Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

MCa ti PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! csők­e híd MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A CSOMIÉP is csatlakozott az országos munkaversenyhez Iskolák, lakások felépítése határidő előtt ősztől taníthatnak a vásárhelyi, a dorozsmai, az apátfalvi és a baksi iskolákban Ahogyan nyilvánosságra került a SZOT, a Hazafias Népfront Or­szágos Taná­csának és a KISZ Központi Bizottságának felhívása, a Csongrád me­­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat arról ér­tesítette szerkesztőségünket: csatlakozik az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel­­szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére indított or­szágos munkaversenyhez. A vállalat gazdasági ve­zetői, valamint a vállalat központjában dolgozó szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozást tartottak. Ezen nagy hangsúlyt kapott, hogy az építő vállalatnak je­lentős feladatai vannak a negyedik ötéves terv utolsó két évében mind Hódmező­vásárhelyen, mind a megye többi városában. A CSOMI­­ÉP nagy részt vállal a me­gye lakásépítési programjá­nak teljesítésében és köz­épületek kivitelezésében. A gazdasági vezetők, műszaki szakemberek és a szocialis­ta brigádvezetők a követke­ző vállalati szintű vállalás­ra tettek indítványt. A vállalat idei, befejezett termelésre vonatkozó tervét 10 millió fo­rinttal teljesít­sék túl. A nye­reség a terv­ben rögzített­nél 6 millió fo­rinttal legyen nagyobb, a ter­melékenység pedig 5 száza­lékkal nőjön az előirány­zathoz képest. A Hódmező­vásárhelyen, Kiskundorozs­­mán, Apátfalván és Bakson általuk építés alatt álló ál­talános iskolákat — összesen 32 tanteremmel — határidő­­ előtt adják át, úgy, hogy a tanítás szeptemberben meg­kezdődhessen. Végül 400 la­kást adjanak át az idén. A vállalaton belül és az előbbiekben vázolt vállalás keretében a 20. számú ge­­­­nerál-építésvezetőség műsza­­­­ki vezetői és szocialista bri­gádjai külön vállalást tet­tek. Vállalták, hogy idén 66 lakást adnak át, és elké­szül augusztus 8-ra a vásár­hely-kertvárosi 8 tantermes iskola, valamint elvégzik a Kossuth Zsuzsanna Ipari Szakközépiskola új épületé­nek szerkezeti kivitelezését. A tanácskozáson, elhatá­­­­rozták, hogy felhívással for-­­­dulnak a többi építésvezető­­­­ség szocialista brigádjaihoz és műszaki vezetőihez: csat­lakozzanak a kezdeménye­zéshez. Dicsérő oklevelek a jó munkáért A közelmúlt hetekben már többször tapasztalhatták a Szegedi Ruhagyár, a HODIKÖT dolgozói, hogy a jó munka elnyeri méltó jutalmát. Most az elismerést di­csérő oklevél is dokumentálja. A Szegedi Ruhagyár és a HODIKÖT megkapta a könnyűipari miniszter Dicsérő oklevelét, melyet a két vállalat vezetői, párt- és szakszervezeti titkárai Bu­dapesten, a Könnyűipari Minisztériumban vettek át. • Tegnap, szerdán délelőtt ünnepélye® keretek között értékelték az Alsótiszavidé­­ki Vízügyi Igazgatóság múlt esztendei eredményeit Sze­geden, az igazgatóság műve­lődési termében. Ezen részt vett dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese, és az MSZMP Csongrád megyei bizottsága képviseletében dr. Kakuszi László is. Előbb Simády Béla igaz­gató méltatta a múlt esz­tendei eredményüket, amely­nek alapján az ATIVIZIG elnyerte az OVH és a ME­­DOSZ elismerő oklevelét, majd kitüntetések átadásá­ra került sor. A Vízgazdálkodás Kivá­ló Dolgozója kitüntetést kap­ta Hajdú Dezső, a csongrá­di szakaszmérnökség vezető­je; Katona István, a szege­di s •'­•mérnökség építés­­vezetője; Mohos Károlyné ügyintéző, Szabó Mihály szi­vattyútelepi gépész, Tri­­polszki István gazdasági igazgatóhelyettes Pusztai csopo­rtvener, Házi­kó Endre műszaki ügyinté­ző. Az ATIVIZIG tavaly ,,Az Alsótiszavidék Vízgazdálko­dásáért” emlékplakettet ala­pított, amelyet most adtak át először kimagasló mun­káért, kölcsönös együttmű­ködésért Boár Jánosnak, a szőregi Egyetértés, Niezner Ferencnek, a tiszaszigeti Bú­zakalász Tsz elnökének, Ju­­ratovics Aladárnak, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat szegedi üzeme vezetőjének, dr. Pa­czuk Istvánnak, a Csongrád megyei tanács elnökhelyet­tesének, dr. Vetró Jánosnak, a szegedi KÖJÁL igazgató főorvosának, Reiler Gézá­nak, a kecskeméti városi ta­nács nyugalmazott elnöké­nek. Az Országos Találmányi Hivatal az eddig kifejtett eredményes újítói tevékeny­ségükért a Kiváló Újító ki­tüntetés ezüst fokozatát ado­mányozta dr. Boldizsár Sán­dor főosztályvezetőnek és Farka László osztályvezető­­nek­. 1 Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM 95. SZÁM 1974. április 25., csütörtök Ára: 80 fillér Megkezdte munk­áját az orsz­ággyűlés tavaszi ül­ésszaka Napirenden: a családjogi törvény módosítását célzó javaslat A vitában megyénk képviselői közül felszólalt Kertész Sándorné is Szerdán délelőtt 6 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas aka­démikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny ku­tatómunka mellett a neves agrártudós mindvégig széles kö­rű közéleti tevékenységet folytatott, 1953 óta volt ország­gyűlési képviselő, s hosszú éveken át a mezőgazdasági bi­zottság tagja — mondotta. — Az országgyűlés néma fel­állással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyző­könyvben is megörökítette. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavas­latot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi TV. törvény módosításáról és egységes szö­vegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, és az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt. Ezek tárgyát szintén ismertet­ték az országgyűléssel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgyso­rozatát. A napirend a következő: " Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyám­ságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; " A külügyminiszter beszámolója a kormány külpo­litikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kér­désekről. Interpellációk. Ezután, napirend szerint, megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja után több hozzászólás kö­vetkezett. Ebédszünet után dr. Schultheisz Ernu egészségügyi mi­niszter szólalt fel. Több további felszólalás után Kertész Sándorné, megyénk képviselője fejtette ki álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban. (Felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük.)­ Az Országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt folytatja munkáját.­­ Dr. Korom Mihály beve­zetőben elmondta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egysé­ges, már az új társadalom,­ igényeinek megfelelő szabá­lyozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és rész­ben még a szokásjogon ala­puló családi viszonyok he­lyébe korszerű rendelkezé­seket hozott. A törvény ak­­­kori indokolása abban je­lölte meg­ a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan er­ősítését, amellyel a család „ ... sziláárd és har­monikus közösséggé válik, amely a maga részéről is ki­fejezi a szocialista embe­reknek egymáshoz és a tár­sadalomhoz való viszonyát." Most, több mint két évti­zed múltán, joggal állapít­hatjuk meg, hogy családjo­gi törvényünk megfelelt a várakozásnak, és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. A továbbiakban, hangsú­lyozta : " Az 1952. évi tv. tör­vény alapvető rendelkezé­seinek zöme időtállónak bi­zonyult, és azok megváltoz­tatására nincs szükség. Né­hány lényeges kérdésben azonban megértek a felté­telek a hatályos rendelkezé­sek olyan módosítására és kiegészítésére, amely elő­segíti a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocia­lista tartalmának kiteljese­dését. A törvényjavaslat fő cél­kitűzéseit ismertetve dr. Kot­rom Mihály elmondta: " Célunk, hogy az eddi­ginél is fokozottabban véd­jük a házasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastársak egymás, vala­mint a társadalom iránti fe­lelősségét. Célunk, hogy elő­mozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család, mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egy­más iránti felelősségét, telje­sebbé tegyük a női egyen­jogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyerme­keknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésü­ket. Ezután a miniszter részle­tesen ismertette a törvény­­javaslat főbb rendelkezése­it. Elmondta, hogy a házas­ság intézményének fokozott" . A törvény módosításá­ra vonatkozó javaslatok kö­zül a házasságkötési­­korha­tár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés védelme, a házasulók és há­zastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelős­sége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasol­nak bevezetni. Az egyik: a házasság­kötési szándék be­jelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozá­si idő. A másik: a házasság­­kötés alsó korhatárának fel­emelése. — A legalább egyhónapos várakozási idő törvényi elő­írásával elejét kívánja ven­ni a meggondolatlan, pilla­natnyi fellángoláson alapu­ló házasságkötéseknek, engedélyezésének alsó kor­határával kapcsolatban.­­ A kormány a tényeket is mérlegelte, amikor a tör­vényjavaslatot kidolgozta. A problémát sokoldalúan meg­­vitatta az országgyűlés egész­ségügyi és szociális, vala­mint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasság­kötési korhatár megállapí­tására vonatkozó észrevéte­leket — ígéretünkhöz hí­ven — a kormány ismétel­ten megfontolta. Arra az ál­láspontra jutott, hogy a be­nyújtott törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmaz­za meg: 4 Házasságot köthet az a■ a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a­ 16. életévét be­töltötte.. 2 A tizennyolcadik élet­­évét be nem töltött férfi és a tizenhatodik élet­évét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes en­gedélyével köthet házassá­got. 9 A gyámhatóság a há­­zasságkötésre kivétele­­ű­en indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfel­jebb két évvel fiatalabb. A Az engedély megadó, "*■ ■várói, vagy megtaga­dásáról a gyámhatóság « fFolpttuas a 2. Hidalom# ~ Dr. Korom Mihályi A család intézményének fejlesztése társadalmi rendünket is erősíti Sokoldalú mérlegelés után Kepfhtrcea­­- jobbról balra — Kádár János, Gáspár Sándor és Németh Károly az ülés­teremben az országgyűlés szerdai ülésén

Next