Csongrád Megyei Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

VILÁG PROTARJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­K­ÁS­P­Á­RT L­AP­J­A KÁDÁR JÁNOS: Újabb biztató, szép eredmények várnak ránk — Aki jelen van —■ mon­dotta —, de bizonyára az is, aki csupán látja vagy hallja a budapesti május elsejei felvonulást, az velem együtt érzi, hogy­­jó hangulatú és megalapozott bizakodást, su­gároz. Van okunk arra, hogy a nemzetközi szolidaritás e nagy napján jól érezzük ma­gunkat. Ha arra az év­re gon­dolunk, amely a tavalyi má­jus elsejétől elválaszt ben­nünket, tudjuk, hogy előbbre jutottunk idehaza is. A po­litikai élet­ nem utolsósor­ban a novemberi központi bizottsági határozat pozitív hatásaként felpezsdült, ele­venebb lett, s ez nagyon jól kifejezésre­­jutott a tanács­­választások napjaiban is. Na­gyon örülök annak, hogy a munkásosztály vezető szere­pe és népünk egysége egy­formán kifejezésre jut ha­zánk közéletében Anélkül, hogy itt számokat mondanék — hiszen ismeretesek az ada­tok —, ez az év a gazdasági, a kulturális építőmunkában is jelentős előrehaladást ho­­antat. — Ugyanígy szólhatunk a nemzetközi élet fejlődéséről is. A közügyek iránt érdek­lődő emberek az egész vilá­gon részesei voltak annak a sok éve folyó harcnak, amely eredményt hozott: mindenki tudja, hogy Vietnamban, Ep­oszban már békemegállapo­dás van, habár még küzde­ni kell annak teljes érvé­nyesüléséért. Helsinkiben együtt ülnek az országoknak és népeknek az európai biz­tonsági értekezletet előkészí­tő képviselői és más téren is előrehaladás van.­­ Május elseje a munkás nemzetköziség és a szolida­ritás ünnepe. Ezt, ezen a fel­vonuláson is számtalan jel­szó, zászló hirdeti. Ez nem­csak jelszó. A haladó népek és mozgalmak szolidaritása a legnagyobb és egyre nö­vekvő erő a mai világban. — Mindez azt mondja ne­künk, hogy ha idehaza ki­tartunk és még jobban tömö­rülünk szocialista eszméink, céljaink mellett, s a hétköz­napokon azzal a hangulattal és lelkesedéssel dolgozunk terveink végrehajtásán, amellyel magát az ünnepna­pot megüljük, akkor újabb biztató, szép eredmények várnak reánk. — Ugyanígy érezzük ezen a napon, hogy nem vagyunk egyedül a világon, hanem egy hatalmas, élő erőnek va­gyunk a részesei. A buda­pesti május elsejei felvonu­lás, mint az ország más he­lyein levő felvonulások is, egyben a szocializmust építő magyar nép üzenete, üdvöz­lete a Szovjetunió népéhez, a szocialista országok népei­hez, a kapitalista országok­ban harcoló emberekhez, a szabadságukért küzdő népek­hez. Ha a belső egység és a nemzetközi összefogás tovább erősödik — mint ahogy meg­van a lehetősége, és rajtunk múlik —, akkor le fogjuk küzdeni a velünk szemben áldó erőket és a nehézsége­ket. S­zínén, a május elsejei budapesti felvonulásról üd­vözlöm a nemzetközi szoli­daritás nagy napját ünneplő magyar népet. Szolidaritás erőkkel Pieter János kolpminiszter beszélt a szegedi ünnepi nagygyűlésén Pattogó indulók, vidám dalok hangjaira ébredt Sze­ged május elseje reggelen. A munkásőr-, a vasutas-, és egy népi zenekar járta a vá­ros utcáit és köszöntötte a munka ünnepén az ébredő dolgozókat. Még nyolc óra sem volt, már benépesültek az utcák, zsúfolásig telt au­tóbuszokon, villamosokon igyekeztek gyülekezőhelye­ikre az üzemek, intézmé­nyek, termelőszövetkezetek dolgozói, az iskolák tanulói. Kilenc óra előtt néhány perccel indultak el a város­­központtól távolabb eső ké­sőbb a többi üzemek dolgo­zói, zászlókkal, transzparen­sekkel a Széchenyi térre a 11 órakor kezdődő ünnepi nagygyűlés színhelyére. A nagygyűlés d­íszelnöksé­­gébe meghívott munkások, a társadalmi, a gazdasági élet vezetői, az intézmények kép­viselői között ott volt Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titká­ra, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Tanács el­nöke. Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára és d­r. Biczó György, a városi tettnes eksetae. Az inneni nagygyűlés résztvevőit, az el­nökség tagjait Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte, és mél­tatta a nemzetközi munkás­­mozgalom nagy ünnepének jelentőségét, majd felkérte Péter Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, külügyminisztert, az ün­nepi nagygyűlés szónokát beszédének megtartására. — Nagy örömmel fogad­tam el a meghívást, hogy Szegeden, ezen a nagyon szép májusi ünnepen a nagy­gyűlés résztvevőihez szóljak — kezdte beszédét a szónok, majd átadta az ünneplő dol­gozóknak az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a Mi­nisztertanácsnak üzenetét és személyesen Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének üdvözletét. És így folytatta: —T— Nemcsak Szegeden szép­­ma május elseje. Örömünnep ez szerte a világon, mert az utóbbi esztendőkben soha­sem voltunk ilyen kedvező lehetőségben ahhoz, hogy megfékezzük a népek béké­jére törő agresszorokat, hogy megszilárdítsuk a béke érdekében folytatott har­cunk eredményeit. — Hang­súlyozta szolidaritásunkat a haladó erőkkel és azt, hogy ezen a napon ünnepeljük a vietnami hősöket is, akiknek példás harca lehetővé tette, hogy elérhető közelségbe került a háborúra törekvők megfékezése. S ünnepeljük a Szovjetuniót, amelynek ere­je a biztos bázisa annak az eredményes küzdelemnek, amely végül, is oda vezetett, hogy ilyen közelségbe jutot­tunk a békéhez. Beszéde további részében Szeged fejlődéséről, a város gyarapodásáról szólt, amely az ország egészével együtt fejlődik. Végül méltatta Sze­ged lakóinak lelkes akarását, tetteit, amellyel hozzájárul­nak a boldogabb jövő meg­valósításához. A lelkes hangulatú nagy­gyűlés után elindult az em­beráradat a Tisza-hídon át Újszegedre, az immár hagyo­mányossá vált majális szín­helyére, a ligetbe, ahol gaz­dag szórakozási lehetőség uranlja az ünneplőket. Vásárhelyi kland. 30. ÉVFOLYAM 101. SZÁM 1973. május 3., csütörtök Ára: 80 frlér Vidáman, lelkesen ünnepeltük május elsejét Negyedmillió dolgozó színtompás felvonulása fővárosunkban A 39. szabad máj else­jén muzsikára ébritek a budapestiek. A várs több pontján fúvószenek­ok ad­tak térzenét, a kor reggeli órákban. Az ünneplőbe ölt­ött Fel­vonulási tér díszeml­vényén foglalt helyet Kada János, az MSZMP Központ Bizott­ságának első titkára Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, a Politikai Bizottság több tagja, a mun­kásmozgalom veterán harco­sainak képviselői, a társa­dalmi és tömegszervezetek több vezetője. Tíz órakor megszólaltak a fanfárok, és ezzel elkezdő­dött a nagy menet, melynek során mintegy negyedmillió budapesti dolgozó vonult fel a vörös, a nemzetiszínű és a kék zászlók alatt, pártunk politikáját­, a békét, a nagy májusi ünnepet éltetve. A budapesti dolgozók má­jus elsejei seregszemléje al­kalmából Kádár János nyi­latkozatot adott, melynek szövegét, az alábbiakban ad­juk közre*. Péter János ünnepi beszédét mondja a szegedi Széchenyi téren Fegyelmezett sorokban vonul a menet­­elé a vásárhelyi Kossuth tér A Csongrád megyei Víz-, Csatornamű Vállalat dolgozói a szen­­tesi ünnepi menetben A FBG makói gyáregysége belgoninak egy csoportja a cédám májusi menetben — köztük Balog István, a gyár igazgatója is- MAI TÉMÁNK Műszaki hónap­ jali, gazdasági és tu­dományos életünk munkásai egyaránt joggal sorolják az esztendő­­ legjelentősebb eseményei kö­zé az immár tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülő műszaki hónapot. És nemcsak azért, mert vala­­­­mennyien megtalálták előm­i adásai között az érdeklődé­­­­sük­nek leginkább megfele­­ő let. Sokkal inkább arról van itt szó, hogy az MTESZ, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa és a KISZ megyei bi­zottsága rendszeresen fóru­mot biztosít ennek kereté­ben az alkotó műszaki gon­dolat terjesztéséhez, megis­mertetéséhez. Akárhány elő­ző műszaki hónapot idéz­hetnénk most bizonyságul, hiszen valamennyinek meg­volt a gondolati magja, amely köré csoportosítva gazdasági életünk legégetőbb problémáinak megoldását se­­gítendő, tanácskoztak az e téren tenni tudók, és tenni akarók. Egy esztendővel ezelőtt a munka- és üzemszervezés kö­ré csoportosult az egy hónap leforgása alatt megrendezett sok-sok előadás, konzultáció és tapasztalatcsere. S hogy az elhangzottak sokkal töb­bet jelentettek egy előadó felkészülésénél, azt tanúsít­ják a ma már minden gyá­­s­runkban rendszeresen készü­­­­­lő üzem- és munkaszervezési­­ tervek. És nem utolsó sorban­­ az ezek valóra váltásáért­­ tett élrefeszítések. E­lég belelapozni az idei programot tartalmazó füzetbe, s látjuk: a rendezők az idén is a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai állásfoglalásából válasz­tották meg a műszaki hónap mottóját. Mintegy hatvan rendezvényt csoportosítottak­­a beruházások hatékonysá­gának növelései, a szükség­letre való termelés minél gyorsabb megvalósítását szorgalmazó mondatok kö­ré. Ezek közül természetesen fontosságukat tekintve ki­emelkednek az úgynevezett plenáris előadások, amelyek mindig a legszélesebb nyil­vánosság előtt zajlanak. Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter nyitja meg ezek sorát az iparág fejlesztésé­nek fontosabb kérdéseit tag­laló előadásával. Aligha kell majd közönséget toborozni, azonban arra a vitára is, amelynek napirendjén a munka- és üzemszervezésben elért eredmények szerepel­nek, amiként bizonyára ér­deklődésre tar­t számot a gaz­dasági hatékonyság és a termelési tömegmozgalmak közötti kapcsolatról szóló előadás is. Nem lehet célunk termé­szetesen valamiféle előzetest apni ezen a helyen. Hiszen a rendezők, és a segítségünk­re siető tanácsi művelődés­­ügyi osztályok, meg a TIT megyei szervezete már jó előre eljuttatta minden ér­deklődőhöz a programot. In­kább csak tisztelegni kívá­nunk azok előtt, akik tár­sadalmi munkájuknak a gaz­dasági életünkben dolgozó műszakiak tevékenységének szervezését választották. M­egérdemlik az elisme­rést, hiszen nem kis mértékben nekik kö­szönhetjük, hogy számos esetben csak pénzzel meg­oldhatónak hitt gondunkat tudjuk a hátunk mögött, mert mozgósítani tudták al­kotókész műszaki társadal­munkat. HEiM­­NÁJVDfcHt !

Next