Csongrád Megyei Hírlap, 1973. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Kádár János a budapesti képviselők tanácskozásán Szerda délután — a budapesti népfrontbizottság székházában — ülést tartott az országgyűlési képviselők budapesti csoportja. Megtárgyalta a képviselőcsoport 1972. évi tevékenységéről, az országgyűlés testületi munkájában való részvételéről, a képviselők választókerületi munkájáról, valamint az interpellációkról szóló beszámolót, s azt elemző vita után — módosításokkal — ellopódta. Napirenden szerepelt a képviselőcsoport idei munkájáról és 1973-ban esedékes tanácstagi választásokkal kapcsolatos tevékenységéről szóló tervezet is. A tanácskozáson felszólalt Kádár János, a főváros 13. kerülete 39. számú választókerületének képviselője, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Fock Jenő vietnami diplomatákat fojanatt Pock Jenő, a Minisztertanács elnöke — kérésükre — szerdán fogadta Hoang Cuongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetét és Huynh Van Thant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A vietnami diplomaták tájékoztatást adtak a vietnami háború megszüntetéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás aláírását követően kialakult helyzetről. Átadták a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának január 28-i felhívását, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak ugyanaznap megjelent felhívását, amelyek kinyilvánítják a két kormánynak a megállapodás maradéktalan végrehajtására vonatkozó készségét. Fecsó Jenő a magyar kormány további támogatásáról biztosította a vietnami népet hazája újjáépítésében. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban vállalt tagságával hozzá kíván járulni a párizsi megállapodások megvalósításához. Konzultáció kezdődött tegnap Bécsben az európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére Szerdán délután négy órakor a bécsi Hofburgban 19 ország képviselői tájékozódó megbeszélésre ültek össze. Ezzel a találkozóval megkezdődött az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó sokoldalú konzultáció. A megbeszélést követően délután öt órakor dr. Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter a bécsi Hofburg tanácstermének előcsarnokában üdvözölte az európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra megérkezett küldöttségeket és jelképesen átadta nekik a rendelkezésükre bocsátott tárgyalótermek kulcsait. A több hetesre tervezett előzetes megbeszéléseken a bécsi sajtóközpont adatai szerit a következő 10 ország képviselői vesznek részt: Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, az NDK és az NSZK, Norvégia, Olaszország, Románia, a Szovjetunió, Törökország, és az USA. A konzultációknak először is saját résztvevőik köréről és státusáról, valamint ügyrendjükről (az elnöklés, a vita, a határozathozatal módozatai) kell megállapodniuk, hogy azután áttérhessenek az európai haderők és fegyverzet csökkentéséről később megtartandó érdemi tanácskozás helyének, időpontjának, résztvevői körének, ügyrendjének és napirendjének kérdéseire. Tegnap délután érkezett meg az osztrák fővárosba a szovjet küldöttség is. Képünkön (balról) Oleg Kloszov, a szovjet delegáció vezetője Huszonkilencmillió utast, tízmillió tonna átut szeríit a vasút , a tervek szerint, idén a szegedi igazgatóság területén Tizenháromezernél több dolgozójával, és sok milliárdos értékű eszközállományával méltán tekintjük Csongrád megye legnagyobb vállalatának a MÁV Szegedi Igazgatóságát. Annál is inkább, mert valamennyiünk szempontjából nagyon fontos, hogy miként teljesíti feladatait, és hogyan készül fel az egyre növekvő igények kielégítésére. Ezen múlik ugyanis, hogy az ember időben érkezik-e munkahelyére, hivatalos dolgai intézésére, valamint az, hogy a megtermelt áru időben jut-e el rendeltetési helyére. 1973-ban a MÁV Szegedi Igazgatósága területén összesen 249 millió forintot fordítanak a vasút fejlesztésére. Szerepel ebben az összegben az elavult pályatestek felújítására, a biztosító és távközlési berendezések korszerűsítésére, valamint a dízelesítési program további kiterjesztésére szánt sok-sok millió. Valamennyinek az elköltésénél az a természetes cél vezeti az igazgatóságot, hogy a lehetőségekkel arányban állóan javítsák az utazási lehetőségeket, kulturáltabbá tegyék a személyszállítást, és gyorsítsák a vonatra feladott áruk célba érkezését. A legutóbbi években kialakult tendenciának megfelelően az idén további csökkenést várnak az utazók számában, így is marad azonban kereken huszonkilencmillió ember, aki vonattal kívánja elérni úticélját. S hogy ez minél kényelmesebben és gyorsabban történhessen, az igazgatóság területén újabb Diesel-mozdonyokat állítanak forgalomba, és növelik a már meglevők kihasználtságát is. Jelentős összeget, mintegy 18 millió forintot, a forgalmi szolgálat fejlesztésére fordítanak. Ebből elsősorban a várótermek korszerűsítésére, a vonatok takarításának gépesítésére és az utazóközönség jobb, kulturáltabb tájékoztatására alkalmas berendezéseket vásárolnak, illetve állítanak üzembe. Ebben az esztendőben sor kerül az Újszegeden felépítésre kerülő MÁV rendelőintézet végleges kiviteli terveinek elkészítésére is, és jövőre elkezdődik az építése a gyermekkórház melletti területen. Befejezési határidő 1975, a következő évben pedig hozzáfognak ugyanott egy nyolcvanágyas utókezelő gyógyház építéséhez is. Fontos feladatnak tekintik a szakmunkás-utánpótlás biztosítását. Ennek érdekében aSzentesi Fűtőház területén 5 millió forintos ráfordítással új tanműhelyt alakítanak ki, és felépítik az ehhez szükséges szociális létesítményeket is. Az előrejelzések alapján összesen csaknem tízmillió tonna ám szállítására számítanak ebben az évben. Ez csekély mértékben meghaladja a tavalyi igényekét, elszállítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha tovább javítják a vagonok kihasználtságát, és csökkentik a rakodási időt. Ennek érdekében is történnek intézkedések, amelyek közül legfontosabbnak a rakodógépek beszerzését, illetve a szállítói konténerek alkalmazási körének kiterjesztését tekintik az igazgatóságon. Apró Antal Zuglóban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke szerdán egész napos látogatást tett Zuglóban. Apró Antal a kerületi vezetők társaságában a Danubia Központi Szerszám- és Készülékek Gyárát kereste föl, ahol Kiss János vezérigazgató és Káldi János az üzemi pártbizottság titkára adott tájékoztatót a gyár eredményeiről, a közeljövő terveiről. Apró Antal ezt követően a gyár több üzemegységét, egyebek közt a precíziós öntödét, a ciszferszámgyáregységet és a hidraulikaszereldét tekintette meg, s beszélgetést folytatott több szociálisa, brigád vezetőjével és tagjaival. Délután Apró Antal a kerületi pártbizottságon a kerületi párt-végrehajtó bizottság tagjaival, a helyi nagyüzemek és intézmények pártbizottságainak titkáraival, a kerületi társadalmi tömegszervezetek vezetőivel folytatott eszmecserét , időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Már a jövő hét végétől , új feltételek szerint folyósítják az építési kölcsönöket Megjelentek a módosított jogszabályok A kormány — mint ismeretes — módosította és kiegészítette az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeit, és új konstrukcióval — vállalati és külön állami támogatással — újfajta lehetőséget teremtett a munkások lakásproblémáinak megoldásához, meggyorsítva ezzel a városok és a munkáslakta települések lakáshelyzetének javítását. Az ezzel kapcsolatos minisztertanácsi rendelet, valamint a végrehajtására kiadott illetékes miniszteri rendeletek a Magyar Közlöny 6. számában jelentek meg. Az új jogszabályok a lakosság — ezen belül különösen az állami vállalatok munkásai — számára kedvezően módosították a társasház-építkezések hitelfeltételeit. A változás lényege, hogy az OTP egy társasházlakás építőnek vagy vásárlóinak ezentúl nagyobbó összegű kölcsönt folyósíthat, s az egyes építési formákban a korrábbiakhoz képest kisebb saját készpénz-hozzájárulás is elegendő a lakásépítkezés megkezdéséhez, a vásárláshoz. Az új feltételeket differenciáltan állapították meg, a különböző kedvezményekkel elsősorban a telepszerű társasház-építkezésekre ösztönzik a lakosságot. A rendeletek tartalmazzák a változásokat, részletesen meghatározzák a hitelfolyósítás és -törlesztés feltételeit, s külön intézkednek az állami vállalatok munkásainak lakásépítési támogatásáról, az őket megillető különféle kedvezményekről. Kedvezmények a munkásoknak Az állami vállalatok munkásai a jogszabály mellékletében felsorolt helységekben telepszerű, többszintes lakásépítkezéshez (vásárláshoz) a szociálpolitikai kedvezményen felül — a lakások szobaszámától függően — 40 000—80 000 forint állami támogatást és saját 10 százalékos előtörlesztés mellett kedvezményes, 35 éves lejáratú, évi 1 százalékos kamatú OTP-hitelt kapnak a költségek 70 százalékára. Mindehhez azonban az szükséges, hogy az állami vállalatok az építési költségek legalább 20 százalékára kamatmentes vállalati kölcsönt adjanak munkásaiknak. További kedvezmény, hogy a három- vagy az annál többgyermekes munkás saját előtörlesztése egyedi elbírálás alapján a költségvetés terhére részben vagy teljesen elengedhető, a vállalat vissza nem térítendő támogatásként (Folytatás a 2. oldalon.) Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1973. február 1., csütörtök Ara: 80 fillér Dr. Bíró József Chilébe utazott Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szerdán Chilébe utazott. Chilében a kormány tagjaival a két ország közötti árucsere-forgalom továbbfejlesztésének módozatait tárgyalja meg, a múlt év novemberében Budapesten folytatott előkészítő tárgyalások alapján. A tárgyalások kapcsán alá kívánják írni az 1973. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. MI" TÉMÁNK Sült galamb nincs Utazó munkásokkal ,folyt a szó. A megbecsülést feszegettük, közben észrevétlenül a közgondolkodás vizeire eveztünk. Hogy mi benne a tonák, hol, milyen helyzetekben nevezhetjük egészségtelennek, a közré nézve éppenséggel károsnak. Gyakran feltesszük egymásnak például a kérdést: megbecsülnek, elismernek? Amunkáshatalom lényegére utalva hozzátartozik ez a napi politizáláshoz. A közgondolkodás általában jogosnak tartja a kérdés napirenden tartását, holott olykor bizony sokkal helyénvalóbb lenne arról érdeklődni: ki miben, mennyiben szolgál rá az elismerésre, egyáltalán rászolgál-e arra, amit kap, élvez és elfogad. Kérdéseinkről szólva általában elmondhatjuk, hogy azok nem mindig nevezhetők végiggondolt — fogalmazzuk így — politikus kérdéseknek. Túl gyakran kerül első helyre „kötelesség” he■ lyett a „követelés”, az „adok” helyett, az „adjatok” igénye. Hol burkoltan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy vannak emberek, akiknek a fejében hovatovább már meg is fordul, hogy mivel tartozik a társadalomnak, szőkébb értelemben a munkahelyének. Egyedül azzal foglalkozik, mi jár nekik forintban, juttatásban, erkölcsi, anyagi elismerésben. S nincs annál rosszabb, ha az ilyen felfogás eluralkodik.smerünk örökké elégedetlen embereket, akik éppen a közmorál hibás értelmezésétől megzavarva a markukat mindig tartják, de ahol pluszt kellene nyújtaniuk, onnét rendszerint eladalognak. .A munkások többségétől ez a tartás idegen, ez a viselkedés ellenszenves. Erről győződhettünk meg törzsgárda, szocialista brigádtagokkal beszélgetve. S éppen értük, miattuk látszik helyénvalónak a közgondolkodás torzulásaira irányítani a figyelmet, hiszen érdemekhez jutni, érdemek nélkül, előnyöket élvezni hangerő árán nem más, mint a csendben dolgozó többség megrövidítése, megkárosítása. Nyugtalanító lehet egy-egy munkahelyen az olyan elképzelés, hogy a nagyobb nyereség reményében növelik az árakat. A nyereség talán valóban több, de egy dologról mégis megfeledkeznek. Arról, hogy az ember nemcsak kereső, hanem egyúttal fogyasztó is. Ilyenformán éppen a hibás közgondolkodás következtében, amit megszereznek a réven, elvesztik a vámon. Szeretünk jól, akarunk jobban élni. Természetes emberi törekvés. Nagyon sokan tudják, megtanulták, hogy az óhaj kevés. Sültgalamb nincs. Ahhoz, hogy több jusson, többet kell termelni, s ez nem szólam: jobban kell dolgozni. Első tehát a munka. Mégis sokan még mindig fordítva gondolják, valahogy úgy, hogy először jól élni. De miből, ha nincs hozzá bőséget produkáló termelékenység, tehát: munka. Ez a közgondolkodás egyik fonákja, s eredete talán oda vezethető vissza, hogy azt már megkérdezzük egymástól a gondoskodás jogán és jegyében: „hogyan becsülnek." De azt még ritkán: „rászolgálsz a megbecsülésre?” SZEPESI BÉLA !