Csongrád Megyei Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRAS HEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAI'' Szolgáltatás és kiszolgáltatás A minap ismerősöm a következő miatt panaszkodott: a fűtés megkezdése előtt ki szokták tisztítani a gőzkonvektorokat. Ezt eddig egy szakember munkaidő után végezte, tehát kontárként, és tűrhető árat számított fel érte. Most a négy, szobai konvektor és a falmelegítő tisztításáért ötszáz forintot kért. Reggel 8-tól 11-ig volt ott. Három óráért ez azért túlságosan sok... Ilyen példákat vég nélkül lehetne sorolni: a fürdőszobai mosdó csaptelepének cseréje este 5-től 10 óráig tartott, semmi anyagot hozzá a szerelő nem adott, és 600 forintot kért... Egy négyszer négyes szoba betonozását két este végezte egy mester, minden anyagot — sőt segédmunkát is — a rendelő adott, s a kontár végül mégis kétezer forintot kért... A minap vizsgálta a NEB a makói magánfuvarozók árdrágítását. De mit tehet a lakosság, ha azt akarja, hogy a tüzelője, vagy építőanyaga időben hazakerüljön? Fizet! S annyit, amennyit a fuvaros kér! Szolgáltatás. Az ember mit tehet, ha azt akarja, hogy a ház körüli javításokat gyorsan elvégezzék? Egyet tehet: kontárhoz fordul, aki ugyan csak anynyiban kontár, hogy nincs iparengedélye, s nem fizet adót, egyébként gyárban, vállalatnál jó szakemberként dolgozik, s munkaidő után vállal szerelést, javítást, építést. S az emberek örülnek, ha egyáltalán vállalja valaki. Mert a vízvezeték-szerelő például azt is mondta, mikor sokallották végül is az árat, hogy ezer helye lenne, ahová hívják, s ahol nem tesznek megjegyzést az árra. S el is hisszük, hogy igazat mondott, hiszen kicsi a javítószolgáltató kapacitás, viszont az ilyen irányú igények — a korszerűbb lakásfelszerelések építkezések stb. növekedése következtében — szüntelen nőnek. Egyre nagyobb az ellentmondás, tehát igények és lehetőségek között. * A Központi Statisztikai ** Hivatal Csongrád megyei Igazgatóságának jelentése szerint ez év I—III. negyedében a lakosság számára végzett építőipari, kereskedelmi, szállítási és személyi szolgáltatás valamit nőtt ugyan, de nem olyan mértékben, mint a megelőző években. Az igaz, hogy kormányzatunk jelentős kedvezményekben részesíti azokat a vállalatokat, szövetkezeteket, amelyek bővítik szolgáltatótevékenységüket. Mégis az igények előbb járnak, mint a fejlesztés lehetőségei. De még a szemléleti fogyatékosságokat se küzdöttükle, amelyek közrejátszanak abban, hogy számos vállalat tovább szűkíti szolgáltatótevékenységét, elsősorban munkáshiányra hivatkozva ahelyett, hogy megfelelő átcsoportosítással maga is hozzájárulna gondjaink enyhítéséhez. Milyen lehetőség áll az állampolgár számára rendelkezésre, ha valamit javíttatni akar? Elsősorban az erre a célra szervezett állami, tanácsi és szövet■ kezeti vállalatok, a kisiparosok — tegyük hozzá: állandóan szűkülő — javítótevékenysége, a szakmunkások fent említett „kontárkodása”, valamint a „Csináld magad !”-mozgalom. Ez utóbbi jelentőségét talán számokkal ki sem lehet mutatni, de mindenki tudja, hogy az apróbb javítások-szerelések házilagos megoldása óriási erőt és értéket jelent, s ezt a tevékenységet érdemes — szakfolyóiratokkal tanácsadással — tovább szélesíteni, szakszerűségét növelni, mert egyre nagyobb erre az igény. Hatalmas tartalékok vannak a „kalákában” is, amikor — főként házépítéshez, garázsépítéshez barátok-családok fognak össze, s kölcsönösen segítenek egymásnak, egyegy szakember felügyelete mellett. Igen jelentősnek tűnik az a segítés is ebben a vonatkozásban, amit a szocialista brigádok adnak egy-egy brigádtag kisegítése érdekében. Tehát a szolgáltatásii szükségletek végül is valamilyen módon kielégülnek. Nem ártana azonban jobban ellenőrizni e szolgáltatások árait sem Ami az állami és szövetkezeti, valamint az engedéllyel működő magánszektort illeti, ezeken a területeken — ha nem is alacsony árak, de — árszabályozások vannak érvényben. Ezek megsértése viszonylag könnyebben felderíthető. Nehezebb „szabályozni” a kontárok tevékenységét, ezek köre viszont kétségtelenül növekedik. Igaz, hogy itt alku tárgya az általuk nyújtott szolgáltatás-szerelés-javítására. Ahogy mondta az egyikük, „nem kötelező a munkámat igénybe venni, hiszen akadnak sokan, akik azt se kérdik, mibe kerül, örülnek, ha elvégzem a munkát”. Nos, ezt a helyzetet érezzük kiszolgáltatottságnak, az egyes emberek jövedelme megcsapolásának. A tisztességgel elvégzett munkáért — legyen szó hatóságilag szabályozott, vagy iparengedély nélkül végzett munka — tisztességes munkabér is jár. ■ Ezt mindenki megérti. Azt azonban már kevéssé, hogy amíg az állami és szövetkezeti vállalatok a végzett javító-szerelő szolgáltató áraiból befizetik állami kötel érettségeiket, a „kontárok” a javítási díjnak ezt a részét is zsebre vágják. A kapzsiságnak persze nincs határa. De az azonban mégsem engedhető meg, hogy akadjanak számosan olyanok, akik — kihasználva a szolgáltatások terén tapasztalható feszültséget, konjunktúrát — „megvágják” az állampolgárokat. Hiszen itt aztán ninncs mit tenni, vagy veszekedni, vagy fizetni. Niem árt tehát a hajdani „tisztes iparos” magatartásra apellálni, akiknek a tisztességét az jellemezte, hogy becsületes és szakszerű munkát végeztek, és szolid árral elégedtek meg. Hiszen a javító szakember így is megtalálja számítását. RÁCZ LAJOS 13. ÉVFOLYAM 282. SZÁM 1975. december 2., kedd Ára: 80 fillér Vásárhelyi kiadás Kádár János fogadta Sh Werner Lambertet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Werner Lambertet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a kíséretében levő Kurt Tiedlét és Rudolf Singert, a KB tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB osztályvezetője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Képünkön: Kádár János megbeszélést folytat Werner Lambertcel, az NSZEP Központi Bizottsága titkárával ülést- tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szakszervezetek december 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Márkája Imre igazságügy minisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszolgálattapasztalatait összefoglaló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléséről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést. Az elnökség a szakszervezetek 1975-ben végzett nemzetközi munkájáról szóló jelentést is megtárgyalta. KGST-bizottság jellen ülése A szocialista országok közlekedésének fontos nemzetközi szervezete, a KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi tanácskozást hétfőn dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg a Gellért Szállóban. A kormány nevében köszöntötte az ülés résztvevőit, majd arról szólt, hogy a következő tervidőszak növekvő feladatai a közlekedésre is nagyobb terheket rónak, végrehajtásukhoz a tagországok összehangolt intézkedéseire, a közlekedési integráció fejlesztésére van szükség. Ezt szolgálja a közlekedési állandó bizottság, s ehhez nyújt segítséget a mostani ülés. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia delegációi. Jelen vannak a tanácskozáson a KGST titkárságának, valamint a közmémekedési együttműködés nemzetközi szervezeteinek a képvs viselői.. új épület Szentesen tanácskozás a Parlamente Hétfőn a ’parlamentben étekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Bajfai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V, ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madarász Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1970—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadást követő vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászlóné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Apró Antal zárszavával ért véget. Gomba módra szaporodnak az új épületek Szentesen a Kossuth, Klauzál és Jövendő utcák által határolt lakónegyedben. Képünk ezúttal egy 45 lakásos, az OTP saját beruházású társasházunk építését örökítette meg. A kivitelező vállalat, a DÉLÉP munkásai a szó szoros értelmében éjjel-nappal dolgoznak az ötszintes, másfél-, kétszobás lakásokból álló ház építésén. Ennek eredménye, hogy három hét alatt, (!. december elejére .»összeszerelik” az épületet. Ezt a mintegy fél évet igénybe vevő végső befejezési munkálatok követik, így várhatóan jövő év júliusában, augusztusában költözhetnek be a lakók. KISZ-küldötségtrnk Helsinkiben A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet, vasárnap megérkezett Helsinkibe. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent A. L. Hyvosnen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a magyar delegációt vendégül látó két ifjúsági szervezet — a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Központi Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség — vezetői, élükön P. Saamio és P. Sarkkinen elnökökkel. Jelen volt a fogadtatáson Rónai Rudolf, helsinki magyar nagykövet is. A dr. Maróthy László vezetésével Finnországban tartózkodó magyar ifjúsági küldöttség hétfőn Helsinkiben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel. A magyar delegációt a párt székházában fogadta Aarno Saarinen, az FKP elnöke és Aarvo Aalto, az FKP főtitkára. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón a delegáció tájékoztatót kapott az aktuális finn belpolitikai helyzetről.