Csongrád Megyei Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSÖHGRED HEGYEI ★ Tudománypolitikai megbeszélés a megyei pártbizottságon Tegnap Szegedre látogatott dr. Márta Ferenc akadémi­kus, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, és felkereste a megyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály első titkár fogadta. Az esemé­nyen jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Ezt követően megbeszélésre került sor a párt tudománypolitikai irányelvei megvalósulásának helyzetéről és soron következő feladatairól, valamint a témakörrel összefüggő Csongrád megyei tapasztalatokról. Ülést tartott a SZOT elnöksége A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának, s idei módosításának tapaszta­latairól tárgyalt hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. A vállalati vezetők már az év elején megvitatták a dol­gozókkal, hogy a kollektív szerződések szabályai való­ban érvényesültek-e, s ahol szükséges volt, a szabályokat módosították. A szakszerve­zetek tapasztalatai szerint a vállalati beszámolók, az ér­tékelések tartalmasabbak voltak, mint korábban, ala­posabban vizsgálták, hogy a kollektív szerződések a kí­vánt mértékben segítették-e e vállalati gazdálkodást, megfelelően ösztönözték-e a vállalatokat a munkásosztály helyzetének további javításá­ra, a nőpolitikai, az ifjúság­­politikai és a népesedéspoli­tikai intézkedések végrehaj­tására. A legtöbb vállalatnál a kollektív szerződések alap­vető rendelkezéseit nem mó­dosították, csupán azokat az intézkedéseit, amelyek az évi eredményektől függnek. Az­ öt évre megkötött kol­lektív szerződések az idén lejárnak, s a feltételek adottak a következő ötéves szerződések megkötéséhez. Az elnökség a mostani ülé­sen megtárgyalta a munka­ügyi miniszter és a SZOT irányelveit az 1976—80-as évekre szóló kollektív szer­ződések megkötéséről. Megtartották az országgyűlési képviselők pótválasztását Az országgyűlési képviselőié 1975. június 15-én tartott általános választása során három országgyűlési választó­­kerületben a jelöltek nem kapták meg a törvényben előírt szavazattöbbséget A pótválasztásokat — az Országos Vá­lasztási Elnökség döntése alapján — június 29-én tartották meg. " , A pótválasztások a törvény előírásainak megfelelően folytak le. Az érintett választókerületekben a névjegyzékbe felvett 58 218 választópolgár közül 55 916 (96,0 százalék) já­rult az urnákhoz. Mindhárom országgyűlési választókerületben megvá­lasztották a képviselőket. A Győr-Sopron megyei 1. számú országgyűlési választókerületben Pál Józsefet, a Somogy megyei 11. számú országgyűlési választókerületben Simon Ernőnét, a Szolnok megyei 10. számú országgyűlési válasz­tókerületben pedig Szendrei Gábort választották meg or­szággyűlési képviselőnek. Vásárhelyi kiadás 32. ÉVFOLYAM 152. SZÁM 1975. július 1., kedd Ára: 80 fillér Nehéz aratás előtt állunk Eperjesen és Forráskúton mér befejeződött az őszi árpa betakarítása Sok szövetkezeti, ál­lami gazdasági vezető­vel, szakemberrel vál­tott szót munkatársunk tegnap aratási ügyekben. S a jó termés fölött ér­zett örömöket mindenki részéről súlyos gondok felhozták be. A vélemé­nyek megegyeztek ab­ban, hogy küzdelmes, nehéz aratás előtt ál­lunk, s a helyzet a várt javulás helyett — ami az időjárást illeti — to­vább romlik. Hovorka György, a hód­mezővásárhelyi főiskolai tan­gazdaság termelési igazgató­­helyettese egyebek között már arról szólott, hogy tel­jes erővel hozzáláttak a széles lánctalpas SZKPR 4- es rizsarató kombájnok kija­vításához. Mert, bár az 1900 hektárnyi aratni­valóhoz — ami a tangazdaságban van — a jó, zömükben nagy tel­jesítményű modern gabona­­kombájn áll rendelkezésre, nagy a valószínűsége, hogy ezek a gumikerekes gépek számos táblán képtelenek lesznek a munkára. A szinte naponta megúju­ló esőzések sok helyen alaposan elmocsarasították a talajokat, ezért a meglevő 12 lánctal­pas rizsarató kombájn közül is legalább háromat-négyet sürgősen munkába kell állí­­taniuk. Terv szerint csütör­tökön akartak teljes mérték­ben munkába lendülni a fő­iskolai tangazdaság aratói, de hétfőn reggel is még csak az aratható táblák kutatásával foglalkozhattak. Vasárnap éj­jel és hétfőn reggel is újabb esők követték egymást, s el­rontották a számításokat. A szegedi Új Élet Tsz ve­zető gárdájából is csak hosz­­szas keresés után dél felé si­került beszélnünk Bánkúti Albin növényvédelmi szak­mérnökkel, a többiek mind kint voltak munkakereső körutakon, olyan területek „felhajtásával”­­foglalkoztak ahol legalább délután mun­kába állhatnak a kombáj­nok. Amint a szakmérnök el­mondotta a gabonák zöme érett már az aratásra, de sok helyen — főleg a Tisza menti bodomi kerületben — helyenként víz áll a vetések fölött. Ezért először a homokon, a röszkei körzetben próbál­koznak az indulással. Ám a homokon sem sokkal jobb a helyzet, de erről már Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz el­nöke szólott. Elmondotta, hogy száz hek­tárnyi árpája volt a gazda­ságnak, amiből 97-et learat­tak a múlt héten, 33 mázsa lett a bemért hektáronkénti átlagtermés. Három hektár­nyit azonban a magas talaj­víz, a hajlatokban keletke­zett tocsogók miatt egyelőre sorsára kellett hagyni. Hét­főn a háztáji földekbe ve­tett kalászok aratásával fog­lalkoztak a kombájnok, re­mélve, hogy a mai napra már a közös táblákon is munkába lendülhetnek. A Libelulia fajtájú takarmány­­búzák most még jó 40 má­zsás átlagtermést ígérnek. Ezek megmentését tekintik most Forráskúton a leg­fontosabb feladatnak. Az 1400 hektárnyi összes aratni­valóhoz­­ jó kom­bájn áll rendelkezésre, ez elég nagy erő ahhoz, hogy akár két hét alatt végezze­nek mindennel, ha az eső­zések megengedik. A na­­gyobb termésveszteségek a két falu teljes határára (Forráskút és Üllés) kiterje­dő tsz-ben azonban nem is annyira a kalászosokban je­lentkezett eddig, sokkal in­kább a kapásnövényekben.A rendkívül jónak ígérkező burgonyatermés helyenként már rothad a földben, hi­szen a két utóbbi hónapban összesen közel 200 millimé­ter eső hullott a környékre. A mutatkozó károk elhá­rítása érdekében az árpa alól felszabadult talajokon máris teljes erővel foly­tatják a nyári másodveté­sek előkészítését. Egyebek között tarló burgo­nyát 110 hektáron ültetnek a közeli napokban. A körülményekhez mérten a legnagyobb optimizmussal Csányi József, az eperjesi If­jú Gárda Tsz elnöke tudott szólni az idei aratásról. A szövetkezet 120 hektárnyi őszi árpájának aratását 40 mázsa átlaghozammal sike­rült befejezniük a múlt hé­ten. Hétfőn két nagy teljesít­ményű szovjet KOLOSZ- kombájnnal megkezdték a Ranája fajtájú búza aratá­sát, amely jó 45 mázsás át­lagterméssel biztat. Az ösz­­szes — 660 hektár — ara­tásra váró búzának az egy­­harmadát adja az új szovjet fajta. Hat kombájn azonban még mindig a vetőmagborsó be­takarításával küszködik, amelyből az esőzések már alaposan kivették a vámot. A tervezett termést ilyen körülmények között megkö­zelíteni sem tudják. Nagyon sietnek az eperjesiek a fel­szabadult területeken az ara­tást követő tarlómunkákkal , a szalmabálázással, a tar­lóhántással és a szántással is —, mert félő, hogyha az időjárás változatlan marad, később már ezekre sem lesz megfelelő lehetőség. Érdeklődtünk a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál is. Szerettek volna kiemelkedő sikerekről, eredményekről szólni, hiszen jobb években ilyenkor már sok száz va­­gonnyi új termés volt­ a vál­lalat raktáraiban. Most vi­szont — amint Nagy János felvásárlási és kereskedel­mi csoportvezető elmondot­ta — a múlt héten pénteken és szombaton kapták az első húsz vagonnyi árpát a szentesi körzetből, amelynek zömét a szentesi Termál Tsz gazdái adták át. A felkészülés mindenütt kifogástalannak mondható. Most anyag-, gép- és alkat­részhiányról senki nem tett­ említést. A legnagyobb hiány a munkára alkalmas száraz, nyári napos időben van­­, mint már évek óta. Silótorony Derekegyházán­ ­A Derekegyházi Állami Gazdaság 1974 második felében kezdett hozzá hat, ösz­­szesen 450 vagon takarmány­ tárolására al­kalmas silótorony és -keverő építéséhez. Az összköltség 18 millió 491 ezer forintot tesz ki. Ebből már a silótornyok elkészül­tek, és a keverők átadását az év végére tervezik. Segítségével megoldódik a gazda­ság sertés- és szarvasmarhatelepének ta­karmányellátása. A silótorony és a­­keverő lehetővé teszi a takarmány jobb tárolását és előkészítését, valamint a szállítási költségek jelentős ré­szének megtakarítását. Derekegyház csatárához érve, már messzirő is jó! Kihatok a magasba törő silótornyok, «Bott» Szenes Ragmaart A silótornyokon » utómunkálatokat végzik, képünkön: Pintér Károly brigádvezető és munkatársa merevítő-drót­köteleket ellenőrzi MAI TÉMÁNK a gyár törzse sok elfogultság, lakkol­zás árán állapíthat­nánk meg, hogy me­gyénkben a munkaerőmoz­gás elfogadható szinten van. Az első negyedévben a mun­kások 7 százaléka cserélő­dött — a legnagyobb mér­tékben az építőiparban. A munkaerő-vándorlás, mint sok más vállalati gond, probléma, ma is napirenden van vállalataink életében. A szocialista és a címért küz­dő brigádok, az üzemi törzs­gárda tagjai a termelési ta­nácskozásokon, párt-, és szakszervezeti gyűléseken gyakran kérdik a vezetőktől: miért? Nem fogadják ugyan­is el a munkaerőmozgást ma­gyarázó szavakat, ha az ér­veket közhelyekkel igyekez­nek pótolni. Néhány napja a Kender­­fonó és Szövőipari Válla­lat egyik üzemében törzsgár­­datagok mondták: aki nem tud annál többet kérdése­inkre válaszolni, csak hogy elmentek, mert vándorok, az ne mondjon semmit. A munkások ugyanis nem szü­lettek vándornak, hanem va­lamilyen hatásra azzá let­tek. Igaz, hogy a gyár törzse, az üzemhez ragaszkodók, a sok éve itt dolgozók alkot­ják a többséget, de ennek, a többségnek sem közömbös, hogy van egy állandóan moz­gó, vándorló kisebbség. Azt természetesnek veszik, hogy akadnak egészségi, családi okokból, vagy egyéb indo­kolt körülmények miatt munkahelyet változtatók, de az aligha lehet természetes, és a törzsgárdatagok kedvé­­■ re való, hogy egyesek átjá­róháznak tartják az üzemét és csak egyéni érdekeiket hajszolva mennek mind to­vább és tovább. S bizony, szót emelnek a gyár törzsé­nek tagjai, ha azt tapasztal­ják, munkabért tartalékol­nak csak azért, hogy meg­kössék a vándorokat, vagy­is hogy magasabb béreket fi­zessenek részükre. A­z elvtelen udvarlást még olyan helyen is­­ megtalálhatjuk, ahol­­egyébként nagyon szépen tudnak beszélni arról, hogy­­a törzsgárda milyen nagy erő a termelékenység növe­lésében, a munkások öntu­datának fejlesztésében. Hány helyen bizonygatják, konk­rét példákkal igazolják, hogy az évek évtizedek óta egy­ helyben dolgozó nagy tapasz­­talatú munkások, akikre min­dig számíthatnak, milyen nagy segítségére vannak a vállalatnak! Ünnepélyes al­kalmakkor mindig hozzá­te­szik : éppen ezért kell őket megbecsülni és kikérni véle­ményüket az üzemek fel­adatainak megoldásában. Igen, a gyár törzse a törzs­gárda tagjai tartják második otthonunknak a gyárat. Ez a munkásréteg örül leginkább munkahelye fejlődésének, kollektívája megannyi sike­rének. Ők emelik fel minde­nütt intő szavukat, a hibák, a fegyelmeztlenségek, a szervezetlenség, és — mint utóbb tapasztaljuk — a mun­kásvándorlás láttán is. T­apasztalatból tudjuk, hogy a szervezett törzsgárdának nagy a szerepe a m­unkások politi­kai nevelésében, öntudatának fejlesztésében. Kérjük, igé­nyeljük, hogy a vándorás csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket támogassák. Ne csak szóvá tegyék a mun­kásvándorlást, hanem segít­senek még többet, a még könnyen munkahelyet vál­toztatok, a leendő törzsgár­datagok nevelésére. így vál­hat teljesebbé, még eredmé­nyesebbé a törzsgárdamozga­­lom üzemeinkben. NAGY HÁG­Ó !

Next