Csongrád Megyei Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRAS HEGYEI * A M­A­G­Y­A­R S­Z­O­C­I­A­LI­ST­A M­U­NK­Á­S­PÁ­RT LAPJA­I'' Szolgáltatás és kiszolgáltatás A minap ismerősöm a kö­­­­­vetkező miatt panasz­kodott: a fűtés megkezdé­se előtt ki szokták tisztíta­ni a gőzkonvektorokat. Ezt eddig egy szakember mun­kaidő után végezte, tehát kontárként, és tűrhető árat számított fel érte. Most a négy, szobai konvektor és a falmelegítő tisztításáért ötszáz forintot kért. Reg­gel 8-tól 11-ig volt ott. Há­rom óráért ez azért túlsá­gosan sok... Ilyen példákat vég nél­kül lehetne sorolni: a für­dőszobai mosdó csaptele­pének cseréje este 5-től 10 óráig tartott, semmi anyagot hozzá a szerelő nem adott, és 600 forintot kért... Egy négyszer­ né­­gyes szoba betonozását két este végezte egy mester, minden anyagot — sőt se­gédmunkát is — a rendelő adott, s a kontár végül mégis kétezer forintot kért... A minap vizsgálta a NEB a makói magánfu­varozók árdrágítását. De mit tehet a lakosság, ha azt akarja, hogy a tüzelő­je, vagy építőanyaga idő­ben hazakerüljön? Fizet! S annyit, amennyit a fuvaros kér! Szolgáltatás. Az ember mit tehet, ha azt akarja, hogy a ház körüli javítá­sokat gyorsan elvégezzék? Egyet tehet: kontárhoz for­dul, aki ugyan csak any­­nyiban kontár, hogy nincs iparengedélye, s nem fizet adót, egyébként gyárban, vállalatnál jó szakember­ként dolgozik, s munkaidő után vállal szerelést, javí­tást, építést. S az emberek örülnek, ha egyáltalán vál­­lalja valaki. Mert a vízve­zeték-szerelő például azt is mondta, mikor sokallották végül is az árat, hogy ezer helye lenne, ahová hívják, s ahol nem tesznek meg­jegyzést az árra. S el is hisszük, hogy igazat mon­dott, hiszen kicsi a javító­­szolgáltató kapacitás, vi­szont az ilyen irányú igé­nyek — a korszerűbb la­kásfelszerelések építkezé­sek stb. növekedése követ­keztében — szüntelen nő­nek. Egyre nagyobb az el­lentmondás, tehát igények és lehetőségek között. * A Központi Statisztikai ** Hivatal Csongrád me­gyei Igazgatóságának jelen­tése szerint ez év I—III. negyedében a lakosság szá­mára végzett építőipari, kereskedelmi, szállítási és személyi szolgáltatás vala­mit nőtt ugyan, de nem olyan mértékben, mint a megelőző években. Az igaz, hogy kormányzatunk jelen­tős kedvezményekben ré­szesíti azokat a vállalato­kat, szövetkezeteket, ame­lyek bővítik szolgáltató­tevékenységüket. Mégis az igények előbb járnak, mint a fejlesztés lehetőségei. De még a szemléleti fogyaté­kosságokat se küzdöttük­­le, amelyek közrejátszanak abban, hogy számos válla­lat tovább szűkíti szolgál­tatótevékenységét, elsősor­ban munkáshiányra hivat­kozva ahelyett, hogy meg­felelő átcsoportosítással maga is hozzájárulna gond­jaink enyhítéséhez. Milyen lehetőség áll az állampolgár számára ren­delkezésre, ha valamit ja­víttatni akar? Elsősorban az erre a célra szervezett állami, tanácsi és szövet­­■ kezeti vállalatok, a kisipa­rosok — tegyük hozzá: ál­landóan szűkülő — javító­tevékenysége, a szakmun­kások fent említett „kon­tárkodása”, valamint a „Csináld magad !”-mozga­­lom. Ez utóbbi jelentőségét talán számokkal ki sem le­het mutatni, de mindenki tudja, hogy az apróbb ja­­vítások-szerelések házila­gos megoldása óriási erőt és értéket jelent, s ezt a te­vékenységet érdemes — szakfolyóiratokkal tanács­adással — tovább szélesí­teni, szakszerűségét növel­ni, mert egyre nagyobb er­re az igény. Hatalmas tar­talékok vannak a „kaláká­ban” is, amikor — főként házépítéshez, garázsépítés­hez barátok-családok fog­nak össze, s kölcsönösen segítenek egymásnak, egy­­egy szakember felügyelete mellett. Igen jelentősnek tűnik az a segítés is eb­ben a vonatkozásban, amit a szocialista brigádok ad­nak egy-egy brigádtag ki­segítése érdekében. Tehát a szolgáltatási­i szükségletek végül is valamilyen módon kielé­­gülnek. Nem ártana azon­ban jobban ellenőrizni e­ szolgáltatások árait sem Ami az állami és szövet­kezeti, valamint az enge­déllyel működő magán­­szektort illeti, ezeken a te­rületeken — ha nem is alacsony árak, de — ár­szabályozások vannak ér­vényben. Ezek megsértése viszonylag könnyebben fel­deríthető. Nehezebb „sza­bályozni” a kontárok tevé­kenységét, ezek köre­­ vi­szont kétségtelenül növe­kedik. Igaz, hogy itt alku tárgya az általuk nyújtott szolgálta­tás-szerelés-ja­­vítás­ára. Ahogy mondta az egyikük, „nem kötele­ző a munkámat igénybe venni, hiszen akadnak so­kan, akik azt se kérdik, mibe kerül, örülnek, ha el­végzem a munkát”. Nos, ezt a helyzetet érezzük ki­szolgáltatottságnak, az egyes emberek jövedelme megcsapolásának. A tisz­tességgel elvégzett mun­káért — legyen szó hatósá­gilag szabályozott, vagy iparengedély nélkül vég­zett munka — tisztességes munkabér is jár. ■ Ezt min­denki megérti. Azt azon­ban már kevéssé, hogy amíg az állami és szövet­kezeti vállalatok a végzett javító-szerelő szolgáltató­ áraiból befizetik állami kö­­tel érettségeiket, a „kontá­rok” a javítási díjnak ezt a részét is zsebre vágják. A kapzsiságnak persze nincs határa. De az azon­ban mégsem engedhető meg, hogy akadjanak szá­mosan olyanok, akik — kihasználva a szolgáltatá­sok terén tapasztalható fe­szültséget, konjunktúrát — „megvágják” az állampol­gárokat. Hiszen itt aztán ninncs mit tenni, vagy ve­szekedni, vagy fizetni. Ni­em árt tehát a hajdani „tisztes iparos” maga­tartásra apellálni, akiknek a tisztességét az jellemez­te, hogy becsületes és szak­szerű munkát végeztek, és szolid árral elégedtek meg. Hiszen a javító szakember így is megtalálja számítá­sát. RÁCZ LAJOS 13. ÉVFOLYAM 282. SZÁM 1975. december 2., kedd Ára: 80 fillér Vásárhelyi kiadás Kádár János fogadta Sh Werner Lambertet Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Werner Lambertet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a kíséretében levő Kurt Tiedl­ét és Rudolf Singert, a KB tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszé­lésen részt vett Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára és Grósz Károly, a KB osz­tályvezetője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Képünkön: Kádár János megbeszélést folytat Werner Lambertcel, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága titkárával ülést- tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szak­­szervezetek december 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Márkája Imre igazságügy minisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszol­­gálat­­tapasztalatait összefog­­laló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny értékelésé­ről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést. Az el­nökség a szakszervezetek 1975-ben végzett nemzetközi munkájáról szóló jelentést is megtárgyalta. KGST-bizottság jellen­ ülése A szocialista országok köz­lekedésének fontos nemzet­közi szervezete, a KGST köz­lekedési állandó bizottsága december 1—6. között Buda­pesten tartja 50. ülését. A jubileumi tanácskozást hétfőn dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese ünnepélyesen nyitotta meg a Gellért Szállóban. A kormány nevében köszöntöt­te az ülés résztvevőit, majd arról szólt, hogy a következő tervidőszak növekvő felada­tai a közlekedésre is nagyobb terheket rónak, végrehajtá­sukhoz a tagországok össze­hangolt intézkedéseire, a közlekedési integráció fej­lesztésére van szükség. Ezt szolgálja a közlekedési ál­landó bizottság, s ehhez nyújt segítséget a mostani ülés. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió­­, valamint Jugoszlá­via delegációi. Jelen vannak a tanácskozáson a KGST tit­­­­kárságának, valamint a közmém­ekedési együttműködés nem­­­­zetközi szervezeteinek a képv­s viselői.. új épület Szentesen tanácskozás a Parlamente Hétfőn a ’parl­amentben ét­­ekezletet tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, ál­­landó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képvi­selőcsoportok vezetői. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter Já­nos, Inokai János és Bajfai Sarolta, az országgyűlés alel­­nöke — elsőként Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország­gyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament kö­vetkező, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V, ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb voná­sait, majd Madarász Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének terve­zetéről, illetve a tanácsok 1970­—1980. évi pénzügyi ter­véről. Az előadást követő vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászlóné, dr. Gond­a György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képvise­lő. Az értekezlet Apró Antal zárszavával ért véget. Gomba módra szaporodnak az új épületek Szentesen a Kossuth, Klauzál és Jövendő utcák által határolt lakóne­gyedben. Képünk ezúttal egy 45 lakásos, az OTP saját be­ruházású társasház­unk építését örökítette meg. A kivitele­ző vállalat, a DÉLÉP­ munkásai a szó szoros értelmében éjjel-nappal dolgoznak az ötszintes, másfél-, kétszobás la­kásokból álló ház építésén. Ennek eredménye, hogy három hét alatt, (!­. december elejére .»összeszerelik” az épületet. Ezt a mintegy fél évet igénybe vevő végső befejezési mun­kálatok követik, így várhatóan jövő év júliusában, augusz­tusában költözhetnek be a lakók. KISZ-küldötségtrnk Helsinkiben A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet, vasárnap megérkezett Helsinkibe. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent A. L. Hyvosnen, a Finn Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a magyar de­legációt vendégül látó két ifjúsági szervezet — a Finn Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség és a Központi Szo­ciáldemokrata Ifjúsági Szö­vetség — vezetői, élükön P. Saamio és P. Sarkkinen el­nökökkel. Jelen volt a fo­gadtatáson Rónai Rudolf, helsinki magyar nagykövet is. A dr. Maróthy László ve­zetésével Finnországban tar­tózkodó magyar ifjúsági kül­döttség hétfőn Helsinkiben találkozott a Finn Kommu­nista Párt vezetőivel. A ma­gyar delegációt a párt szék­házában fogadta Aarn­o Saarinen, az FKP elnöke és Aarvo Aalto, az FKP főtit­kára. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találko­zón a delegáció tájékoztatót kapott az aktuális finn bel­politikai helyzetről.

Next