Csongrád Megyei Hírlap, 1975. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Nagyüzemek vezetőinek nyilatkozatai ] ([Folytatás az 1. oldalról.) Szovjet arató-kévekötő be­­rendezések. A rostipari rekonstrukció eredményeként december 20-án a mezőhegyesi kender­­gyárban is megszűnt az év­százados nehéz fizikai mun­ka, a kézi tilolás. A kongresszusi munkaver­seny jelentős segítséget nyúj­tott eredményeink elérésé­hez. Javult a gazdálkodás színvonala, erőteljesen növe­kedett tőkés exportunk, s előre léptünk a gazdaságo­sabb termésszerkezet kialakí­tásában. Növekedtek a bérek, és jövedelmek, tovább ja­vult egyes területeken a munkafeltétel. Előreléptünk a szintetikák területén, bő­vítettük polietilén fóliater­­mékeink körét, és mennyisé­gét. Sajnos, ismét jelentke­zett a létszámveszteség; kö­zel háromszázan választottak új munkahelyet. Az új esztendő első és legfontosabb feladata, hogy pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaversenyt továbbsegítsük a tett vállalá­sok maradéktalan megvaló­sítására. Legfőbb feladataink: öt kenderkikészítő gyárban, és két bútorlapüzemben a tervezett rekonstrukciós munkák elvégzése, befejezé­se. Termelés értékben mért volumenünket 4 százalékkal növeljük. Körültekintőbb, és szigorúbb anyagtakarékossá­got valósítunk meg, elsősor­ban az importanyagoknál. A jövedelmezőséget 0,5 száza­lékkal javítjuk. A hatékony­ságot pedig 6,7 százalékkal növeljük. Emelkednek a személyi jövedelmek és a bérek, átlagosan 3—3,5 szá­zalékkal. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a szociális körülmé­nyek javításának; a rekon­strukciók mellett a Szegedi Jutaárugyárban, a Nagylaki Kenderfonógyárban, a Vas­­háti és a Mezőhegyesi Ken­derkikészítő telekeken új öltöző-fürdőkomplexumokat, s egyéb szociális létesítmé­nyeket készíttetünk. A modern technológia nagyobb szaktudást követel Árvai Jenő, a Hódmező­vásárhelyi Divat Kötöttáru­­gyár vezérigazgatója kérdé­sünkre a következőket vála­szolta : — Alapvető célkitűzésein­ket —, a belkereskedelem ré­szére a többletárut — a ter­melés átrendezésével biztosí­tottunk. A szocialista orszá­gokba irányuló exportunkat november 7-e tiszteletére teljesítettük. A tőkés piacok romlása miatt a tervezettnél alacsonyabb az árukiszállítá­sunk. A felszabadult kapaci­tásból belkereskedelmi ter­vünk túlteljesítésére töreked­tünk. A könnyűipari rekonstruk­cióval összefüggő termék­­struktúra kialakításával a tervezett nyereségünket el­értük, 1973-hoz viszonyítva túlteljesítettük. A dolgozók részére kifizetendő nyereség­­részesedés várhatóan 11 nap lesz. A nyereségből képzett alapok lehetővé teszik, hogy az új esztendőben, tehát az idén, növeljük a munkásla­­kás-építésekre juttatott ösz­­szegeket, s fejlesszük gyer­mekjóléti intézményeinket. Az új esztendő a negyedik ötéves terv legnehezebb éve lesz. A rekonstrukciós prog­ram alapjára tovább kell nö­velni termelésünket. Reáli­san számba kell venni azt, hogy a tőkés piacon a keres­letek nem alakulnak megfe­lelően. Emiatt a termelés többszöri átprogramozását kell végrehajtani. Ennek ér­dekében már az év elején jelentős gyártmányfejlesztési és műszaki intézkedéseket te­szünk. Az új esztendőtől további eredményeket várunk. Haté­konyabbá tesszük munkaerő­gazdálkodásunkat, javítjuk a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit, az anyagi és er­kölcsi ösztönzés rendszerét. A vállalat dolgozói részére 3,2 százalékos bérfejlesztést tervez. Jelentős eredménye­ket kívánunk elérni az anyagtakarékosságban, a gyártási technológiák to­vábbfejlesztésében. Gondo­sabb minőségi munkával csökkentjük a kötési, szabá­­szati és egyéb veszteségeket. Különös gondot fordítunk az importanyagokkal való he­lyes gazdálkodásra. Javítjuk a munka terme­lékenységét, a dolgozók munkahelyen történő meg­felelő ellátásával. Fokozato­san kiszélesítjük az MTM munkaszervezési rendszert. Meggondolt intézkedéseket teszünk a minőség javítására növeljük az I. osztályú áruk­ százalékos arányát. A modern technológiai be­rendezések magasabb szaktu­dást követelnek a dolgozók­tól. Az új évben jelentős in­­tézkedéseket teszünk a kö­zépvezetők és a fizikai dol­gozók szakmai tudásának fejlesztésére. Ismerjü­k a vásárló közön­ség növekvő igényét. Ezért további új gyártmányokat kísérletezünk ki, új anyago­kat viszünk be a termelésbe. A gyártmányösszetétel helyes kialakításával jelentős ered­ményeket akarunk elérni a vállalati nyereség növelésé­nek érdekében. Nagyon fontosnak tartjuk az üzemi­ demokrácia to­­vábbszélesítését. A döntése­­ket közelebb visszük a mun­kahelyekhez, s az eddigiek­nél nagyobb lehetőséget biz­tosítunk a dolgozók részére a vállalat feladataival kapcso­latos javaslatok megtételére. Idejében tudatosítjuk a dol­gozókkal a vállalat gazdasá­gi célkitűzéseit üzemegysé­gekre bontva. Ezzel elősegít­jük a munkaversenyt. Elha­tároztuk, hogy a munkaver­seny jutalmazását, a célpré­mium odaítélését már az idén a gyárak és üzemegy­ségek hatáskörébe utaljuk át Becsülettel helytáló 1975-ben is — A Tisza Bútoripari Vál­lalat minden gyáregysége és szocialista brigádja teljesí­tette 1974. évi tervét, munka­­verseny-felajánlását — mon­dotta Demján Gyula igazga­tó. — A negyedik ötéves terv időszakában háromszor Kiváló Vállalat kitüntetést szereztünk, s 1974-ben ismét magas szinten teljesítettük a tervet. 60 millió forinttal több belföldi bútort adtunk a népgazdaságnak. Ezen belül növeltük a konyha-, a kis-, az apróbútorok gyártását. Befejeztük az építőipari bú­torkapacitás növelését előse­gítő beruházásunkat, így évente 30 millió forinttal több beépített bútort tudunk készíteni. A múlt évben át­vettük, és a lakossági bútor­­gyártásra szerveztük át a Szombathelyi Bútorgyárat. Termelési tervünket, ered­ménytervünket 102 százalék felett teljesítettük. A terve­zettnek megfelelően növel­tük dolgozóink szociális ellá­tottságát, jövedelmét. El­kezdtük gyárainkban a 9 millió forintos szociális és jóléti beruházás megvalósítá­sát. b­v két év múlva mind a hat gyáre^vségünkben egy­formán jó l°sz az ellátottság öltözőkben, fürdőkben, e*?^sT- sZoiígyi és eevéb s^o-i^lis, kulturális és sportlétesítmé­nyekben. A gyermekeiket egyedül nevelő és a két gyermeknél többet eltartó dolgozók ré­szére biztosítottuk a második szabad szombatot is. Az ifjú­sági parlament határozata­ként minden gyáregységünk­ben kispályás sportlétesítmé­nyeket készítettünk és ifjú­sági klubokat szerveztünk. A húsz éven felüli törzsgárda­­tagsággal rendelkezőknek hűségükért arany pecsétgyű­rűt adunk, mely a vállalata emblémájával van ellátva. Segítjük a nyugdíjba menőket ösztöndíjat adunk tovább­tanuló dolgozóinknak. Szocialista brigádjaink nagy értékű társadalmi mun­kával segítették az iskolákat, óvodákat. Eddig több mint 1 millió forint értékű támoga­tást nyújtottunk a gyermek­­létesítményeknek . Dolgozó­ink részére 600 ezer forint lakásépítési és vásárlási köl­csönt adtunk. Elkészült az új évi, az 1975. évi szocialista munkaver­­seny-felhívás is. Ennek kere­tében termelési költségeink csökkentését, a munkahelyi takarékosságot, a készletek szinten tartását, az energia­­veszteségek, a kieső idők és állásidők csökkentését, a ter­melőberendezések jobb ki­használását kértük dolgozó­inktól. Sokat kell tenni még az anyagmozgatás korszerűsíté­séért. A keletkező anyaghul­ladékok hasznosítására, az importanyagok csökkentésére és helyettesítésére, jóléti be­ruházásaink határidőre való megvalósítására reális intéz­kedéseket tettünk. Dolgozóink célkitűzése: be­csülettel helytállni 1975-ben is. Jubileumi év következik Az Alföldi Porcelángyár igazgatója, Higi László töb­bek között elmondotta, hogy a gyár az új esztendőben ünnepli fennállásának tize­dik évfordulóját. " Gyárunk az elmúlt években dinamikusan fejlő­dött, a termelés tervszerűsé­ge nagyobb mértékben ér­vényesült. Az elmúlt évi fel­adatokat túlteljesítettük, s ezt nagyban elősegítették a szocialista brigádok kezde­ményezésére kibontakozott kongresszusi munkafelaján­lások. Termelési értékter­vünket a vállalt 3 százalék­kal szemben 10—13 százalék­kal teljesítettük túl, s az egy főre eső teljes termelési érték a bázishoz viszonyítot­tan — 18—20 ezer forinttal növekedett. Termelési érték, növekedésünk több mint 60 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A minőségi együttható javult, a selejt pedig 3 százalékkal csökkent. Az új év tervelőirányzatai már ismertek. Megvalósítá­suk ismét próbára teszi a dolgozókat. A termelés ered­ményeképpen 570—600 mil­lió forintos árbevételt aka­runk elérni, s nyereségünket 67 millió forintra tervezzük. A jövőben még nagyobb gondot fordítunk termékeink minőségének javítására, ver­senyképességének növelésére, a selejt további csökkenté­sére, termelő berendezése­ink jobb kihasználására. A házgyári lakások számának növekedése arra készteti gyárunkat, hogy újabb, kor­szerűbb, minden igényt ki­elégítő szaniter és háztartá­si edényárut hozzunk forga­lomba. Célunk továbbra is az, hogy az üzem- és mun­kaszervezés korszerű módsze­reit mind szélesebb körben, a gazdálkodás valamennyi területén alkalmazzuk. Az­ elmúlt évet lezárva, most, az új év kezdetén kö­telességem megköszönni a gyár minden dolgozójának, szocialista brigádjainak azt a munkát, amely a sikerekhez vezetett. Úgy gondolom, hogy az új esztendő további sike­reket hoz­­majd, s a jubi­leumi évhez méltó eredmé­nyeket érünk el — fejezte be nyilatkozatát Higi László. SZERDA, ans. sAKvám­a. E­redményekben gazdag esztendőt bú­csúztatunk, és bizalomteljes lég­körben új évet köszöntünk 1975. január 1-én. 1974 fontos esztendő volt, része a négy évet felölelő sikeres kongresszusi ciklus­nak, amelynek során megoldottuk a ma­gunk elé tűzött feladatokat. Munkánk, kö­zös helytállásunk alkotóan gazdagította azt a folyamatot, melyet a Központi Bi­zottság múlt év végén nyilvánosságra ho­zott irányelveiben úgy jellemez, hogy ha­zánkban, a Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a munkásosztály hatal­ma, a társadalmi osztályok, rétegek együttműködése, kiteljesedőben van a szo­cialista demokrácia, mélyül a szocialista nemzeti egység. A magyar társadalomban tudatosul rendszerünk eszmei alapjának, a marxizmus—leninizmusnak a tanítása; gyarapodik az általános és politikai mű­veltség; erősödik népünk elkötelezettsége céljainkka. Ennek bizonyítására elegendő utalni a szocialista brigádok jelszavának, a szocia­lista módon dolgozni, élni és tanulni jel­szónak egyre szélesebb társadalmi érvé­nyére. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket is. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb, 6 százalékos emelkedése teljes egészében a növekvő termelékenységből származott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapo­zott, lendületes fejlődése tavaly is folyta­tódott. Büszkék lehetünk arra, hogy a párt XI. kongresszusának, hazánk felszabadu­lása 30. évfordulójának tiszteletére indí­tott és országossá vált munkaverseny új hajtóerőket szolgáltatott fejlődésünkhöz, így hozzájárult az ipari termelés 8 szá­zalékos növeléséhez, 89 ezer lakás felépí­téséhez, a lakosság fogyasztásának 1973- hoz mért 6 százalékos gyarapodásához. Politikai, társadalmi, gazdasági ered­ményeink arról tanúskodnak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikáját munkásosztályunk, népünk magáénak vallja és tettekkel támogatja. Ez a poli­tika megfelel a magyar nép nemzeti ér­dekeinek, és összhangban áll az interna­cionalista követelményekkel. H­azánk fejlődésének, szocialista hala­dásunknak két nagy belső forrása van: a jó politika és a kipróbált, eredményes politikát valóra váltó társa­dalmi összefogás, közös munka. A kiharcolt sikerek mindenekelőtt né­pünk teremtő munkájának köszönhetők. Dolgozóink legjobbjai felismerték, hogy személyes boldogulásuk, családjuk fel­­emelkedése az egész társadalom fejlődésé­vel együtt érhető el. Ehhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP tevékenységében kö­vetkezetesen hasznosítja az elmúlt, csak­nem két évtized politikai tanulságait, és figyelembe veszi a fejlődés új követelmé­nyeit. Nagy politikai bátorsággal, kezde­­ményezően néz szembe a gyakorlatban je­lentkező problémákkal, és megoldásukra idejében, folyamatosan intézkedik. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzetközi biztosítéka és segítője, hogy a szocialista országok közösségének tagjaként haladunk előre. Az új esztendőben nagy feladatok vár­nak ránk. A kiegyensúlyozott és megfe­lelő ütemű fejlődés érdekében minden döntő területen növelni kell munkánk gazdasági, társadalmi hatékonyságát. Nem engedhetjük meg, hogy akár az újtól való idegenkedés, akár pedig a túlfűtött elége­dettség visszafogja, lassítsa terveink meg­valósítását. Ugyanakkor bátran kell kép­viselni, hogy a növekvő politikai igényes­ség, a követelmények mércéjének maga­sabbra állítása nem jelent „politikai meg­szigorításokat”, sem pedig „megmereve­dést” az eddig követett politikában. A Központi Bizottság a XI. kongresszusra megjelentetett irányelveiben világosan ki­fejezi azt az eltökéltségét, hogy az elért eredményekre építve, a kétfrontos harc jegyében kívánja biztosítani a társadalom szocialista vonásainak erősítését. Ez a mindennapi munkában mindannyiunktól nagy elvi szilárdságot, megfontoltságot és körültekintést igényel. Tudatában kell lennünk, hogy szocia­lista céljainkat csak küzdelemben vált­hatjuk valóra, szívósan harcolva és dol­gozva a helyes politikai vonal érvénye­süléséért, határozottan fellépve minden­fajta torzítással, félremagyarázással, va­lamint a visszahúzódó maradisággal, a be­letörődéssel, a közönnyel szemben. Ezt példázzák a Központi Bizottságunknak 3 X. kongresszus óta hozott határozatai, tár­sadalmi szempontból nagy jelentőségű gya­korlati útmutatásai. Különösen a gazdasági építőmunka fel­adatai lesznek bonyolultabbak. Nehezebb feltételek közepette vágunk neki az 1975- ös esztendőnek, az eddiginél keményebb munkára, széles körű, ésszerű takarékos­ságra kell felkészülnünk, mind egyéni, mind társadalmi értelemben. Nem titkol­juk, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az országgyűlés pedig a költ­ségvetés vitájában aláhúzta, hogy a tőkés világgazdaságban érvényesülő és mindin­kább gyorsuló infláció, növekvő belső za­varaik következtében, a magyar népgaz­daságot kedvezőtlen hatások érik, s emiatt állami költségvetésünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezeté­nek a szükségesnél lassúbb változása a be­ruházásokban, az anyag- és energiafel­használásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, valamint az irányí­tásban előforduló egyes következetlensé­gek is nehezítik helyzetünket; gyengítik gazdasági munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági ha­tásokkal minden tekintetben eredménye­sen felléphessünk, lehetőségeinkkel maxi­málisan élhessünk. Mindezeket mérlegel­ve, 1975-ben fő gazdaságpolitikai felada­tunk, hogy biztosítsuk a népgazdaság fej­lődését, és ezzel együtt egyensúlyi hely­zetének javítását. Ezt szem előtt tartva a felhalmozást és a fogyasztást idén lassabban növeljük, mint az elmúlt években. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a terv szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal, belföldi fel­­használása pedig 3—3,5 százalékkal növe­kedjék, az ipari termelés 6 százalékos bő­vülése teljes egészében a termel­ék­enys­ég emelkedéséből származzék, akkor egyéni és közös feladatok sokaságát fogalmazzuk meg. Ahhoz, hogy a tervben kifejeződő gazdaságpolitikai, termelési, beruházási, életszínvonal-célok elérhetőek legyenek, minden vállalatnál és népgazdasági mé­retben is javítani kell az üzem- és mun­kaszervezési tevékenységen, jobban ki kell használni a termelőberendezéseket, éssze­rűen takarékoskodni kell a munkaerővel, anyaggal, energiával és minden vállalat­nál, munkahelyen támaszkodni kell a dol­gozók őszinte tenni akarására, törekedni kell a szocialista munkaversenyben rejlő nagy lehetőségek kibontakoztatására. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapo­kon nyugszik. A szocialista gazdaság ere­je és lényegéből eredő fölénye lehetővé te­szi, hogy nehézségeink ellenére töretlenül folytathassuk gazdasági, életszínvonal-po­litikai és kulturális céljaink teljesítését, örülünk, hogy személyes életében, családi terveiben mindenki többre, jobbra vágyik.. Nincs ebben semmi kivetendő, ha e tö­rekvés párosul a személyes teendők meg­értésével és becsületes végrehajtásával, ha az egyéni célok megfelelnek a társadalom érdekeinek is. A közgondolkodás fejlődésében elért eredmények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfo­gással szemben álló nézetek visszaszorítá­sában. A jövőben következetesebben, hatá­rozottabban lépjünk fel a közügyek i­rán­­ti közömbösség, a politikai vélemények in­dokolatlan hullámzása, az illúzió vagy a pesszimizmus káros végletei, a társadalmi érdeket csorbító törekvések, a kispolgári önzés, haszonszerzés ellen. Felvilágosító szóval, a pozitív példák terjesztésével te­gyünk tudatos lépéseket a felé, hogy köze­lebb kerülhessünk a szocialista felfogás és életmód uralkodóvá válásához. Mély meggyőződésünk, hogy mindehhez megfelelő útmutatást, politikai és erkölcsi támogatást nyújt a párt XI. kongresszusá­ra, a felszabadulásunk harmincadik évfor­dulójára való gondos felkészülés. A kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny már eddig is emberi közösségek sokaságát ötvözte szilárdabbra, célratörőbbre, és a közösségek ma többre képesek tegnapi ön­maguknál, s holnap tudásban, teljesít­ményben, a szocialista közszellem képvise­letében egy újabb nagy lépéssel előbbre tartanak annál, mint ahol ma állnak. M­indezek tudatában felelős munkával készülünk pártunk XI. kongresszu­sára, és ünnepeljük meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, befe­jezzük a 4. és kimunkáljuk az 5. ötéves népgazdasági tervet. Jogos önbizalommal valljuk. Céljaink reálisak, elérhetőek, ha mindenki részt vállal a közös feladatokból és megvalósításukon ereje, képessége sze­rint dolgozik. Szocialista egységben terveink megvalósításáért írta: Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője 3

Next