Csongrád Megyei Hírlap, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
S*f*iaaa& PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m in HEGYES A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Helyzetkép az év közepén négy minisztérium Ágazatának fejlődéséről A pénzügyminiszter országgyűlési expozéjából is kitűnt: népgazdaságunkban az idén is folytatódik a kedvező fejlődés, az első fél év gazdasági mutatói jók, nem lankad a termelés növekedésének üteme, dinamikusan bővül a külkereskedelem, javul a beruházási tevékenység. Ezek az eredmények hogyan oszlanak meg a népgazdaság néhány fontos ágazatában? A minisztériumok hogyan értékelik az év közepén vállalataik eredményeit, s miben látják azok további feladatait? — e kérdésre a következőket válaszolták az MTI munkatársának négy tárca illetékes vezetői: Kohó- és gépipar Az első fél évben erőteljesen nőtt a vasipari termékek iránti kereslet, ami főként a beruházási piac élénkülésének tulajdonítható. A fokozódó igények miatt a kohó- és gépiparban a fél év folyamán több mint 10 százalékkal, vagyis a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt a termelés. Különösen a kiemelt ágazatok értek el jó eredményeket, mint például a híradástechnika, amely 19 százalékkal több árut bocsátott ki, mint egy évvel ezelőtt, de a járműipar és a műszeripar is az átlagnál gyorsabban fejlődik. A vállalatok általában a korábbinál jobban kihasználják termelőeszközeiket, így a nagyobb eredményeket a vaskohászatban változatlan létszámmal, a gépiparban pedig a létszám alig 1 százalékos növelésével érték el. A kereslet élénkülését a miisztérium is örvendetesnek tartja, azzal azonban nem ért egyet, hogy egyes vállalatok az indokoltnál jóval nagyobb tételeket rendelnek vaskohászati termékekből, amelyekből pedig a felesleget jó áron el tudnánk adni tőkés piacokon. Valószínűleg a termelői áremeléssel számolva igyekeznek a vállalatok a kelleténél nagyobb készleteket gyűjteni, ezt azonban a minisztérium különféle intézkedésekkel megakadályozza. Utasította a vaskohászati vállalatokat, hogy rendelőik idei kívánságait hasonlítsák össze a korábbiakkal, s ha kiugróan nagy eltéréseket tapasztalnak, azt jelentsék a minisztériumnak. A hazai rendelések jelentős növekedése miatt az idei első fél évben kevesebb vaskohászati terméket tudtak exportálni, mint tavaly ilyenkor. Egyéb cikkekből azonban tovább növekedett a kivitel. A rubelelszámolású országokba mérsékeltebb, a tőkés országokba pedig jelentősebb mértékben fokozódott a gépipari export. A tárcához tartozó vállalatok munkája általában kiegyensúlyozott, jóllehet egy-két vállalat, beszerzési problémái miatt, nem mindenből tudja kielégíteni a rendelők igényeit. A tőkés piaci árak emelkedése az idén várhatóan 1,2 milliárd forint többletkiadást jelent a kohó- és gépipari vállalatok számára, ezért szükséges, hogy a nyereség így kieső részét tartalékaik fokozott feltárásával pótolják. Az év máodik felében tehát a legfontosabb feladatuk éppen ezért a munka- és üzemszervezés korszerűsítésében rejlő lehetőségek kihasználása, a területes speefoeaser további átalakítása, a munka gazdaságosságának növelése. Építő- és építőanyagipar Az építésügyi ágazatban a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek építési-szerelési munkája dinamikusan fejlődött az első fél évben. A népgazdasági terv ugyanis 1974-re 4 százalékos építőipari termelésnövekedést irányzott elő, s ezt a fejlődési ütemet lényegesen meghaladták. A termelésnövelés kedvező, feltételeinek megteremtését segítette, hogy a népgazdaságnak fontos egyedi nagyberuházások építésére — a létesítmények számának csökkentése révén — mintegy 40 százalékkal több erőt, gépet koncentrálhattak, mint tavaly. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének eredményei, a hatékonyabb gazdálkodás sikerei nyilvánulnak meg abban, hogy a termelés bővítésének több mint 80 százalékát a termelékenység emelésével az első fél évben — az előzetes számítások szerint — mintegy 2000-rel több új otthont adtak át, mint 1973 azonos időszakában, s jelenleg is több lakást építenek, mint amenynyit ez év végére kell befejezni. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar is a népgazdasági tervben előírtnál nagyobb ütemben fejlődött, s lépést tartott megrendelőivel, az építőkkel. Igényeiknek megfelelően a korábbinál kevesebb téglát, de majdnem másfélszer több vasbeton panelt szállítottak, mint egy évvel ezelőtt. A könnyűszerkezetes építésmód fokozatos térhódítását jelzi, hogy ebben az időszakban már több mint 10 ezer tonna különböző fém épületszerkezetet használtak fel. Könnyűipar A népgazdasági terv szerint az idén mintegy 10 százalékkal nő a könnyűipar termelése. Az első hat hónapban — az előzetes becslések szerint — a növekedés a tervezettet megközelítette, de — elsősorban alapanyag-ellátási nehézségek miatt — még nem érte el. A szintetikus anyagok és a pamutfonal beszerzési gondjai az egész textiliparra jellemzőek, s bár a gyárak időben felkészültek, a legnagyobb takarékosság mellett sem tudják a növekvő termeléshez szükséges mértékben növelni az alapanyagkészleteket. A festék- és vegyszerhiány elsősorban a műbőr-, a cipő- és a kötszövő iparban okoz nehézségeket. Mindennek ellenére sem esett vissza a termelés, de növekedésének üteme a tervezettől megközelítően egy százalékkal elmarad. A könnyűipar az év első felében javuló minőségben, jó színvonalon, a múlt évinél lényegesen bővebb választékkal elégítette ki a belkereskedelem igényeit. 1973 hasonló időszakához képest kiugróan magas a termelésnövekedés felső-kötöttáruból, bútoripari termékekből, valamint könyvekből és más nyomdaipari termékekből is. A könnyűipari vállalatok alapvető feladatuknak tartották, hogy megfelelő spaL&ottossa- öSsztíOMfr - Városközpont-rekonstrukciók - Húszezer lakás Készül el a negyedik ötéves terv időszakában — Városaink arculata ma és az ötödik ötéves tervben — Újabb építkezések előkészítése Tizennyolcezer lakás megépítéséhez területkijelölés Csongrád megye mind az öt városában ebben az ötéves tervben kezdődtek meg a nagyszabású belváros-rekonstrukciók, s alakultak ki az újonnan kijelölt területeken a lakónegyedek, illetve azok magvai. A belvárosok rekonstrukciója sok kényelmetlenséget okoz, felborítja a városképet, kissé rendetlenné, porossá válik a központ. De ezt a kényelmetlenséget érdemes elviselni, hiszen a modern, rendezett városköz, pontok arculata így alakul ki. Eltűnnek a földszintes házak — mint például Makón vagy Szentesen —, a kis alapterületű, zsúfolt üzletek — Vásárhely is ezt példázza —, s nagyon sok család megfelelő lakáshoz jut. Az előzetes számítások szerint a negyedik ötéves terv időszakában Csongrád megyében húszezer lakás épül fel. E számba belejátszik a már említett városközponti rekonstrukció is. Csongrádon a Dózsa György és a Marx tér által határolt területen házgyári technológiával 180 lakás épül fel. Ezeket kiegészítik a különféle szolgáltatós más fontos létesítmények. A bökényi városrész háromszáz többszintes — más erőforrásból finanszírozott — épületnek ad helyet. Vásárhelyen a Lenin út és az Oldalkosár utca által határolt területen háromszáz házgyári technológiával készült lakás lesz. A Kertvárosban pedig 400 többszintes családi otthon került tető alá. Makón a Szegedi, a Vásárhelyi Kálmán és a Sunyadi utca által határolt tömbben 200- nál több lakás épül. A város más területein a többszintes építkezéssel 300—350 lakás készül el. Szentesen a városközpont rekonstrukciója, a Kossuth téri 96 lakás elkészült. Építkeznek a Mark téren, a Hősök erdejében, a Klauzál utca környékén. A felsorolt helyeken 260 lakás épül fel. A város más területein pedig újabb 400 kerül tető alá. Szegeden Tarjánban, Odesszában, s a Belvárosban ebben a tervidőszakban nyolcezernél több lakás készül, Dorozsmán pedig kétszáz. Eddig az összkép, melynek adatait jobbára ismertük. De így egy csokorba szedve jobban érzékelhető, mennyit léptünk előre az új otthonok létrehozásában, s városaink arculatának alakításában. Jól halad az ötödik ötéves terv előkészítése is, az ÉVM és az OT által kidolgozott munkaprogram szerint. A lakás- és közműépítés szükségleteinek felmérése, a területek kiválasztása már megtörtént. Csongrád megyében hat településre — Szeged, Vásárhely, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek — biztosítják a területet az újabb lakások építéséhez. A területkijelölés mindenütt megtörtént — mintegy 18 ezer lakásnak—, van, ahol az előkészítéshez is hozzáláttak. Szegeden a Felsővárosban az építkezés ütemekre bontva történik. Az I-es, a II-es és a III-as ütem befejezésekor, 1976 után 1600 lakás lesz e területen. A Belvárosban pedig mintegy 800, az északi városrész első ütemében pedig 3 ezer 350 lakás , készül el. A rókusi városrészben ugyancsak az első ütemben 4 ezer 500 lakás kerülhet majd átadásra. S ha pénz is lesz rá, megkezdődik a Római körút rekonstrukciója az ötödik ötéves terv időszakának második felében. Itt mintegy ezernél több lakás elkészítésére kerülhet sor. Csongrádon a bökényi városrészben hétszáz, a Felszabadulás utca északi és déli oldalán 200 lakás építésének helyét jelölték ki. Vásárhelyen a városközpontban négyszáz, a Kertvárosban hatszáz, a Hódtó beépítésének első ütemében nyolcszáz lakásnak „kell a hely”. Makón a megkezdett városrekonstrukció folytatódik. A belvárosban ötszáz, a Liget utca és környékén négyszáz lakás építésére kerülhet majd sor. Szentesen a Marx tér és környéke 150, a Klauzál utca 330, a József Attila utca pedig 720 lakásnak ad helyet. Kistelek község központjában kétszáz lakás építését tervezik. Az említett helyeken kell a lakásépítésnek újabb területet adni az ötödik ötéves tervben. A felsorolt rekonstrukciók, az építési területek mintegy meghatározzák városaink új arculatát, a települések holnapját — melyet már számottevően alakítottunk ebben az ötéves tervben is. VARGA EDIT Küzdelem a belvízzel A hét végi kétnapos esőzés nagy mennyiségű csapadékot eredményezett megyénkben. Nem csupán a határban, városok és községek lakott területeinek egy részén is felszaporodott a belvíz. (Részletes tudósítást lapunk 3. oldalán közlünk.) Mint képünk mutatja, térdig érő vízben lehetett tegnap, hétfőn közlekedni a mákói Róka, Fülemüle, Tompa, Rigó, Nyúl és Sas utcákban. (Fotó: Somogyi Károlyné) Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM 153. SZÁM 1974. július 2., kedd Ára: 80 fillér MAI TÉMÁNK IS pénz nem beszél V agy ha mégis — a közmondást igazolva —, legkevésbé arról, amiről kellene. Nevezetesen: honnét, miért jött, minek ellenszolgáltatásaként került zsebünkbe. Köznapi bölcsességünk: kiadni könnyebb, megkeresni nehezebb. Amivel már elismertük — maroknyi spekulánstól, pernahajdertől eltekintve —, hogy munkával, hasznos tevékenységgel keressük, szerezzük meg jövedelmünket. Mennyit? Egy-egy átlagos hónapban a központi forrásokból 16—18 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak. Pénzhegy. Borítékba osztva karéjokra válik, mi a fölszelt kenyér. Tavaly 200,6 milliárd forintot számoltak le a kezünkbe. Három esztendővel korábban, 1970-ben 111’ milliárdot. Gyarapodott az ország, s így vagy úgy, valami módon, majd’ minden család, ezt tükrözi a két öszszeg közötti különbség. Ám ezzel még nem azt mondtuk, mert nem mondhatjuk, hogy közös és egyéni érdek azonos úton járt, jár minden esetben. Egyszerűbb, könynyebb a pénzt számolni, mint feladatainkat teljesíteni. Csakhogy összetartoznak, bár akadnak, akik feledni szeretnék ezt. Ám ők is odaállnak a pénztár elé. Azok közé, akik becsülettel tették a dolgukat. Vajon mit szól erről a forint nekik? Idén 4,6 milliárd forint nyereségrészesedést fizettek ki, 16,3 százalékkal — 640 millióval — többet, mint tavaly. Ki elégedett volt, ki elégedetlen. Ahol pénzt osztanak, ott mindig lesznek sértődöttek, de ott hagyjuk most az egyéni mormogásokat. Fontosabb ennél a közös mérce; az, hogy jobb, hatékonyabb munka, értékesebb, korszerűbb termék, a költségek csökkentése szülte, teremtette a részesedés forintjait? Túlnyomó többségében igen. Van pénz, amiért nem kell megdolgozni, mégis joggal jár. Minden száz forintból 16 ilyen. Tavaly a pénzbeli társadalmi juttatások összege 31,3 milliárdot tett ki, családi pótléktól a nyugdíjig. Ezért a pénzért nem kell megdolgozni, de ezt a pénzt együttesen teremtjük elő. Munkával, természetesen. S ha azt akarjuk, hogy több legyen — mert ez a szándékunk — az „ingyen” adott pénz, akkor a munkának is nagyobbnak, jobbnak kell lennie. Munka, mindig a munka. Sokak fülében kedvelőben cseng a szó: pénz. Akadnak pénzcsinálók, rendőrségi, bírósági tudósításban ismerkedhettünk — ismerkedhetünk majd meg velük. Társadalmunk erkölcse nem tűri, nem fogadja el e pénzcsinálók görbe útjait. Mindenre azonban nem hozható törvény. Arról, ami csak mulasztás, felületesség. Holottaz ellógott órákért kifizetett forint: csalás. Gyarapodtam, de nem gyarapítottam. A társadalomnak valamennyi kötelezettség teljesítése fontos. Számít rá, ezekre alapozza terveik Azt is, mely a szétosztható, kifizethető forintokat részletezi és összegezi. Ezért a társadalom egészének, tehát minden tagjának őrködnie kell a forintok fedezete, a munka értéke, mennyisége, minősége, hasznossága, célszerűsége felett. Minderről a pénz nem beszél. Nekünk azonban beszélni kell róla. MESEI&ROS GEKI