Csongrád Megyei Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 50-75. szám)

1973-03-24 / 70. szám

Befejezte iikáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.)­vábbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek ter­helik. Ezek a célok a tör­vényjavaslat minden rendel­kezését áthatják, és új ren­delkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket.­­ Hazánkban a törvény­nyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megér­demelt büntetését. A bünte­tésben kifejezésre jut a tár­sadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarka­latos elve, hogy bűncselek­mény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosí­totta lehetőségekkel. Beszéde befejezéseként dr. Korom Mihály hangsúlyozta: "­­ A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állam­polgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszí­téseket igénylő és követke­zetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erő­sítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt el­járási rendelkezések követ­kezetes, törvényes végrehaj­tásával valósíthatók meg büntetőpolitikánk céljai. Kedvező az időjárás a mezőgazdasági munkákra Pén­teken a MÉM-ben ülést tartott a mezőgazdasági munkák meggyorsítására létrehozott operatív bizott­ság. Az ülésen dr. Mészáros István főosztályvezető el­mondotta, hogy a kedvező időjárást országszerte ki­használják a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknek nagy feladatokat kell meg­ol­daniuk a következő napok­ban, hetekben. Két és fél millió hektáron vetik el a ■növényeket, 625 000 hektárt szántatat fel, 1,6 millió hektáron kell ápolni az őszi kalászos növényeket, de ezentúl még egymillió hek­táron ad munkát a kalászos gabona gyomirtása 800 000 hektáron a kukorica vegy­szerezése, nem is beszélve a szőlő- és gyümölcsöskertek ápolásáról, permetezéséről. A tavaszi vetéshez szükséges növényi szaporítóanyagok háromnegyed része már a gazdaságokban van. Jó ütem­ben halad a mák és a zab vetése, a borsóvetés is meg­gyorsult, és egyre több he­lyen kerül a földbe a cu­korrépa és a napraforgó magja. A gyümölcsösök met­szését csaknem mindenütt befejezték a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei, és a szőlőmetszésnek is több mint felével készültek el A MÉM szakemberei arra számítanak, hogy a mező­­gazdasági nagyüzemek idén némileg visszafogják az épí­tési beruházásokat, és a ta­valyinál többet fordítanak gépek vásárlására. A gépel­látás megfelelőnek ígérkezik, a típusok összetétele azon­ban nincs összhangban a kereslettel, mert például az MTZ-traktorból többre lenne szükség, mint amennyit a raktárakban tartanak. Kedvezően alakul a mű­­trágyaellátás, az elmúlt évinél 10 százalékkal többet hoznak forgalomba, hasonló­an jó ellátásra lehet számí­tani növényvédő szerekből is. Az operatív bizottság fel­hívta a figyelmet arra, hogy a száraz időjárás miatt igen nagy szükség van az öntöző­­berendezések maximális ki­használására. 2 Dr. Szakács Ödön eskütétele Dr. Szakács Ödön, a Ma­gyar­­Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnöke, Lo­­sonczi Pál­, az Elnöki Tanács elnöke, előtt pénteken letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Cseter­­ki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter és dr. Széná­si Géza legfőbb ügyész. Szíriai pártkü­ldöttség Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására csü­törtökön Budapestre érkezett az Arab Szocialista Újjászü­letés Pártjának küldöttsége a Szíriai Arab Köztársaság­ból. Csütörtökön délután az MSZMP Központi Bizottsá­gának székházában megkez­dődtek a tárgyalások az Arab Szocialista Újjászületés Párt­jának küldöttségével. Az Arab Szocialista Újjá­születés Pártjának hazánk­ban tartózkodó küldöttsége Abdullah Al-Ahmar főtit­kárhelyettes vezetésével pén­teken délelőtt folytatta tár­gyalásait az MSZMP Köz­ponti Bizottsága székházá­ban. A tárgyalásokat a ma­gyar párt részéről Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezette. Délután a küldöttség láto­gatást tett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsában, ahol Bencsik István főtitkár tájékoztatta a delegációt a Hazafias Népfront tevékeny­ségéről. Nem monopólium - hegemónia n Z fila­m­niai kérdések tárgyalásakor HL iilSUiUpal szinte minden alka­lommal előkerül az az igen időszerű igény és kívánalom, hogy a politikai, a köz-, a kulturális, tudományos és művészeti élet minden területén erősíteni kell a marxiz­mus—leninizmus hegemóniáját. Hangsúlyosan szó esett erről a párt X. kongresszusán, a tudománypolitikai irány­elvekben, a Központi Bizottság mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség művészeti és kritikai életünk néhány fon­tos kérdésével foglalkozó állásfoglalásá­ban. Utalt rá a KB múlt év, november 14 —10-i ülésének nagy fontosságú határoza­ta is. S ez év elején újfent szóba került azon a konferencián, amelyet időszerű ideológiai kérdésekről tartottak a főváros­ban, s amelynek referensei Aczél György, illetve Óvári Miklós voltak. ★ Mg nlmn kérdés, amit a problémakörhöz Hí­llon való közelítéskor fel kell ten­nünk, és meg kell válaszolnunk, a követ­kező: hogyan, milyen összefüggésben kerül egymás mellé ez a két, egészen más jelen­téstartalmú szó, monopólium és hegemó­nia? A monopólium az ideológiai életben is a kizárólagosságot jelenti. Ahol egy esz­merendszernek, világnézetnek, ideológiai irányvonalnak monopóliuma van, ott gya­korlatilag megteremtődött a társadalom eszmei egysége. Ez, a jelen körülményeket tekintetbe véve nyilvánvalóan egy ideális, egy eszményi állapot, amelyhez napjaink­ban még csake közelítünk, és amelynek el­érésétől igen messze vagyunk. Az ötvenes évek elején, az akkori poli­tikai élet vezetői egyik nagy ideológiai hi­bát éppen akkor, és azzal követték el, amikor a valóság tényeitől elrugaszkodva, a valós, a tényleges helyzetet figyelmen kívül hagyva egyszerűen deklarálták a marxizmus monopóliumát, tehát kinyilvá­nították, hogy véleményük szerint a kora­beli magyar társadalom világnézetileg egy­séges képződménynek volt tekinthető. Ez a megállapítás gyakorlatilag lefegyverző hatású volt. Hiszen ahol teljes az eszmei egység, ott nincs mi, és nem is kell sem­mi ellen harcolni. Hogy milyen további hibák kiinduló­pontjává vált ez az elhamarkodott, követ­­kezetlen és megalapozatlan ideológiai té­tel, arra itt most nincs helyünk-módunk kitérni. Csupán annyit kívánunk megje­gyezni — éppen az év eleji ideológiai kon­ferencia megállapításaira hivatkozva —, hogy az eszmei különbségek, az egymástól eltérő nézetek és irányzatok azzal még soha, semmilyen körülmények között nem szűntek meg, ha elhallgattuk őket, ha nem vettünk tudomást róluk. Sőt, azzal sem semmisültek meg, ha megpróbálták — ha­mis okoskodással és általánosítással — ta­gadni létezésüket. ★ A felismerése vezette a Magyar Szocialista Munkáspártot akkor, amikor a realitások talaján maradva, a marxizmus—leninizmus normáihoz és dia­lektikus vizsgálati módszereihez szigorúan ragaszkodva jó másfél évtizeddel ezelőtt felülvizsgálta, és újraértékelte a magyar társadalom eszmei helyzetét, az ideológiai állapotokat. Megállapítva: társadalmunk jelenlegi állapotában eszmei szempontból nem tekinthető egységesnek. Hiba volna tehát megalapozatlanul a marxizmus—le­ninizmus monopóliumát kinyilatkoztatni. Ellenben a meglevő, és a szocialista építés adott szakaszának megfelelően fejlődő tár­sadalmi viszonyok között egyértelmű ideo­lógiai célt tűzött elsősorban a kommunis­ták elé: a politikai, az ideológiai cselekvés minden érdemi szférájában meg kell te­remteni, majd a továbbiak során kiter­jeszteni, erősíteni és továbbfejleszteni a marxizmus—leninizmus hegemóniáját. Mint az azóta eltelt idő bizonyította: ez a célkitűzés helyes és reális volt. Olyan ideológiai feladatot állítottunk ezzel ma­gunk elé, melynek megvalósítása jelentős lépést jelentett, és jelent előre napjaink­ban is a társadalom eszmei egysége felé vezető hosszú és — valljuk be őszintén, nem könnyű, sokszor buktatókkal, ellent­mondásokkal is megtűzdelt — úton. ★ Jim K­ippilk a következő kérdést: mit Ub ládáim jelent a gyakorlatban a he­gemónia? Ha arról beszélünk, hogy az ideológiai cselekvés egy-egy szférájában, vagy egy­­egy szűkebb működési területen — példá­ul, mondjuk az Irodalmi életen belül, a folyóirat-szerkesztőségekben — a marxiz­mus—leninizmusnak hegemón szerepe van, ezen a következőket értjük: a vonatkozó helyen az ideológiai relációkat a kommu­nisták világnézete határozza meg. A mar­xizmus—leninizmus a kiindulási, a vonat­kozási, a viszonyítási pont, a helyzetet uraló, befolyásoló, irányító, orientáló erő. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a hegemónia nem jelent automatikusan esz­mei egységet, hanem egy nagyon fontos állomás az egység felé vezető úton. Azt jelenti, ha a hegemónia megvan, akkor a marxizmus—leninizmus uralja az adott he­lyen az ideológiai terepet, ahol ezzel egy­idejűleg megteremtődnek az egységért ví­vott, vívandó harc lényeges és hatásos fegyverei, lehetőségei. Közelebb menve egy lépéssel a kérdés­kör lényegéhez. A jelenlegi helyzetben, fejlődésünk mai fokán még élnek, hatnak, sőt, bizonyos belső és külső körülmények folytán újra is termelődnek hazánkban bi­zonyos antimarxista nem marxista néze­tek, irányzatok, eszmei áramlatok. Fönnáll tehát annak a veszélye — időnként példa is akad rá —, hogy ezek a nézetek, irány­zatok a marxizmus—leninizmussal szem­ben offenzív szerephez jutnak — ami több szempontból is káros. Részint, mert ezáltal újabb akadályok gördülnek a leghaladóbb világnézet társadalmi elterjedésének, tér­hódításának útjába, részint pedig azért, mert romlanak, megnehezednek az eszmei egység kivívásáért, megteremtéséért való harc feltételei, körülményei. A marxizmus hegemón helyzetének meg­teremtésére tehát éppen azért van szükség, hogy eredményesen küzdhessünk az anti­marxista, nem marxista nézetek, irányza­tok, eszmerendszerek, ideológiai jelenségek ellen. Ugyanakkor rögvest azt is meg kell jegyeznünk, hogy a hegemón helyzet meg­teremtése csak az ugyanezen irányzatok­kal szembeni elvszerű, következetes, meg nem alkuvó ideológiai küzdelem segítségé­vel lehetséges. Amint ezt napjaink számtalan példája illusztrálja, példázza, bizonyítja. ★ Van aztán egy ol­yan körülmény is,­­ a Suli amely különösen fontossá, lényegessé, eredendően szükségessé teszi a hegemón helyzet megteremtésével össze­függő munkálkodást. Ez pedig az a körül­mény, hogy ideológiailag nem légüres tér­ben élünk, mozgunk, munkálkodunk, ha­nem számot kell vetnünk sok gátló ténye­zővel is. A szövetségi politika pártunk tevékeny- MI TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN? Leonyid Brezsnyev fogadta az iraki alelnököt Üdvözlő táviratok Ludvik Svobodához Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jó kívánságait Lud­vik Svobodának, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnökének újbóli megválasz­tása alkalmából. — „Nagyra értékeljük személyes hozzá­járulását népeink testvéri barátságának elmélyítéséhez. Bizonyos vagyok benne, hogy az elkövetkező időben a magyar—csehszlovák kap­csolatok tovább fejlődnek, és erősödnek, a szocialista ország közössége és a világ­béke javára” — állapította meg többek között táviratá­ban Losonczi Pál. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyiko­­laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke ugyancsak táviratban kö­szöntötte Ludvik Svobodá­r újbóli megválasztása alkal­mából.­­ „A szovjet embe­rek kiemelkedő állami és pártvezetőt látnak önben, meggyőződéses hazafit és in­ternacionalistát, nagyra be­csülik nemes tevékenységét, amely pártjaink, országaink és népeink megronthatatlan szövetségének további erősí­tésére irányul" — hangsú­lyozzák egyebek között a szovjet vezetők táviratuk­ban. Leonyid Brezsnyev, az SZJDP KB főtitkára pénte­ken fogadta a baráti látoga­táson Moszkvában tartózko­dó Szadam Husszein Takri­­tit, az Iraki Baath Párt fő­titkárhelyettesét, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnökét. A meleg, baráti légkörben lezajlott találkozón a két fél megtárgyalta a szovjet—ira­ki kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, vala­mint a két párt viszonyát. A felek megelégedettsé­güknek adtak hangot a szov­jet-iraki baráti kapcsolatok alakulását illetően, és síkra­­szálltak azok további fejlesz­tése mellett. Az Iraki alelnököt pénteken felfartta Alekszej Koszigin, a szov­jet Minisztertanács elnöke is. Képünkön, balról jobbra: Borisz Ponomirjov, az SZ­SZP KB titkára, Husszein Takrici, Alekszej Koszigin és Andrej Uromsko, a Szovjetunió külügyminisztere SOROKBAN Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta dr. Friedrich Frölichstahlt, az Osztrák Köztársaság ma­gyarországi nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte.­­ Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki tanácsko­zás harmadik fordulója so­rán a nagykövetek pénteken foglalkoztak először a terve­zett konferencia lényegbe vágó ügyrendi, eljárási és munkamódszerbeli kérdései­vel, és ehhez kapcsolódva a lebonyolítás pénzügyi vonat­kozásaival is. A kedvező lég­körben lefolyt tanácskozáson tizennégy nagykövet fejtette ki véleményét és mutatott rá az előkészítő tanácskozá­sok mielőbbi, kedvező meg­állapodással történő befeje­zésének szükségességére. * Véget ért a Lunohod—2 szovjet holdjáró harmadik munkanapja, miután jelenle­gi tartózkodási helyén az égitesten beállt a holdéjsza­ka. A holdkocsinak az ápri­lis 8-ig tartó éjszakára való előkészítése végett pénteken összeköttetést létesítettek a készülékkel, s ennek során befedték a Lunohod—2 nap­fény hatására feltöltődő ak­kumulátorait, megvizsgálták a holdkocsin elhelyezett be­rendezéseket. Nixon elnök gazdasági jelentése Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke a nem­zetközi kereskedelem és gaz­daság kérdéseinek szentelt jelentésében, amelyet az amerikai kongresszushoz, a képviselőházhoz és a szená­tushoz küldött, hangsúlyoz­za az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasági kap­csolatai továbbfejlesztésének szükségességét. Nixon elnök kiemeli jelentésében a leg­nagyobb gazdasági kedvez­mény elvének biztosításának szükségességét a Szovjetunió és a többi európai szocialis­ta ország számára, hangsú­lyozva, hogy Amerika ne­hézségeinek jelentős része abból adódott, hogy „túlsá­gosan sokáig támaszkodtunk elavult gazdasági megállapo­dásokra”. SZOMBAT, WUI MÁRCIUS­­.

Next