Csongrád Megyei Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

Készülődés az idegen­forgalmi idényre A felgyorsult élettempóban, főleg a kül- és belföldi autós turisták a rö­vid idő alatti élményszerűségre törek­szenek. Mások hosszabb pihenőjük­ben vágynak a színes programokat nyújtó változatosságra, kikapcsolódás­ra.­­ Ezeket a kívánságokat kell figye­lembe venni és egyeztetni most, ami­kor az idén érkező vendégek fogadá­sára felkészülünk — mondja dr. An­­talffy Györgyné, a Szeged városi Ide­genforgalmi Hivatal vezetője. — A megyében nagyon sok lehetőség van arra, hogy új ötletekkel színessé te­gyük a vendégek nyaralását, de az előkészítés hosszú munkát igényel. Kényelem és szórakozás Ebben az évben befejeződik az E5- ös út mentén az öthektárnyi területen létesített Dorozsmai úti kemping 3. ütemének megépítése. A szálláslehe­tőség a tavalyi 280 helyett 360 férő­helyre bővül. A modernül berende­zett két-háromágyas szobák hideg-me­leg vízzel ellátottak. A motelek egy részét gázfűtéssel szerelték fel. A sá­torral érkezők, a lakókocsiban meg­szállók részére is biztosított a kénye­lem és a főzés-mosás-vasaláshoz szük­séges felszerelés. A kocsik részére kü­­líön parkolóhely és kocsimosási lehe­­t­őség van. A felnőttek részére kettő, a kisgyer­­m­ekek számára egy medence, mű­anyag gyermeklubickoló, homokozó, játék-­­és tornaszerek biztosítják a szórakozást, testedzést. Már tavaly is több esetben megtörtént, hogy az egy-két napra érkezők tíz napig, két hétig maradtak. Az ilyen meghosszab­bított pihenők sem okoznak gondot, de a „bebukó” vendég is magas színvo­nalú szállást kaphat. A Dorozsmai úti kempingen belül ajándékvásárlás­, ra. strandcikkek kölcsönzésére, sőt valutaváltásra is lehetőség nyílik. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat „Kemping csárdá”-ja bekapcsolódik a vendégvárásba tájjellegű ételspeciali­tások felszolgálásával. Az ideérkezők részére sokszínű program kínálkozik 1974-ben, elsősor­ban a Szegedi Szabadtéri Játékok kapcsán, de az ismeretgyarapító mú­zeumlátogatások és a felüdíti kirán­dulások sem maradnak el. A turiz­musra készülők közül sokan előre is tudni akarják, hol, mit érdemes meg­nézni, milyen tájat, látnivalókat kínál a hely, ahova majd eljutnak. Ezért már 1973-tól nagyon szép, színes pros­pektusokat jelentetett meg a hivatal a megyei és a városi tanácsok, vala­mint a vállalatok segítőkész anyagi támogatásával. 1974-re pedig a Vue Touristique gondozásában megjelent „Csongrád megye bemutatkozik” két­nyelvű kiadvány megyénk minden vá­rosáról szöveges kis ismertetést ad. A kiadványból is kiderül, megyénk­nek nagyon sok szépsége és olyan ér­tékei vannak, amelyekre méltán lehe­tünk büszkék. Belföldi utaztatás Éppen ezért az ez évi belföldi utazta­tás jóval nagyobb arányúnak ígérke­zik. A Szeged városi Idegenforgalmi Hivatal hangsúlyozottan foglalkozik azzal, hogy országunk lakossága a szabad szombatokat, vasárnapokat egészséges pihenéssel, élményszerzés­sel töltse el és ismerkedjen hazája városaival. Nagyon jó kapcsolatot ala­kítottak ki a Salgótarjáni Idegenfor­galmi Hivatallal, ahová megyénkből sokan látogatnak el. Akik pedig egy­szer itt voltak, a hegyek közül, ismé­telten visszatérnek az Alföldre nyári kikapcsolódásra. Vidékünk vonzását bizonyította az 1973-as idegenforgalmi szezon, bár ta­valy az első félév a­ száj- és köröm­fájás miatt elrendelt határzárlatok kö­vetkeztében nehezen indult. A máso­dik félévben a lemaradást sikerült be­hozni, sőt túlteljesíteni az 1972-es idény forgalmát. A megyében összesen 428 ezer 500 vendégnap volt — ebből 355 ezer Szegeden. A belföldi utaztatás 47,5 százalékos emelkedést mutatott. Tevékenységük bővült a csongrádi ki­rendeltséggel, ahol MÁV-jegyárusítás, fizetővendég-szolgálat is létezik. Cso­portos utaztatással idegenvezetői te­vékenységet is kifejtenek, de a helyi programok például a Csongrádi Na­pok rendezésében és népszerűsítésé­ben is jelentős részt vállal a kiren­deltség. Vágyak és ter­vek "— Ezen túl természetesen vannak még olyan vágyak és tervek,­­amelyek azonnal nem valósulhatnak meg. Csongrád megye vizei még nincsenek gyógyvizekké minősítve. Most foglal­koznak ezzel Csongrádon, és reméljük, hogy a következőkben a többi város­ban is sor kerül rá. Ez a megye ide­genforgalmának a jövője — mondja dr. Antalffy Györgyné. — De bízunk abban is, hogy rövidesen megvalósul a makói kemping. Tájmúzeumot sze­retnénk létrehozni Szeged-Alsóváro­son az úgynevezett „napsugaras há­zak” egyikében. A nagyon szép, lát­ványos műemlék-jellegű házak egyi­két — reméljük — megvásárolja erre a célra a városi tanács. A budapesti és a balatoni túlzsúfoltságot kell Sze­ged elszívó hatásával csökkenteni. Ez nemcsak megyei, hanem országos idegenforgalmi feladat is. Azzal a se­gítséggel, amelyet eddig is nyújtott a megyei és a szegedi tanács kereske­delmi osztálya, meg tudjuk majd va­lósítani ezeket a terveket. ARADI IBOLYA Színes körkép Mindenki?, aki Csillagvá­­­osban lakik és dolgozik, bar­is Gagarin „fogad”. A Kozmosz úttörőjének magas emlékművét a várost övező erdő szélén, állították fel. A városban, mindenekelőtt az építkezés látványa szem­betűnő. Egy nagy, mestersé­ges tó partján, amelyet a Csillagváros lakói maguk hoztak létre, emelkedik a város második szállodája. Nem messze néhány új laboratóriumi épületet szerelnek. □ Az egyik, laboratóriumban a Szojuz-típusú űrhajók fehérre festett leszállóegységein dolgoznak. Elfoglaljuk az űrhajós helyét. A miniatűr televízió képernyőjén fényesen Világító impulzuslámpáival hirtelen egy másik Szojuz tű­nik fel. Az űrhajók közelednek egymáshoz. Néhány kéz­mozdulat az irányítókarral, és máris megtörtént az űrha­jók összekapcsolása, így lehet a földön begyakorolni az űrhajózás egyik legbonyolultabb, dinamikus műveletét. A központban nagy jelentőséget tulajdonítanak a komplex gyakorlatokon végzett munkának, különféle osz­tályú és rendeltetésű, élethű kozmikus készülékeken, pél­dául Szojuz-típusú szállítóűrhajón, vagy Szaljut-típusú orbitális űrállomásokon végzik a kísérleteket. Ellenőrzik és összegezik, kiegészítik az űrhajósoknak a felkészülés kü­lönböző szakaszában szerzett ismereteit. Az űrhajósok egyik ■' 1 " ■ —........■' 1 1 11 ■' csoportja a repülőtérre ment, reaktív gépeken pró­barepüléseket végeznek. Ez is fontos szakasz az orbitális űrrepülésre való felkészü­lésben.□ Az űrhajósképző központ szorosan együttműködik az Akadémia tudósaival, akik az űrhajózás kulcsfontosságú kérdéseit tanulmányozzák. Érdekes kísérleteket végeznek például az űrhajósok életben maradási képességével kapcsolatban. A centrum munkatársai néhány napot töltöttek egy sivatagban, termé­szetesen megfelelő, bármely űrhajós személyes biztonsági tartalékában megtalálható élelmiszer- és ivóvízkészletek­kel felszerelve. A kísérlet végső célja a kozmikus biztonság fokozá­sa volt- t1­g­a Azokban a napokban, amikor ott jártunk, idegen nyel­ven is beszéltek a Csillagvárosban és a Jurij Gagarin űr­hajósképző központban. Amerikai asztronauták érkeztek, akik szovjet kollégáikkal együtt hozzákezdtek kéthetes gya­korlófoglalkozásaikhoz. A Szojuz—Apollo-program vendé­gei és házigazdái számára megkezdődtek a dolgos hét­köznapok. ALEKSZEJ GOROHOV Vendégségben Csillagvárosban 6 / Egy fotoriporter emlékalbumából ___ ____ ___ __________________ _ ■— Azt éppen nem is mondhatnám, hogy Kodály Zoltán ellenséges lett volna a fotóriporterekkel szemben, de túlságos rokon­­szenvével sem tüntette ki őket. Megengedte a fényképezést, de voltak feltételei i6. Nem volt hajlandó például bele­egyezni abba, hogy olyankor lefényképezzék, amikor ép­pen a zongoránál ül. „Nem vagyok én zongora­­művész” — ezzel indokolta tilalmát. Vakut — villanófényt — sem volt szabad használni jelenlétében. Nos, egyik szegedi látoga-­ tásakor én bizony nem tar­tottam be az ő előírásait. Az akkori zenekonzervatórium­ban ült zongorához. Én meg behúzódtam egy ablakmé­­lyedésbe, és onnan úgy ké­szítettem néhány felvételt, hogy ő nem vett észre sem­mit. Utána persze elárultam ne­ki a stiklit. Arra kérve, azért ne nehezteljen rám túlságo­san. Beszélgetni kezdtek a ki­­magyarázkodási apropó kap­csán. Liebmann Béla el­mondta a mesternek, hogy bizony a legtöbb felvételt eddig úgyszólván „illegáli­san” készítette róla. „Nos, most az egyszer le­gyen másképpen” jegyezte meg erre Kodály Zoltán. „Odaülök a zongorához, és maga lefényképezhet. Nem fogok tiltakozni.” S úgy is tett. Még „be is ült”, hogy könnyebb, egysze­rűbb legyen a felvétel elké­szítése. Ugyancsak a nagy zene­szerzőhöz fűződik egy másik élménye is. A zenekonzerva­tórium tíz legtehetségesebb növendékét, hat lányt és négy fiút Kollár Pálné, az intézmény akkori igazgatónő­je mutatta be Kodály Zol­tánnak. A fiatalok persze rettentő zavarba jöttek. A világhírű zeneszerző viszont erre azzal válaszolt, hogy felnőttként ke­zelte őket. „Ti már szakmabeliek vagytok. Ezért kijár nektek a felnőtteket megillető bá­násmód” mondta nekik. Majd tanácsokat adott a jö­vőre vonatkozóan. Úgy ítél­ve meg, a városban jó úton halad, igen szépen fejlődik a zeneoktatás. A következő találkozóra a szabadtérin került sor. Ko­dály a játékok irányítóinak, vezető színészeinek társasá­gában ült a nézőtéren, a próbaszünetben. Ebben a környezetben valósággal fel­oldódott. Beszélt külföldi utazásairól, majd hosszasan Bartók Béláról, a hozzá fű­ződő kapcsolatáról, barátsá­gukról. És még sok minden másról. De az volt a beszél­getés jellemzője, hogy bár­milyen meszire kalandozott is el az eredeti témától, vé­gül újra és újra visszatért Bartók Bélához. * Beregi Oszkárral, a később az Egyesült Államokba távo­zott, és ott nemrég elhunyt kiváló magyar színésszel év­tizedeken át kapcsolatot tar­tott. — Beregire talán az a leg­jellemzőbb, hogy az életben, „civilként” is ugyanúgy vi­selkedett, mint a színpadon. Itt is, amott is egyaránt uralta a terepet, mint remek megjele­nésű férfi, mint nagyszerű társalgó. Minden társaságnak központja volt, lévén olyan ember, aki ál­landóan telis-teli van sziporkázó ötletek­kel. Köztudott, hogy Csortos Gyulával, a hazai színpad másik nagy kiválóságával ki nem állhatták egymást. A sors mégis úgy hozta, hogy egyszer csak öszekerültek a szín­padon. Ott ezért fegyverszünetet kel­lett kötniük — bár Csortos, amikor érte­sült a szereposztás­ról, indignáltan meg is jegyezte: „Ez nem volt benne, kérem, a szerződésben.” Már­mint az, hogy Bere­givel együtt kell színpadra lépnie. Mindenesetre együtt léptek föl esté­ről estére: Tő­kés Anna, Beregi Oszkár, Csortos Gyula. Egy színpa­don. A hazai színművészet ritka és megismételhetetlen pillanata volt ez. Beregivel a későbbiek so­rán is tartottam a kapcsola­tot. Leveleztünk is. Jó né­hány levelét őrzöm. Kíváncsi volt rá mindig, mi újság itt­hon, s ért ínam neki szorgal­masan, szállítva az egykori ismerősök sorsának alakulá­sáról, az óceánon túlra, az Egyesült Államokba, a Kali­fornia államban fekvő Hol­lywoodba a híreket... (Folytatjuk.) Kodály — a zongoránál A felejthetetlen Beregi Oszkár II Meteorológiai Intézet jelenti... A Meteorológiai Intézet jelenti — halljuk a jól is­mert bevezető mondatot, s azután meghallgatjuk az előrejelzést. De tudunk-e er­ről a munkáról jóval töb­bet? Mit jelent ez a szó, hogy meteorológiai? Magya­rul légkörtan, a légkör fizi­kai folyamataival foglalkozó tudomány. Elnevezése Arisz­totelészhez nyúlik vissza, aki azonban a „meteora” név alatt még a hulló csil­lagokat és üstökösöket is ér­tette. A légkörtan módszerei annyiban térnek el az álta­lános fizikai kutatásmódjai­tól, hogy itt nem tudjuk a kísérleti feltételeket szaba­don megválasztani, mint például a fizikus a labora­tóriumában teheti. A meteo­rológus a légkörben adódó kísérleti alkalmakat kény­telen kihasználni, és a mun­karendjét azokhoz irányíta­ni. A meteorológiának szá­mot, szakága alakult ki. A légköri, jelenségek rendszer­be foglalásával, vagyis el­méleti fizikájával az úgyne­vezett dinamikus meteoroló­gia, a szabad légkörre vo­natkozó mérésekkel, tehát a légkör kísérleti fizikájával az aerológia foglalkozik. Ezenkívül megemlíthető még a légköri akusztika, optika, elektromosságtan is. Vala­mennyi ág közül az egyik legfontosabb és legismertebb az időjárás előrejelzésének tudománya, a szinoptika. A prognózis során figyelembe vesszük a légkört kormány­zó folyamatokat, és ezeket mintegy kivetítve alkalmaz­zuk az időjárás fejlődésének előrejelzésére. A légköri viszonyok átla­gos értékeivel, azoknak a Földön való eloszlásával az éghajlattan (klimatológia) foglalkozik. Az éghajlat, rö­viden valamely terület átla­gos időjárása függ: 1. a földrajzi szélességtől, ezzel kapcsolatban a besu­gárzás szögétől; 2. a tengerszint feletti ma­gasságtól, amely befolyásol­ja a hőmérsékletet, a lég­nyomást, és a csapadékot is; 3. a tenger közelségétől; 4. a hely földrajzi fekvé­sétől, domborzata milyen­ségétől. Amikor tehát a Meteoro­lógiai Intézetben elkészül egy-egy előrejelzés, sok-sok tényezőt kell figyelembe venni, és sok-sok jelentést kell feldolgozni. Az előrejelzésnek kettős célja van. Az egyik az, hogy a mindennapi ember igénye­it elégítse ki, lehetőség sze­­­int minél több szakterüle­ten — ilyenek például a me­zőgazdaság, az egészségügy, a repülés, a hajózás stb. Az előrejelzések általában 24- 36 és 48 óra időtartamra ké­szülnek. Ennél hosszabb idő­tartamú prognózisok általá­ban már csak kísérleti, és inkább tudományos célokat szolgálnak.­­ A prognózis első mondata legtöbbször a felhőzeti vi­szonyokkal kezdődik. Ez nem véletlen. Ugyanis a le­vegő nedvességtartalma dön­tő szerepet játszik, befolyá­solja a hőmérséklet- és csa­padékviszonyokat, lényegé­ben csaknem az egész idő­járást. A felhőtlen ég meg­jelölés tehát kizárja a fel­hőzetet, a változóan felhős égbolt azt jelenti, hogy idő­ben és térben a felhőzet mennyisége növekedhet, vagy csökkenhet. Az erősen felhős, vagy borult ég ese­tén már az ég kékjéből nem látszik semmi. A prognózis­ban említést teszünk még a csapadékról, illetve annak fajtáiról (eső, hó, zápor) vagy kísérőjelenségekről, mint zivatar, vagy zúzmara, köd. A köd jelzésének jelen­tősége a közlekedés szem­pontjából igen fontos. A má­sik elem, amelyről mindig beszélünk, a szél iránya és sebessége. Az előrejelzés legdöntőbb része a hőmérséklet előre­jelzése. Ha­bár hazánk vi­lágviszonylatban igen kis te­rületet ölel fel, mégis az esetek többségében igen vál­tozatos hőmérsékleti elosz­lást mutat. Ezért mindig két szélső értéket adunk meg, 5 fokos körökkel. A hajnali órákban általában beálló legalacsonyabb hő­­mérsékletet minimum hő-­ mérsékletnek nevezzük, a reggel 6-tól este 19 óráig bekövetkező legmagasabb hőmérsékletet pedig maxi­mumnak. A meteorológiai szolgálat az ENSZ egyik szervegysége.­ Ugyanis csak így lehet le­bonyolítani a nemzetközi anyagok cseréjét, így mi is sok adatot kapunk és továb­­­bitünk is. Még csak annyit, hogy a meteorológiai tudomány mai állása szerint az előrejelzé­­­sek beválása hosszabb idő­szakot vizsgálva körülbelül 85 százalék. Vannak azon-­­ban olyan helyzetek, ami­­kor az időjárás nagy fordu­­­latot rejt magában, és bi­­­zony ezeknek az előrejelzése manapság még nem egészért megoldott. DUNAY SÁNDORNÉ VASÁRNAP* nm. március 1­7.

Next