Csongrád Megyei Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSÖHGRED HEGYEI ★ Tudománypolitikai megbeszélés a megyei pártbizottságon Tegnap Szegedre látogatott dr. Márta Ferenc akadémikus, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, és felkereste a megyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály első titkár fogadta. Az eseményen jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Ezt követően megbeszélésre került sor a párt tudománypolitikai irányelvei megvalósulásának helyzetéről és soron következő feladatairól, valamint a témakörrel összefüggő Csongrád megyei tapasztalatokról. Ülést tartott a SZOT elnöksége A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának, s idei módosításának tapasztalatairól tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. A vállalati vezetők már az év elején megvitatták a dolgozókkal, hogy a kollektív szerződések szabályai valóban érvényesültek-e, s ahol szükséges volt, a szabályokat módosították. A szakszervezetek tapasztalatai szerint a vállalati beszámolók, az értékelések tartalmasabbak voltak, mint korábban, alaposabban vizsgálták, hogy a kollektív szerződések a kívánt mértékben segítették-e e vállalati gazdálkodást, megfelelően ösztönözték-e a vállalatokat a munkásosztály helyzetének további javítására, a nőpolitikai, az ifjúságpolitikai és a népesedéspolitikai intézkedések végrehajtására. A legtöbb vállalatnál a kollektív szerződések alapvető rendelkezéseit nem módosították, csupán azokat az intézkedéseit, amelyek az évi eredményektől függnek. Az öt évre megkötött kollektív szerződések az idén lejárnak, s a feltételek adottak a következő ötéves szerződések megkötéséhez. Az elnökség a mostani ülésen megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a SZOT irányelveit az 1976—80-as évekre szóló kollektív szerződések megkötéséről. Megtartották az országgyűlési képviselők pótválasztását Az országgyűlési képviselőié 1975. június 15-én tartott általános választása során három országgyűlési választókerületben a jelöltek nem kapták meg a törvényben előírt szavazattöbbséget A pótválasztásokat — az Országos Választási Elnökség döntése alapján — június 29-én tartották meg. " , A pótválasztások a törvény előírásainak megfelelően folytak le. Az érintett választókerületekben a névjegyzékbe felvett 58 218 választópolgár közül 55 916 (96,0 százalék) járult az urnákhoz. Mindhárom országgyűlési választókerületben megválasztották a képviselőket. A Győr-Sopron megyei 1. számú országgyűlési választókerületben Pál Józsefet, a Somogy megyei 11. számú országgyűlési választókerületben Simon Ernőnét, a Szolnok megyei 10. számú országgyűlési választókerületben pedig Szendrei Gábort választották meg országgyűlési képviselőnek. Vásárhelyi kiadás 32. ÉVFOLYAM 152. SZÁM 1975. július 1., kedd Ára: 80 fillér Nehéz aratás előtt állunk Eperjesen és Forráskúton mér befejeződött az őszi árpa betakarítása Sok szövetkezeti, állami gazdasági vezetővel, szakemberrel váltott szót munkatársunk tegnap aratási ügyekben. S a jó termés fölött érzett örömöket mindenki részéről súlyos gondok felhozták be. A vélemények megegyeztek abban, hogy küzdelmes, nehéz aratás előtt állunk, s a helyzet a várt javulás helyett — ami az időjárást illeti — tovább romlik. Hovorka György, a hódmezővásárhelyi főiskolai tangazdaság termelési igazgatóhelyettese egyebek között már arról szólott, hogy teljes erővel hozzáláttak a széles lánctalpas SZKPR 4- es rizsarató kombájnok kijavításához. Mert, bár az 1900 hektárnyi aratnivalóhoz — ami a tangazdaságban van — a jó, zömükben nagy teljesítményű modern gabonakombájn áll rendelkezésre, nagy a valószínűsége, hogy ezek a gumikerekes gépek számos táblán képtelenek lesznek a munkára. A szinte naponta megújuló esőzések sok helyen alaposan elmocsarasították a talajokat, ezért a meglevő 12 lánctalpas rizsarató kombájn közül is legalább háromat-négyet sürgősen munkába kell állítaniuk. Terv szerint csütörtökön akartak teljes mértékben munkába lendülni a főiskolai tangazdaság aratói, de hétfőn reggel is még csak az aratható táblák kutatásával foglalkozhattak. Vasárnap éjjel és hétfőn reggel is újabb esők követték egymást, s elrontották a számításokat. A szegedi Új Élet Tsz vezető gárdájából is csak hoszszas keresés után dél felé sikerült beszélnünk Bánkúti Albin növényvédelmi szakmérnökkel, a többiek mind kint voltak munkakereső körutakon, olyan területek „felhajtásával”foglalkoztak ahol legalább délután munkába állhatnak a kombájnok. Amint a szakmérnök elmondotta a gabonák zöme érett már az aratásra, de sok helyen — főleg a Tisza menti bodomi kerületben — helyenként víz áll a vetések fölött. Ezért először a homokon, a röszkei körzetben próbálkoznak az indulással. Ám a homokon sem sokkal jobb a helyzet, de erről már Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke szólott. Elmondotta, hogy száz hektárnyi árpája volt a gazdaságnak, amiből 97-et learattak a múlt héten, 33 mázsa lett a bemért hektáronkénti átlagtermés. Három hektárnyit azonban a magas talajvíz, a hajlatokban keletkezett tocsogók miatt egyelőre sorsára kellett hagyni. Hétfőn a háztáji földekbe vetett kalászok aratásával foglalkoztak a kombájnok, remélve, hogy a mai napra már a közös táblákon is munkába lendülhetnek. A Libelulia fajtájú takarmánybúzák most még jó 40 mázsás átlagtermést ígérnek. Ezek megmentését tekintik most Forráskúton a legfontosabb feladatnak. Az 1400 hektárnyi összes aratnivalóhoz jó kombájn áll rendelkezésre, ez elég nagy erő ahhoz, hogy akár két hét alatt végezzenek mindennel, ha az esőzések megengedik. A nagyobb termésveszteségek a két falu teljes határára (Forráskút és Üllés) kiterjedő tsz-ben azonban nem is annyira a kalászosokban jelentkezett eddig, sokkal inkább a kapásnövényekben.A rendkívül jónak ígérkező burgonyatermés helyenként már rothad a földben, hiszen a két utóbbi hónapban összesen közel 200 milliméter eső hullott a környékre. A mutatkozó károk elhárítása érdekében az árpa alól felszabadult talajokon máris teljes erővel folytatják a nyári másodvetések előkészítését. Egyebek között tarló burgonyát 110 hektáron ültetnek a közeli napokban. A körülményekhez mérten a legnagyobb optimizmussal Csányi József, az eperjesi Ifjú Gárda Tsz elnöke tudott szólni az idei aratásról. A szövetkezet 120 hektárnyi őszi árpájának aratását 40 mázsa átlaghozammal sikerült befejezniük a múlt héten. Hétfőn két nagy teljesítményű szovjet KOLOSZ- kombájnnal megkezdték a Ranája fajtájú búza aratását, amely jó 45 mázsás átlagterméssel biztat. Az öszszes — 660 hektár — aratásra váró búzának az egyharmadát adja az új szovjet fajta. Hat kombájn azonban még mindig a vetőmagborsó betakarításával küszködik, amelyből az esőzések már alaposan kivették a vámot. A tervezett termést ilyen körülmények között megközelíteni sem tudják. Nagyon sietnek az eperjesiek a felszabadult területeken az aratást követő tarlómunkákkal , a szalmabálázással, a tarlóhántással és a szántással is —, mert félő, hogyha az időjárás változatlan marad, később már ezekre sem lesz megfelelő lehetőség. Érdeklődtünk a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál is. Szerettek volna kiemelkedő sikerekről, eredményekről szólni, hiszen jobb években ilyenkor már sok száz vagonnyi új termés volt a vállalat raktáraiban. Most viszont — amint Nagy János felvásárlási és kereskedelmi csoportvezető elmondotta — a múlt héten pénteken és szombaton kapták az első húsz vagonnyi árpát a szentesi körzetből, amelynek zömét a szentesi Termál Tsz gazdái adták át. A felkészülés mindenütt kifogástalannak mondható. Most anyag-, gép- és alkatrészhiányról senki nem tett említést. A legnagyobb hiány a munkára alkalmas száraz, nyári napos időben van, mint már évek óta. Silótorony Derekegyházán A Derekegyházi Állami Gazdaság 1974 második felében kezdett hozzá hat, öszszesen 450 vagon takarmány tárolására alkalmas silótorony és -keverő építéséhez. Az összköltség 18 millió 491 ezer forintot tesz ki. Ebből már a silótornyok elkészültek, és a keverők átadását az év végére tervezik. Segítségével megoldódik a gazdaság sertés- és szarvasmarhatelepének takarmányellátása. A silótorony és akeverő lehetővé teszi a takarmány jobb tárolását és előkészítését, valamint a szállítási költségek jelentős részének megtakarítását. Derekegyház csatárához érve, már messzirő is jó! Kihatok a magasba törő silótornyok, «Bott» Szenes Ragmaart A silótornyokon » utómunkálatokat végzik, képünkön: Pintér Károly brigádvezető és munkatársa merevítő-drótköteleket ellenőrzi MAI TÉMÁNK a gyár törzse sok elfogultság, lakkolzás árán állapíthatnánk meg, hogy megyénkben a munkaerőmozgás elfogadható szinten van. Az első negyedévben a munkások 7 százaléka cserélődött — a legnagyobb mértékben az építőiparban. A munkaerő-vándorlás, mint sok más vállalati gond, probléma, ma is napirenden van vállalataink életében. A szocialista és a címért küzdő brigádok, az üzemi törzsgárda tagjai a termelési tanácskozásokon, párt-, és szakszervezeti gyűléseken gyakran kérdik a vezetőktől: miért? Nem fogadják ugyanis el a munkaerőmozgást magyarázó szavakat, ha az érveket közhelyekkel igyekeznek pótolni. Néhány napja a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat egyik üzemében törzsgárdatagok mondták: aki nem tud annál többet kérdéseinkre válaszolni, csak hogy elmentek, mert vándorok, az ne mondjon semmit. A munkások ugyanis nem születtek vándornak, hanem valamilyen hatásra azzá lettek. Igaz, hogy a gyár törzse, az üzemhez ragaszkodók, a sok éve itt dolgozók alkotják a többséget, de ennek, a többségnek sem közömbös, hogy van egy állandóan mozgó, vándorló kisebbség. Azt természetesnek veszik, hogy akadnak egészségi, családi okokból, vagy egyéb indokolt körülmények miatt munkahelyet változtatók, de az aligha lehet természetes, és a törzsgárdatagok kedvé■ re való, hogy egyesek átjáróháznak tartják az üzemét és csak egyéni érdekeiket hajszolva mennek mind tovább és tovább. S bizony, szót emelnek a gyár törzsének tagjai, ha azt tapasztalják, munkabért tartalékolnak csak azért, hogy megkössék a vándorokat, vagyis hogy magasabb béreket fizessenek részükre. Az elvtelen udvarlást még olyan helyen is megtalálhatjuk, aholegyébként nagyon szépen tudnak beszélni arról, hogya törzsgárda milyen nagy erő a termelékenység növelésében, a munkások öntudatának fejlesztésében. Hány helyen bizonygatják, konkrét példákkal igazolják, hogy az évek évtizedek óta egy helyben dolgozó nagy tapasztalatú munkások, akikre mindig számíthatnak, milyen nagy segítségére vannak a vállalatnak! Ünnepélyes alkalmakkor mindig hozzáteszik : éppen ezért kell őket megbecsülni és kikérni véleményüket az üzemek feladatainak megoldásában. Igen, a gyár törzse a törzsgárda tagjai tartják második otthonunknak a gyárat. Ez a munkásréteg örül leginkább munkahelye fejlődésének, kollektívája megannyi sikerének. Ők emelik fel mindenütt intő szavukat, a hibák, a fegyelmeztlenségek, a szervezetlenség, és — mint utóbb tapasztaljuk — a munkásvándorlás láttán is. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szervezett törzsgárdának nagy a szerepe a munkások politikai nevelésében, öntudatának fejlesztésében. Kérjük, igényeljük, hogy a vándorás csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket támogassák. Ne csak szóvá tegyék a munkásvándorlást, hanem segítsenek még többet, a még könnyen munkahelyet változtatok, a leendő törzsgárdatagok nevelésére. így válhat teljesebbé, még eredményesebbé a törzsgárdamozgalom üzemeinkben. NAGY HÁGÓ !