Csongrád Megyei Hírlap, 1975. november (20. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

Jubileum és ünnepi megemlékezés A megyei fejlesztések szolgálatában a CSOMITERV A Csongrád megyei Taná­csi Tervező Vállalat tizenöt évvel ezelőtt alakult. E jubi­leumot és egyben a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő évfordulóját ün­nepelték meg tegnap este Szegeden, a Hungária étte­remben. Az ünnepségen részt vett dr. Varga Dezső, a sze­gedi városi pártbizottság tit­kára, Horváth Gyula, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, s a társvállalatok vezetői, képviselői is. A vendégeket, s a vállalat dolgozóit Szegedi István, a CSOMÓTERV párttitkára kö­szöntötte. Ünnepi beszédet Kovács Imre, a megyei ta­nács elnökének általános he­lyettese mondott. Többek kö­zött szólt arról is, hogy a vállalat életrehívásakor az is cél volt: kapacitásának bő­vülésével az iparosításban, a lakásépítésben akkor jelent­kező lemaradásokat pótolják. 1965-ben már 11 milliárd forint termelési értéket „hoz­tak” a tervezők, több mint 300 millió forint kiviteli ér­tékű műszaki dokumentációt adtak ki. A következő öt év­ben a termelési érték 60 szá­zalékkal nőtt, a kiviteli ter­vek költségvetés szerinti ér­téke meghaladta a másfél milliárd forintot. Ezzel a vál­lalat tíz év alatt az ország egyik legnagyobb megyei ter­vező intézete lett. A dina­mikus fejlődésre jellemző: most, a negyedik ötéves terv végére a közel 300 fő 31 mil­liárd forintos termelési érté­ket produkál. A kiviteli ter­vek beruházási költsége pe­dig megközelíti az 1 milliárd forintot. Ma már a CSOMITERV — a Pest megyei tervező válla­lat után — az ország máso­dik legnagyobb tervező szer­vezete. A lakóháztervezés ki­viteli értéke például 1970- ben 172, 1974-ben már 415 millió forint volt. Nemcsak a munka mennyisége nőtt, ha­nem az átlagbérek is 10 szá­zalékkal emelkedtek, s a sze­mélyi jövedelem — az év végi részesedéssel — 30 szá­zalékkal lett magasabb. A dolgozók szakmai képesítésé­nek fele: növekedett a mű­szaki tervezési tevékenység színvonala. A tizenöt év alatt 8 ezer lakás, 224 tanterem, 1500 böl­csődei és óvodai hely, 5 ezer 100 kollégiumi és szállásjel­­legű létesítmény, 70 ezer négyzetméter ipari csarnok, illetve más, tárolásra alkal­mas helyiségek terveit készí­tették el. De közműfejlesz­tési — víz, csatorna, gáz — tervezési munkák is náluk készültek. Vásárhelyen — a Kossuth téri, Lenin úti lakó­házak és üzletek, a szak­munkásképző iskola; Szente­sen — a középmagas házak, üzletek, szolgáltató egységek; Csongrádon — mozi, város­központi lakóházak, üzletek; Makón — szinte a teljes fő­tér; Szegeden — biológiai in­tézet, DÉLÉP-munkásszálló, TÜZÉP-irodaház; a szegedi járásban — a röszkei határ­­átkelőhely — mindenütt megtaláljuk kezük nyomát, s még csak nem is teljes a felsorolás. Náluk készült Vá­sárhely, Csongrád-Bökény, Békés város általános rende­zési terve, Mártély üdülőte­rület fejlesztési koncepciója, s a megyében négy város negyedik ötéves tervi lakás­­beruházásainak beépítési ter­ve. A műszaki fejlesztési te­vékenység jelentős állomása a könnyűszerkezetes prog­ram, a csomóváz. Ezt követően az előadó szólt a szocialista szerződé­sekről, együttműködési meg­állapodásokról, melyeknek jól tesz eleget a vállalat. Ün­nepi beszédének második ré­szében méltatta a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 58. évfordulójának tör­ténelmi jelentőségét. Végül Deák Ferenc, a vál­lalat igazgatója jutalmakat adott át a munkában élen járó dolgozóknak. Ülést tartott a KNEB A korszerű szállításszervezési módszerek alkalmazásá­nak tapasztalatairól, a gazdaságtalan és az indokolatlan fuvarozások csökkentésének vizsgáltáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, majd ezt kö­vetően jóváhagyta a gyermek- és ifjúságvédelem helyzeté­nek vizsgálatára, továbbá az alkalmazotti létszám alakulá­sának és foglalkoztatási hatékonyságának ellenőrzésére ké­szült programot. (MTI) Életszínvonalunk alakulásá­ra úgy igazában nem panasz­kodhatunk, ha m­égis — már csak megszokásból is tesz­­szük. Példa erre az is, hogy fogyasztásunk a tervezettet szinte minden árucikk féléből meghaladja. Úgy számítot­tuk, hogy a negyedik ötéves terv végére az egy főre jutó húsfogyasztás 69 kilogramm lesz. A forgalom adatai azon­ban ennél jóval többet mu­tatnak: 71 kilogramm. A fel­futás számottevő. Ennek el­lenére a háziasszonyok a húsüzletekben hét végén megfordulók elégedetlenek. Tény, hogy akadozik az ellá­tás, a fogyasztással előre szaladtunk. Ismert dolog, hogy köz­pontilag adott keretek szab­ják meg a húsellátást. Csong­rád megye szeptemberben és októberben a tervezetthez képest 3,6 százalékkal keve­sebb húst kapott. A mező­­gazdasági nagyüzemek, az ÁFÉSZ-ek az idei évre vál­lalt vágási kötelezettségüket az I—III. negyedévben csu­pán 75 százalékra teljesítet­ték. S már a közepébe is vágtunk a gyenge húsellátás okainak, csak az utolsót kell Van, de nem rendelnek! A sertésfej, a láb, a burka nem kelendő cikk? emlékezetünkbe idézni: az idei nyáron egész pontosan háromezer mázsával több tő­kehúst ettünk­ meg, mint amennyi a járandóságunk volt. A következményt érez­tük szeptemberben és októ­berben, amikor volt olyan hét, hogy az üzletekben tíz százalékkal kevesebb volt az eladásra váró hús mennyisé­ge, mint a tavalyi év azonos időszakában. Tehát több húst ettünk, de az ellátási nehézségekhez hozzájárult, hogy a kereske­delem rosszul gazdálkodott a rendelkezésére álló tőkehús­árualappal. Pedig éppen a kereskedelem kérte a folya­matos ellátás érdekében, hogy a tőkehús mennyiségét kéthetes bontásban kapja meg, mondván: így jobban tud gazdálkodni az árualap­pal, szervezni az ellátást, mintha egy hétre kapja meg a keretet. A kérésnek eleget tettek, de a kereskedelem adós maradt az ellátás szer­vezésével. Hiszen olykor 30 vagy 60 mázsával többet, il­letve kevesebbet ad ki, de előfordul már 200 mázsás el­térés is. Az indok? Arra spe­kuláltak, hátha kapnak pót­keretet. Teszik mindezt ak­kor, amikor a népgazdaság­iak oly fontos exportszállítá­sok beindultak. Azt hinné az ember, ha már tőkehúsból kevesebb van, a vágott baromfit na­­gobb mennyiségben kínálják az üzletek. A szeptemberi adatok tanúsága szerint azon­ban a kereskedelem mind­össze 1,3 százalékkal növelte rendeléseit. Sőt, a tojásárak növekedéséhez is hozzájárul­tak azzal: 15 százalékkal ke­vesebbet rendeltek a barom­fiipartól, mint a bázisban. Így aztán a tojás szabad­piaci ára számottevően emelkedhetett. Mindig vevők lennénk az olcsóbb, úgynevezett töltelék­árukra, a sertésfejre, a láb­ra. De ebből is rossz az el­látás. S nem a húsipar az oka, hanem a kereskedelem. A Szegedi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat az év elején szerződésben lekötött mennyiségnek csak 83 száza­lékát vette át hurkából. Az olcsóbb árfekvésű sertésfej, -láb sem kelendő cikk a Sze­gedi ÉLIKER szerint: a hús­ipartól a rendelkezésre álló mennyiségnek 24 százalékát vette át értékesítésre. A Csongrád megyei ÉLIKER a hurkaféléknek 17, a sertés­fej 22, a sertéslábnak 40 szá­zalékát hozta forgalomba boltjaiban. Ezek azok a vá­góhídi termékek, melyekből szinte korlátlan mennyiséget tudna adni a húsipar. Csak át kelene venni! A közsé­gekben sem jó az ellátás, mert az ÁFÉSZ-ek az össz­­szerződött mennyiségnek 34 százalékára tartottak igényt. A két ÉLIKER, s az ÁFÉSZ-boltok alaposabb, át­gondoltabb rendelése, a meg­levő árualapokkal való jó gazdálkodása segíthet az el­látáson. S újabb segítség, ha a mezőgazdasági nagyüze­mek, az ÁFÉSZ-ek az idei évre vállalt vágási kötele­zettségüknek igyekeznek ele­get tenni. Az ellátás egyen­letességének biztosítása, az olcsóbb áruk rendszeres meg­rendelése az üzletek részéről, az átmeneti nehézségeken se­gíthet. Mert csak átmeneti zavarról van szó, előre ha­ladtunk a fogyasztással, nyá­ron háromezer, mázsával töb­bet ettünk, mint a járandó­ságunk. Igaz, van egy bosszantó tény is. A televízió reklá­mozza a marhahúst, a Nők Lapja receptjei csak a mar­hahús elkészítését ajánlják figyelmünkbe. Azt mondják, „együnk több marhahúst”. Abba a központi keretbe, amit két hétre adnak, a marhahús is benne van. Az ajánlat nem rossz, de a rek­lám csak akkor jó, ha a hús­ipari tröszt megfelelő ellátást adhat; marhahúsból minden megyének, minden város­nak. VARGA EDIT SZOMBAT, 1915. NOVEMBER 1 . Centenáriumi Ipari Vásárra készül Szeged Tegnap sajtótájékoztatót tartottak Figyelemre méltó évfordulóhoz közele­dik Szeged: jövőre ünnepli az 1876. évi „Magyar Országos Ipar-, Termény- és Ál­latkiállítás” megrendezésének századik év­fordulóját. Az akkori országos jellegű és méretű szegedi rendezvényt tekintik az első Szegedi Ipari Vásárnak. Jövőre, 1976-ban Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár megrendezésére kerül sor jú­lius 23-tól augusztus 8-ig. Az előkészüle­tekről dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei város tanácsának vb-titkára, aki egyben az előkészítő bizottság titkára is, tájékoz­tatta a sajtó képviselőit. A sajtótájékozta­tón részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi Bizottságának titkára,­­ a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár előké­szítő bizottságának elnöke is. Ott volt Farsang Lászlóné dr., a Csongrád megyei Tanács vb kereskedelmi osztályának ve­zetője és Mane Diklic, a Szabadkai Ipari Vásár igazgatója, is. — A jobb áruellátásért, a korszerű tech­nikáért jelszó jegyében rendezzük meg a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásárt — mondatta a többi között dr. Csikós Fe­renc. Hangsúlyozta, hogy ez a termékbe­mutató lehetővé teszi a felhasználóknak, a kereskedelemnek, a fogyasztóknak, hogy kedvező körülmények között tájékozódja­nak a kínálatról. Olyan fórummá kíván­ják tenni a vásárt, amely a ma piacát tükrözi a holnapi üzletkötés céljaira. Emellett a holnapi fejlődési tendenciákat mutatja a holnaputáni üzlet- és kereske­delempolitika számára. A vásáron lehető­ség nyílik arra, hogy a kiállítók termékei­ket közvetlenül értékesítsék a fogyasztók részére. Szeged a jövő évi centenáriumi vásárral is hozzá akar járulni a szélesebb körű határmenti árucseréhez. Ez alkalom­mal a magyar s a külföldi vállalatok is találkozhatnak üzletfeleikkel, a felhaszná­lókkal, a kereskedőkkel. Nemcsak a kör­nyező országokból, hanem Szeged más testvérvárosából, Csongrád megye testvér­megyéiből is meghívnak ipari kiállítókat a vásárra. — A Centenáriumi Szegedi Ipari Vá­sáron a kiállítók számot adhatnak a ne­gyedik ötéves tervben elért eredményük­ről, fejlődésükről — mondotta felszólalá­sában dr. Varga Dezső. — Szemléltetni tudják, hogy milyen termékkel járultak hozzá az áruellátás javításához, az egyre növekvő lakossági igények kielégítéséhez. A vásár alkalmat nyújt arra is, hogy a kiállító vállalatok az ötödik ötéves terv­ben megvalósításra kerülő célkitűzéseiket széles körben ismertethessék, és bemutat­hassák azon termékeiket, amelyeket a ha­zai és külföldi piacra ajánlanak, keresve a minél hosszabb távú kereskedelmi és műszaki együttműködés­­ lehetőségét Tájékoztatták a magyar és jugoszláv új­ságírókat arról, hogy október végéig előze­tesen 222 magyar vállalat és szövetkezet jelentette be részvételét. Magyarország va­lamennyi megyéje képviselteti majd ma­gát a szegedi centenáriumi ipari sereg­szemlén. Előreláthatóan közel 300 magyar vállalat kap majd helyet azzal, hogy újabb kiállítási csarnokokat is építenek, vállalati összefogással. Ha figyelembe vesszük, hogy a jugoszláv vállalatokon kí­vül más országokból is érkeznek kiállítók, megállapítható: Szeged méltó módon em­lékezik majd meg első ipari vására ren­dezésének századik évfordulójáról. Alaposan és előnyére változott meg a szentesi­ Kossuth tér. Az esti órákban külö­nösen szép látványt nyújt a lámpasorokkal megvilágított és aranybarna­ színben pom­pázó fákkal körülvett tér. Az Ady Endre utcából a térre érkezőket a felvételen megörökített kép fogadja. (Fotó: Szép György) Erőteljesen gyarapodott a betétállomány RENDEZVÉNY CSONGRÁDON A VILÁGTAKARÉKOSSÁGI NAP ALKALMÁBÓL Pénteken délelőtt Csongrá­don, a Kossuth Művelődés!! Központban tartották meg a világtakarékossági nap me­gyei ünnepségét. Az elnök­ségben helyet foglalt Papdi József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Var­ga József Csongrád város ta­nácsának elnöke, Töröki Lász­ló, az OTP­ megyei igazga­tója, Pádár Lászlóné, az út­törőszövetség megyei elnöke. Az ünnepségen jelen voltak Szentes város és a járás párt- és tanácsi vezetői is. Dr. Mester János, a Haza­fias Népfront megyei elnök­ségének tagja nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. So­mogyi Ferenc, a csongrádi városi pártbizottság első tit­kára mondott beszédet. Elő­­■szőr a takarékossági mozga­lom jelentőségéről, történel­mi múltjáról beszélt. El­mondta, hogy hazánkban is szép hagy©r­mányai vannak a takaré­kossági törekvéseknek. Az ipari munkásság már a múlt század közepén létre­hozott saját erejéből segé­lyező egyleteket, szövetkeze­teket és takarékpénztárakat. Az első nemzetközi kong­resszuson — amelyet 1924- ben rendeztek meg Milánó­ban — 28 ország­­ küldöttei vettek részt. Most az 51. év­fordulón elmondhatjuk, hog a takarékosság gondolata meghódította az egész vilá­got. Hazánkban a lakossági megtakarítás összege az idén elérte a 89 milliárd forintot, ez 12 mil­­liárddal több az előző évi hasonló időszakhoz viszo­nyítva. Az egy főre jutó megtakarí­tás összege 7500 forint. Je­lenleg az ország lakossága 5 millió betétkönyv tulajdono­sa. Csongrádon 224 millió fo­rintra emelkedett a lakosság betétállománya. Itt is lénye­ges növekedés van az elmúlt évhez viszonyítva. Az ifjú­sági takarékbetét-állomány 5 millió forint. A város életé­ben jelentős volt a negyedik ötéves terv során a takarék­­pénztár szerepe a lakásépí­tési tervek realizálásában. Az MSZMP XI. kongresz­­szusa fontos feladatként je­lölte meg az átfogó, ésszerű takarékosságot a népgazda­ság minden területén. Egyre több azoknak az embereknek a száma, akik magánéletük­ben és munkahelyükön gon­dosak, beosztással élnek, ta­karékoskodnak egyéni java­ikkal, és a társadalmi tulaj­donnal is. Dr. Somogyi Ferenc ünne­pi beszédének befejező ré­szében az ifjúság rendszeres taka­rékosságra való nevelésé­nek jelentőségéről emlékezett meg. Ezt követően Muladi Imre, a városi tanács vb művelő­désügyi osztályvezetője meg­nyitotta a takarékosság je­gyében meghirdetett gyer­­mekrajz-kiállítást. A győzte­seknek és helyezetteknek Pá­dár Lászlóné nyújtotta át az értékes jutalmakat. Határidő előtt... Két hónappal az eredeti határidő előtt, október 31- re befejeződött a Köny­­nyűbeton és Szigetelőanyag­ipari Vállalat kazincbarcikai könnyűbetongyárának re­konstrukciója. A most befe­jeződött rekonstrukció lehe­tővé teszi, hogy a gyár mint­egy negyven százalékkal nö­velje a nagyrészt családiház­­építésére használt gázszilikát falazóblokkok gyártását és egyúttal számottevően javítsa a készített blokkok minősé­gét is. ------------------------3

Next