Csongrád Megyei Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

ÜHH-AsG PSOfcEHWyaM, BOTESOLJtTtK CSDHGRÄB HEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA M­UN­K­Á­S­P­Á­RT AL­A­P­J­A Cson­grád megyébem Eredményes a munkáslakás-építési akció A Szakszervezetek Csong­­rád megyei Tanácsa a ko­rábbi időszakban is fontos feladatának tekintette a la­kásgond enyhítését, a külön­böző munkáslakás-építési akciók kezdeményezését és támogatását, most felkarol­ta az újabb akció szervezé­sét is. A szervező munka ed­digi eredményeiről beszélge­tett lapunk munkatársa Ju­hász Józseffel, az SZMT ve­zető titkárával, aki­t többi között elmondotta­: Szeged és Vásárhely A kormányhatározatban foglaltak megvalósításának elősegítésére az SZMT­­ a szegedi és a hódmezővásár­helyi városi pártbizottsággal és az OTP Csongrád megyei Igazgatóságával együttmű­ködve tanácskozásokat­ szer­vezett a két városban, amelyre meghívta a vállala­ti, gazdasági, párt- és szak­szervezeti vezetőket. Rövid néhány hét után Szegeden a vállalat jelezte, hogy MO dolgozója részére biztosít kamatmentes köl­csönt, anyagi támogatást, lakásonként 43—45 ezer fo­rintot. Hódmezővásárhelyen 9 vállalat jelentette be tá­mogatási készségét, és ígér­te, hogy 40 fő részére bizto­sítja a munkáltatói támoga­tást. A munkáslakás-építési akció anyagi támogatása mellett a vállalatok igazol­ták a javasolt dolgozók igényjogosultságának fenn­állását. Szokáspoliikáink központi szabályozókra alapozódik, ugyanakkor feltételezi, sőt meg is követeli a helyi ön­állóságot és kezdeményező készséget. Érdek kibontako­zásáról elmondotta Juhász József, hogy a munkáslakás­­építési akció szervezése ér­dekében a városi pártbizott­ságok, az SZMT, az OTP Csongrád megyei Igazgatósá­ga és a tanácsok szakigazga­tási szervei között kialakult az együttes vélemény, mi­szerint az akció szervezésé­vel el kel érni, hogy Sze­geden és Hódmezővásárhe­lyen munkások és műveze­tők részére értékesítsék a lakásokat. Mennyiség és kiválasztás A munkáslakásokat általá­ban egy tömbben, épületben kell kivitelezni, illetve átad­ni. Tekintettel arra, hogy olyan emberekről van szó, akik nem rendelkeznek nagy összegű kezdő tőkével ottho­naik megteremtéséhez, ezért rászorulnak az állam, a nagyközösség, a vállalat se­gítségére, igényelt löde­­gnévétvesi fil­aarpembségeit kell megállapítani, figye­lembe véve a munkások szo­­crétis helyzetét. A vártadati lakásfe­jlesztési alapokból természetesen anyagi támo­gatást az alkalmazotti állo­mánycsoportban dolgozók is kaphatnak, a különböző épí­tési formákba ők is bevon­hatók, a kormányrendelet­ből meghatározott feltételek mellett. .. Együttes tevékenység­ eredményeként megállapo­dás született Hódmezővásár­helyen a városi pártbizott­ság, a tanács, az OTP, a Szegedi Tervező Vállalat és­ a Csongrád megyei Építőpa­ri Vállalat között. E szerint 1974-ben és ezt követően minden évben 1978-ig 80— 80 lakást építenek, és így öt esztendő a alatt 400 mun­kás, illetve művezető kap­­majd kedvező pénzügyi fel­tételek mellett lakást. A vál­lalatok egyúttal biztosítják a dolgozóknak a munkáltatói támogatást. Szegeden 3 városi pártbi­zottság határozata alapján már 1973—74-ben lehetővé válik 206 munkás-művezetői­ lakás értékesítése, illetve építése. Az idén azokat­ az igényeket elégítik ki elsősor­ban, amelyek szociális szem­,­pontból is megalapozottak, és ezekhez a vállalatok biz­tosítják a pénzügyi feltétele­ket. A pártbizottság felkér­te a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy segítse elő a vállalatoknál szociális szem­pontok alapján az igényjo­gosultak kiválasztását, s kér­te az OTP Csongrád megyei Igazgatóságát is, hogy támo­gassa a többletlakások épí­tését, és azoknak a munká­sok és művezetők számára történő értékesítését. Az első olyan lakóház átadására, amelynek lakásait munkál­tatói támogatással kaphat­ják mag munkások és mű­vezetők, néhány hét múlva kerül sor Szegeden. Figysientést kísérik Mindebből láthatni, hogy a munkáslakás-építési akcióért felelős politikai és társadal­mi szervek eddigi szervező munkája máris jelentős eredményeket ért el. A Szakszervezetek , Csongrád megyei Tanácsa legutóbbi ülésén is foglalkozott a munkáslakás-építési akció kérdéseivel, és úgy határo­zott, hogy az akcióval kap­csolatos megállapodások tel­jesítését figyelemmel kíséri, és felkéri a vállalati, gazda­sági és szakszervezeti szer­veket az ezzel kapcsolatos pénzügyi alapok biztosításá­ra, és rendszeres feltöltésére. ■vAca?­rMti Vásárhelyt kiadás m. ÉWOfeVAM 152. SZÁM ISTfZ. jÚliUS 1. MOSOMKip­r Amk 1 forint Ipari szövetkezetek árubemutatója Szegeden Szegeden, a Marx téri ki­­állí­tási csarnokban tegnap, szombaton délelőtt megnyílt a a megye ipari és háziipari­­Szövetkezeteinek termékeit­­bemutató kiálítá­s. A július 9-én megünneplésre kerülő nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából rendezett árube­mutatót Kesenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese nyi­totta meg. Üdvözlő beszéde­iben köszöntötte a kiállításon a megjelent Csongrád megyei­­párt- és állami vezetőket, kö­zöttük dr. Komócsin Mihályt, it a megyei tanács elnökét, és Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titkárát. Mél­tatta a szövetkezeti mozga­lom huszonöt éves fejlődését. Elmondta többek között, hogy a negyedszázaddal ez­előtt mindössze néhény mil­lió forintnyi értéket termelő Csongrád megyei ipari szö­vetkezetek az idén már más­fél milliárd forinttal járul­nak hozzá népgazdaságunk ipari összteljesítményéhez. Az 1200 négyzetméteres ki­állítási területen összesen huszonhat ipari és további hét háziipari szövetkezet leg­szebb termékeiben gyönyör­ködhetnek a látogatók. S miután e termékek döntő többsége közvetlen lakossági fogyasztásra készül, nagyon szószerű, hogy a pavilonban a Konkordia Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat for­galmazásában közülük sokat meg is vásárolhatnak a lá­togatók. Méghozzá több ter­méket jelentős árengedmény­nyel. Az ünnepélyes megnyitást követő percekben zsúfolásig megtelt a csarnok látogatók­kal. Ami nem is csoda, hi­szen látnivaló bőséggel akad. Elsősorban is a textil-, a bőrruházata és a cipőipari szövetkezetek árui arattak nagy sikert, ám például a Szegedi Bútoripari Szövetke­zet kiállított szobabútora se méltón nyeri meg a látoga­tók tetszésért. Nagyon szépek a Csongrádi Háziipari Szö­vetkezet iparművészek által tervezett, népi motívumokkal díszített falszőnyegei. Prak­tikus újdonság a Makói Vas­­ég Fémipari Szövetkezet ke­rékpárra szerelt csomagtar­tója, amely a gázpalackszál­­lítást könnyíti meg. A tegnap megnyílt, és jú­lius 8-ig nyitvatartó kiállí­tást naponta 6­ órától este hatig tekinthetik meg az ér­deklődők, miközben július 2 és 6 között, szakmai napokat is rendeznek. Ez alkalom ar­ra, hogy a kereskedelmi vál­lalatok is alaposan szétnéz­zenek: mit érdemes megren­delniük a szövetkezeti ipar­tól. In, ünnepélyes megnyitást követően a megye vezetői alaposan szemügyre vették többek között a Hódmezővásárhelyi Elektrofém Szövetkezet installációját is Százharmincezer dolgozatot javítanak Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Szombaton országszerte be­fejeződött az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályá­zó csaknem 64 ezer jelölt ír­ta meg június 25-e és 30-a között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkér­désekre — jórészt központi tételek alapján. Általában két tárgyból — ritkábban há­romból — írásbeliztek, s az így elkészült több mint 130 ezer dolgozatot máris folya­matosan értékelik — szöve­gesen és érdemjeggyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak — vagyis az írás­belin nulla pontot értek el, nem bocsátják szóbeli vizs­gára. Akik kivételes indok — betegség, hivatalos kül­földi tartózkodás és hason­lók — miatt nem tudtak a kijelölt időpontban megje­lenni az írásbeli felvételi vizsgán, s ezt igazolni tud­ják, még a felvételi bizott­ságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizs­gának a pótvizsga időpont­jára való elhalasztását, amelynek dátumát intézmé­nyenként jelölik ki. A sikeres írásbelizők né­hány napon belül megkezd­hetik a „második fordulót”, a szóbeliztető felvételi bizott­ságok előtt. A felvételi vizs­gákat valamennyi tagozaton várhatóan július közepéig, de legkésőbb­­ig befeje­zik. A pályázók szóbeli felvé­teli vizsgáját követően va­lamennyi felsőoktatási in­tézménynél összeülnek a ka­ri felvételi bizottságok, és végleges határozatot hoznak a felvételről, illetve az eluta­sításról. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében ezt követően néhány napon belül írásban kapják meg a pályázók a felvételi bizott­ságok döntéseit. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején értesítik ha­tározatukról a jelentkezőket. Az elutasítottakkal közlik a vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés lehetőségét is. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pá­lyázók a bizottság elutasító határozata ellen — a hatá­rozat kézbesítésétől számí­tott nyolc napon belül — az illetékes miniszterhez címez­ve fellebbezhetnek. A ké­relmeket a felsőoktatási in­tézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezése­ket előreláthatóan augusztus második felében bírálják el. (MTI) ] MAI TÉMA VK Két és fél és az SZMH negyedik ötéves terv első fele lezárult. •­­ Két és fél eszten­dővel ezelőtt olyan ötéves­­időszakot kezdtünk el, amely­re ■ nemcsak a népgazdaság­ának, hanem mér első ízben fa vállalatoknak is volt közép­­­távú célkitűzése, stratégiája.­­A félidő lehetőséget kínál­­a vállalatok számára a szám-,­övetésre. Sikerült-e hosszabb távra helyes irányt szabni a vállalat gazdasági és műsza­ki fejlesztésének? Si­kerü­­lt-e­­jól számba venni és haszno­sítani a helyi lehetőségeket, tartalékokat? A kiigazítások, á f a pályamódosítások a leg­jobb középtávú tervnél is el­kerülhetetlenek. A középtávú vállalati ter­­­­vek összeállításánál péntául aligha lehetett részleteiben előrelátni a piaci viszonyok, a gazdasági környezet ala­kulását. Most a vállalatok a­­kialakult helyzet ismeretében elvégezhetik a szükséges ki­­­igazít­ásokart, a középtávú •célkitűzéseken, a tervezés­­módszerein, esetleg módo­­­síthatják magát a stratégiát Az élenkcó vállalatoknál nemcsak az 19­15-ig szüksé­ges korrekciókat végzik el, hanem évről év­re újabb esz­tendővel is megtoldják kö­zéptávú tervüket. Vagy­is­ fo­lyamatosan terveznek, ál­landóan megújított, 5 esz­tendőre szóló célkitűzések­hez igazítják az éves tervei­ket. M­oat úgy készülhet 90 éves terv, ha az ify távlatok ismeretére épült. Az ésszerű gazdaságos­­munka, a hatékonyság foko­­­zésa, csak előrelátható, ki­tartó és tervszerű munkával valósulhat meg. A termelés szerkezetének átalakítása például —, hogy egy konk­rét és újabban gyakran hang­súlyozott tennivalót említ­sünk —, több évre szóló távlati feladat A vállalati kollektíva egy-egy esztendő során csak akkor képes ma­ximális erőfeszítésre, ha is­mert a távlati cél, a kihalás­ra ítélt termék és a jövőt képviselő új profil. A vezetés lényege az előre­látás. A jó vezető azzal emel­kedik beosztottai fölé, hogy távolabb lát náluk, bátorítja­­az alkotó gondolkodást, a fantázia szárnyalását, fel­karolja az előremutató kez­deményezéseket és határo­­zottan szakítani akar mind­azzal, ami konzerválja a múltat és reprodukálja a je­lent. Igaz, hogy a múltból a jelenen át vezet az út a jö­vőhöz. Mégsem elég csupán a­­ múlt fejlődésvonalának előrevetítése, meghosszabbí­tása a jövőbe. A jelen nem lehet a múlt „bővített újra­termelése”, hanem magában kell, hogy foglalja az előző időszak elemző-bíráló ér­tékelését, a holnapot kör­vonalazó tanulságait. A fokozatosság elvének megfelelően az üzemi de­mokrácia fejlesztésének úgy tűnik, mindennél fontosabb feltétele napjainkban a mun­káskollektívák rendszeres tá­jékoztatása. Érdemes lenne a szokásos termelési értekezle­teken, esetleg e célból össze­hívott külön munkásgyűlése­ken megvitatni: hol tart a vállalat saját ötéves tervé­nek végrehajtása, melyek az eredmények, a gondok a feladatok? Ezek a tanács­kozások a közös gondolkodás fórumává, szókimondó, prob­lémafeltáró munkásgyűlé­­sekké válhatnának. «V­ÁCS JÓZSEF :

Next