Csongrád Megyei Hírlap, 1975. szeptember (20. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

WWA­G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSIHERAD HEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­K­Á­S­PÁ­RT L­A­PJ­A Ne más helyett M­indenes elvtársnak hív­ták — amúgy a há­ta mögött. Titkára volt a tsz pár­talapszervezetének. Sok évig élvezte az embe­rek bizalmát, mert valóban igyekezett mindennel fog­lalkozni. A szó szoros ér­telmében mindennel, akár­csak az a jó szívű család­anya, aki hajnaltól napes­tig lót-fut, robotol, s ha kérdezik: miért nem szól a család többi tagjainak, hogy segítsenek? — azt vála­szolja: — Az a jó, ha ma­gam csinálom. Az a biztos. Az­­a jó, az a biztos, amit magam elintézek. Valahogy így gondolkodott esetünk tsz-párttitkára is. Ha kel­lett — a pártmunka mel­lett — átvett egyet-mást a szociális bizottsági teendők­ből. Látogatta a betegeket, az öregeket, mondván: „Ők is a­­­i elvtársaink, dolgozó társaink. ’ ’ Hallgatólagosan még azt is hozzátette: „Lás­sák, hogy a pártszervezet mindennel törődik!” Mindenes elvtársat kel­lett kérdezni, ha valaki a munkaversenyről érdeklő­dött. Neki szóltak, ha bal­esetvédelmi adatokat kért a járás. Nélküle nem ka­pott információt senki a tűzvédelemről, a nőmozga­­lomról­ és az MHSZ-ről sem, mert a részfelelősök egyszerűen nem nyilatkoz­tak nélküle. Nem is tudtak volta­ nyi­­latkozni. S ha ez nem is mai pél­da, mert mindez még a párt XX. kongresszusa előtt történt, ha való tény, hogy az akkori helyi pártveze­­tőségi választások során mindenes elvtársunk nem kapott bizalmat a többség­től , akkor is érdemes reá emlékezni." Érdemes, mert néhol találkozhatunk ha­sonló mindenesekkel a moz­galomban ma is. P­edig való igaz, hogy egész embert kíván maga az alapszervezeti pártmunka vezetése, irá­nyítása is. Éppen ez indo­kolja, hogy állandóan tart­sák szem előtt a kollektív vezetés lenini elvét a gya­korlatban. Ez teszi szüksé­gessé, hogy elosszuk a párt­munkát egymás között. Ahol úgy gondolkodik a titkár a vezetőséggel együtt, mint például a makói I-es körzetben, ahol különböző munkabizottságokban dol­gozik konkrét feladattal a tagság többsége, ott inkább bizonyos, hogy jól megy a munka. A KONTAKTA szentesi gyárában a párt­­vezetőség titkára személye­sen hívta „az illetékes elv­társat”, amikor a közel­múltban egy-egy fontos te­rületről kértünk adatokat.­­• Mindent nem tudhat egy ember. Igazán jó mindenes csak sok ember lehet. Az egész kollektíva sokféle ügyét és gondját csupán a kollektí­va ismerheti, érzékelheti, intézheti, orvosolhatja kel­lőképpen és folyamatosan. Talán éppen erre­ a fo­lyamatos jó munkára nem gondolnak eléggé azok az elvtársak, akik egy-egy alapszervezet titkári poszt­ján oly módon próbálják javítani az általános moz­galmi munka színvonalát, mint afféle mindenesek. Minden rosszakarat nélkül, minden beavatkozási szán­dék nélkül elvállalnak bi­zonyos intézni valót hol az egyik, hol a másik tömeg, szervezeti vezető helyett, hol mások helyett. Csupa jóakaratból beszá­molót készítenek a nép­front elnöke vagy titkára helyett. Jelentést a tanács­tag helyett, ők határozzák meg a feladatokat az MHSZ helyi klubja számá­ra annak vezetősége he­lyett , így tovább. N N nyilvánvaló, hogy ez nem a helyes munkamegosz­tás. Sőt helytelen és rossz is, mert oda vezet, ahol írásunk elkezdődött: lesz ugyan egy „mindenes”, de — amellett, hogy végső so­ron mégsem mindenes — tétlenségre kényszerülhet­nek sokan. Emelkedik a közömbösség állóvizének szintje. Ennek pedig kárát látja a k­özélet, a szocialis­ta aktivitás, amelynek alap­ja éppen a tömegek köz­vetlen részvétele. Nem jól, vagy inkább nem hajtja végre a kong­resszus határozatait a tö­megek közéleti aktivitásá-­ nak növelésére az a helyi alapszervezeti titkár, aki szem elől téveszti mindezt. Hiszen a cél sohasem volt, nem is lehet az, hogy mi más helyett dolgozzunk. Hanem a cél csakis az le­het, hogy másokkal együtt munkálkodjunk. S ez nem megy a társadalmi munka­­megosztás helyes értelme­zése és körültekintő meg­szervezése nélkül. Nem a mindent vállalni akaró mindenesekre épít ez a társadalom, hanem a tö­megekre. A maga munká­ját felelősséggel végző és e mellett a közösség egyéb teendőiből is egy-egy meg­határozott részt vállaló ön­tudatos egyénre, aki — bár­milyen tisztséggel bízták meg — személyesen akar annak eleget tenni. S leg­feljebb segítséget igényel, de semmiesetre sem azt, hogy valaki mindent elvé­gezzen helyette s ily módon félreállítsa. Bizonyos, hogy a min­­® devesség ideje lejárt. A dolgozók közéleti, moz­galmi aktivitásának növe­kedése mutatja, hogy nincs is rá szükség. Egy-egy elv­társ nappalla teheti az éj­szakait, akkor sem mehet úgy, olyan biztosan előre a szekér, mintha okosabb po­litikai munkával, nagyobb bizalommal, következete­sebb szervezéssel elérjük, hogy mindig több legyen — aki előre mozdítja. KACZOR ISTVÁN Hazaérkezett a magyar pártküldöttség Sri Lankából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Já­kob Sándorral, a Központi Bizottság tagjával, a KB osz­tályvezetőjével az élén részt vett a Sri Lankai Kosani­­násása Párt VI. kongresszu­sán, vasárnap hazaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Borbély Sán­dor, a Központi Bizottság tagj­a, a KB osztályvezetője fogadta. (MTI) Biztosítják a téli zöldség- és gyümölcsellátást Erről tárgyalt a MÉK igazgatósága Eddigi felmérések alapján a nyári mér­téktelen esőzések, elemi csapások okozta országos mezőgazdasági károk 48 százalé­kát Csongrád megye mezőgazdasági nagy­üzemei szenvedték el. Szinte példátlanul nagy veszteségek érték a megye zöldség- és gyümölcstermesztését is. Ilyen körül­mények között most sokkal nagyobb gon­dot okoz a télre való felkészülés, a lakos­ság zöldség-, gyümölcsszükségleteinek hi­ánytalan biztosítása, mint eddig bármi­kor. A megyei ellátási igények zavartalan, folyamatos és választékos kielégítéséért elsősorban az erre hivatott Mezőgazdasági Termékér­tékesítő Szövetkezeti Közös Vál­lalat, közismert nevén a MÉK felelős. A tél ugyan messze van még, de a tsz-ek, ÁFÉSZ-ek közös vállalatának igazgatósága épp a rendkívül nehéz helyzetre való te­kintettel máris igazgatósági ülés napi­rendjére tűzte a helyi téli ellátás gondjai­nak megvitatását. A megyei tanács kereskedelmi osztálya részéről a téli tárolásra vonatkozó megbí­zások még nem történtek meg, de a vál­lalat vezetősége a várható megrendeléstől függetlenül máris 870 vagon zöldség­­ és gyümölcs tárolására kért és kapott teg­nap felhatalmazást a tulajdonos szövetke­zetek képviselőiből álló igazgatóságtól. Ez a mennyiség kizárólag a helyi lakosság el­látására áll majd rendelkezésre. A legna­gyobb gondot a téli burgonyaszükségletek biztosítása okozza. A megyében működő iparszerű burgonyatermelési rendszer gaz­daságai eredetileg 1200 vagon burgonyára kötöttek a vállalattal értékesítési szerző­dést. A termelési rendszerbe tartozó bur­­gonyaültetvények döntő többsége azonban teljesen elpusztult, olyannyira, hogy mind­­­­össze 200 vagon megyei termésű burgo­nya felvásárlásával, télre való tárolásával számolhat most a vállalat. Ezért engedélyt kapott a vállalat v­ezetős­ége arra,, hogy a hiányzó 400 vagon burgonyát már most más megyék gazdaságaiból, illetve társvál­lalatoktól szerezze be. Érdekes, hogy mi­közben nagy hiánya van a vállalatnak bur­gonyából, több mint 150 vagon termést exportra is fel kellett ajánlania. Arról van szó, hogy a sárga színű burgonya me­gyénkben helyi lakossági szükségletekre nem adható el, mert ezeket a sárga faj­tákat a fogyasztók nem szeretik és nem is veszik meg. Inkább hajlandók többszö­rös árakat fizetni a szabadpiacokon a ró­zsa típusú és rózsaszínű burgonyáért. Mi­vel azonban az NDK-ban és Lengyelor­szágban, a burgonyatermesztés klasszikus hazáiban is példátlanul rossz az idei ter­més, minden mennyiségben megveszik tő­lünk a sárga burgonyákat, mert az ottani fogyasztói szokásoknak ezek felelnek meg jobban. Tehát a helyi fogyasztási igények kielégítése érdekében még jelentős fajta­cserét is végre kell hajtani. Erre van le­hetőség, mert országos viszonylatban ele­gendő rózsa, típusú burgonya áll rendel­kezésre. Teli almából 120 vagon készletet ter­vezett helyi ellátásra a vállalat vezetősége, ezt azonban 150 vagonra emelte fel az igazgatóság azzal a kikötéssel, hogy csak jó minőségű áruval szabad lefoglalni a raktárakat, mert korábbi tapasztalatok igazolják, hogy a gyengébb minőségű áruk — mint tavaly a burgonya is — a vállalat nyakán maradnak. A télre való felkészülést súlyos üzletpolitikai problé­mák is nehezítik. Jellemző most, hogy a helyi ellátási igények kielégítéséhez szük­séges zöldségfélék jó részét Zalában, Fe­jér megyében és Szolnokban tudják fel­vásárolni. Már-már a valószínűtlenség ha­tárán van, de tény, hogy például a Csong­rád megyei városok kelkáposzta-szükség­leteit a budapesti Nagyvásártelepen szer­zik be a vállalat üzletkötői. Azt a porté­kát ugyanis, amit a szentesi térség terme­lői helyben nem hajlandók kilogrammon­ként négy forintért eladni saját vállala­tuknak, Budapesten 3 forint 60 fillérért adják át a Csongrád megyei MÉK-nek, mert az árujukat visszahozni nem lehet. Többé-kevésbé hasonló a helyzet a sárga­répával és a petrezselyemgyökérrel is. Mindkét zöldség klasszikus termőhelye Csongrád megye, mégis Székesfehérváron vásárolt levesgyökeret és sárgarépát áru­sítanak a megye üzleteiben. A Magyar Szolidaritási Bizottság kibővített ülése Szolidaritás Portugália haladó erőivel Harminc esztendeje ün­nepli a haladó világ szep­tember 2-án a nemzetközi antifasiszta napot, s ebből az alkalomból tartott kibő­vített ülést hétfőn a Magyar Szolidaritási Bizottság. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitká­ra, a szolidaritási bizottság alelnöke mondott menyitó szavakat, majd Harmati Sándor, a bizottság elnöke számolt be a szervezet majd egyesztendős tevékenységé­ről, majd — javaslatára — a bizottság Portugáliával kapcsolatos szolidaritási nyi­latkozatot fogadott el . A magyar közvélemény megdöbbenéssel és felhábo­rodással értesült arról, hogy a portugál reakciós, fasiszta erők az utóbbi hetekben fo­kozták ellenforradalmi tá­madásaikat a demokratikus forradalom vívmányai, a né­pi tömegek legkövetkezete­sebb és legtöbb áldozatot hozó ereje, a Portugál Kom­munista Párt s más demok­ratikus pártok és szerveze­tek ellen — hangsúlyozza a nyilatkozat. A bizottság nyilatkozata kitér a spanyolországi ese­ményekre is, s aláhúzza: a­ belső társadalmi változások­tól, a világ haladó erőinek sikereitől, a portugál de­mokratikus fejlődéstől meg­riadt, korhadó fasiszta rend­szer fokozta a haladó erők üldözését, s attól sem riadt vissza, hogy halálos ítélete­­­­ket hozzon. Csatlakozva a baszk hazafiak megmentésé­ért küzdő szolidaritási moz­galomhoz, közvéleményünk támogatásáról biztosítja a spanyol demokratikus anti­fasiszta erőket. (MTI) Gabonasilók­­ sorozata Ménfőcsanakon nyolc, egyenként­ 23 méter ma­gas gabonasilótartály épül a Gabonafelvásárló Vállalat ré­szére. A 16 millió forintos beruházást februárban kezdték és a tervek szerint decemberben adják át a silókat. (Hir-totó - Hadai falu.) Vásárhelyi kiadás 37. Évfolyam 205. szám 1975. szeptember 2., kedd Ára: 80 fillér MA: K­flii gyűlés speien A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából ma dél­után 3 órakor nagygyűlést rendez a Csepel Vas­ és Fémművek Szerszámgépgyá­rának kultúrtermében. A nagygyűlésen Borbándi Já­nos, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Nguyen Manh Cam, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete mond be­szédet. Hanoiba érkezett Huszár István Vasárnap Hanoiba érke­zett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Huszár Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének, az Állami Tervhivatal elnöké­nek vezetésével részt vesz a­ VDK kikiáltásának 30. év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. A ma­gyar delegációt Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók­ Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a VDK miniszter­elnök-helyettese fogadta. Ugyancsak a nap folya­mán megérkezett az NDK, a KNDK, Csehszlovákia és­ a KNK párt-- és kormány kül­döttsége. A kínai delegációt Csen Hszi-lien, a Kínai Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Kínai Államtanács alelnöke vezeti. A KNK küldöttségét­ Pham Van Dong miniszterelnök fo­gadta. (MTI) A Szovjetunió nemzeti napja a mezőgazdasági kiállításon Hétfőn a Szovjetunió nemzeti napja volt a mező­­gazdasági kiállítás fő esemé­nye. A szovjet lobogókkal feldíszített vásárvárosban ezen­ a napon az OMÉK leg­nagyobb kiállítói, a szovjet vállalatok, üzemek termékei, korszerű gépek és más be­rendezések kerültek az ér­deklődés előterébe. A bemu­tatók magas műszaki szín­vonalára jellemző, hogy a kiállításon egész sor szovjet termék nyert különféle ér­meket, ami a konstrukciók értékét, a berendezések hasz­nálhatóságát dicséri. Egyebek között arany­éremmel tüntették ki a cu­­korrépa-betakarító gépet, az új gabonakombájnt, vala­mint 3 traktortípust, közöt­tük a keresett MTZ 80-as típust. Nagy tetszést váltott ki a látogatók körében a szocialista országok pavilon­jában látható szovjet kiállí­tási anyag, a kitűnő minő­ségű termények, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az erdészeti termékek. A szov­jet kiállítók információs szolgálatát eze­n a napon ■megerősítették.

Next