Csongrád Megyei Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

mi történt a nagyvilágban ?— mi történt a nagyvilágban? Washingtonban már készülnek Brezsnyev fogadtatására Amerikai nyilatkozatok az SZKP KB főtitkára látogatásának jelentőségéről „Kivételes fontosságú ese­ménynek tartom Leonyid Brezsnyev küszöbönálló egyesült államokbeli láto­gatását" — jelentette ki a Szocialisztyicseszkaja In­­dusztrija című moszkvai lap­ban szombaton megjelent in­terjújában Armand Hammer, az Occidental Petroleum Cor­poration amerikai vállalat elnöke. Hammer, aki az El Paso Társaság elnökével együtt pénteken minden idők leg­nagyobb amerikai—szovjet üzletének tervezetét írta alá Moszkvában, évi 20 milliárd köbméter földgáz vásárlásá­ról, az SZKP KB főtitkárá­nak látogatásáról szólva ki­jelentette : „A személyes kapcsolatok fontosságát senki nem von­hatja kétségbe. Nekem abban a nagy megtiszteltetésben volt részem, hogy nemrégi­ben személyesen is találkoz­hattam Leonyid Brezsnyev­­vel, s mondhatom, a lehető legjobb benyomásokkal tá­voztam, köztük a mély tisz­telet érzésével, a személyisé­ge iránti elragadtatás érzésé­vel is. Brezsnyev nyíltsága és emberi közvetlensége meg­nyerő, világosan kifejezett törekvése a békére és együtt­működésre pedig olyan tulaj­donság, amelyet amerikai lá­togatása során népünk mél­tóképpen értékelni fog. Az amerikai nép méltó fogadta­tásban részesíti majd a ven­déget, minthogy közülünk senki nem kételkedik ennek az eseménynek a történelmi jelentőségében. A szovjet— amerikai kapcsolatok újabb lendületet kapnak fejlődé­sükhöz, és ezt nemcsak mi, hanem az utánunk következő nemzedékek is értékelni fog­ják” — mondotta Armand Hammer. Az amerikai sajtó nagy fi­gyelmet szentel Leonyid Brezsnyev közelgő washing­toni útjának. A Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök lapja hangsúlyozza: Brezsnyevnek az Egyesült Államokban teendő látogatá­sát a jelenlegi nemzetközi helyzet széles körű összefüg­géseiben kell értékelni. A lap rámutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok fejlődésével elválaszthatatlanul összefügg a kétoldalú kereskedelem bő­vítése. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal felszólít­ja az amerikai kongresszust, hogy a lehető legrövidebb időn belül hagyja jóvá az amerikai kormánynak a ke­reskedelmi reformra vonat­kozó törvényjavaslatát, amely — mint ismeretes — a többi között előirányozza a legnagyobb kedvezmény megadását a Szovjetuniónak. Részletesen beszámol több vezető amerikai lap arról is, hogy Washingtonban már ja­vában folynak az előkészüle­tek Leonyid Brezsnyev fo­gadtatására. Zárókonzultáció Helsinkiben Pénteken, a késő délutáni órákban fejeződött be Hel­sinkiben a 34 ország nagy­követeinek fél év óta tartó konzultációsorozata, amely — mint ismeretes —­ az eu­rópai biztonsági értekezlet előkészítő munkáját végezte el. A jelentések szerint vég­érvényes megállapodás tör­tént abban, hogy az európai biztonsági értekezlet — amely július 3-án kezdődik meg Helsinkiben, külügyminiszte­ri szinten — résztvevője le­het minden európai állam, teljes joggal, vagy megfi­gyelőként, továbbá Kanada és az Egyesült Államok. Azok a Földközi-tenger menti országok, amelyek hozzá óhajtanak szólni a térségükkel kapcsolatos kér­dések megvitatásához, meg­hívás alapján elküldhetik majd képviselőiket a konfe­renciára. A záróülésen a finn kor­mány nevébe Matti Tuovi­­nen, a finn külügyminiszté­rium politikai főosztályának igazgatója mondott zárónyi­latkozatot, majd Rónai Ru­­dolf, hazánk helsinki nagy­követe az előkészítő tanács­kozás résztvevői nevében megköszönte a finn kor­mánynak a konzultáció sike­re érdekében tett nagyvonalú erőfeszítéseit. Riportereink a nagyvilágban Utazás Amerikában 4. Korán kell elkezdeni Az ismerkedés Virginia ál­lamban, Arcola­s kisváros kö­zelében történt egy tágas zöld mezőn, amelyen leg­alább húsz csikós mezőgaz­dasági repülőgép állomáso­zott. Új ismerősünk, Davies Paper éppen akkor ugrott ki az egyik gépből. A gép a me­ző szélén, az út közvetlen közelében állt. Odamentünk. A kisfiú, háttal a gép szár­nyának támaszkodva. Coca- Colát iszogatva, válaszolt kérdéseinkre. — Te már tudsz repülni? — Tudok, de még nincs jogosítványom. Ekkor lépett oda hozzánk Davies apja, William Paper, és igazolta fia szavait. Igen, a fiú már tud repülőgépet vezetni, természetesen az ap­ja ellenőrzése mellett. Davies Paper 13 éves. Megvallom őszintén, tetszett nekünk ez a nyílt arcú, vö­röses hajú, kissé zárkózott ifjú pilóta. Megkérdeztük tőle, tudja-e, hogy Neil Armstrong szintén repült kisfiú korában. — 16 éves korában emel­kedett fel először önállóan a levegőbe. Én is így teszek majd — válaszolta. Hamar hozzálátnak További utunkon jó né­hányszor eszünkbe jutott Davies Paper. Kísérő nélkül felemelkedhet a levegőbe. Az amerikaiak úgy vélik, hogy 16 éves korában már alkalmas erre az ember. Az amerikai pilóták — amatő­rök és hivatásosak — szá­ma körülbelül félmillió öt­ven százalékuk 16 és 24 év közötti. A tanuló repülők kö­zött serdülőkorúak száma 30 százalék. Nem csupán arról van szó, hogy az óriási se­besség hazájában az embert már kora ifjúságában hozzá­szoktatják ehhez a tempó­hoz. A kis Paper arra is példa, hogy az amerikaiak milyen korán dobják mély vízbe a gyereket, mondván , tanulj meg úszni! Képletesen szólva, ez már a pelenkánál kezdődik. A legtöbb amerikai csecsemőt mesterségesen táplálják .Már zsenge korában rászoktatják a gyári készítményű ételek, vitaminok, porok és különfé­le levek fogyasztására. A gyermeket növekedése ará­nyában szoktatják az élet keménységéhez. A családba és az iskolába nem nyertünk bepillantást, de a televízió, amely Amerikában a gyer­mekek legfőbb „dadája”, ál­landóan hajtogatja: Előzd meg! Üss elsőnek! Ne hagyd a magadét! Ne szalaszd el az esélyt! Mosolyogj, az erősnek mindent szabad! S a gyermeket körülvevő kör­nyezet igazolja: valóban így kell eljárni.­­ Minden munka megtisztelő Ebben, a számunkra tel­jesen idegen edzőiskolában mégsem hagyhatunk figyel­men kívül egy rendkívül fontos mozzanatot: „Tanulj meg dolgozni, tanuld meg szeretni a munkát!” Az ame­rikai gyermekkorától kezd­ve csak ezt hallja: „Minden munka megtisztelő!” És min­den munkát ösztönöznek is. Amerika mezőgazdasági vi­dékein gyakran látni 10—12 éves gyermekeket a traktor kormánykerekénél. A far­mer apa rábízza fiára a technika minden eszközét. Láttunk kis újságárusokat, gyerekeket, akik kutyákat sétáltatnak, autót mosnak, utcát sepernek, idegen gye­rekre felügyelnek, vagy ép­penséggel üvegeket mosnak a kávéházban. Ez munka. A családban, függetlenül a va­gyoni helyzettől, csak örül­nek, ha a fiú vagy a lány időt talál magának az isko­la és a pihenés között, hogy keressen. Amerikában van­nak szegények is, például a mezőgazdasági idénymunká­sok, akiknek a gyermekeik segítenek kenyeret keresni. A szülők nem engedik meg, hogy a gyermek elherdálja keresetét: örülnek annak, ha kis tőkéjét hasznos dolgokba fekteti. Neil Armstrong, a híres űrrepülő, anyja szavai szerint, már 10 éves korában kereső volt. Először a saját fizetéséből fedezte a külön zeneórákat, majd hangszert vásárolt magának, ebből a pénzből vette a különböző repülőszaklapokat és repülő­­modelleket is. Pedig a leen­dő űrhajós szülei mindeze­ket az eszközöket megvehet­­ték volna a számára, ők azonban úgy gondolták, hogy értékesebb lesz a gyermek­nek, ha a saját pénzéből vá­sárolja mindezeket. Még a legtehetősebb, a leg­nagyobb bőségben élő ameri­kai is rászorítja fiát vagy lányát, hogy fiatal korában győződjön meg a kenyérke­reset nehézségéről. Egy pennsylvaniai kisvárosban nagyon bájos kislány töltöt­te meg benzinnel kocsinkat. Beszélgetni kezdtünk. Kide­rült, hogy egy magas rangú banktisztviselő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tulajdonosa. A kislány na­ponta négy órát dolgozik, hogy ebből a fizetéséből rész­ben fedezze egyetemi tanul­mányait. Fösvény lenne a kislány apja? Nem Az évi 3000 dollár taníttatási költ­séget az apa a mellényzse­béből is kifizethetné. Ő azon­ban csak a felét adja lá­nyának, hadd keresse meg a másik felét ő maga! Az amerikai főiskolákon na­gyon kevés munkás-, vagy farmergyerek tanul. Általá­ban a gazdag emberek és a középosztály gyermekei jár­nak egyetemre. És a szülők majdnem minden esetben el tudják érni, hogy gyermekük hozzájáruljon taníttatási költségeihez, ami pedig igen magas. A washingtoni Ge­orgetown Egyetemen pél­dául évi 2500 dollár. Ehhez jön még a diákszálló költsé­ge, a tankönyvek ára, vala­mint a különböző laborató­riumok és felszerelések használati díja. Bizony, a diák arca verítékével szer­zi meg a tanulási lehetősé­get. Vagy itt van például a nyaralás, az utazás. Még a nyaralásra is — Az bizony nem rossz — mondja az apa ilyenkor — no és a pénz? — Gondol­tál erre? — Egy hónapot szeretnék kocsimosóként dolgozni, azt mondják, ott most szükség van emberre. — Miért oda? Gyere az én irodámba! Én sem fizetek kevesebbet. — Rendben. Ez a párbeszéd természete-­­sen képzelt, de jellemző. A legtöbb amerikai diák azzal tölti a nyári vakációt, hogy panziókban, strandokon, ká­véházakban, nemzeti parkok­ban vállal munkát. Egyik kollégánkat néhány évvel ezelőtt egy országúti motel­ben, Észak-Dakota állam kormányzójának a lánya szolgálta ki. Senki sem cso­dálkozik azon, ha hasonló szerepkörben látja egy kép­viselő, vagy egy szenátor lá­nyát. Igen, Amerikában így ta­nítanak úszni. Másként nem lehet. Az Amerikának neve­zett tengerben meredek hul­lámok vannak. S ehhez még hozzájön az is, hogy a mel­letted úszó úgy kupán talál­hat, hogy beleszédülsz V. PESZKOV, B. SZTRELNYIKOV 2 ~ Laoszi küldöttség látogatása hazánkban Mint már jelentettük, csü­törtökön az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának meghívására ha­zánkba érkezett a Laoszi Hazafias Front küldöttsége. A delegációt fogadta Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. A laoszi delegáció látogatása Kállai Gyulánál. Képünkön közé­pen Kállai Gyula, tőle balra Nouhak Phoumsavan, a Laoszi Ha­zafias Front központi bizottságának titkára, a delegáció vezetője Ülést tartott a DIFK Június 6-án és 7-én Dél- Vietnam felszabadított terü­letén, megalakulásának 4. évfordulója alkalmából ülést tartott a Dél-vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormány. Az ülésen Huynh Tan Phat elnök beszámolt a politikai helyzetről, majd a miniszte­rek és miniszterhelyettesek beszámolói­ következtek a kormány diplomáciai, kato­nai, kulturális, gazdasági, egészségügyi, szociális és ok­tatási tevékenységéről. A belpolitikai helyzetről szólva Tan Phat hangsúlyoz­,­ta, hogy kormánya a nemze­ti megbékélés és egyetértés szellemében szélesíteni fogja valamennyi társadalmi réteg szövetségét, folytatja harcát a párizsi megállapodás szigo­rú betartásáért, szilárd és tartós béke biztosítása érde­kében, biztosítja a független­séget és a demokráciát, eme­li a lakosság életszínvonalát. Fő feladatának tekinti az élet konszolidálását és a for­radalmi erők erősítését a fel­szabadított területeken. SOROKBAN Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában — közölték hi­vatalos helyen.* Szombaton a francia lé­gierő Le Bourget-i támasz­pontján gyásszertartást ren­deztek a szerencsétlenül járt TU—144 repülőgép személy­zete földi maradványainak hazaszállítása előtt. A szer­tartáson magasrangú sze­mélyek vettek búcsút az el­hunytaktól.* Le Duc Tho, a VDK kor­mányának megbízottja és Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója szombaton ismét tárgyalt a Párizs melletti Gif-Sur-Y­vette-ben. * Szombaton a Skylab ame­rikai űrállomás három ame­rikai asztronautája külön­böző kísérleteket végzett, olyan kísérleteket, amelye­ket korábban el akartak ha­lasztani a Skylab energia­­forrásainak meghibásodása miatt.* A Szovjetunióban pénte­ken egyetlen hordozórakétá­val nyolc szputnyikot bocsá­tottak fel a világűrbe. Régi témák — új fejle­mények HA AZ ÚJSÁGOLVASÓ gyorsan és felületesen futot­­­ta át a hét főcímeit, csak­nem kizárólag régi, ismerős témákra bukkant. Az euró­­­pai biztonság ügye, a vietna­mi tűzszünet következetes betartása, a közel-keleti ren­dezés problémája jó ideje vissza-visszatér a jelentések­ben, s nem váltott ki külö­nösebb meglepetést egy esetleges újabb dollárválság árnyéka sem. Mégis, „van új a júniusi nap alatt” és a „régi témák” a héten érdekes fejleménye­ket hoztak. A finn főváros­ban megszületett a döntés: július 3-ra, Helsinkibe ösz­­szehívták az európai bizton­sági értekezletet. Megálla­podtak a négypontos napi­rendben is: magával a biz­tonsággal összefüggő politi­kai kérdések; a gazdasági, tudományos-technikai, kör­nyezetvédelmi összmunka; az együttműködés az embe­riességi és más területeken; valamint a konferencia után teendő további lépések sze­repelnek a tárgyalási elő­terjesztésen. A nyitány kül­ügyminiszteri szinten törté­nik a finn fővárosban, a folytatás Genfben követke­zik, majd a záróakkordra, csúcskonferencia formájá­ban, ismét Helsinkiben ke­rül sor, valószínűleg hóna­pok múlva. Eredményesen zárult tehát az a hosszú harci szakasz, amelynek célja az európai biztonsági értekezlet össze­hívása volt. A szocialista országok következetes küz­delme meghozta gyümölcsét, s javaslataik realitását mu­tatja, hogy megközelítően az általuk indítványozott időpontban összeülhet a konferencia. A nagykövetek, akik 1972. november 22-e óta hosszabb­­rövidebb szünetekkel, az európai értekezlet előkészü­leti munkálatait végezték, el­búcsúztak egymástól. Ám va­lóban csupán az első sza­kasz ért véget.­­Új erőfeszí­tés következik a diplomá­ciában, hogy a konferencia ne csak összeüljön, hanem eredményes is legyen. A HÉT MÁSIK fontos európai eseménye: az NSZK karlsruhei alkotmánybírósá­ga visszautasította a jobbol­dali bajor tartományi kor­mány­­ zavart keltő panaszát, s ezzel elhárultak az akadá­lyok a két német állam alapszerződésének életbe lé­pése előtt, megkezdődhettek az előkészületek az NDK és az NSZK ENSZ felvételére is. Több órás találkozások és elhalasztott megbeszélések jelzik Le Duc Tho és Kis­singer újabb párizsi tárgya­lási fordulóját, amelyről na­pokon át semmiféle hitelt­­érdemlő jelentés nem látott napvilágot. A Thieu-rezsim „egyedüli képviseleti igényeit” a hé­ten ismét összezúzták a té­nyek: Dél-Vietnam szabad területein a gyors konszoli­dáció jegyében ünnepelték az ideiglenes forradalmi kor­mány megalakulásának ne­gyedik évfordulóját. A Dél­vietnami Köztársaság aktivi­zálódó nemzetközi kapcsola­tait mutatja, hogy valahol a DIFK fennhatósága alatt álló területen diplomaták adták át megbízóleveleiket, köztük az első magyar nagy­követ. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN­­ újabb dollárvál­ság kísérlete jelentkezett a héten. Úgy tűnik, olyan be­tegségről van szó, amelyet gyors egymás utánban több­ször is meg lehet kapni. Ha már az orvosi példánál ma­radunk: a baj nemcsak gya­koriságával jelentkezik, de igazából nem lehet megálla­pítani a roham közvetlen kiváltó okát. A diagnoszták mégsem tanácstalanok, hi­i­szen a háttér közismert, a­ tőkés valutarendszer mély­­­­reható átalakítására lenne szükség. A Fehér Házban összeült a „konzílium”, a válságmegbeszélés a szőkébb kabinet részvételével. RÉTI ERVIN ! Hét nap eseménykrónikája VASÁRNAP: Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese ötnapos körútja, első állomására, Tuniszba érkezik. HÉTFŐ: Arany,áremelkedés a nyugati tőzsdéken, újabb dollár­válságról ír a világsajtó. A közös piaci kilencek kül­ügyminiszteri értekezlete. Jobboldali manőverek Chilé­ben. KEDD: Prágában megkezdődik a KGST tanácsülése. A magyar küldöttséget Fock Jenő vezeti. SZERDA: A balközép politika felújításának lehetőségéről tár­gyal az olasz kereszténydemok­raták e napon kezdődő kong­resszusa. Heinemann nyugatnémet ál­lamfő aláírja az alapszerződés ratifikációs okmányait. CSÜTÖRTÖK: Szovjet—magyar kormányfői megbeszélés Prágá­ban. Helsinki bejelentés: július 3-ra összehívják az európai biztonsági őrtPlfPzlPtPt PÉNTEK: A Biztonsági Tanács vitája a közel-keleti helyzetről. Brandt Izraelben, Spanyolországban Franco át­adja a miniszterelnöki tisztsé­get. SZOMBAT: Folytatódik a VDK és az Egyesült Államok képvi­selőinek párizsi tárgyalása. VASÁRNAP, 1973. JÚNIUS 10.

Next