Csongrád Megyei Hírlap, 1974. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

VILI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSICSÍR MIJEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Budapestre érkezett a Kubai Köztársaság külügyminisztere J­ Frigyes külügyminiszter meghívására szombaton hiv­os, bar­áti látogatásra Magyarországra érkezett dr. Rautoo, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. A kubai külüminiszterrel együtt Budapestre érkezett felesége is. ráadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Paja Frigs és felesége, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, s a Külyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogantásnál dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havoiai nagykövete és Floreal Chomon Mediavilla, o Ki­­bai Íztársaság budapesti nagykövete. Delegációnk is elfogadta az akciótervet Dr.­zabady Egon nyilatkozata a népesedési világkonferencia tapasztalatairól Szokaton hazaérkezett Bu­karesti a magyar küldött­ség, mely dr. Szabady Egon­nak, KSH elnökhelyettesé­nek hetesével az ENSZ né­pesedi világkonferenciáján vett szt. Az elnökhelyettes a Fellegyi repülőtéren az MTI munkatársának nyilat­kozót a tanácskozás ered­ményről, tapasztalatairól. Elindotta, hogy a kon­­ferencn a világ demográ­fiai pblémáit, a népesedés­sel kpcsolatos kérdéseket, többe között a gazdasági, társalmi viszonyok és a népes­ összefüggéseit vitat­ták el. Legfontosabb kér­dés­énak eldöntése volt, hogy demográfiai robba­nás, mely a világ több or­szágain is tapasztalható, nem e nyeget-e a túlnépese­dés veszélyével. Néhány résztve — főként a fejlett tőkeo­rszágok képviselői — szerit a világ népességét stabilitni kell. Meglepetés­ként legtöbb fejlődő ország m­int Brazília, Peru, Ar­gentin néhány afrikai or­szág ! Kína azonban — mint delégiójuk hangoztatta — nem bánja korlátozni a né­­pességzámát, sőt éppen nö­vekedőt tekinti a gazdasági fejlődés rugójának. A részt vevő országok többsége, kö­zöttük hazánk, álláspontja szerint a népesedéspolitikát a gazdasági, társadalmi politi­kával összhangban, párhuza­mosan kell kialakítani, ily módon akadályozható meg hatékonyan a túlzott szapo­­rodás. Elismerést váltott ki a magyar népesedéspoltikai koncepció, amely a kormány elmúlt évi népesedéspoltikai intézkedései nyomán a né­pesség számának stabilizálá­sát, a későbbiekben pedig kismértékű növekedését irá­nyozza elő. A koncepció fon­tos jellemzője, hogy gyakor­lati megvalósítása a népgaz­dasági tervezéssel párhuza­mosan halad. A magyar delegáció is el­fogadta a világ népesedési akciótervét, amely több mint száz pontban foglalja össze az egyes régiók, országok ré­szére kidolgozott népesedés­­politikai ajánlásokat. * A konferencia határozatait az ENSZ legközelebbi köz­gyűlésén tárgyalják majd meg, ezzel segítséget nyújtva a tagállamoknak népesedés­politikájuk kidolgozásához. D. Antalffy György Genfbe utazott Szonaton Genfbe utazott dr Atalffy György egye­temi már, a Magyar Jo­gász Sövetség elnöke. Részt vesz­­ jogászszövetségünk, az Orágos Béketanács és a Hazafi Népfront képvise­letében — a nem kormány­közi szervezetek emberi jo­gok bizottságának az afrikai fajüldözéssel és apartheiddel foglalkozó nemzetközi konfe­renciáján. Emberarató gépeket próbálnak ki­ eg­ységü­kr­e meggyorsul e fontos ipari növény beta­karítása Hazákban több mint 10 000 hektárt foglal el a rostkefer, és a betakarítás első akaszának mérlege alapj­án hektáronként 80 má­zsát nghaladó rekordter­mést írnak. Most próbálják ki első íz­­ben Mayarországon a Szov­jetuniós vásárolt gépúj­­donság­at, a ZSSZK 2—1 típusi­, aratógépeket. Ezek elsősor­ abban különböz­nek a korábbi berendezések­től, hogy nemcsak levágják, de mindjárt kévékbe is kö­tözik a kórót. Országszerte 130 ilyen kenderkombájn dolgozik. Az új nagy teljesítményű gépek munkába állításával bizton­ságossá válik a­ termelés, mert legalább 8—10 nappal hamarabb fejeződik be a fontos ipari növény betaka­rítása. Mezőgazdaságunk mai­­e­lemzője Termelési biztonság, korszerű paraszti életkörülmények Dr. Soós Gábor államtitkár előadása Makón A legidillikusabb kö­rülmények között, a Maros-parti liget árnyas fái alatt késő nyári napsütésben ünnepelte meg tegnap a makói József Attila Tsz tagsá­ga a közös gazdaság fennállásának negyed­­százados jubileumát. Az ünnepi közgyűlés mint­egy ezer résztvevőjét R. Szűcs Lajos, a tsz párt­titkára köszöntötte. Az elnökségben a tsz ala­pítóin kívül helyet fog­lalt dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium államtitkára, dr. Kaku­­szi László, a megyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztályvezető­helyettese, Bartha László, a makói pártbi­zottság titkára, dr. For­gó István, a városi ta­nács elnöke, Gyuris Szilveszter, a megyei ta­nács osztályvezető-he­­­ lyettese, valamint Kan­­gyalka Antal országgyű­lési képviselő. Az ünnepségen Berényi Já­nos, a József Attila Tsz megbízott elnöke adott átte­kintést a tsz történetének el­múlt 25 esztendejéről. Ki­emelte: eljutott a gazdaság az ipar­szerű termelés gyakorlatá­hoz, mert megteremtődtek az ehhez szükséges anya­gi, technikai, szellemi fel­tételek. Két gépsorral a bábolnai ku­koricatermesztő, és mintegy 200 hektárral a makói gépi hagymatermesztő rendszer­nek a tagja a tsz. A termés­hozamok növekedésében tük­röződik vissza a korszerű termeléstechnika alkalmazá­sa, most hektáronként 250 mázsa vöröshagyma és 70 mázsányi kukorica betakarí­tásával számolnak. S a szellemi alap: 8 egye­temi, 30 középfokú szak­mai végzettséggel rendel­kező vezetőt lehet találni a gazdaságban, és igen jelentős a szakmun­kások száma is. Dr. Soós Gábor államtit­kár is mindenekelőtt azt körvonalazta ünnepi beszé­dében, hogy a negyedszáza­dos fennállásukat ünneplő szövetkezeteknek gyorsíta­niuk kell a termelés korsze­rűsítését, és növelni a gaz­dálkodás hatékonyságát. El­ismeréssel szólt azokról a szövetkezeti gazdákról, akik egy negyedszázaddal ezelőtt megalapozták a szövetkezeti mozgalmat, hittek a közös gazdálkodás sikerében és az új paraszti osztály első alko­tóelemei voltak. Az ország szövetkezeteinek piai helyze­te jól mutatja, hogy nem veszett kárba az a sok munka és erőfeszítés, ami a nagyüzemi termelés ke­reteinek, majd tartalmának a kiépítéséhez kellett. — Amikor arról szólunk — mondotta többek között az államtitkár —, hogy a kez­deti években néhol egy kiló búzát ért egy munkaegység, akkor most el kell monda­nunk, hogy 1938-hoz képest 70 száza­lékkal termelt többet me­­zőgazdas­águnk, és ez tette lehetővé, hogy mintegy 75 százalékkal nö­vekedjék az egy főre jutó fo­gyasztás mértéke. Termelési biztonság és gyorsan javuló paraszti életkörülmények jel­lemzik a mai kor mezőgaz­daságát. Azt is érintette beszédé­ben az államtitkár, hogy az élelmiszer-gazdasági ter­melés növelésével megte­remti a parasztság az ala­pot az államháztartás tel­jesebb ellátásához, és így a munkásosztály élet­­színvonalának további foko­zásához. Ezzel erősödik a két osztály szövetsége is. Végül azt ajánlotta a szövetkezeti vezetőknek, hogy éljenek a termelés technikai jellegű fejlesztésének lehetőségeivel, vegyék igénybe az ehhez fo­lyósított állami ártámogatá­sokat, mert a jelen időszak csak egy állomása lehet a mezőgazdasági termelés hosz­­szabb távú növekedésének. Szót kért az ünnepségen Baranyi Imre alapító tag is. Egyértelműen kifejezte, hogy jó utat ajánlott a párt egy negyedszázada a makói pa­rasztságnak is, amikor szö­vetkezésre szólította fel őket. Az ünnepség befejezése­ként dr. Soós Gábor a „Me­zőgazdaság kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést nyúj­totta át hat alapító tagnak. Barthelme Antal, Bencze Ist­ván, Baranyi Imre, Hadobás Józsefné, Kiss Györgyné és Schédly Henrik kapta meg e magas kitüntetést. A szövet­kezeti gazdák közül 49-nek adományozták a „Kiváló ter­melőszövetkezeti tag” kitün­tetést.• A Maros-parti ünnepség után dr. Soós Gábor a város vezetőinek és Kangyalka An­tal országgyűlési képviselő társaságában felkereste a BMG makói gyáregységét, és üzemlátogatáson tájékozódott a mezőgazdasági gépgyártás makói bázisának munkájá­ról. Dr. Soós Gábor államtitkár ünnepi beszédét mondja. A kép bal oldalán: Berényi János, a tsz elnöke­­(Fotó: Enyedi Zoltán)" Az Oktatási Minisztérium­ban befejeződött az egyete­mi és főiskolai fellebbezé­sek elbírálása. A fellebbezési bizottság — az egyetemek és főiskolák képviselőinek bevonásával — egyenként tárgyaltak meg minden fellebbezést és pana­szos ügyet. A fellebbezésre jogosultak száma meghalad­ta a korábbi évekét, külö­nösen a bölcsész, a jogász és egyes műszaki szakokon. A szakember-szükségleti tervben meghatározott felvé­teli keretszám miatt arra nem volt lehetőség, hogy va­lamennyi magas pontszámot elért tehetséges, rátermett fiatalt felvegyék. A műszaki egyetemekre és főiskolákra pályázók közül azok, akik fellebbezési jo­got kaptak, döntő többségük­ben abban az intézmény­ben kezdhetik meg tanulmá­nyaikat, ahová pályáztak. Másokat a bizottság — saját kérésükre — hasonló kép­zést nyújtó felsőoktatási in­tézménybe irányított át. A tudományegyetemeken, külö­nösen a bölcsészkar néhány szakán, a fellebbezésre jogo­sultak közül csak a legmaga­sabb pontszámot elérőket tudták felvenni. Minél igen sokan voltak olyanok, akik magas pontszámot értek el, de az idén nem volt lehető­ség felvételükre, a bizottság — élve az előfelvétel lehe­tőségével — az 1975—76-os tanévre biztosította tovább­tanulásuk megkezdését. Ezzel az 1974—75. évi egye­temi és főiskolai felvételek lezárultak. A bizottság dön­téséről minden fellebbező né­hány napon belül értesítést kar. Befejeződött az egyetemi fellebbezések elbírálása Vds&KmTyl 31. ÉVFOLYAM 204. SZÁM 1974. szeptember 1., vasárnap Ára: 1 forint MAI TÉMÁNK flutóbuszpark - olvasók még bizo­nyára emlékeznek ar­­­ra a kormányhatáro­zatra, amely a hazai teher-, gépkocsipark nagyarányú re­konstrukciójára vonatkozott, s melynek eredményeként tavaly és az idén már eltűn­tek közútjainkról az erősen elhasználódott teherjármű­­matuzsálemek. A Miniszter­­tanács legutóbbi — csütör­töki — ülésén a régi és el­avult autóbuszok lecserélé­sének meggyorsítását hatá­rozta el hasonló meggondo­lásból. Ez az újabb rekonstruk­ciós program a vállalatok és intézmények szűkebb körét érinti, mint a korábbi, a tehergépkocsikra vonatkozó — közvetlen jelentősége a lakosság számára mégis na­gyobb. Mert nem csupán műszaki-gazdasági célokat szolgál, hanem a tömegköz­lekedés fejlesztését, korsze­rűsítését is. Naponta 5—6 millió utast szállítanak az autóbuszok hazánkban, jövő­re már 6 százalékkal többet, mint a vasút. Ebből is ki­tűnik, hogy milyen hallat­lan ütemben fejlődik útjain­kon a személyszállítás, — évente átlag 8—10 százalék­kal. Tavaly már a települé­sek 98 százalékának volt kiépített útja és rendszeres autóbuszjárata. Jövőre pe­dig a bekötő út építési prog­ram végrehajtásával az utol­só településeket is bekap­csolják a közúti közlekedési hálózatba. M­egyénk lakossága örömmel üdvözli ezt a minisztertanácsi dön­tést, hiszen elég szomorú ta­pasztalatai vannak városi és helyközi autóbuszjárataink állapotáról, a személyszállí­tás körül mutatkozó anomá­liákról. A határozat viszont számolt a lehetőségekkel: a mennyiségi és minőségi kö­vetelmények kielégítését, a kulturált személyszállítás feltételeinek megteremtését az ötödik ötéves terv felada­­tává tette. Mind a népgazdaság teher­bíró-képessége, mind a be­szerzési források, főleg az exportra orientált magyar autóbuszgyártás belföldi kí­nálatának és választékának bővülése feltételezi a re­konstrukció tervszerű meg­alapozását és a fokozatossá­got. Ezért a Minisztertanács úgy határozott, hogy a Vo­lánnál, illetve a tanácsi köz­lekedési vállalatoknál 6-7 ezer, az egyéb üzemeltetők­nél pedig kétezer autóbuszt selejtezzenek ki, és pótolja­­­­nak új típusokkal az ötödik ötéves terv időszakában. Egy másik dolog is figyel­met érdemel: a meglevő 4600 fedett Volán autóbusz vára­kozó hely újabb 5000-rel bő­vül 1980-ig. J­elenleg még mintegy 2600—2800 tehergép­kocsit is igénybe vesz­nek munkásszállításokra. A tehergépkocsis személyszállí­tás sajnos nem szüntethető meg teljesen 1975 végéig, ahogyan ezt egy korábbi kor­mányhatározat előírta. Első-­­sorban azért, mert a kisebb méretű autóbuszok import beszerzési lehetősége korlá­tozott, a 30—34 férőhelyes hazai típus sorozatgyártását pedig csak jövőre kezdi meg a magyar ipar. A kormányzat, az állami költségvetés növekvő terhe­ket vállal magára az utasok kényelmét, a jobb társadal­mi közérzet kialakítását szol­gálva. Bár egyre gyarapodik a személygépkocsik száma, de az elsőbbség a tömegköz­lekedési eszközöké, főként az autóbuszoké marad. KOVÁCS JÓZSEF A

Next