Csongrád Megyei Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
AFESZ-áruházak és lakásszövetkezetek avatóünnepségei Rohamtempóban korszerűsödik a szövetkezeti kereskedelem Az idén már három impozáns szövetkezeti kereskedelmi létesítményt adtak át rendeltetésének, s tegnap a dorozsmai, a szőregi és a kisteleki áruházavatók sorát Makón és Mórahalmon folytatták. A Maros-parti városban az eddigi legnagyobb alapterületű üzletházat, míg Mórahalmon a korszerű iparcikkáruházat vehették birtokukba a vásárlók. Makón az áruházavatót az épület emeleti szintjén levő szövetkezeti lakások ünnepi átadásával kötötték össze. Tegnap délelőtt 10 órakor Makón ünnepélyesen megnyitották a Maros menti ÁFÉSZ Szegedi utcai új ABC-áruházát, s felvátták a vele egy épületet képező szövetkezeti lakóházat. Az eseményen megjelent Kovács Imre, megyei tanácselnökhelyettese, Kovács Sándor, a SZÖVOSZ első elnökhelyettese, dr. Vezér Károly, a makói városi pártbizottság első titkára, Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára, dr. Forgó István, Makó tanácselnöke, valamint a kereskedelmi vállalatok képviselői, a társszövetkezetek vezetői. Nagy Gy. József, a Maros menti ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke köszöntötte a vendégeket, s az áruház előtti térségen összegyűlt több száz főnyi vásárlóközönséget. Megköszönte a város párt- és tanácsi vezetőinek segítségét, a szövetkezeti tagság pénzügyi támogatásának és a MÉSZÖV választmányának 4 millió forintos kölcsönét. Beszélt az áruház szolgáltatásairól is. Ez az ABC-áruház 720 négyzetométer alapterületével a város legnagyobb alapterületű üzlete, korszerű a berendezése, hűtőkamrákkal, mélyhűtőkkel és hűtővitrinekkel is ellátták. Az üzlet dolgozói valamennyien 80 éven aluliak. Ez a fiatal kereskedőgárda több mint 5 milliós költséggel létrehozott üzletben áll a vásárlók rendelkezésére, melyben az árukészlet értéke: 1 millió 600 ezer forint. Ezután Borsos Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke a 27 lakásos ház megvalósításáról beszélt. Majd sok boldogságot kívánt a benne élőknek. Miután dr. Forgó István átnyújtotta a működési engedélyt az ÁFÉSZ elnökének, Kovács Sárdor ünnepélyesen átadta a vásárlóknak az új üzletet, mely néhány perc múlva zsúfolásig megtelt. A Csanádpalotán 1971-ben alakult lakásépítő szövetkezet A vállalkozás, szövetkezés után megkezdődött az első, modern társasház építése a Kossuth utca állomás felőli szakaszán, a régi temető mellett. Ezen a területen egy hatvanlakásos lakótömböt építenek majd ki, mely új színfoltja lesz a jó ütemben fejlődő nagyközségnek. A lakásépítő szövetkezet a napokban elkészült első vállalt munkájával, egy hatszor háromszobás társasházzal. A modern, tetszetős, teraszos, erkélyes, jól elrendezett tágas lakások nagy tetszést váltottak ki a község lakosainak körében. Az új lakás minden család életében nagy öröm. Ezt az örömöt érezte a közelmúltban az a hat csanádpalotai család, amelyek átvették új lakásaik kulcsait. A beköltözést megelőzően tegnap a lakásszövetkezet első társasházát megtekintette dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ első elnökhelyettese, Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára, dr. Vezér Károly, a makói városi pártbizottság első titkára, Hunyadkürti Lajos, a MÉSZÖV elnöke, Koczkás Ferenc, a makói járási pártbizottság titkára, Ördögh László, a megyei lakásszövetkezeti választmány elnöke, valamint a nagyközség több párt- és állami vezetője is. Ünnepélyes külsőségek között avatták fel tegnap délelőtt 10 órakor Mórahalmon az új áruházat is. Régi kívánsága teljesült a nagyközség lakóinak, s a szegedi út sarkán igen jó helyen épült fel a korszerű, modern épület. Kétszintes, 860 négyzetméter, az építési költsége 7 millió forintba került. Természetesen beleszámítva a berendezést is. Az új áruház 19 fővel üzemel. Igen jelentős az árukészlete, 5 millió 500 ezer forintos. Igazgatója Ruttai János. Nemcsak a mórahalmiak, hanem a környező falvak és a tanyavilág lakói beszerezhetik itt a kívánságuknak megfelelő cikkeket, műszaki árucikkeket, ruhákat, s különböző iparcikkeket. A mórahalmi ünnepségen részt vettek Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács osztályvezetője, Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő, a nagyközség vezetői és a MESZÖV képviselői. Fiatalok találkozója Vándorzászlót nyert a Szegedi Konzervgyár Szerrsházon Szekszárdon de Pakson folytatódtak a Duna menti fiatalok találkozójának eseményei. A szekszárdi Ómegyeházán a nyerte Duna menti megye és Budapest ifjúsági vezetőinek fórumát rendezték meg Horváth Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság titkárának részvételével. A fórumon Szerencsés János, a Külügyminisztérium pártbizottságának titkára tájékoztatta az ifjúsági vezetőket az európai béke és biztonság helyzetéről, időszerű kérdéseiről. A Paksi Konzervgyár művelődési termében ugyanakkor az ország 18 konzervipari üzemében dolgozó fiatalok küldöttei tanácskoztak. Ez alkalommal osztották ki a szakmán belüli ifjúsági munkaverseny díjait is. A vándorzászlót és a hatezer forintos első díjat a Szegedi Konzervgyár, a négyezer forintos második díjért a debreceni konzervgyár III. KISZ alapszervezete, a háromezer forinttal járó harmadik díjat pedig a Hatvani Konzervgyár IV. raktári KISZ alapszervezete nyerte el. Az iparág fiataljainak pályázatát a műfajonkénti kategóriákban, a paksi Osztermayer Gyula, a debreceni Erdélyi Elemér és a budapesti Czikora József kapta meg. Gépészkarrier Beugrott végre a G—35-ös motorja. Érces püffögése felkavarta a környék csendjét, de a gépészfiú, Berényi Ferenc mással törődött, elvégre először indult önálló munkára. Nem csak szántam, mint a többiek, hanem az életútra is. — Tizennégy évesen határoztam el, édesanyámmal együtt, hogy traktoros leszek. Háromhónapos tanfolyam. A bizonyítvány jeles. Hát persze. Rég megmondta Stibál Róbert bácsi, a mágocsi iskolaigazgató, hogy Ferinek tanulnia kell. Igaz, másféle iskolára gondolt a nevelő. És mondogatta: — Jó lenne továbbtanulnod*! — Tovább? — Tovább. Édesanyjának keserű sóhajtását csak az érthette meg, aki tudta, mit jelent egyedül, hadiözvegyként felnevelni nyolc gyereket. Feri volt a legnagyobb. A tanító úgy mondta: — Igen jó fejű, jó lenne, ha tovább tanulna. De hát__ Károlyi gróf nem adott családi segélyt a béreseknek. Akkor se, ha dolgoztak. Idősebbik Berényi Ferenc urasági cseléd ugyan sokáig dolgozott, hanem 1944 szeptemberében katonának szólították. — Bevonult. Eltűnt. Elesett valahol. Kerestük mi a sírját anyámmal — vélekszik a legidősebb fiú —■, kerestük, de hasztalan. Az apróságnak kellett a kenyér. Feriből traktorost neveltek még egészen fiatalon az állami gazdaságban, amelyik a régi uraságot felváltotta, az új rendben. Az volt az első előléptetés. Korán, fiatalon gépész lehetett Berényi Ferenc. Dörgött alatta a G—35-ös. Azzal kereste a kenyeret évekig. Második előléptetése a határőrségben érte. — Szombathelyen szolgáltam 1957 áprilisától. Jó iskola volt. Találkoztam ugyan a politikával korábban is a DISZ-ben. De a határőrségben értettem meg, mit jelent az, hogy kommunista. — Tanulhatott? — Igen. — Volt megbízatása? — KISZ-titkár lettem az alegységben. Ott vettek fel később a pártba is. Kitüntették: „Kiváló határőr”. Felvarrhatta az őrvezetői csillagot is. — De ilyesmiről ne beszéljünk. Mások is eleget tettek. Igaz. Ám a történet most Berényi Ferencről szól A yenes VL Leszterelés után ismét traktoros az állami gazdaságban, Nagymágocson. — A főmérnök Balázs József volt. Szólt, hogy tanulni lehet. Három év, heti kétszer iskola. Szegeden vizsgáztunk huszonheten. Mivel jöttek az új gépek. Korszerűbbek, mint a régi. Kombájn, D—4 KB, aztán az MTZ—50-esek. Nagyszerű gépek. Két évig szerelő voltam, de gépre ültem ismét. A határ vonzott. A gép. — S az ember? — Az ember? Hát az is természetesen Titkárrá választottak az egyes kerületi pártszervezetben. Ez volt az újabb előléptetés. Nagyon szerettem ott a gépész kollektíván belül. — Miért? — Hát... húsz évi Gyökeres változás tanúja voltam. Legszembetűnőbb, ami az emberek gondolkodásában végbement. Akik cselédként kezdték valamikor, kevés iskolával, szűk reményekkel, azok ma szocialista brigádban dolgoznak, modern üzemekben, s közben tanultunk. Sokat tanultunk. Neveket említ. A Kórógyi Flóriánét, aki szerelőnek tanult valamikor — azelőtt talán azt se hitte volna,hogy az lesz. — Most Flórián a gépműhely vezetője. Tanult. Vagy a faiskolában kereste a kenyerét is jobbik Tembel Mihály. — Fizikai munkás volt, tanult, ma technikus, gyümölcstermesztő brigádot vezet. Akik nem elégedtek meg azzal, hogy ebben a rendszerben az ember nem éhezik, hanem még többre vágytak, tovább jutottak. Németh György rakodó, Fazekas István kerti munkás, Magyar Pál úgyszintén, meg Zana János és a többiek. A kapától a korszerű gépig jutottak el — Ez a nagy változás? — Ez is. Meg, amikor segíteni kellett, új útra térni a földművességnek. Mi a gazdaság munkásai a határban meg Mindszenten, Szegváron részt vettünk az átszervezésben. Ott voltunk bizony. Tudtuk, mit jelent a régi, a szabadabbnak vélt körülményeket, a megszokottat másra, ismeretlenre, kötöttebbre váltani. Mert... sokáig viszi az ember a régit, ami hozzá nőtt, kedveli az ember az újat is. Pártolja. Becsüli. A brigádmozgalomban önként vállalja a hármas követelményt. Méltóképpen dolgozni, tanulni, élni. . — Erős az összetartozás. Segíteni a másikon, amiben lehet. Vállalni, ha kell, még többet. Minél többet Ezzel kereste fel egyszer Nagy József, a gazdaság pártbizottságának titkára. — Megalakul a községi bizottság, Feri. Titkárra lenne szükség. — De én nagyon szeretem a gépész kollektívát. — Nem hagyod el — Nem is hagyom. — Csak annyit tudok, hogy szóba kerültél. Az emberek becsülnek. A választás egyhangú volt. Nagymágocs kommunistái függetlenített községi titkárrá választották Berényi Ferenc gépészt. Megbízták, vezesse, irányítsa a község politikai életét. Sok a tennivaló. — Tanulnom kellett. Tanulhattam. Mert nagy az előléptetés. A lehetőség még nagyobb. — Itt a községben? — Itt is. Korszerű a gazdálkodás, a berendezkedés. Növekvő jólétről beszél itt minden, az öltözettől az új házakig. Nagy a feladat. Ugye... majd négy és fél ezer lakos, szép számú intelligencia, pedagógusok, agrárszakemberek, no és az igények: nagyobb óvoda, nagyobb iskola kell, tornatermünk sincs. Több a lehetőség, mint amire eddig jutottunk általában és a gazdálkodásban is. Az összefogást kell erősítenünk. Programot ad a titkár. Programot ad a gépész, a kommunista vezető. — Ez a legfrissebb? — Ez. S az élet majd felvet mást is. Haladni kell.erényi Ferenc traktoros-gépész, mostantól szellemi pályán dolgozik. Tervei közül hadd említem, hogy a szükséges alapok megszerzése után, ősztől ismét tanul majd a munka mellett. Ezúttal már a főiskolai diplomáért. Bár... nem csak azért. ------------3 M * D * B * KACZOR ISTVÁN VASÁRNAP, MLB, JÜLKJS 13. Munkás-bérpolitikát a második félévben is! Ott!s figyelem kísérte a c0íl március 1-én sorra került központi bérintézkedést amely Csongrád megyében 41 minisztériumi vállalatnál, üzemben, 18 tanácsi irányítás alá tartozó vállalatnál nem egyszerűen egy szokásos vagy annál nagyobb mértékű béremelés volt. A központi bérrendezés közel 56 ezer üzemi dolgozót érintett megyénkben. Legtöbben a könnyűiparban, 17 ezer 500-an, az építőiparban pedig 11 ezer 500-an kaptak magasabb bért. Országszerte a nemzeti jövedelem túlnyomó hányadát előállító, többségében nagyüzemi munkások bérlemaradásának nagyon is indokolt pótlására került sor. A központi bérpolitikai inézkedés gyakorlati végrehajtására közel 71 millió forintot használtak fel a minisztériumi vállalatok és üzemek. A központi bérpolitikai keret jelentős hányada differenciálási lehetőséget is biztosított a vállalatoknak. Ezzel ismerték el a több műszakot a nehéz fizikai munkát. A bérpolitikai intézkedések a Központi Bizottság határozatának szellemében történő végrehajtása nagy feladatot és nem kis felelősséget rótt a vállalatokra, azok gazdasági és politikai vezetőire. Az üzemi demokrácia eszközeivel élve az üzemen belüli béremelés felhasználásának elveit és módszereit, a differenciálás konkrét rendszerét általában mindenütt ismertették. Azt is elmondták, hogy mennyit tartalékoltak a teljesítmények kifutására. Az utóbbi időben egyre többet beszélnek erről a tartalékról. Azt kérdezik az emberek, vajon hogyan használták vagy használják fel azt az összeget az év végéig? Nemcsak a tartalékról beszélnek, hanem az időközben képzett anyagi alapról, a bérfejlesztés további lehetőségéről. Il-is mondtuk az év eleeel jén, elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk, s csak olyan mértékben lehet és szabad emelni a béreket, amire rendelkezésünkre áll az anyagi fedezet. Most a félévi mérlegek elkészítése után számba vehetik minden vállalatnál ezeket a lehetőségeket. A vállalati kollektíva közös erőfeszítései nyomán ugyanis amunka sok helyen hatékonyabbá vált, nőtt a termelékenység, javult a minőség. Általában jobban takarékoskodtak a vezetők, a munkások, ezért csökkentek a költségek is. A hatékonyabb első félévi gazdálkodással megalapozták a későbbi vállalati bérfejlesztés anyagi erőforrásait. Sőt, ez az erőforrás már a második félévben anyagi alapot, lehetőséget teremt béremelésre. Az első félévi tapasztalatok bizonyítják, hogy a saját erős bérfejlesztést vállalataink általában 70—30, 65 —35 százalékos arányban tervezték alapbér, illetve mozgóbér formájában felhasználni. A központi bérfejlesztés bértömegét a vállalatok ténylegesen felhasználták. Tehát nem tartalékoltak. De a sajáterős bérfejlesztésnél a mozgó bér aránya jelentős tartalékolásra utal. A bérpolitikai intézkedések végrehajtásának összhatása nagyon kedvező. Erről beszéltek a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa legutóbbi ülésének résztvevői is. Hangsúlyozták, hogy eredményeiben feloldotta a korábban keletkezett és megoldásra váró feszültségeket. Ezek mellett azonban meghagyott néhány gondot, amelyek megoldásra, a következő évek rövid- és középtávú összehangolt, következetes vállalati bérpolitikától várható. Aszakszervezeti tisztségviselők és gazdasági vezetők törekedjenek olyan intézkedések kidolgozására, amelyek a hatékonyság növelésével, a bérterhek kigazdálkodását is elősegítik. Külön figyelemmel kell kísérni az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munkamozgalmak hatékonyságának javítására, a munkaidőalapok jobb kihasználására, a dolgozók kezdeményezőkészségének eredményesebb hasznosítására tervezett intézkedések valóra váltását.• A szakszervezeti munka valamennyi szintjén ellenőrizni kell a béremelés mértékének és arányának alakulását, a központilag meghatározott differenciálási elvek érvényesülését. Nem szabad szem elől téveszteni a központi célkitűzést, hogy a béremelésre rendelkezésre állóanyagi erőforrást, a munkások, a művezetők, a közvetlen termelésirányítók bérrendezésére kell felhasználni. Éppen ezért a vállalatoknál meglevő bérfejlesztési tartalékok további felhasználásánál is biztosítani kell, hogy tovább javuljanak a munkás- és nem munkásállományúak között kialakult arányok. Ez lényegében azt jelenti, hogy a további juttatásokból is elsősorban azoknak kell részesülniök, akik nehéz fizikai munkán, vagy kedvezőtlen munkakörülmények között dolgoznak. A célkitűzés ismeretes, hogy elsősorban az ilyen területen foglalkoztatott, belanított és segédmunkás nődolgozók bérét kell emelni. A második tartalékok, az időközben képzett alapok felhasználásában szakszervezeti szerveinknek mindenütt, nemcsak ellenőrizniük, hanem meg is kell követelniök a bérezésre és a munkavégzésre vonatkozó törvényes rendelkezések betartását. Villanyautó Bakuban új villamosmeghajtású gépkocsit terveztek, mely 60 kilométeres sebességgel, 600 kg-os terheléssel vagy 3 utassal 220 kilométert tud feltöltés nélkül megtenni. Képünkön az Elektromobile 73 elnevezésű villamosmeghajtású gépkocsi egy bakui utcán.