó üzemét, amely a Lenin úton épült fel. Az ünnepi eseményen jelen volt Labádi Sándor, a szentesi pártbizottság titká­ra is. Az átadásra az új létesít­mény nagycsarnokában, szép számú jelenlevő előtt került sor. Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója ünnepi be­szédében hangsúlyozta: a szentesi az első acélszerke­zetes állomás az országban. Létesítése része tulajdon­képpen a­ közlekedéspolitikai koncepció realizálásának, amelynek során a korszerű­sítésre, a nagyfokú moderni­zálásra hatalmas összegeket fordít a magyar népgazda­ság. A telep évente mintegy 3 ezer gépkocsi karbantar­­tását tudja majd elvégezni, tehát hosszabb távon is­ ki­elégíti Szentes és környéke igényeit. Ugyanakkor a ter­vezésnél gondoltak arra is, hogy a további bővítés könnyűszerrel és viszonylag szerény költséggel megvaló­sulhasson.­­ Ezután Sarnyai Vencel, a szegedi anyavállalat igaz­gatója emelkedett szólásra. Az új üzem dolgozói nevé­ben ígéretet tett arra, hogy ügyelni fognak a munka ki­fogástalan minőségére, fel­adatuk maradéktalan ellátá­sára. A város nevében Csorba György­ tanácselnök vette át a létesítményt. Hangsúlyoz­ta: elkészültével a negyedik ötéves terv egyik nagy szen­tesi beruházása valósult meg, amely a szolgáltatás iránt rohamosan növekvő igényeket hivatott kielégíte­ni nemcsak a város, hanem annak környéke lakói szá­mára is.­­— Az átadás idő­pontja — mondotta — lé­nyegében egybeesik a szen­tesi hetekkel és a város fel­­szabadulásának évfordulójá­val. Az egyezésben van va­lami jelképes elem is. Hi­szen a felszabadulás tette lehetővé, hogy a mai fejlő­déshez vezető úton elindul­hassunk, a szentesi hetek viszont alkalom arra, hogy a megyének, az országnak bemutassuk elért eredmé­nyeinket is, amelyek között most jeles helyet foglal el ez a nagyon korszerű léte­sítmény. Az ünnepség befejező ak­tusaként Sarnyai Vencel tárgy-, illetve pénzjutalma­kat adott át azoknak az autóipari, illetve építőipari dolgozóknak, akik kiemel­kedő munkájukkal elősegí­tették az üzem mielőbbi fel­épülését. A gépkocsikarbantartó ál­lomás vezetője egyébként Huszka Lajos lett. Mint megtudtuk, az elkö­vetkezendő hetekben próba­üzemben dolgoznak, és lé­nyegileg november első nap­jaitól kezdve állnak majd a gépkocsi-tulajdonosok ren­delkezésére. Az úgynevezett diagnosztikai sor egyik fázisállványán a Zsiguli gépkocsi. A hibákat műszeres úton állapítják meg. (Fotó: Enyedi Zoltán) A közélet eseményei SZOVJET DELEGÁCIÓ ÓVÁRI MIKLÓSNÁL Óvári Miklós, az MSZMP Központi­ Bizottságának tit­kára pénteken fogadta M. Sz. Alfjorov­nak a novoszibir­­szki területi pártbizottság titkárának vezetésével a szibé­riai hetek alkalmából hazánkban tartózkodó delegációt és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a vendégekkel. PÁRDI IMRE MOSZKVÁBA UTAZOTT Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken Moszkvába utazott, hogy ott N. K. Bajbakovval, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével megbeszélést folytasson a két or­szág közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdései­ről. . ^ Vásárhelyi kiadás ■ ""HÍRLAP IGAZSÁGÜGYI MINISZTEREK TANÁCSKOZÁSA BUDAPESTEN Pénteken elutazott budapestről a szocialista országok okt. 3. és 5. között megrendezett igazságügyi miniszteri ér­tekezletének részvevői közül a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz­­társaság és a Román Szocialista Köztársaság delegációja. Kívülük az értekezleten részt vett a Szovjetunió és Kuba küldöttsége is. A szívélyes és baráti légkörben megtartott értekezle­ten hasznos tapasztalatcserére, kölcsönös tájékoztatásra és véleménycserére került sor mind a szocialista országok jogi életével és a szocialista jogrendszer további fejlesz­tésével kapcsolatban, mind a nemzetközi együttműködé­sükkel összefüggő jogi kérdések széles köréről. ÜLÉSEZETT AZ ÍRÓSZÖVETSÉG VÁLASZTMÁNYA Pénteken Darvas József elnökletével ülést tartott a Magyar Írók Szövetségének választmánya. Az írószövet­ség elnöke tájékoztatta a választmány tagjait a legutóbbi ülés óta eltelt időszakban végzett tevékenységről, majd beszámolt a következő évad terveiről. Egyebek között elhatározta: a jövő év áprilisában eu­rópai köttőtalálkozó lesz hazánkban, novemberben pedig Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére megrendezik a kontinens Petőfi-fordítóinak találkozóját is. 39. ÉVFOLYAM, __ 237. SZÁM 1972. október 7., szombat Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szint MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON A megyei tanács elott: A lakosság egészségügyi diétája, a továbbfejlesztés irányelvei Az előrehaladás üteme megnyugtató, lépést tart a követelményekkel . Tegnap, pénteken tartott­­ ülést Szegeden, a megyei párt- és tanácsszékház ta­nácstermében a megyei ta­nács. Munkájában részt vet­tek dr. Ágoston József és Rózsa István, a megyei párt­­bizottság titkárai, dr. Schul­­teisz Emil egészségügyi mi­niszterhelyettes, dr. Tari Zoltán, az Országos Tervhi­vatal osztályvezetője, or­szággyűlési képviselők, vala­mint az egyes napirendi ponthoz meghívottak. Dr. Komócsin Mihály ta­nácselnök megnyitója és a napirend elfogadása után került megvitatásra a me­gye egészségügyi ellátásának helyzetét és továbbfejleszté­sének irányelveit elemző írásos jelentés. Célok és tények A gyógyító-megelőző el­látás igen fontos bázisai a meglevő orvosi körzetek. Az elmúlt 10 év alatt az egy körzeti orvosra jutó átlagos lélekszám 3270-ről 2990-re csökkent. Ez a csökkenés jelzi azt, hogy 23 új, általá­nos orvosi, valamint 29 gyermekorvosi körzet jött létre. Akad persze olyan körzet is, ahol a lélekszám az 1500-at sem éri el A törekvés az, hogy a mosta­ni tervidőszak végére egy körzeti orvosra 2600-nál több lakos ne jusson. Ehhez azonban az kell, hogy újabb 9 orvosi körzetet szervezze­nek, s továbbépítsék a kör­zeti gyermekorvosi hálóza­tot. A jelenleg meglevő, 37 gyermekszakorvosi körzet módot ad arra, hogy a 14 éven aluliaknak mintegy 50 százaléka szakorvosi ellátás­ban részesüljön, s ezáltal csökken az általános körzeti orvosok megterhelése. Ha a városokban és a nagyközsé­gekben mindenütt lesz gyer­mekorvosi körzet, akkor a 14 éven aluliak 78—80 szá­zalékának szakorvosi ellátá­sa megoldott. Az orvosi körzetek gyógyító-megelőző munkáját egészíti ki a ren­delőintéztekben, valamint fogorvosi körzetekben törté­nő szakrendelés. Tény azon­ban, hogy a fogorvosok elő­szobája általában zsúfolt, az egy betegre jutó rendelési idő 10—12 perc. Az elmúlt években a fogorvosi szakel­látás közelebb került a la­kossághoz : 25 községben szakorvosi körzetet létesí­tettek. Fokozni kell tovább­ra is a fogorvosi hálózat fejlesztését, ezzel párhuza­mosan pedig a lakosság kö­rében történő egészségügyi felvilágosító tevékenységet. A legfontosabb kérdések közé tartozik az üzemi dol­gozók egészségügyi ellátása. Csongrád megyében 15 fő­foglalkozású üzemi orvos működik, a többi s­zemorvo­­si órákat mellék- és másod­állásban látják el. Ez a ki­alakult helyzet­ feltétlenül módosításra vár, szükséges­nek látszik az üzemorvosi ellátás átszervezése, a mel­lék- és másodállások főfog­lalkozásúvá tétele. Ezt tá­masztja alá az a tapasztalat, hogy például az üzemi bal­esetiek száma emelkedik, s még fokozottabban nő az egy üzemi balesetre jutó, kiesett munkanapok száma. Többet kell tehát foglalkoz­ni az üzemi balesetek meg­előzésével, s emellett a fog­lalkozási betegségekkel, a táppénzes helyzettel. Ezek megjavítása érdekében haté­konyabbá kell válnia az üzemi egészségügyi felvilá­gosításnak. Jól működő szolgálatok Ugyancsak az elmúlt 10 évet véve alapul megállapít­ható, hogy a szülész-nőgyó­gyász szakorvosok száma megkétszereződött. Az anya­védelmi szaktanácsadási órák 1900-ról 4900-ra gyara­podtak, a terheseknél vég­zett szaktanácsadásoké pe­dig 26 ezerről 47 ezerre, a védőnői látogatások száma 28 ezerről 45 ezerre növe­kedett. A nő- és gyermek­­védelmi szolgálat jelentős fejlődéséről beszélhetünk. Ezzel együtt kell megemlíte­ni azt is, hogy csökkenő tendenciát mutat a művi ve­télések száma. Az 1961-es 9.316 esettel szemben 1971- ben 8541 művi abortuszra került sor. A csökkenés el­lenére is fő feladat marad a családtervezés lehetőségei­nek tudatosítása, a felvilá­gosítás, s ennek érdekében az­ egészségügyi és a társa­dalmi szervek szoros együtt­működése. Csongrád megyében gya­korlatilag minden szülés in­tézetben történik. A termé­szetes szaporulat mérvével azonban nemigen­­dicseked­hetünk. Az 1961-es 5172 él­­veszüléssel szemben 1971- ben 5970 történt, ami a mélypontról egy valószínű állandósulás felé való el­mozdulást jelez, örvendetes dolog, hogy a csecsemőhalá­lozás évtizedek óta alacso­nyabb az országos átlagnál. Az 1971-es adatok alapján országosan — Szegeddel együtt számítva, ahol a kli­nikák Dél-Magyarországról ápolnak betegeket — a ne­gyedik helyen állunk. A csecsemőhalálozáson belül magas a koraszülöttek halá­lozási aránya; e tényt a szakemberek összefüggésbe hozzák át művi vetélésekkel. A nő- és gyermekvéde­lemhez kapcsolódó feladat a bölcsődei elhelyezés is. 1961-ben 35 bölcsőde nyit­hatta meg kapuit a 3 éven aluli gyerekek előtt, közü­lük 1045-en nyerhettek el­helyezést. 1971-re a bölcső­dék száma 45-re, befogadó­­képességük pedig 1539-re emelkedett, ez azonban az igényeket nem elégíti ki. A bölcsődék kihasználtsága mégis 90 százalékos, mely azt mutatja, hogy egyes he­lyeken a megengedettnél is magasabb a felvettek száma, de még működnek olyan bölcsődék is, melyek ki­használtsága viszont nem számottevő. A három éven aluli, gon­dozásba került csecsemők számára Csongrád megyében 4 csecsemőotthon működik, mely 263 gyereket fogadhat be. Az otthonokból évente mintegy 30—50 gyerek kerül vissza a szülőkhöz, 20—40 pedig nevelőszülőknél talál otthonra. A többiek Szeg­várra kerülnek, ahol óvodai oktatásban, nevelésben ré­szesülnek. Sok gondot okoz a testi és szellemi fogyaté­kosokkal való törődés. Akik közülük képezhetetlenek, a szegedi egészségügyi inté­zetben nyernek elhelyezést. Az intézetben 250 hely van, ennek fele azonban Békés megyét illeti, így aztán évente 10—15 hely akad. (Folytatás a 2. oldalon.) A Az állami gazdaságok munkájában is a korszerűség az alapkövetelmény Pénteken a Magyar Tudományos Aka­démia nagytermében megkezdődött az ál­lami gazdaságok kétnapos országos érte­kezlete, amelyen 170 állami gazdaság igaz­gatói és vezetői vesznek részt. Dr. Dénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter értékelte az álla­mi gazdaságok munkáját. Elmondotta, hogy az elmúlt években eredményesen növeltél, a termelést — például idén 32 mázsa hek­táronkénti búzatermést értek el — és a termelési szerkezetük is változott. Kiala­kultak a komplex gépesítés feltételei és a nagyüzemek munkája új, közgazdasági elemekkel gazdagodott. A gazdaságok te­vékenysége nem korlátozódik csupán a mezőgazdasági termelésre, egyre inkább foglalkoznak termékfeldolgozással és for­galmazással. Eddig két egyesülést és két közös vállalatot alakítottak és közreműkö­désükkel 70 egyszerű gazdasági társulás szerveződött. A vállalati önállóság, a köz­­gazdasági környezet kedvező alakulása ser­kentően hatott a gazdaságok pénzügyi gaz­dálkodására is. Szólott arról, hogy a fejlesztésnél alapos megfontoltságra van szükség, a türelmet­lenség nem jó tanácsadó. A koncentráló­­dás és a szakosodási folyamat például semmiképpen sem járhat együtt az álló­eszköz-állomány idő előtti selejtezésével — jelentette ki. A tanácskozás ma folytatódik. MAI TÉMÁNK Vásárhelyi Hetek ’72 öbb mint negyedszá­zad óta minden esz­tendőben ünneplőbe öltözik ezen a napon Hód­mezővásárhely, hogy másnap méltó köntösben köszöntse felszabadulásának évfordu­lóját. Immár hetedik éve azonban ez az ünnepi külső egy olyan eseménysorozat — a Vásárhelyi Hetek — kezde­tét is hirdeti, amely 1944. október 8. jelentőségén, em­lékén túlmutatva egy későb­bi­­dátum — 1945. április 4. — egész országot érintő ha­tását is tükrözi a szűkebb haza három héten át tartó gazdasági és szellemi szám­vetésével. Persze, ez a — most már hagyományosnak tekinthető — számvetés nem nélkülöz­heti a régmúlt sikereit sem, hiszen azokból nagyon sok beépült a ma eredményeibe. Sőt, aligha lövünk túl a cé­lon, ha azt mondjuk, a messzi múlt bizonyos vív­mányai alapul is szolgáltak a jelen szocialista tartalom­mal töltött értékeinek meg­alkotásához. Nem véletlen tehát, hogy a Vásárhelyi He­tek ’72 ma kezdődő prog­ramjának tengelyébe két olyan jubileum került — a Bethlen Gábor Gimnázium fennállásának 250. és a Ma­jolikagyár alapításának 60. évfordulója —, amelyek ugyancsak alkalmasak arra, hogy egy reprezentatív vá­rosi ön­vizsgálódás gondolati bázisai legyenek. Annál is inkább, mert egyben jó al­kalmat kínálnak arra is, hogy a város szellemi-kultu­rális­ élete a gazdasági előre­haladással együtt erős ref­lektorfényben mutatkozzék meg. H­agyománynak és mo­dernségnek az a ket­tőssége ugyanis, amely a Bethlen gimnáziumot és a Finomkerámiai Művek Ma­jolikagyárát jellemzi, kitűnő alapot nyújthat egy olyan kulturális és gazdasági se­regszemléhez, ami nem csu­pán a legszebbet akarja ösz­­szegezni, de a kezdeti, szeré­nyebb külsőt is meg kíván­ja mutatni, kifejezve a vá­sárhelyi ember állandóan megújuló, hagyományterem­tő igyekezetét. Azt az egész­séges törekvést, amely hova­tovább évtizede szabadon szolgálhatja Vásárhely fej­lődését, amiről annak előtte aligha mondhattuk el, hogy egyenletes, s főként számot­tevő lett volna. Mi sem természetesebb te­hát mint az, hogy a Vásár­helyi Hetek ’72 programfü­zetének első oldalán az MSZMP X. kongresszusán el­hangzott egyik megállapítás szerepel mottóként: „A szo­cializmus az emberért van; célunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban élje­nek, javuljon életük.” Ehhez az eszmei vezérfonalhoz csatlakozik a rendezvények sokasága, amelyek között az idén valóban mindenki —­­ helybeli és érdeklődő idegen­­ egyaránt — megtalálhatja a­­ hozzá legközelebb álló té­mát. A várható események felsorolására — sajnos — e helyen nincs le­hetőség, de a Bethlen Gábor Gimnázium ma kezdődő ünnepségei a holnap nyíló XIX. Őszi Tárlat, majd az október 13-i szocialista bri­gádvezetők tanácskozása, és a 15-én kezdődő ipari-ke­reskedelmi kiállítás, már ön­magukban véve is garantál­ják a Vásárhelyi Hetek — nyugodtan mondhatjuk: me­gyehatáron is messze túlter­jedő — visszhangját, sikerét. ZÉKÁNY JÁNOS :

Next