Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
MCa ti PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! csőke híd MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A CSOMIÉP is csatlakozott az országos munkaversenyhez Iskolák, lakások felépítése határidő előtt ősztől taníthatnak a vásárhelyi, a dorozsmai, az apátfalvi és a baksi iskolákban Ahogyan nyilvánosságra került a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának felhívása, a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat arról értesítette szerkesztőségünket: csatlakozik az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított országos munkaversenyhez. A vállalat gazdasági vezetői, valamint a vállalat központjában dolgozó szocialista brigádvezetők tanácskozást tartottak. Ezen nagy hangsúlyt kapott, hogy az építő vállalatnak jelentős feladatai vannak a negyedik ötéves terv utolsó két évében mind Hódmezővásárhelyen, mind a megye többi városában. A CSOMIÉP nagy részt vállal a megye lakásépítési programjának teljesítésében és középületek kivitelezésében. A gazdasági vezetők, műszaki szakemberek és a szocialista brigádvezetők a következő vállalati szintű vállalásra tettek indítványt. A vállalat idei, befejezett termelésre vonatkozó tervét 10 millió forinttal teljesítsék túl. A nyereség a tervben rögzítettnél 6 millió forinttal legyen nagyobb, a termelékenység pedig 5 százalékkal nőjön az előirányzathoz képest. A Hódmezővásárhelyen, Kiskundorozsmán, Apátfalván és Bakson általuk építés alatt álló általános iskolákat — összesen 32 tanteremmel — határidő előtt adják át, úgy, hogy a tanítás szeptemberben megkezdődhessen. Végül 400 lakást adjanak át az idén. A vállalaton belül és az előbbiekben vázolt vállalás keretében a 20. számú generál-építésvezetőség műszaki vezetői és szocialista brigádjai külön vállalást tettek. Vállalták, hogy idén 66 lakást adnak át, és elkészül augusztus 8-ra a vásárhely-kertvárosi 8 tantermes iskola, valamint elvégzik a Kossuth Zsuzsanna Ipari Szakközépiskola új épületének szerkezeti kivitelezését. A tanácskozáson, elhatározták, hogy felhívással for-dulnak a többi építésvezetőség szocialista brigádjaihoz és műszaki vezetőihez: csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Dicsérő oklevelek a jó munkáért A közelmúlt hetekben már többször tapasztalhatták a Szegedi Ruhagyár, a HODIKÖT dolgozói, hogy a jó munka elnyeri méltó jutalmát. Most az elismerést dicsérő oklevél is dokumentálja. A Szegedi Ruhagyár és a HODIKÖT megkapta a könnyűipari miniszter Dicsérő oklevelét, melyet a két vállalat vezetői, párt- és szakszervezeti titkárai Budapesten, a Könnyűipari Minisztériumban vettek át. • Tegnap, szerdán délelőtt ünnepélye® keretek között értékelték az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság múlt esztendei eredményeit Szegeden, az igazgatóság művelődési termében. Ezen részt vett dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, és az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében dr. Kakuszi László is. Előbb Simády Béla igazgató méltatta a múlt esztendei eredményüket, amelynek alapján az ATIVIZIG elnyerte az OVH és a MEDOSZ elismerő oklevelét, majd kitüntetések átadására került sor. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Hajdú Dezső, a csongrádi szakaszmérnökség vezetője; Katona István, a szegedi s •'•mérnökség építésvezetője; Mohos Károlyné ügyintéző, Szabó Mihály szivattyútelepi gépész, Tripolszki István gazdasági igazgatóhelyettes Pusztai csoportvener, Házikó Endre műszaki ügyintéző. Az ATIVIZIG tavaly ,,Az Alsótiszavidék Vízgazdálkodásáért” emlékplakettet alapított, amelyet most adtak át először kimagasló munkáért, kölcsönös együttműködésért Boár Jánosnak, a szőregi Egyetértés, Niezner Ferencnek, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnökének, Juratovics Aladárnak, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme vezetőjének, dr. Paczuk Istvánnak, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettesének, dr. Vetró Jánosnak, a szegedi KÖJÁL igazgató főorvosának, Reiler Gézának, a kecskeméti városi tanács nyugalmazott elnökének. Az Országos Találmányi Hivatal az eddig kifejtett eredményes újítói tevékenységükért a Kiváló Újító kitüntetés ezüst fokozatát adományozta dr. Boldizsár Sándor főosztályvezetőnek és Farka László osztályvezetőnek. 1 Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM 95. SZÁM 1974. április 25., csütörtök Ára: 80 fillér Megkezdte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden: a családjogi törvény módosítását célzó javaslat A vitában megyénk képviselői közül felszólalt Kertész Sándorné is Szerdán délelőtt 6 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a neves agrártudós mindvégig széles körű közéleti tevékenységet folytatott, 1953 óta volt országgyűlési képviselő, s hosszú éveken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. — Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi TV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, és az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt. Ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: " Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; " A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről. Interpellációk. Ezután, napirend szerint, megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja után több hozzászólás következett. Ebédszünet után dr. Schultheisz Ernu egészségügyi miniszter szólalt fel. Több további felszólalás után Kertész Sándorné, megyénk képviselője fejtette ki álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban. (Felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük.) Az Országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt folytatja munkáját. Dr. Korom Mihály bevezetőben elmondta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom, igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. A törvény akkori indokolása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család „ ... sziláárd és harmonikus közösséggé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát." Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. A továbbiakban, hangsúlyozta : " Az 1952. évi tv. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult, és azok megváltoztatására nincs szükség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a feltételek a hatályos rendelkezések olyan módosítására és kiegészítésére, amely elősegíti a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocialista tartalmának kiteljesedését. A törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve dr. Kotrom Mihály elmondta: " Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család, mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket. Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit. Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott" . A törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a házasságkötésikorhatár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés védelme, a házasulók és házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelőssége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkötés alsó korhatárának felemelése. — A legalább egyhónapos várakozási idő törvényi előírásával elejét kívánja venni a meggondolatlan, pillanatnyi fellángoláson alapuló házasságkötéseknek, engedélyezésének alsó korhatárával kapcsolatban. A kormány a tényeket is mérlegelte, amikor a törvényjavaslatot kidolgozta. A problémát sokoldalúan megvitatta az országgyűlés egészségügyi és szociális, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket — ígéretünkhöz híven — a kormány ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott, hogy a benyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg: 4 Házasságot köthet az a■ a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte.. 2 A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. 9 A gyámhatóság a házasságkötésre kivételeűen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. A Az engedély megadó, "*■ ■várói, vagy megtagadásáról a gyámhatóság « fFolpttuas a 2. Hidalom# ~ Dr. Korom Mihályi A család intézményének fejlesztése társadalmi rendünket is erősíti Sokoldalú mérlegelés után Kepfhtrcea- jobbról balra — Kádár János, Gáspár Sándor és Németh Károly az ülésteremben az országgyűlés szerdai ülésén