Csongrád Megyei Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Ma hazánkba a lengyel államfő Losonczi Pálnak, a Ma­ Henryk Jablonski, a Len­­gyal Népköztársaság Elnöki gyei Népköztársaság Állam- Tanácsa elnökének és fele- tanácsának elnöke, a Len­­ségének meghívására ma,­gyei Egyesült Munkáspárt szerdán hivatalos baráti Iá- Politikai Bizottságának tar­­togatásra hazánkba érkezik ja és felesége. Folytatódik Szegeden az új postaközpont építése Szeged belvárosában mint­egy 400 millió forintos be­ruházással új, modern pos­taközpont épül. A hétszin­tes épület műszaki szárny­részében szerelik majd fel a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárban készülő, 10 000 állomásos automata telefonközpontot és más be­rendezéseket. Az új műszaki épületet úgy alakítják ki, hogy még az ezredforduló táján is kielégítse az akkor­ra 200 000 lakosúra becsült Szeged, illetve a Dél-Alföld telefon, távíró és egyéb posta műszaki igényeit. Ennek a szegedi postaköz­­pontnak az alapozását még a múlt év elején megkezd­ték. A munkákat azonban — a népgazdaság beruházási egyensúlyának helyreállítása érdekében tett intézkedé­seknek megfelelően átmene­tileg, még az alapok kiásá­sakor abbahagyták. A város gyors ipari és általános fej­lődése azonban megköveteli a postaszolgálat megfelelő ütemű fejlesztését. Ezért az illetékes szervek hozzájáru­lásával a jövő év elejétől lehetőséget teremtettek a munka folytatására. A vá­ros érdekei annyira sürgetik az új postaépület mielőbbi felépítését, hogy a tanács is hitelt nyújtott a postá­nak, s így a jövő év eleje helyett már most folytat­hatják az alapozási munká­kat. Az illetékes beruházó, építő, illetve tanácsi szervek összefogásával el kívánják érni, hogy a szegedi új pos­taközpont az eredetileg ter­vezett 1974-es időpontig el­készüljön. Ülést tartott a TOT elnöksége A TOT elnöksége kedden Szabó István elnökletével ülést tartott. Az értekezle­ten részt vett Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, Hont János, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese és Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. Az elnökség megtárgyalta a „mezőgazdasági termékek és a felhasználásra kerülő ipari termelőeszközök árai­nak hatása a termelőszövet­kezetekben’’ című jelentést. Az ülésen foglalkoztak a TOT nemzetközi kapcsola­tainak alakulásával és meg­határozták e kapcsolatok 1973. évi tervét. A TOT je­lenleg nyolc szocialista or­szág, kilenc fejlett tőkésor­szág és számos fejlődő or­szág mezőgazdasági szerve­zetével tart fenn rendszeres kapcsolatot. Jól halad a betakarítás Megyénkben még akadozik a mezőgazdaság gázolajellátása Kedden a MÉM-ben ülést tartott az őszi betakarítási munkák meggyorsítására alakult operatív bizottság. Megállapította: a mezőgaz­dasági nagyüzemek jól ki­használják a száraz időjá­rást. Mindenfelé meggyor­sult a betakarítás. A bur­gonyát már felszedték és a napraforgó is egy-két napon belül lekerül a földekről. A cukorrépa háromnegyed részét takarították eddig be. A késői érés miatt kissé el­húzódott a kukorica törése, a termőterületeknek csak 55 százalékáról takarították be a fontos növényt. A gyü­mölcsöskertekből és a zöld­ségültetvényekről is jó hí­rek érkeznek: az almát két­­három napon belül minden­hol leszedik, a homokon be­fejeződött a szőlőszüret, és a történelmi borvidékeken is az utolsó szakaszba érkezett a szedés. A MÉM-ben ülést tartott az őszi mezőgazdasági mun­kák meggyorsítására létre­hozott operatív bizottság is. Megállapította, hogy az or­szágban, néhány helytől el­tekintve, sikerült zavarta­lanná tenni a mezőgazdasá­gi gázolajellátást, amely az elmúlt hetekben sokfelé akadozott, és emiatt álltak a traktorok. Az ÁFOR nagy erőfeszítéseket tett az üzem­­anyaghiány felszámolására, amit az is bizonyít, hogy októberben — az elmúlt év azonos időszakához képest — százezer tonnával több gázolajat hoztak forgalom­ba, összesen több mint 300 ezer tonnát, és ennek jó ré­szét a mezőgazdasági nagy­üzemek traktorai és mun­kagépei használták el. A legnagyobb üzemanyaghi­ánnyal küszködő megyék — például Csongrád — so­ron kívül kaptak üzem­anyag-pótszállítmá­nyokat. Az országban összesen 500 tankautóval fuvarozzák nap mint nap az üzemanyagot a vidéki töltőállomásokra, ahonnan a mezőgazdasági nagyüzemek szállítják el a gázolajat. Az erőfeszítések ellenére azonban az országban még néhány helyen, például Csongrád megyében, hosz­­szabb-rövidebb ideig akado­zik az ellátás. Ezen a hely­zeten sajnos, idén már nem­igen lehet változtatni, mert szűkek az ÁFOR-telepek, és a mezőgazdasági nagyüze­mekben sincs megfelelő tá­rolási lehetőség. 29. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1972. november 1., szerda MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám Új HODIKOT üzemegységet avattak Tiszalökön . Tegnap délután ünnepé­lyes keretek között adták át a vásárhelyi HODSKOT ti­­szalöki új üzemegységét. Az átadáson megjelent Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese, Tö­rök József, a vásárhelyi vá­rosi pártbizottság első tit­kára, Sajti Imre, a vásárhe­lyi tanács elnöke, valamint Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza és Tiszátok párt-, állami és tömegszer­vezeteinek képviselői. Aszalai Sándorné vállalati szb-titkár megnyitója után Árvai Jenő, a vállalat igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket, majd ismertette az új üzem létrehozásának je­lentőségét. Mint mondotta: ennek az új üzemegységnek a létrehozása is az ipartele­pítési program keretében történik. A 600 fős új üzem jelentős segítség mind Sza­bolcs-Szatmár megye, mind pedig Tiszátok iparának fej­lesztéséhez. A HÓDIKÖT a negyedik ötéves terv keretében több mint 500 millió forintos re­konstrukciós beruházást hajt végre. Ehhez tartozik a több mint harmincmillió forint­ból felépített és felszerelt tiszalöki telephely is, ahol a dolgozók részére kulturált­­munkakörülményeket bizto­sítottak. Az ismertetés után Árvai Jenő igazgató átadta Körei Gyuláné üzemvezetőnek az új telephely kulcsait. Ezt követően Földi László miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet, majd a vál­lalat igazgatója átnyújtotta a legjobb eredményeket el­ért dolgozóknak a kitünte­téseket. A szakma kiváló dolgozója jelvényt kapta: Asztalos Miklósné, Bikesics Istvánné, Bodnár Lászlóné, Csáki Józsefné, Császár Sán­dorné, Hári Jánosné és Ko­­­jopcsák Istvánné gépi var­rók, valamint Nagy Mária csoportvezető, és Szemenyei Jánosné művezető. Tizenegy tiszalöki dolgozót kiemelke­dő termelő munkájáért, a vállalat öt­­ vásárhelyi dol­gozóját pedig az új üzem szervezésében, technológiai előkészítésében kifejtett jó munkájáért pénzjutalomban részesítették. Az ünnepség után a ven­dégek megtekintették a kor­szerűen felszerelt új üzem­egységet, amelyben a mo­dern termelő csarnok mel­lett jól felszerelt fürdő, mos­dó, öltöző és kultúrterem szolgálja a dolgozókat. Pillanatkép a nagy műhely terepiről (Fotó: Zetmar­ Ferenc) Nő a gépipar exportja Több termékből azonban még nem elégíti ki a hazai igényeket . Előzetes számítások szerint az idén a kohászat termelése 4,3, a gépiparé 8,5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, s így némileg túlhaladja a tervezett szin­tet — jelentette be a KGM- vállalatok igazgatóinak ked­di értekezletén dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter. Figyelmeztetett azonban arra, hogy kerüljék el a vállalatok a tavaly is tapasztalt év végi hajrát, amikor a IV. negyedév fel­adatainak 52 százaléka de­cemberre maradt. Jelentős feladatokat kell még telje­síteni például az export­­rendelések kielégítésére. A gépipar exportja a szocia­lista országokba várhatóan 18, a tőkés államokba 15— 16 százalékkal nő, a hazai értékesítés azonban ennél jóval mérsékeltebben emel­kedik. Olaj- és gázkályhá­ból, mosógépből, rádióból, televízióból, magnetofonból a gépipar jóval többet tud­na szállítani, mint ameny­­nyit a kereskedelem vásá­rol, ugyanakkor néhány ter­mékből, mint például ke­rékpárból, finomszerelvé­nyekből, csavaráruból, biz­tonsági zárakból nem tud­ják teljesen kielégíteni az igényeket. A gazdálkodásról szólva rámutatott, hogy a vállala­tok egy részének pénzügyi helyzete nem kiegyensúlyo­zott, ami elsősorban a rossz készletgazdálkodás követ­kezménye. Ezért egyes ve­zetőket leváltottak, korlá­tozták, letiltották nyereség­prémiumukat, több vállalat­­vezető beruházási jogkörét is korlátozták. Mint a miniszter elmon­dotta, a gépipar idei vár­ható nyeresége egymilliárd forinttal lesz magasabb a tavalyinál, ez lényegesen növeli majd részesedési és fejlesztési alapjukat, ami­nek kedvező hatása azonban csak 1973-ban érződik. A magyar-lengyel együttműködés keretében: Meddőből — épületanyag A Tatabányai Szénbányák Haldex osztálya megkötötte a szerződéseket a hazai gyá­rakkal a Lengyelországban épülő új könnyű beton ada­lékgyártó üzem berendezé­seinek gyártására. Az új len­gyel létesítmény berendezé­seit ugyanis magyar gyárak szállítják. A kormányközi megállapodás szerint 1974 végén megkezdik a termelési próbákat az új könnyűbeton­­ üzemben. Az új adalék-zsugorító üzem mind a végtermék, mind a technológiáját tekint­ve teljesen eltér a Haldex eddigi létesítményeitől. A széntől különválasztott med­dőből ugyanis olyan adalék­anyagot készítenek, amelyből lakásépítésre alkalmas köny­­nyű betonelemeket gyárt­hatnak. Tulajdonképpen ez­zel válik majd teljessé a Haldex alapgondolata — az a korábbi elképzelés, hogy komplex módon hasznosítsák a meddőt. Az egyik sziléziai meddőfeldolgozó üzem és az új könnyűbeton adalék-zsu­gorító mű mellé ugyanis a lengyel szénbányák egy ház­gyárat épít. Ebben készítik majd a zsugorító mű adalék­anyagából a magasházak épí­tésére alkalmas könnyű és nagyméretű paneleket, blok­kokat. MAI TÉMÁNK Betegetik n­ em akarunk „ellen­gőzt” adni az orvos­etika­­körül hullámzó és napjainkban is időszerű véleményeknek, de a problé­ma másik oldalát a betegek magatartásában is kell ke­resni. Tapasztalat az orvosi rendelőkben, hogy a páciens gyakran nem várja és nem is akarja megvárni a diag­nózist, hanem megnevezi, ké­ri, követeli a gyógyszert, a meglevő vagy éppen kiala­kuló betegségére. Hivatkozik a családtagra, a szomszédra, hogy náluk is ez vagy az a gyógyszer hozza meg a teljes felépülést, ne próbálja hát őt az orvos másképpen ke­zelni, másféle recepttel el­látni. Ugyanez a hang és modor nemegyszer megis­métlődik a táppénzre vétel, illetve a táppénzállomány meghosszabbítása esetén. A váróban sok a beteg, kevés az idő a rendelőben, és az orvos az esetek többségében enged a kényszernek, még a vizsgálatot sem fejezi be tö­kéletesen. Ilyenkor születnek a liberális megoldások, a táppénzre vétel és a gyógy­szerkiírás bizony nem olcsó folyamatában. Azon túl, hogy az orvos­nak sem kötelessége a leg­drágább gyógyszereket fel­írni, amikor adott esetben az olcsóbb is megteszi, és a munkaképtelenség megítélé­sét is szigorú előírások sza­bályozzák, a beteg is érez­­zen magában kellő méltá­nyosságot a jogtalan és mo­rálisan is kifogásolható ked­vezmények elkerülésére. Itt kapcsolódik a betegetika az orvosetikához, fontos része­ként az egészségügy szocia­lista szellemű fejlődésében, ami az orvosok és a társa­dalombiztosítást élvező ál­lampolgárok kapcsolatát il­leti. Az persze külön téma­kör, hogy a helyes viselke­dés kialakítása a betegek ré­széről egyenes arányban áll az orvosok fellépésével, és fordítottan is igaz a tétel. M­ost viszont azért be­szélünk a betegetiká­ról, mert erről vi­szonylag kevesebb szó hang­zik, és ennek a hiánynak a pótlásával a realitásnak te­szünk eleget. Tudunk erre konkrét példát is említeni. Szentes, az egy lakosra jutó gyógyszerfogyasztásban — sajnos — országosan kiemel­kedő statisztikával rendelke­zik, és ebben az évben — a különböző körülményeket fi­gyelembe véve — a betegek fellépése tükröződik, amikor az erőszakosság határáig el­menve kikövetelik azt a gyógyszert, amiről sokszor nincs is pontos fogalmuk, másrészt kilószámra vásárol­ják a patikákban a recept nélkül kapható gyógyszere­ket. Ez a magas fogyasztás nemcsak egészségügyi szem­pontból káros, hanem súlyo­san megterheli az államház­tartást is, tehát anyagilag is sújtja a társadalombiztosítás rendszerét. K­étségtelen, hogy a fel­soroltak visszaszorítá­sával és részleges megszüntetésében óriási sze- r­­ep jut az­s­égügyi és t­­ársadalombiztt­isi intéz­­ményeknek, és az általuk f­itozott gyakorlati intézkedé­seknek. Ezzel együtt az or­vos és beteg között kialakult kapcsolatok megjavítása és átformálása is sokat változ­tathat a kialakult helyzeten. Ezért alapvető követelmény a betegetika íratlan és írott törvényeinek betartása is. SZABÓ RÓBERT :

Next