Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

mi történt a nagyvilágban?— mi történt a nagyvilágban? Főpróba a Vörös téren Tegnap befejező főpróbát tartottak a moszkvai Vörös téren a mai felvonulás gyer­mekrésztvevői, hogy azután ma már min­den rendben menjen, amikor elvonulnak a Lenin-mauzóleum mellvédjén felsor­akozó szovjet vezetők előtt. Nixon az nők: az amerikaiaknak ismerniük kell a való lényeket Kész új adatokat a Watergate-bizottság rendelkezésére bocsátani Richard Nixon amerikai elnök a „Watergate-üggyel” kapcsolatban magyar idő szerint kedden hajnalban két órakor a rádió és a tele­vízió útján fordult az ameri­kai néphez. Bejelentette: a képviselő­ház jogügyi bizottságának átnyújtja azt a több mint 1200 oldalt, amely a tanács­adóival folytatott beszélge­téseit rögzítő mag­netos ön­­szalagról készült, erre az ügyre vonatkozóan. Hozzá­tette, hogy mindezeket a do­kumentumokat a sajtó ren­delkezésére bocsátják majd. Nixon azt mondotta: uta­sította a Fehér Házban és a Republikánus Párt (ehhez a párthoz tartozik az elnök is — a szerk.) megfelelő bi­zottságában tevékenykedő munkatársait, hogy teljes mértékben működjenek együtt ennek a vizsgálatnak a lefolytatásában. A továb­biakban megjegyezte, hogy már több mint egy éve kü­lönböző állítások hangzanak el, és hírek terjengenek ar­ról, hogy ő is részt vett az ügy eltusolására irányuló kísérletben. „Úgy gondolom, hogy az amerikai népnek és a kong­­resszusban helyet foglaló képviselőinek ismerniök kell a tényeket, és a bizonyíté­kokat — mondotta Nixon. — Azt akarom, hogy ne ma­radjon fenn semmi olyan kétely, hogy az elnöknek valami­ titkolni valója lenne ebben az ügyben. Minden, amit megelőzően mondtam — igaz. Nem tudtam előze­tesen a Water­gate-épület­­komplexumba való behato­lásról, sem az ügy elleplezé­­sére irányuló kísérletekről. Amikor pedig tudmást sze­reztem ezekről, erőfeszítése­im arra irányultak, hogy megállapítást nyerjenek a tények, és érvényesüljön az igazságszolgáltatás.” „Mi a nagy lehetőségek korszakában élünk — foly­tatta az elnök. — Olyan időkben élünk, amikor meg­van a lehetőség a közel-ke­leti béke biztosítására. Vé­gül pedig részesei vagyunk annak a folyamatnak, amely az emberiség által a nukleá­ris fegyverzet korlátozásához fűzött remények megvalósí­tása felé vezet, annak a folyamatnak, amely folyta­tódik, amikor néhány hét múlva Moszkvában ismét ta­lálkozom a Szovjetunió ve­zetőivel. Azon az úton va­gyunk, amely a jelenlegi és a jövő nemzedékek tartós békéjének megteremtéséhez vezet. Az Egyesült Államo­kon belül fontos munkát kell elvégeznünk az infláció korlátozására, az energetikai erőforrások fejlesztése és a gazdaság erősítése érdeké­ben. Mindennap, amelyet a Watergate-ügy felemészt, el­veszett nap, annak a mun­kának a számára, amelyet az elnöknek és a kongresz­­szusnak kell végeznie, az amerikaiak jólétét, biztonsá­gát és életét érintő, fontos problémák megoldásáért” — mondotta Nixon. A KfiCT a történelem első olyan K­Un s nemzetközi gazdasági szervezete, amelyben a szocialista országok vesznek részt. Ezek az államok Ma több mint 366 millió embert összefogó, egységes, dina­mikusan fejlődő iparral, gépesí­tett korszerű mezőgazdasággal, óriási tudományos-technikai tel­jesítőképességgel rendelkező kö­zösséget alkotnak. A KGST-országok népgazdasá­gi fejlődésének legjellemzőbb vo­nása az, hogy történelmileg rend­kívül rövid idő alatt kivétel nél­kül mindegyik nagy eredménye­ket ért el a nemzetgazdaság fej­lesztésében, az új élet építésében, fejlett iparral és korszerű mező­­gazdasággal rendelkező állammá vált a tagországok többsége, s együttesen az egész világgazda­ság igen jelentős részét alkotják. Ezt néhány adat is szemlélteti. A világ ipari termelésének 1950- ben 18 százalékát, tavaly már 33 százalékát adták a szocialista gaz­dasági közösség országai. A KGST-országok nemzeti jö­vedelme 1973-ban az 1950-esnek­ 5,7-szerese, az ipari termelés pe­dig 8,4-szerese volt. Összehason­lításul megemlítem, hogy a fej­lett tőkés országokban ugyanezen idő alatt a megfelelő útmutatók a következőek: 2,8-szeres, illetve 3,4-szeres. A tagállamokban változá­sok történtek a gazdasági fejlődés közelítésében, a színvonal ki­egyenlítődésében. A múltban ke­vésbé fejlett iparral rendelkező országok gyorsított ütemű iparo­sítása nagy és jelentős változáso­kat okozott a társadalmi termelés szerkezetében. A gyors, ütemű gazdasági fejlő­dés, a bővülő együttműködés és a kölcsönös segítség lehetővé tet­ték a KGST-ben tömörült orszá­gok külkereskedelmi forgalmá­nak jelentős növekedését. Ennek értéke 1951-től 1972-ig csaknem 9-szeresére emelkedett, és meg­haladta a 68 milliárd rubelt, amelynek mintegy kétharmadát az egymás közötti kölcsönös szál­lítások adták. A KGST-államok együttműkö­dését valamennyi részvevő egyen­jogúsága és a kölcsönös előnyök jellemzik. Ez alól a Szovjetunió sem kivétel. Internacionalista kö­telességéhez híven nagy segítsé­get és támogatást nyújtott a test­vé­rállamok­nak különösen a ne­hézipari ágazataik megteremtésé­ben, a vas- és színesfémkohászati üzemek építésében, modern fel­szerelésében, a kőolajfeldolgozó­, a gépipar, az energetika és más iparágak megteremtésében. A Szovjetunió állandóan növeli a különféle nyersanyag, fűtőanyag és más keresett cikkek szállítását. Ennek eredményeként a KGST- államok ellátása magas színvo­nalú, s ez mentesíti őket a tőkés világpiac­ konjunkturális ingado­zásainak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szól­va mindig a KGST-országok gaz­dasági kapcsolatainak kölcsönös­ségéről beszélünk, nem feledkez­ve meg arról a fontos szerepről, amelyet a testvéri országok ját­szanak a szovjet népgazdaság fej­lődésében. Ezt a sajátosságot az SZKP XXIV. kongresszusán el­hangzott beszámolóban Leonyid Brezsnyev úgy jellemezte, hogy a szovjet népgazdaság az elmúlt öt évben a KGST-tagországoktól 54 vegyipari gyárberendezést kapott. A szovjet tengeri flotta új hajó­terének 38 százaléka a testvéri or­szágok hajógyáraiból került ki. A KGST-államok beruházásokkal vesznek részt a szovjet népgaz­daság nyers-, és fűtőanyagipari ágazatainak fejlesztésében, a fém­kohászat, a műtrágya- és a cel­lulózgyártás növelésében. A test­véri országok sokféle­ közszük­ségleti cikket is szállítanak a Szovjetunióba. Meg új szakaszba lépett a KGST- államok gazdasági és tudományos­technikai együttműködése. A KGST 25. ülésszakán elfogadták a tagországok gazdasági integrá­ciójának fejlesztését, az együtt­működés elmélyítését és­­tökélete­sítését szolgáló távlati komplex programot. Ez kiterjed az együtt­működés minden területére, szer­ves egységbe fogja azokat, érinti a legfőbb termelési ágakat, a tu­dományt és a technikát, a keres­kedelmet, a valuta- és pénzügye­ket, a szerződéses és jogi alapo­kat. A testvéri államok napjaink­ban az új, 1980-ig terjedő ötéves tervek egyeztetésének legfonto­sabb szakaszánál tartanak, s egész ágazatok fejlesztésének problémáit komplex módon old­ják majd meg. Példaként említhetjük a KGST- államok növekvő nyers- és fűtő­anyagigények kielégítését Ko­runkban­­ csak valamennyi, vagy a tvéri országok zömé­nek összigájával lehet megol­­■­dani, a­­zügyi, anyagi és mun­­kaerő-játékok egyesítésével le­het megveteni a szükséges ter­­melőkaptásokat és szállítási rendszer­t. Ugyanis fontos a tagorszá­gok termékeny, korszerű gépek­kel vak­ilátása. Ennek megol­dása szén új utakat és mód­­szereketényel. A komplex prog­­rambanzért kapott helyet a nagy­­zetközi gazdasági egye­­sülés lktrehozásának gondolata. Ezek félthetik a korszerű tech­nikai ,vonalú és jó minőségű, versen­yes gépipari cikkeket tervező emelő és értékesítő szo­­ciálist konzorciumok szerepét. E téren első lépéseket jelentik az ősi nemzetközi gazdasági szerv­ek, mint az Interatom­­energiz Intertextilmas, az In­­teratinsztrument. Ilntegráció a­ bevését és tökéletesítését szol­gálja a közelmúltban aláírt egyény is, amelynek alapján hat JST-ország részt vesz a Vintától Albertirsáig húzódó, 750 évoltos nemzetközi távve­­zet építésében és üzemeltetésé­ben. A testvéri együttműködés negyedszázada írta. Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese Az utóbbi években 2 Ma Portugália is ünnepel A portugál katonai junta hétfői rendeletével nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét. Egyben felhívta a la­kosságot, hogy rendbontás nélkül, fegyelmezetten vonul­jon fel. A baloldali pártok és a szakszervezetek szintén felhívták tömegeiket, hogy minél nagyobb számban ve­gyék ki részüket a csaknem fél évszázada első szabad május 1. megünnepléséből, és nyilvánítsák ki támogatásu­kat a katonai junta iránt. Portugália katonai vezetői hétfőn hozzájárultak, hogy hazatérhessen száműzetéséből dr. Alvaro Cungal, a Portu­gál Kommunista Párt főtit­kára. A fasiszta rezsim még az ötvenes években bebörtö­nözte a kommunista politi­kust, akinek 1961-ben sike­rült megszöknie börtönéből, és emigrálnia. Dr. Alvaro Cunyal kedden repülőgépen megérkezett Lisszabonba. A katonai junta folytatta a fasiszta rezsim tisztségvi­selőinek eltávolítását. Levál­tották Portugál-Guinea fő­kormányzóját és funkcióit átmenetileg egy katonai tri­umvirátusra bízták. Egyben feloszlatták a helyi nemzet­­gyűlést, betiltották a párto­kat és a tüntetéseket. Francois da Costa Goines tábornokot, a junta tagját is­mét kinevezték a portugál fegyveres erők vezérkari fő­nökévé, arra a posztra, amelytől Caetano fosztotta meg alig hat hete. A perui kormány bejelen­tette, hogy hivatalosan is el­ismeri az új portugál rezsi­met. Brazília után tehát Pe­ru a második latin-amerikai ország,­ amely ilyen döntést hozott. Csatározások a Golan-fennsíkon A Szíriai és az izraeli csa­patok tegnap is folytatták csatározásaikat a Golan­­fennsíkon. Szíriai erők meg­semmisítettek három izraeli harckocsit. Dajan izraeli hadügymi­niszter hétfőn „kemény el­lencsapással” fenyegette meg Szíriát arra az esetre, ha a szíriai csapatok „folytatnák tevékenységüket” az izraeli erők ellen. Fejlődnek hazánk és Japán gazdasági kapcsolatai Ezekben a napokban körülbelül hetven mag­yar gaz­dasági és kereskedelmi szakember fáradozik Japánban azon, hogy újabb lendületet kapjanak a különben szépen fejlődő japán—magyar gazdasági, műszaki és külkereskedelmi kap­csolatok. A HUNGEXPO szervezésében sikeresen vesznek részt a magyar külkereskedelmi vállalatok az osakai nem­zetközi vásáron és a Tokióban megnyílt „Ideális otthon nemzetközi kiállításon. Közben pedig folynak az előkészü­letek a Japánban megrendezendő magyar gazdasági na­pokra és áruházi hétre. Mint Pavela Károly, külkereskedelmi kirendeltségünk tanácsosa az MTI tokiói tudósítójának elmondotta, az ezek­ben a napokban tapasztalható „magyarjárás” legfőbb célja az, hogy feltárja azokat az új lehetőségeket, amelyek alap­ján lényeges mértékben tovább lehet lépni a japán—ma­gyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok útján. Ezért határozták el az illetékes magyar gazdasági és kereskedelmi szervek, hogy nagyszabású akcióval hívják fel a japánok figyelmét az kapcsolatok még kihasználatlan lehetőségeire. Üzemi ünnepségek, jutalmazások (Folytatás az 1. oldalról) kajával az Élüzem címet, amelynek ünnepségét tegnap délelőtt tartották Szegeden, az új Irodaház nagytermé­ben. Számos kitüntetést mondhat már magáénak az itt dolgozó 500 főnyi mun­káskollektíva. Üzemük több­ször kapott elismerő okleve­let, egyszer elnyerte a Szo­cialista munka üzeme címet, is, most viszont harmadszor­ra Elüzem. Ezt a tény mél­tatta ünnepi beszédében Do­bi László, a gépüzem vezető­je. Hangsúlyozta, hogy üze­mük tavalyi tervét 125 szá­zalékra sikerült teljesíteni­ük, amellett, hogy társszer­vek részére mintegy 32 mil­lió forint értékben végeztek segédüzemi szolgáltást, főleg gépi földmunkát. Simády Béla, az ATIVI­­ZIG igazgatója meleg sza­vakkal gratulált a tápéi gép­üzem munkáskollektívájá­nak az elért sikerekhez, majd kitüntetéseket adott át. A Vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntetésben ré­szesült: Szabó Mihály, a mindszenti szivattyútelep gépésze. Kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott: Dobi László, a gépüzem vezetője, Mauksinszky László, az ad­minisztráció vezetője, Néme­ti Gyula vezető technikus, Csehó Istvánné ügyintéző, Magyar Győző üzemágveze­­tő, Czirok Mihály gépkocsi­­vezető, Horváth Ferenc vil­lanyszerelő, Márta Istvánné takarítónő, Biacsi Imre ud­varos, Szűcs Mihály föld­munkagép-szerelő, Balogh János földmunkagép-kezelő, Csipek Szilveszter szivattyú­telepi gépész, Kenéz Sándor szivattyútelepi gépkezelő. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT A szocialista munka élen­járói között üdvözölték teg­nap délután párt-, állami és gazdasági közéletünk képvi­selői a Csongrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat dolgozóit is. A válla­lat — amint erről dr. Piros László igazgató, a szegedi szalámigyár művelődési nagytermében megtartott Ünnepi termelési tanácsko­záson számot adott — 1973- ban valamennyi fontosabb termelési feladatát teljesí­tette. Többek között válla­lati eredménytervét —­ amely a termelékenység, a hatékonyság növekedését jele­zi — az előző évihez ké­pest 10 százal­ékkal javítot­ta. E kiemelkedő érdeme­kért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­ismerő okleéllel jutalmazta a kollektíva. A sikereiben elévülhetet­len érdemei van a szocia­lista brigádknak és a mun­kaverseny öbbi élenjárói­nak, akiket az erkölcsi elis­merésen is most összesen 665 ezer frinttal is meg­­jutalmazta! Tegnap a Mun­ka Érdemrnd ezüst fokozat­­át adták át több évtizedes kiváló mukásságáért Kato­na Ferenc húskivágó mun­­kásnak. Fe­­­can az Élelmi­szeripar kiváló dolgozója miniszter kitüntetést kap­­­tak. Ugyi csak nyolcan ré­szesültek miniszteri dicsé­retben. Öt munkást a tröszt Kiváló dlgozója címmel ju­talmazta 108-an pedig a vállalat Kiváló dolgozója címét verték el: összesen 35 szoc­ lista brigád ért el a múlt­­ munkaversenyben az előttél eggyel magasabb fokozat­ A miszteri elismerő ok­­levelet Horváth Miklós, a tröszt üzemgazdasági igaz­­gatója nyújtotta át dr. Pi­ros Lzlónak. A Csongrádi megye pártbizottság kép­­viseleten dr. Szániel Im­re, a megyei párt-végrehaj­­tóbiróság tagja gratulált a húsip dolgozóinak, s kö­­szöntje őket Csikós Mi­hályi ÉDOSZ Csongrád megi Bizottságának titka- SZERDA, 1974. MÁJUS 1.

Next