Csongrád Megyei Hírlap, 1974. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

Ülést tartott a KISZÖV elnöksége fitz Ipán Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsé­gének elnöksége tegnap dél­előtt Makón tartotta ülését, melyre meghívták a helyi és a­­makói járási szövetkezetek vezetőit, és azoknak a szö­vetkezeteknek képviselőit, melyeknek e területen rész­legeik vannak. Horváth Já­nos, a KISZÖV elnöke meg­nyitójában üdvözölte a helyi párt- és tanácsi szervek kép­viselőit, köztük Koczkás Fe­rencet, a járási pártbizott­ság titkárát, Nagy Lajost, a városi pártbizottság osz­tályvezetőjét és Bálint Já­nost, a városi tanács osztály­­vezetőjét. Elmondotta, hogy a korábbiaktól eltérően az elnökség területenként vizs­gálja meg az ipari szövet­kezetek helyzetét, gazdasági fejlődését, s közösen hatá­rozzák meg a jövő tenni­valóit. Az elnökség először a KFA-bizottság előterjesztése alapján döntött arról, hogy ez évben mely szövetkezetek kapnak kölcsönt, illetve vissza nem térítendő támo­gatást a fejlesztési alapból. Ezután részletesen megvi­tatták azt a tájékoztatót, il­letve előterjesztést, melyek a makói városi és járási szö­vetkezetek helyzetéről és gazdasági fejlesztéséről, va­lamint a megyében levő ipa­ri szövetkezetek munka- és üzemszervezéséről készült. Megállapították többek kö­zött, hogy a megye szövet­kezeteinek minél előbb ki kell dolgozniuk az ötödik ötéves tervre vonatkozóan is a szervezésfejlesztési felada­tokat. Ennek érdekében gyorsítani kell a szakember­­képzést, s mielőbb hasznosí­tani azokat a munka- és üzemszervezési tapasztalato­kat, melyeket a szervezési intézetek és a minisztériu­mok adnak. Az elnökség fel­kérte a szövetkezetek párt­­alapszervezeteit, hogy a jö­vőben is segítsék javaslata­ikkal és bírálataikkal a gaz­dasági vezetést. A vitában részt vettek: Hajdú Imre, Jenei Lajos, Koczkás Ferenc, dr. Sándor Zsigmondné, Fekete Kál­mán, Bálint János, Ivánka T. Kálmán, Túri János, Nagy Lajos, Oberfrank Já­­nosné és Bíró Sándor. Több javaslat elhangzott a lakossági szolgáltatások bő­vítésére. Többek között az is, hogy a közeljövőben ala­kuljon egy központi szolgál­tatóipari szövetkezet, mely egy összegben kapná meg az eddig elaprózott állami tá­mogatást, s akkor képes lenne az eddigieknél sokkal jobban kielégíteni azokat az igényeket, melyeket a lakos­ság állandóan jelez a szö­vetkezeteknek. TESZÖV-nőbizottsági tanácskozás Tegnap, pénteken délelőtt Maroslelén, a Rákóczi Tsz székházában kibővített ülést tartott a Hódmezővásárhelyi ,Makó járási és városi TE­­SZÖV nőbizottsága. Először Vass Imréné, a nő­­bizottság elnöke a szolgálta­tások időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Beszá­molójában foglalkozott a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségeivel. Utalt arra, hogy a nőpolitikai határoza­tok végrehajtásának szerves része a szolgáltatások szín­vonalának emelése, mely szo­ros összefüggésben van a nők életkörülményeinek alakulá­sával, különösen a háztar­tási és ház körüli munkála­tok végzésével. A kereskede­lem jelentős segítséget nyújt­hat a nők szabad idejének növeléséhez, melyet művelő­désre, szórakozásra fordít­hatnak. Hasznos ismeretek szerzését például jól szolgál­ta a „Korszerű háztartás, több szabad idő” című kiál­lítás, melyet a termelőszö­vetkezetek nődolgozói közül is mind Makón, mind Hód­mezővásárhelyen és a ma­kói járás községeiben is igen sokan megtekintettek. A lá­tottakat, hallottakat ma már nagyon sok háztartásban hasznosítják. Az előadó a továbbiakban beszélt a közétkeztetés hely­zetéről, a városokban és köz­ségekben történt kereskedel­mi hálózatbővítésről, a javí­tószolgáltatásról, a gépek, felszerelések kölcsönzésének lehetőségeiről. Végezetül megállapította, hogy a kü­lönféle szolgáltatások igény­­bevételére szükséges felhívni a nők figyelmét, felkelteni érdeklődésüket. Ki kell hasz­­nálniuk a rendelkezésre álló lehetőségeket, saját és csa­ládjuk érdekében. A terme­lőszövetkezetek nőbizottságai tekintsék feladatuknak áru­bemutatók, kiállítások meg­szervezését. Kérjék a fo­gyasztási szövetkezetek nő­bizottságainak segítségét a korszerű, új termékek, kü­lönböző fogyasztási cikkek megismertetéséhez, alkalma­zásához. A helyi erőforrások feltárásával és összefogásá­val pedig segítsék a szolgál­tatások további fejlesztését, bővítését a városokban és a községekben egyaránt. A nőbizottság kibővített ülésén résztvevők a további­akban a nőknek a családban betöltött szerepéről, valamint a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetéről kap­tak tájékoztatást. Az előadá­sok elhangzása után többen kértek szót, és mondották el véleményüket. A tanácskozás Keresztúri Istvánnénak, a TESZÖV nőbizottsága titká­rának zárszavával ért véget. Energiagazdálkodás, gyermekruha-el­látás Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülésén két országos utóvizsgálat ösz­­szefoglaló jelentését tárgyal­ta meg. Az energiaellátás és -gazdálkodás témakörében végzett utóvizsgálat szerint a tőkés országokban jelentkező energiaválság mennyiségileg nem érintette hazai ellátá­sunkat. A helyenként és idő­szakonként mutatkozó ellá­tási problémák az energia nem kellően takarékos fel­­használásából, és a szolgál­tató szervek felkészülségének hiányosságaiból adódtak. Az utóvizsgálat tapasztalatai ar­ra utalnak: szükséges, hogy rendeletileg szabályozzák az eddiginél több energiát fel­használni kívánó vállalatok hozzájárulását az energia­­szolgáltató vállalatok fejlesz­téséhez. A gyermekellátás egyes költségeinek alakulását 1972- ben vizsgálta a KNEB. Ak­kor megállapította, hogy az ilyen rendeltetésű iparcikkek körén belül a ruházati ter­mékek árszínvonala növeke­dett nagyobb mértékben, ami különösen hátrányosan érin­tette a többgyerekes és ala­csony keresetű családokat. A vizsgálat nyomán a Bel­kereskedelmi és a Könnyű­ipari Minisztérium 1973. március 1-től rögzítette 29, főként az alapvető és az is­kolai öltözködésnél használa­tos gyermekruházati cikk árát és minőségét. A most lezárult utóvizsgálat tapasz­talatai szerint az intézkedés nyomán javult az ellátás az alapvető gyermekruházati cikkekből. SZOMBAT, 1334. Jliv­iUS 1. Tanácsülésekről jelentjük Napirenden Makón a tanácsi gazdálkodás Ülést tartott tegnap, pénteken délelőtt a makói városi tanács a tanácsháza nagy­termében, dr. Forgó István tanácselnök el­nökletével. Az ülésen részt vett Hunyad­­kürti Lajos, a megyei tanács vb tagja, a MESZÖV elnöke és Kangyalka Antal, Makó országgyűlési képviselője, a BMG helyi gyárának igazgatója is. A napirendi pontok tárgyalása előtt a­­ tanácselnök bejelentette, hogy a 39. szá­mú választókerületben az április 21-i idő­közi tanácstagi választáson Haluska Ka­talint — Makó, Hargitta utca 2. szám alatti lakost­­, a BMG makói gyárának fiatal elektroműszerészét választották meg tanácstagnak. Ezt követően a tanács elnökének beszá­molóját vitatták meg és fogadták el, mely a tanács által hozott, lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról, a végrehajtó bizottság munkájáról, a tisztségviselők ál­tal folytatott jelentősebb tárgyalásokról, a közéleti eseményekről és a fontosabb jog­szabályokról adott számot. A tanács napirendjén szerepelt a negye­dik ötéves terv időarányos teljesítése Ba­kos Zoltán tanácselnök-helyettes írásos és szóbeli előterjesztése alapján; az 1973. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítését összegező beszámoló, melyet Suba István, a tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának megbízott vezetője terjesztett elő; a tanács igazgatási bizottságának munkájáról szóló jelentés Füzes Károly­­nak, a bizottság elnökének előadásában, valamint előterjesztések és interpellációk. A tanács megalkotta a lakó- és utcabizott­ságokról szóló, és a kisipari üzletek és műhelyek nyitvatartásának szabályozásáról szóló tanácsrendeleteket. Személyi kérdé­sekben is döntött: Debreceni Pált a pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osztály vezető­jévé kinevezte. Tervszerű munka A negyedik ötéves terv időarányos tel­jesítéséről készített írásos jelentés és szó­beli referátum leszögezi: a város negye­dik ötéves tervét sokirányú információk alapján állították össze annak idején. En­nek során messzemenően szem előtt tar­tották a jogos igényeket és szükségleteket, a reális lehetőségekkel egyeztetetten. Az összeállítás során figyelemmel voltak a gazdasági alapok fejlesztésére, és az ebből származó források feltárásának lehetősé­gére, a jó gazdasági szervező munkára. Ezek mind azt szolgálták, hogy a város lakosságának kommunális, egészségügyi és kulturális szükségleteit egyre magasabb színvonalon elégítsék ki. A negyedik ötéves terv során megvalósí­tandó célkitűzések között szerepel: 100 óvodai, 100 általános iskolai diákotthon fé­rőhely, 14 általános iskolai tanterem, 100 személyes középiskolai kollégium megva­lósítása. Ezenkívül négyezer köbméteres napi víztermelő kapacitás elérése, melyből a gravitációs kutak napi 200 köbmétert adnak. Továbbá 17 kilométer hosszúságú vízvezeték-hálózat és 3 kilométer hosszú csatornahálózat megépítése, valamint 20 köbméter napi kapacitású szennyvíztisztí­tás elérése. A feladatok között szerepel 5 ezer négyzetméter területű betonburko­latú belterületi út és 5 ezer négyzetméter területű belterületi járda megépítése. Igen lényeges cél: ezer lakás felépítése, melyből célcsoportos 214, OTP beruházású 426 és magánerőből készülő 360. S végül: 750 új közvilágítási lámpatest felszerelése. A meghatározott feladatok bővültek a harmadik ötéves tervben megkezdett be­ruházások befejezési munkálataival, to­vábbá az előre nem tervezett, de az éves tervekben előirányzott célok megvalósítá­sával. A harmadik ötéves terv időszakában kez­dődött el a Kálvin utcai körzeti rendelő, gyógyszertár és lakások építése, a Tulipán utcai óvoda 25 férőhellyel való bővítése, a városi József Attila könyvtár és a rákosi művelődési terem elkészítése. fíz­erük összefogásával A kommunális fejlesztések megvalósítá­sa rendkívüli és szerteágazó tevékenységet jelentett. A nagy­ célok érdekében a figyel­met és az erőket összpontosították. A ne­gyedik ötéves terv időszakára előirányzott ezer lakás mértéktartó tervezésre utal. A lakásépítésben résztvevők közül az OTP tett meg mindent a terv teljesítése érde­kében, és erőfeszítéseik, valamint a városi tanács illetékeseivel történt együttműködés következményeként e terv időarányosan túlteljesített. Eddig 841 lakás épült meg. Figyelmet érdemel az, hogy ez egyenletes ütemű tevékenység eredményeképp való­sult meg. Ehhez a sikerhez a megfelelő előkészítő munka, az időben történő terü­letelőkészítési, valamint kivitelezői kapa­citás megszervezése adta meg a kedvező indulási alapot. Az 51, célcsoportos beru­házásból készült, csipkeházi lakás­, az OTP beruházásában épült Hunyadi, Rákóczi— Ráday—Petőfi utcai lakások, a Juhász Gyula téri lakások és a magánerős építke­zések eredményeképp készült új házak összességükben a terv 84,1 százalékos tel­jesítését jelentik, amely meghaladja a me­gyei átlagot. Nem ilyen kedvező a helyzet az útépí­tések terén. A város 105 kilométer hosszú úthálózatából mindössze 27 kilométernyi burkolt, ami jóval a megyei átlag alatt van. Nemcsak a felújítás és a korszerűsí­tés ütközik nehézségbe, hanem az új la­kótelepek járda- és úthálózatának elké­szítése is. A tervezett szennyvízcsatorna megépült a Martinovics utcában, valamint az új la­kótelepeken. Nagy eredmény az, hogy 6 ezer 300 lakásba sikerült bevezetni a ve­zetékes vizet. Ugyanakkor a közvilágítási lámpahelyek fejlesztése eddig jóval az előirányzott alatt maradt. Az egészségügyi ágazatban legjelentő­sebb létesítmény a Kálvin utcai rendelő, gyógyszertár és két szolgálati lakás meg­épülése. Hosszú ideig tartó stagnálás után megindult és folytatódik a kórházi re­konstrukció. A kulturális ágazatban a tervidőszak első három évében a korábbi tervidőszak­ban elkezdett fejlesztések valósultak meg, így a városi könyvtár és a rákosi műve­lődési terem, valamint terven felül fél­millió forintot fordítottak iskolai és óvo­dai férőhelyek bővítésére. A negyedik ötéves terv hátralevő ré­szében megvalósítandó feladatok. A Hu­nyadi utcai házgyári lakások felépítése, az OTP beruházásában készülő Lenin tér 14—16. szám alatt levő 57 lakás és üzle­tek elkészítése, a Liget utcai lakónegyed építésének folytatása, ahol első ütemben 112 lakást adnak át. Az OTP beruházá­saként valósul meg a Kálvin és a Hunya­di utca sarkán egy 36 lakásos házgyári elemből készülő ház. A szolgáltatóház be­ruházásának folytatása az autóbusz-pálya­udvar megépítése, a 75 személyes Kálvin téri óvoda építésének befejezése egyaránt fontos feladat. Készül a 200­­személyes SZÖVOSZ-kollégium, folytatni szükséges a kórházi rekonstrukciót, a középiskolai kollégium és a 14 általános iskolai tante­rem megvalósítása érdekében hatéko­nyabb intézkedéseket szükséges tenni. A anyagi eszközök ismeretében már látható, hogy a kórházi rekonstrukció és hat álta­lános iskolai tanterem építése áthúzódik a következő tervidőszakra. Mint a jelentés megállapítja: lényegé­ben a negyedik ötéves terv célkitűzései közül egyet sem kell törölni. Ez azt je­lenti, hogy a célkitűzések megalapozottak voltak és a tanács illetékes szakigazgatási szervei mindent elkövettek azok megva­lósításáért. A társadalmi munka szerepe A tanács szükségesnek látja a negyedik ötéves terv biztonságos teljesítésének ér­dekében a tanácsi gazdálkodás megszilár­dítását; az anyagi eszközöknek középtávú tervben meghatározott célok érdekében történő felhasználását; a hátralevő beru­házások jobb előkészítését; a beruházási költségekkel való kedvezőbb gazdálkodást, azok rendszeres elemzését, az előirányza­tok túllépésének elkerülését. A feladatok teljesítésének megalapozottabbá, tervsze­rűbbé tétele érdekében előrelátóbb és gyorsabb döntésekre van szükség. A cé­lok érdekében a tanács szükségesnek tart­ja a társadalmi erők további mozgósítását, a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények társadalmi munkájának jobb megszervezését és felhasználását. Az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési alap előirányzatainak felhasználásáról szóló jelentés megállapítása szerint 1973- ban körültekintőbben és megfontoltabban gazdálkodtak. A nagyobb volumenű fenn­tartásokról és felújításokról időben meg­kötötték a kivitelezési szerződéseket. El­készült az 1974—77. évre a karbantartási és felújítási program, mely nagyban elő­segíti a továbbiakban is a tervszerű gaz­dálkodást. A fejlesztési alap bevételeinek teljesíté­sénél 1973-ban saját forrásokat a lakossá­gi hozzájárulások, a telekadó, a közmű­­fejlesztési hozzájárulások, a telekhaszná­lati és -igénybevételi díjak, valamint az egyéb bevételek képezték. Kisebb mérvű leiparadás telekadó-befizetésnél és a köz­műfejlesztési hozzájárulásnál mutatkozott. A lakosság 100 százalékosan eleget tett a községfejlesztési hozzájárulás befizetésé­nek. A megosztott bevételi forrásoknál a vállalatok, az ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek hozzájárulá­saikat az előirányzottnál nagyobb ösz­­szegben, 115 százalékra teljesítették. Az elmúlt évi településfejlesztési ver­senyben a megyei városok közül Makó a második helyet szerezte meg 21 millió fo­rint értékű társadalmi munka értéke alapján. Hunyadkürti Lajos, a megyei ta­nács vb nevében gratulált ehhez az ered­ményhez, és átadta az okleveleket dr. Forgó István tanácselnöknek A tanács napirendjén szereplő témák­kal kapcsoló­an kifejtették véleményü­ket, észrevételüket, javaslataikat: Szalma Istvánná, Szebó Laj­os, dr. Tarján Tibor, Vagyi János, Mészáros Sándor, Füzes Ká­roly, Földházi Imre, Fejes Lavrr, Erdei Antalt Hunyadkürti Lajos, Kiss Sándorné, dr­. Vezér Károly és Moravszky Ferenc. Javuló vízszolgál­tatás Mind­szenten Tegnap délelőtt Hevesi Mihály tanácselnök-helyettes megnyitójával kezdődött Mindszent nagyközség taná­csának ülése, melyen jelen volt és felszólalt dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb­­titkára, a nagyközség megyei tanácstagja, és dr. Bába Imre, a szentesi járási hiva­tal elnöke. A lejárt határidejű hatá­rozatok ismertetése után — melyek között szerepelt a Köztársaság téri közvilágí­tás ideiglenes megoldása, a tiszai strandfürdő helyzeté­nek és fejlesztési lehetősé­gének vizsgálata — az 1973. évi költségvetési terv telje­sítését tárgyalta a tanács. A bevételi terv 118 százalékos teljesítésével a tanács meg­felelő szinten biztosította a gazdálkodás feltételeit, és az eredményeket a helyes szer­vezés és felhasználás is se­gítette. A beszámoló elis­meréssel említi a különböző szervezetek kollektívái és a lakosság által az elmúlt év­ben végzett társadalmi mun­kát, amelynek értéke 5 mil­lió 135 ezer forint. Dr. Bozó Sándor hozzászólásában a mindszenti tanács költségve­tési tevékenységét alapvető­en jónak értékelte, hangsú­lyozva, hogy a negyedik öt­éves terv további feladatai­nak teljesítése hason­lóan eredményes és jó gazdálko­dást követel. A tanács előtt fő napi­rendként szereplő, a vízellá­tás helyzetét elemző beszá­moló élénk vitát váltott ki. Kiss Pál, Mihály Béla, Far­kas János, Nagy István, dr. Apró Ferencné és Király Endre tanácstagok szóvá tet­ték a vízmérő órák beköté­sének problémáját, és az Északi utcai vízműtelep te­lefongondját. Ez a közeljö­vőben megoldódik. Lengyel Károly, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy a korszerű hálózat és gépi berendezések révén ter­melt napi 1300—1400 köbmé­ter víznek az ivó- és háztar­tási igények kielégítéséhez elegendőnek kellene lenni. A vizet azonban nemcsak ezekre a célokra, hanem a kertek öntözésére is hasz­nálja a lakosság; valósággal egymás elől veszik el a szükséges vizet. A vízpazar­lás ellen némi segítséget nyújthat a vízórák felszere­lése, ugyanakkor javulást eredményezhet a rövidesen elkészülő víztorony üzembe helyezése is, 500 köbméteres tározóedénye révén. A köz­ség vízellátási gondjainak megoldásában egy újabb kút fúrása jelenthet előrelépést. A tervek megvalósításával, összefogással elérhető, hogy 2 ezer köbméter fölé emel­kedjen a napi vízmennyiség. Döntöttek a Sallai, Lenin és Munkás utcai bekötések mi­előbbi megvalósításáról is. A tanács egyhangúan el­fogadta a családi és társa­dalmi események rendezésé­ről és helyzetéről készített beszámolót, és az alsóludasi általános iskola megszünte­téséről szóló előterjesztést. Az intézkedésre az iskola elnéptelenedése miatt volt szükség. A tanácsülésen dr. Bozó Sándor átadta a me­gyei tanács elismerő okleve­lét abból az alkalomból, hogy a mindszentiek elmúlt évi eredményeik alapján a településfejlesztési verseny­ben a nagyközségek kategó­riájában a második helyet szerezték meg. 3

Next