Csongrád Megyei Hírlap, 1974. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilágban? Nem sok órát mondott Nixon kongresszusi üzenetében Nixon amerikai elnök szerdán este (magyar idő sze­rint csütörtökön hajnalban) mondta el a törvényhozás két házának drámai légkörű együttes ülésén az „Unió helyze­téről” szóló hagyományos évi kongresszusi üzenetét, ame­lyet amerikai politikai berkekben jó előre az alkotmányos vádemelés eshetőségének fenyegetése alatt álló elnök „sors­­döntő” beszédként, a Fehér Ház előrejelzése szerint pedig az újabb „Watergate-ellentámadás” kezdeteként jelle­meztek. Az elnök és a törvényhozás „nagy konfrontációjának” túlfűtött légkörében a fő figyelem nem annyira az „Unió helyzetéről” szóló üzenet tartalmára, mint inkább „az el­nök helyzetére” utaló megjegyzésekre összpontosult. Ennek megfelelően elsősorban azt mérlegelték a je­lenlevők, vajon az elnök egész magatartása és fel­lépése milyen hatást gyakorol majd a képviselőház üléstermén kívül helyet foglaló igazi közönségre, nevezetesen, az elnöki üzenetet élő tv-adásban figyelő ame­rikai tömegekre. Nixon egész kongresszusi üzenetén végigvonult az a gondolat, hogy az amerikai társadalom előtt álló problé­mák megoldását illetően „békében minden lehetséges — béke nélkül semmi sem”. Ebben a vonatkozásban központba állította a szov­jet-amerikai békeegyüttműködést, mondván: „Kapcsolatainkban fordulatot tettünk a konf­rontációtól a tárgyalások felé, és a II. világháború óta most először a világ két legerősebb hatalma együtt dolgozik a világbéke érdekében.” Kormányzatának legfontosabb célkitűzéseit vázolva az elnök csak közvetve utalt a lemondását, illetve elmozdítá­sát sürgető felhívásokra. Kijelentette: „elnökségem öt éve alatt egy minden más kérdést háttérbe szorító célt tartottam szem előtt: a világ­béke olyan nemzetközi rendszerének kiépítését, amely a jövő nemzedékeit megszabadítja a háború korbácsától. Megértem, hogy másoknak másféle fontossági sorrendjük van. Az én elsődleges célkitűzésem azonban ez volt és ez is marad.” Nixont — aki beszéde végén sürgette a Watergate-ügy vizsgálatának befejezését — a Köztársasági Párt soraiban lelkesen megtapsolták. 2 Külpolitikai arcképcsarnok Horst Lindermann, az NDK miniszterelnöke 1915. szeptem­ber 5-én született, Drezdában. 1929- ben lépett a Né­met Kommunista Ifjúsági Szövet­ségbe. 1933-ban antifasiszta te­vékenység miatt letartóztatták, és 9 hónapi börtön­­büntetésre ítél­ték. 1935-ben hat­évi fegyházbünte­tésre ítélték. Fegyházbünteté­sének letöltése után 1945-ig a sachsenhauseni és a mauthauseni koncentrációs tá­borokban rabos­kodott. 1945 és 1947 között a drezdai és Karl Marx Stadt-i megyei pártlap főszer­kesztője, majd 1950-ig a járási pártbizottság el­ső titkára Karl Marx Stadtban és Lipcsében. 1950-től 1953-ig a Halle megyei pártlap — a Frei­heit — főszer­kesztője. 1954 és 1963 között az NSZEP KB agitá­­ciós és propagan­daosztályának ve­zetője, illetve a KB titkára. 1959- ben a KB póttag­jának, 1963-ban a KB tagjának és PB póttagjának választották. 1967-től a Politi­kai Bizottság tag­ja. 1963-tól 1971-ig a Halle megyei pártbizottság első titkára volt. 1971. május 12-én az NDK Miniszterta­nácsának első el­nökhelyettesévé, 1973. október 3-án pedig az NDK Minisztertaná­csának elnökévé választották. 1963-tól az NDK Népi Kama­rájának tagja. Több magas álla­mi kitüntetés tu­lajdonosa. Havannában folytatódtak a szovjet-kubai tárgyalások José Marti Értromronttal tüntették ki Leonyid Brezsnyevet Csütörtökön Havannában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára folytatta tár­gyalásait a kubai vezetőkkel. Az SZKP KB főtitkára szerdán este újságíróknak adott nyilatkozatában rámu­tatott: „Nincsenek titkaink, abban a szellemben és arról folynak a tárgyalások, amik­ről a keddi nagygyűlésen be­széltünk.” Szerdán este Havannában Leonyid Brezsnyevnek átad­ták a José Marti Érdemren­det. Az SZKP KB főtitkárát a nemzetközi szolidaritás megszilárdításához, az impe­rializmus, a kolonializmus elleni harchoz, a kubai for­radalomhoz fűződő barátság megszilárdításához történt kiemelkedő hozzájárulásáért tüntették ki. Osvaldo Doracos kubai köztársasági elnök (balról) a José Marti Érdemrenddel tüntette ki Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát. Magyar-szovjet megállapodás halkeroskodelmi választék cser­ére A magyar—szovjet belke­ 45 százalékkal lesz maga­sabb, mint tavaly. A magyar import értéke mintegy 500 millió forint. A többi között 6000 mopedet, 35 000 kerékpárt, csaknem 12 millió forint értékű halkon­zervet, 1650 tonna gyorsfa­gyasztott halat, 40 000 négy­zetméter gyapjúszőnyeget, evőeszközkészletet, pezsgőt, konyhai tálalóeszközöket szállít a Szovjetunió keres­kedelme, magyar palacko­zott borok, cigaretta, kozme­tikai cikkek, bőrdíszmű­áruk, csillárok, bizonyos ru­házati cikkek, műselyem­szövetek ellenében. A meg­állapodásban szereplő áru­listára felvették az Észt, az Orosz Föderatív, a Lett Szovjet Köztársaság cikkeit, s terveznek további válasz­tékcserét más köztársasá­gokkal is.­ reskedelmi munkacsoport eredményes tárgyalásainak befejezéseként dr. Juhár Zol­tán belkereskedelmi minisz­terhelyettes és Sz. M. Sze­­micsev, a Szovjetunió össz­­szövetségi belkereskedelmi miniszterhelyettese csütör­tökön ünnepélyesen aláírta az 1974. évi választékcsere és műszaki-tudományos együtt­működési megállapodás jegy­zőkönyvét. A magyar—szovjet belke­reskedelmi választékcsere nyolcéves múltra tekinthet vissza. A múlt évben már több mint 11 millió rubel értékű fogyasztási cikket cserélt a két állam kereske­delme. A tárgyalások ered­ményeképpen 1974-ben ez az összeg 16 millió rubelre emelkedik, tehát körülbelül a A nyugatnémet kancellár fogadta SaiBa°l3,ol külkereskedelmi miniszterünket szigetre Befejezet­tek a magyar—NSZK tárgyalások Az NSZK-ban hivatalos­­ látogatáson tartózkodó dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter Bonnban a két ország kö­zötti mezőgazdasági és élelmiszeripari áru­csere aktuális kérdéseiről megbeszélést folytatott Josef Ertl szövetségi élelmezés-, földművelés- és erdőgazdaságügyi minisz­terrel. A megbeszélés során megállapítot­ták, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságba irányuló magyar export, különösen a magasabb feldolgozottságú fokú húster­mékek számára a gyorsabb ütemű fejlesz­tési lehetőségek adottak. Ezek jobb kihasználásában jelentős sze­repet tölthetnek be az érdekelt vállalatok közötti kooperációk. Szükségesnek tartot­ták, hogy a két ország között a közeljövő­ben megkötésre kerülő hosszú lejáratú gazdasági, ipari, együttműködési megálla­podás keretén belül nagyobb figyelmet fordítsanak a mezőgazdaság és élelmiszer­­ipar területén jelentkező kooperációs le­hetőségek hatékonyabb kihasználására. Külkereskedelmi miniszterünk találko­zott és eszmecserét folytatott a német gaz­daság keleti bizottsága magyar tagozatá­nak képviselőivel. Dr. Bíró Józsefet bonni tartózkodása so­rán fogadta Willy Brandt szövetségi kan­cellár. A látogatásnál jelen volt dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter, valamint Hamburger László, hazánk bon­ni nagykövete. Külkereskedelmi miniszterünk Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Hamburger László nagykövet kísére­tében látogatást tett dr. Hans-Georg Sachs külügyi államtitkárnál is. Bonni hivatalos tárgyalásainak befejez­tével dr. Bíró József meglátogatta a Krupp A. G. bochumi gyáregységét, ahol talál­kozott a Krupp A. G. vezetőivel. Megvizs­gálták annak lehetőségét, hogy az eddigi­eken túl milyen területeken van további lehetőség a Krupp és a magyar iparvál­lalatok közötti kapcsolatok bővítésére. * Dr. Bíró József csütörtökön Hamburg város vezetőinek meghívására Hamburgba látogatott. A saigoni rezsim — amely­nek alakulatait január 19-én és 20-án kínai fegyveres erők elűzték a Paracel-szigetek térségéből — csütörtökön csapatkonti­ngenst indított útnak a Paracel-szigetektől mintegy 1000 kilométerrel délre, ugyancsak a Dél-kínai­­Negerben fekvő Sparad­ey­­szigetek térségébe. A Kínai Népköztársaság csütörtökön reggel szabadon bocsátott egy amerikai ösz­­szekötő tisztet — a Pentagon alkalmazottját — és öt sai­goni katonát, akik a Paracel­­szigetek térségében január 19-én és 20-án lezajlott fegy­veres összecsapásban estek kínai fogságba. Pekingi közlés szerint a Paracel-szigetek körüli csatá­ban összesen 48 saigoni ka­tona esett kínai fogságba. ­ Mezőgazdasági integráció - termelési rendszerekkel A mezőgazdasági termelési rendszerek megalakulása óta első ízben került sor országos szakmai tanácskozásra, amelyen az eddigi tapasztalatokat és a rendszerek fejlesz­tésével kapcsolatos további teendőket vitatta meg a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemen csütörtökön 1200 mezőgaz­dász és közgazdász. Dr. Tibold Vilmos rektor­helyettes megnyitója után dr. Kovács Imre MÉM-főosz­­tályvezető előadásában el­mondotta : ez a fogalom, hogy „termelési rendszer” új ke­letű, s az üzemi gyakorlatból indult ki. A rendszerek a mezőgazda­­sági ágazatok iparosodásá­nak komplex szervezetei, egyesítik a biológiai-ké­miai­ és műszaki termelé­si elemeket. Ezeket a szervezeteket az úgynevezett rendszergazdák — egy-egy állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet — irányítják,é­s kölcsönös gaz­dasági érdekeltség alapján szoros partneri kapcsolatot alakítanak ki az üzemekkel, amelyeknek szerződés for­májában anyagi és techni­kai támogatást, kölcsönzést biztosítanak, de ugyanakkor szigorú technológiai fegyel­met írnak elő, és a garantált terméstöbbletből bizonyos fo­kú — általában kisebb ösz­­szegű — részesedést is igé­nyelnek. Ezek a termelési rendsze­rek nemegyszer egy-két év alatt megkétszerezik a he­lyi hozamokat. Különösen a kukorica- és a búzatermesztő gazdaságok érnek el a rendszerek ke­retében gyakran a világ él­vonalát megközelítő termés­átlagokat; nem ritka a 60— 80 mázsás hektáronkénti ku­koricatermés, sőt a legjobb üzemek a 100 mázsás ter­mést is elérték. A rendszerekbe tömörült gazdaságoknak nem az öt­letszerű „gépesítés” a fel­adata, hanem az átfogó ter­melésfejlesztés. Példájuk azt mutatja: az V. ötéves tervben a nö­vénytermesztés korszerűsí­tésének a mennyiségi fej­lesztés helyett minden te­kintetben a minőségi vál­tozással kell számolni, tehát a termelőágazatok mindegyikét intenzív irány­ba kell korszerűsíteni. (Er­re annál is inkább szükség van, mert az elmúlt években 800 000 dolgozóval és 600 000 hektárnyi területtel lett „szegényebb” a mezőgazda­­sági termelés.) A rendszerek bebizonyí­tották, hogy alkalmazásukkal az üzemek a lehető legrövi­debb idő alatt feltárhatják a gazdálkodás tartalékait, s az integrációval növelhetik a területi hatékonyságot. A ha­zai mezőgazdasági termelés­ben meglevő differenciáltság azonban arra int, hogy az ágazatokban , mindenütt egyenletesen gyarapítsák a termelés lehetőségeit, mert egyes üzemek igen­­ gyakran még mindig „lefutott” tech­nológiákat alkalmaznak, s ilyen körülmények között nem remélhetik a gazdálko­dás színvonalának ugrás­szerű javulását. Az. ilyen, elmaradottabb módszereket alkalmazó ter­melőkön is segítenek a jö­vőben az új termelési rend­szerek, amelyek úgy tevékenyked­nek, hogy támogatják a ve­lük szoros kapcsolatot ki­építő termelőket, de nem jelentenek hátrányt azok számára sem, akik nem-csat­­lakoznak a társulásokhoz. A különböző rendszerek­ben 1974-ben már az ország termőterületének 10 száza­lékát, több mint 500 000 hek­tárt művelnek. A mezőgazdasági nagyüze­mek egyharmadja valami­lyen formában tagja ezek­nek a szervezeteknek. Különösen a kukorica-­ és a cukorrépatermesztők vállal­kozó kedve nagy, amit az­­is bizonyít, hogy a kukorica-ve­tésterület felén, cukorrépa­termőterületének pedig 40 százalékán alkalmaznak ipar­szerű termelési rendszert. Idén további növényi kul­túrákat vontak be az integ­rációba ; egyebek között­­ a búza-, a napraforgó-, a szó­ja-, a rizs-, a burgonya- és a hagymatermelő üzemek bi­zonyítják, hogy az általuk alkalmazott rendszerek meg­értek az elismerésre. (Integ­rált tevékenységük megkez­dését a MÉM jóvá is hagy­ta.) ( Hangsúlyozta: csak a szak­mai és anyagi szempontból megalapozott rendszerek mű­ködését támogatják, sőt, a MÉM azt a jogot­ is. .. fenn­tartja, hogy a jövőben bár­mikor visszavonja az alapí­tási engedélyt A rendszerek semmilyen vonatkozásban nem hoz­hatják hátrányba a kívül­álló üzemeket. Különösen nagy támogatást kapnak azok a szervezetek, amelyek nemzetközi mércé­vel mérve is kiemelkedően dolgoznak, és eljárásaikat külföldön is terjesztik. Az értekezlet ma folytatja munkáját. SOROKBAN A Vietnami Dolgozók Párt­ja hanoi városi bizottságá­nak meghívására szerdán ba­ráti látogatásra a VDK fővá­rosába érkezett Moszkva vá­ros delegációja. A küldöttsé­get V. Promiszlov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács vb elnöke vezeti. * A mongol fővárosban hi­vatalosan bejelentették, hogy a Mongol Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság nagyköveti szinten dip­lomáciai kapcsolatokat léte­sít egymással. * A szerdán eltemetett Gri­­vasz tábornok által Cipruson létrehozott EOKA-szervezet nem oszlik fel, tagjai nem szolgáltatják be fegyverüket a rendőrségnek — jelentette ki tegnap Nicosiában, Ciprus fővárosában a szervezet egy szóvivője. „Harcunk az Eno­­ziszért (a Görögországgal va­ló egyesülésért — a szerk.) tovább folytatódik” — fűzte hozzá.­­ Ismét elhalasztották a dön­tést a közös piaci országok külügyminiszterei a terület­­fejlesztési alap létrehozásá­ról. Bár mind London, mind Bonn delegációja azt han­goztatta, hogy az álláspontok közeledtek egymáshoz, s az új német javaslat az angol kormány számára elfogadha­tó, a szerdán késő éjjelig tartó tanácskozás ezúttal a francia magatartás miatt ma­radt eredménytelen.­­ Kissinger amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön Washingtonban kijelentette, hogy a kőolajtermelő orszá­gok február 14-én kezdődő tripoli megbeszélésén néhány arab állam javasolni fogja az Egyesült Államokkal szem­ben alkalmazott olajszállítási embargó felfüggesztését. A Csanádpalotai ÁFÉSZ szakképzett húsbolt­vezetőt és eladót keres JELENTKEZÉS: személye­sen az ÁFÉSZ kereskedel­mi osztályán, Csanádpalo­­ta, Kelemen tér 10. PÉNTEK, 1974. FEBRUÁR 1.

Next